Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-23 / 69. szám

PÉNTEK, 2001. MÁRCIUS 23. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 Vizsgálódik a Gazdasági Versenyhivatal Szegedi kábelzűrök Csomagok és áremelések Kedvezményes 25% Alap 10,5 % Extra 18% HBO (csat.) 19% A Gazdasági Verseny­hivatal a 2001. január el­sejétől megszabott díj­emelés és az ehhez kap­csolódó programcsomag­átalakítás miatt verseny­felügyeleti eljárást indított a Szegedi Kábeltelevízió Rt. ellen. A vizsgálat alapja az a bejelentés, amely szerint a cég - mo­nopolhelyzetét kihasznál­va, monopolárakat sza­bott meg az idei eszten­dőre - a hivatalos infláci­ónál (9,8%) lényegesen nagyobb mértékben emelte a szolgáltatásaiért fizetendő összeget. A Szegedi Kábeltelevízió Rt. a lakossággal kötött szol­gáltatási szerződés szerint bármikor jogosult a közvetí­tett csatornák és programcso­magok tartalmát, az előfizetők megkérdezése nélkül megvál­toztatni. Ugyanakkor az ab­ban foglalt kötelezettségeinek - szerepel a Gazdasági Ver­senyhivatalhoz (GVH) is el­juttatott észrevételben - nem tesz maradéktalanul eleget, így például az extra csomagra előfizetők egy részét az ár­emelésen kívül olyan sérelem érte, hogy készülékeiken nem tudnak az előző évinél lénye­gesen több műsort fogni, mi­vel az újabb 6 csatornát a hi­persávba (a földi tévéműsor­szóró adó számára nem hasz­nált, de kábeles műsorelosz­tásra kijelölt sáv) telepítették. A helyzetet tovább élezi, hogy ezek között van a négy leggyakrabban nézett zenei csatorna és a 24 órás BBC hírműsor is. A társaság ennek ellenére nem mérsékelte az előfizetési díjat. Sőt! Egy-egy csatorna ára az idén 18 száza­lékkal emelkedett. Miután a többi csomag, illetve az HBO csatorna díja még ennél is na­gyobb százalékban nőtt, a fi­zetendő összeget és a nyújtott szolgáltatás részleteit is figye­lő előfizetők felháborodása egyre erőteljesebbé vált. Márkusné dr. Nász Julian­na. a Szegedi Kábeltelevízió Rt. igazgatója kérdésünkre el­mondta: a havi díjakból kell fedezniük - egy meghatáro­zott százalékú nyereségtarta­lom mellett - a műsorszolgál­tatóknak fizetendő összeget (ami az idén 30 százalékkal nőtt), a hálózat üzemeltetési és fenntartási költségeit, vala­mint a szerzői jogdíjakat. A szolgáltatási feltételeket, vala­mint a meghatározott díjakat a Hírközlési Felügyelet hagyja jóvá. Tény, hogy a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatot folytat az idei áremelésre, va­lamint a programcsomag-vál­tozásokra vonatkozóan. Az ezzel kapcsolatos dokumentá­ciót március végéig kell eljut­tatniuk a hivatalba. A GVH szakfőtanácsosa, Czere Ká­rolyné elmondta: 180 nap alatt kell elvégezniük a vizs­gálatot, és elmarasztalás ese­tén az rt.-t bírság megfizetésé­re kötelezhetik. Márkusné viszont hangsú­lyozta: a szolgáltatási díjak megállapításánál jogszerűen jártak el. A műsorkészítés árát, amely szintén emelkedett - hiába európai adó - szá­mukra dollárban határozzák meg. A dollár forinthoz viszo­nyított árfolyam-növekedése pedig meghaladta a hazai inf­láció mértékét. Az indoklásá­ban hangsúlyozta: a műsor­szolgáltatókkal kötött szerző­dések nem nyilvánosak, de a cég gazdálkodásának éves adatai a cégbíróságon megte­kinthetők. Az igazgatónő által elmon­dottaknak ellentmond viszont az a körülmény, hogy a kíná­lat zöme magyar adó. Ráadá­sul ezek egy részéért - csak