Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-23 / 69. szám

6 HELYI TÜKÖR PÉNTEK, 2001. MÁRCIUS 23. Kultúrsokként hat a szegedi egyetemisták fődijas filmje Erdélyben forgattak Egy hihetetlenül elma­radott viszonyok között élő erdélyi cigány kö­zösségről szól a Szafari című rövidfilm, amellyel egy Szegeden tanuló egyetemista házaspár elnyerte az idei Buda­pesti Független Film­szemle fődíját. Pölcz Ró­bert és Boglárka a né­met barokk zeneszerző, Johann Pachelbel Ca­nonjára megkomponált tízperces filmetűdjükkel korábban a szegedi amatőr fesztiválon is versenybe szálltak, ám a helyi zsűri a bivaly­csordát őrző romák min­dennapjait különös lirai­sággal megmutató kép­sorokban nem ismerte fel a remekművet. Pölcz Róbert és felesége, Boglárka egy évtizede isme­rik egymást, a verőcei szom­szédságukból házasság lett. Róbert a Szegedi Tudomá­nyegyetemen szerzett angol­és történelemtanári diplo­mát, jelenleg vallástanár sza­kon tanul, valamint újság­írással, fényképezéssel és fil­mezéssel is foglalkozik. Boglárka a főiskola bioló­gia-környezetvédelem sza­kára jár, mellette ő is a val­lástanári szakot végzi. Nem filmezésnek indult a Szafari­ban szereplő cigány közös­séggel kialakult kapcsolatuk: hét évvel ezelőtt a magyar­országi Eljáda keresztény alapítvány közzétett egy fel­hívást olyan fiatalok számá­ra, akik szívesen vállalkoz­nának Erdélyben, a periféri­án élő szegény gyermekek számára szervezett napközis tábor vezetésére. Róberték is jelentkeztek, így kerültek a romániai Szilágy megyében található Hadad-Nádasdra. Hadad a középkorban vi­rágzó kisváros volt, de az 1960-as évektől kezdve a szászok Németországba köl­tözésével fokozatosan elsze­gényedett. A szászok helyé­re olyan romák és nincstelen magyarok vándoroltak be, akiknek nem volt fedél a fe­jük felett. így a korábban ta­karos település egyes részei a periférián élők gyűjtőhe­lyévé váltak, rohamosan pusztulni kezdtek. Egy bap­tista lelkipásztor korábban már foglalkozott az elhanya­golt helybéli gyerekekkel, azonban kora miatt már nem tudta vállalni a munkát, ezért az Eljáda alapítvány nyári napközis tábor szervezésével sietett segítségére. Róberték éveken át nyaranta szociális Purcell­szimpózium Munkatársunktól Március 24-én. szombaton délelőtt 10 órakor kezdődik az SZTE Konzervatóriumának rendezésében a Purcell-szim­pózium. Az előadó Máriássy István, a Könemann Music ze­neműkiadó Purcell-kiadásának közreadója. A zeneszerző mű­veinek népszerűsítése érdeké­ben kerül sor erre az élő zené­vel is egybekötött előadássoro­zatra, melyen közreműködnek a konzervatórium művészei, ok­tatói és hallgatói is. Az előadá­sok helyszíne a konzervatóri­um kisterme (Tisza Lajos krt. 79-81.). A belépés ingyenes. IGÉNYES N YOMDAI szrax; ALTATÁS: UN 62/466-847 A film alkotói: Pölcz Róbert és Pölcz Boglárka. (Fotó: Schmidt Andrea) munkásként és hitoktatóként dolgoztak Hadad-Nádasdon, ahol a roma közösség meg­szerette őket. - Nem tartottuk volna eti­kusnak rögtön előkapni a filmfelvevőt. Az első fény­képek három év ismeretség után készültek. Két fa között kifeszítettünk egy fehér le­pedőt, és régi vándorfényké­pészek módjára, tradicioná­lis portrékat készítettünk ró­luk. Csodálatos sorozatok születtek, már több kiállítást is rendeztünk az anyagból ­meséli lelkesen Boglárka. ­Az ottani romák premodern állapotban élnek, az ipari ci­vilizáció még alig jelent meg a mindennapi életükben ­veszi át a szót Róbert. ­Szalma van a háztetőn és be­folyik a víz, parányiak az ablakok, nincs ivóvizük, vil­lanyuk, télen szalmán össze­bújva alszanak, hogy ne fáz­zanak annyira. Roma az anyanyelvük, második nyel­vük a magyar, harmadik a román, és többen beszélik egy kicsit a németet is. Már­ciustól októberig idénymun­kából, napszámból élnek, a telet pedig átéhezik. A hely­beli családoknak van egy-két bivalyuk, tehenük, lovuk és néhány libájuk, ezekből áll a falu bivaly- és tehéncsordá­ja, és a ménese, amelyek mellé két-két romát szegőd­tetnek. Honnan a filmkészítés öt­lete? Róbert már másfél év­tizede autodidaktaként fotó­zott, szerette volna, ha meg­mozdul a kép. Ez sokáig anyagi okok miatt nem tör­ténhetett meg. - Amikor Boglárkával összeházasod­tunk. lett egy