úgy mint a jugoszláv és az orosz műsorokért - legfeljebb szerzői jogdíjat állapítanak meg. Az is felháborítja az elő­fizetőket, hogy például az alapcsomag jelenlegi árába már számításba vették a má­sodik félévre tervezett szol­gáltatásbővítés költségét is. Azaz: várhatóan júliustól 20 helyett 33 program közül vá­laszthatnak majd az erre előfi­zetők. A gond csupán az, hogy a plusz 13 adó a hiper­sáv vételére alkalmas készülé­kekkel fogható, a fizetés mér­téke azonban minden érintett számára ugyanannyi! Emellett a tavalyi 26 program helyett jelenleg csupán húsz közül választhatnak a megemelt té­rítési díj ellenére. Igy egy csa­tornáért jelenleg több mint negyven százalékkal kell ma­gasabb árat fizetni, mint 2000-ben. A szolgáltató azon érve, hogy a fogyasztók igényei mi­att nem mondhatnak le a fej­lesztésekről, az internet-hoz­záférés feltételeinek megte­remtéséről, nem vitatható. Ám a legóvatosabb becslések szerint is a ma használt tévék mintegy 60 százaléka nem al­kalmas a hipersáv vételére. Igaz, a cég erre több megol­dást ajánl, így az általa 6 ezer forintért forgalmazott, úgyne­vezett előválasztót is. A tévé­tulajdonosok jelentős részé­nek azonban gondot okoz en­nek megfizetése. Mások pedig az eszköz megvásárlását a szolgáltató által diktált egyol­dalú kényszemek tekintik. N. Rácz Judit Gregor két főszerepben Bájital után Falstaff Rehabilitáció szőnyegszövéssel és versekkel Az alkotás gyógyító hatású A szőnyegszövés értékes és élvezetes foglalatosság egész napra. (Fotó: Miskolczi Róbert) A dél-magyarországi ré­gió egyetlen pszichiátriai rehabilitációs osztálya Sze­geden, a Pulcz utcában, a hajdani ideg-elmeklinika épületében működik. A 32 ágyas osztály a minap új részleggel, a nappali ellátó­val bővült, ahol azokat a pácienseket foglalkoztat­ják, akiknek már nincs szükségük kórházi, klinikai bennfekvésre, de segítségre igen a családjukba, a társa­dalomba, a hétköznapi élet­be való visszailleszkedés­hez. A nappali foglalkozta­tóban a zene-, irodalomte­rápia, szőnyegszövés, gyöngyfűzés, üvegfestés kerámiakészítés, csoportos pszichoterápia, valamint fi­zikoterápia segíti a betegek rehabilitációját. A 16 fő fogadására al­kalmas nappali foglalkozta­tóban reggeltől kora délutá­nig zajlanak a különböző foglalkozások orvosok, pszichológusok, terapeuták, gyógytornász, szociális munkás, logopédus irányí­tásával. Pető Zoltán egye­temi docens, a rehabilitáci­ós osztály vezetője az egész napos tevékenység gyógyító hatását azzal ma­gyarázza, hogy ezek kitar­tásra, türelemre nevelik a betegeket, egész nap közös­ségben vannak, s hasznossá teszik magukat. A gyönyö­rű szőnyegek, szőttesek és más kézműves alkotások, vagy a betegek által írt ver­sek mind értékek, amelyek az alkotók önértékelését, önbecsülését növelik, s ez rendkívül fontos ahhoz, hogy családjukba könnyeb­ben térjenek vissza. A rehabilitációs osztály fekvőbeteg részlegének 32 ágyán évente 300 beteget kezelnek, a járóbeteg­szakrendelésen évi 14 ez­res betegforgalmat bonyo­lítanak. Minden páciens számára személyre szóló rehabilitá­ciós programot dolgoznak ki a szakemberek, amit a páciens családjával is meg­beszélnek, ezzel is segítve a beteg minél könnyebb visszailleszkedését a társa­dalomba. K. K. BAKSI SZOMSZÉDO­LÁS. Ma folytatódik a Dél­magyarország Kft. és a Rá­dió 88 közös Szomszédoló­ja. Délután 5 órakor a baksi művelődési házban az üllé­siek lépnek föl. A Fonó Néptáncegyüttes csámbor­gók csoportja bácskai tán­cokat ad elő, a talpalávalót a művészeti iskola zenekara húzza. Az ovisok mesét mutatnak, a citerások pedig többségében helyi dalokat. Gábor Anita és Kovács An­dor páros standard-táncokat visz Üllésre, a többi társas­táncos pedig latin-mixet ad elő. A nyugdíjasklub tagjai énekelnek, szavalnak, illet­ve egy humoros jelenet is bemutatnak. Az óvónők is színre lépnek, ők a Hófe­hérke és a hét törpe jelme­zeibe bújnak. A felnőtt fo­nósok zárják a műsort, Pa­tyi Zoltán és zenekara me­zőségi táncokhoz muzsikál. DOMASZÉKI FALU­GYŰLÉS. Ma este 6 órától a domaszéki vendéglőben falugyűlésre várják az ér­deklődőket. A fórumon el­sőként Kocsis László, a Földművelési és Vidékfej­lesztési Minisztérium Csongrád megyei hivatalá­nak munkatársa beszél az idei agrártámogatási rend­szerről. Rabi Mihály falu­gazdász a mezőgazdaság­hoz kapcsolódó adózások­ról, Balogh László ország­gyűlési képviselő pedig az aktuális belpolitikai kérdé­sekről tájékoztatja a hallga­tóságot. JÓTÉKONYSÁGI EST. Szombaton este 7 órá­tól Erted szól a dal címmel az Angyalkert Alapítvány jótékonysági estet szervez a szegedi Deák Ferenc Gim­náziumban. amelyen többek között fellép Kovács Kati táncdalénekes. A programot aznap délelőtt 11 órakor ha­rangozza be a Majorett cso­port a Klauzál téren. Az esti zenés műsorban szerepel: Koncz Tibor zeneszerző, a Bagi-Nacsa parodista duó, a Hammidó Alapfokú Mű­vészeti Iskola tánccsoportja, Odry Zsuzsa operetténekes, a Pro Musica Alapfokú Mű­vészeti és Zene Iskola szín­játszó csoportja, László Má­ria költőnő, valamint Hódi Eszter versmondó. A 2000. novemberében alakult Angyalkert Alapít­vány azzal a céllal jött létre, hogy a daganatos vagy aszt­más betegségben szenvedő gyermekeknek a szakorvosi kezelések mellett táplálko­zás kiegészítőket: vitamino­kat és ásványi anyagokat biztosítson. Jelenleg az ala­pítvány jóvoltából egy né­gyéves, leukémiában szen­vedő állami gondozott kis­lány kap a kemoterápiás ke­zelés mellé kiegészítőket. VÁROSHÁZA. Ma este fél 9-kor ismét jelentkezik a Szeged Televízió Városháza című önkormányzati maga­zinja. Az adásban beszélge­tést láthatnak a szegedi pol­gármesteri hivatal kancel­lárjával, szó lesz a ma kez­dődő haramadik stabilitási konferenciáról, és részletes összefoglaló készült a Tisza áradásáról, a folyón kiala­kult vízhelyzetről is. Stú­dióvendég Lengyel Györ­gyi, a polgármesteri hivatal titkárságvezetője, kancellár­ja, Ispánovics István, Sza­badka polgármestere és dr. Mécs László, az Esély a Stabilitásra Alapítvány ku­ratóriumának elnöke. Már tavaly is szere­pelt a Szegedi Nemzeti Színház műsortervében Donizetti népszerű vígo­perája, a Szerelmi báj­ital, de a teátrum pénz­ügyi nehézségei miatt erre a szezonra kellett halasztani a bemutatót. Pontosabban nem is tel­jesen új produkcióról van szó, hiszen Torony­kőy Attila rendezése ha­sonló formában 1996­ban már színre került a Kamaraszínházban. A mostani nagyszínházi verzióhoz új díszletet és jelmezeket készítettek, új szereplöket kértek fel. Dulcamara szerepében hosszú idő után újra lát­hatja a közönség Gregor Józsefet is, akivel az egyik próba szünetében beszélgettünk az öltöző­- Tíz nappal ezelőtt még Svájcban dolgozott, mit énekelt a genfi operá­ban? - Janacek Jenufájában a bíró szerepében léptem fel. Ezt a csodálatos produkciót az a Guy Joosten rendezte, akivel már tizenkét éve együtt dolgozom a belgiumi Flamand Operában. Janacek számomra sokáig ismeretlen volt, először tavaly Houston­ban énekeltem a Katja Kaba­nova című operájában. A Je­nufa rendkívül drámai darab, elementáris erejű zene, en­gem kicsit Richárd Strauss és Puccini muzsikájára emlé­keztet. Genfben kiváló ame­rikai és kanadai kollégákkal léptem fel, a Suisse Roman­de Zenekart a prágai születé­sű, Svájcban élő J/rí Kout vezényelte, aki a Metropoli­tanben is rendszeresen diri­gál. Hat előadást tartottunk, a hűvös svájciak meglepően forró fogadtatásban részesí­tettek bennünket, nagyszerű­en éreztem magam. - Várták haza a felada­tok, a Szegedért Alapít­vány gálaestjének is egyik főszereplője volt... - Nemcsak szereplője és műsorvezetője, hanem évek óta szerkesztője is vagyok ezeknek a díjátadó gálaes­teknek. Úgy érzem, most is sikerült igényes és változatos műsort összeállítanunk, ami elnyerte a közönség tetszé­sét. Ez fontos számomra, mert a Szegedért Alapítványt maximálisan támogatom. A létrehozása óta folyamatosan gyarapít és gyarapszik, rend­kívül sokat tesz a város kul­túrájáért, tudományáért. - Dulcamara az egyik legjobb szerepe. Tudja hányszor énekelte idáig? - Nem számoltam, de ren­getegszer. A legemlékezete­sebb Szerelmi bájital előadá­som a New York-i Metropoli­tan Operában volt. Megha­tott, hogy itthonról is többen eljöttek szurkolni. Legutóbb a Magyar Állami Operaház kedves és kellemes előadásá­ban játszottam, amit Palcsó Sándor rendezett. Hagyta a zenét hatni, ez volt a sikeré­nek titka. A Szerelmi bájital igazi bel canto opera, amiben nincs szükség világmegváltó rendezői ötletekre. - Miben hasonlít Dulca­marára? - A kóklerségében megp­róbálok nem hasonlítani rá. Ugyanakkor Dulcamara egy esendő ember, aki kihasznál­ja ugyan az emberek hiszé­kenységét, végül azonban boldogságot hoz rájuk. - Hogyan ajánlaná a mostani szegedi előadást? - Két fiatal és remek Adi­nát - Dér Krisztinát és Keszei Borbálát -, valamint két nagyszerű Nemorinót - Ko­vácsházi Istvánt és Berkes Jánost - láthat a közönség. A két kiváló Belcorére, Bátki Fazekas Zoltánra és Vághelyi Gáborra sem lehet panasz. Meglepett, hogy milyen fel­készült, kitűnő a kórus és a zenekar. Ez azért fontos, mert a Szerelmi bájital kicsit talán triviálisnak ható zene, ezért gyakran elkövetik azt a hibát, hogy durván, odaadás nélkül szólaltatják meg. - Lőrincz Zoltán váltja Dulcamara szerepében, aki önt tartja a legna­gyobb példaképének... - Botcsinálta operaigazga­tó koromban próbáltam neki segíteni, mert tehetségesnek tartom. Talán több lehetőség­re lenne szüksége, hogy mi­nél több szerepben kipróbál­hassa magát. Láttam a Tosca Sekrestyéseként, amiben zse­niális volt. - Áprilisban újra Falstaf­fot játssza Szegeden. Vár­ja? - Nagyon! Ez az a darab, amibe nem érdemes belema­gyarázni semmit, és más kor­ban sem érdemes játszani. Nem túri az aktualizálást, mert mindig aktuális. Falstaff valójában egy költő. Amióta harminckét évesen Vaszy Vik­tor dirigálásával először el­énekeltem, azóta ez a legked­vesebb szerepem. Nem lehet póthassal eljátszani, falstaffi gondolkodásra, kedélyre, ha­bitusra van hozzá szükség. Hollós! Zsolt Gregor József Dulcamaraként a nagyszinázban. (Fotó: Schmidt Andrea)

Next

/
Thumbnails
Contents