kis hozomá­nyunk, ami házra, kocsira úgysem lett volna elég, ezért vettünk belőle egy HI-8-as kamerát, azzal készítettük el a felvételeket. A Szafari cí­met kifejezetten a filmet értő közönségnek szántuk, más közegben esetleg erős pejo­ratív hangzása is lehetne. Tulajdonképpen egy ironi­kus úti film paródiát készí­tettünk: imitáltunk egy fil­met, amit egy világutazó akár az 1900-as évek elején Indiában is készíthetett vol­na. A közönség úgy nézheti ezeket az 50-100 kilométer­nyire élő szomszédainkról készült felvételeket, mintha egy évszázados, rég elfele­dett múltra tekintene vissza. Kultúrsokkot szerettünk vol­na előidézni azzal, hogy megmutattuk a jelenben élő múltat. Ezért alkalmaztunk archaizáló effektusokat, di­gitális színezést. A kereskedelmi csatornák riportműsoraitól Pölcz Ró­berték filmjét képileg legin­kább az különbözteti meg, hogy akik a kamerájukba néznek, jól ismerik azt, aki a kamera mögött áll, ezért a néző úgy érzi, mintha a személyes kontaktus neki szólna. A Szafarit eredetileg a Juhász Gyula Művelődési Központ által rendezett terü­leti amatőr filmszemlére ké­szítették el. A zsűri valószí­nűleg nem értette meg, miről szól a film. Voltak olyan hangok is, már megint a ci­gányokkal foglalkoznak. A Szafari nem került a díjazott alkotások közé, de az alko­tók elismerésként megkap­ták az aktuális akciófilm könyvváltozatát. - Le vol­tunk taglózva - emlékszik vissza Róbert -, de Tóth Pál animációs filmrendező bizta­tására az utolsó pillanatban elküldtük a filmet az Érintő Fesztiválra. Két hét múlva jött az értesítés: elnyertük a Magyar Televízió díját. A történet nemrégiben a Buda­pesti Független Filmszemlén megismétlődött: megkaptuk a fődíjat. Hollót! Zsolt Kollégiumfejlesztési tervek A hely és a pénz is kevés A kollégiumi férőhe­lyek bővítése elengedhe­tetlen ahhoz, hogy a Sze­gedi Tudományegyetem megőrizze, s ha lehet, erősítse jelenlegi pozíció­ját a hallgatókért folyó versenyben. Ezzel minden érintett egyetért, arrál azonban már megoszla­nak a vélemények, hol és miként lehetne újabb di­ákszállásokat kialakítani. Egy tavaly készített össze­sítés szerint a több mint 15 ezer nappali tagozatos hallga­tóval rendelkező Szegedi Tu­dományegyetem jelenleg 3767 kollégiumi férőhelyet tud felkínálni a diákoknak. A kollégiumi elhelyezésre szoci­ális helyzetüknél fogva jogo­sult hallgatók létszámához ké­pest alacsony férőhely-kapa­citáson kívül az is gondot je­lent, hogy az egyes karok rendkívül aránytalanul része­sednek a szálláshelyekből. A legtöbb diákot beiskolázó volt JATE-karok összes hallgatójá­nak csupán valamivel több mint 20 százalékát tudják kol­légiumokban elhelyezni, más karokon ennél jobb az arány. Az érintettek valamennyi­en egyetértenek abban, hogy az egyetem kollégiumi adott­ságai jelentősen befolyásolják az intézmény vonzerejét, mi­vel a jelentkezők számára egyáltalán nem közömbös, milyen lakhatási körülmények mellett végezhetik felsőfokú tanulmányikat Szegeden. Ezért általános véleménynek tekinthető, hogy újabb szál­láshelyek kialakítására van szükség, ami egyúttal az egyes karok közötti elhelye­zési aránytalanságokon is ja­vítana. A Központi Kollégiu­mok tanácsának elnöke, dr. Almási Tibor szerint első lé­pésben 700-1000 új férőhely létesítése biztosíthatná a ki­egyenlítődést, s ezáltal a leg­rosszabb elhelyezési aránnyal jellemezhető karokon az összes diák körülbelül 30 szá­zalékának nyújthatnának szál­lást. Arról megoszlik az érintet­tek véleménye, hol és miként lehetne újabb szálláshelyeket teremteni. Többen hajlanak arra, hogy kollégium helyett inkább diáklakásokat kellene építeni, mert ez utóbbiak mű­ködtetése olcsóbb, mivel meg lehet spórolni a takarítósze­mélyzet és a tanárok foglal­koztatásával járó költségeket. A diáklakásokat ugyanis a hallgatók maguk tartják fenn, vagyis éppen úgy használják, mintha albérletben laknának. Ezzel együtt Jancsák Csaba, a hallgatói önkormányzat elnö­ke úgy véli, a szakkollégiu­mokat sem szabad elhanya­golni, és biztosítani kell azo­kat a feltételeket - könyvtárat, számítógépeket, rendezvénye­ket -, amelyek a legjobban ta­nuló diákokat segítik abban, hogy tovább képezzék magu­kat. Újabb szálláshelyek létesí­tésére a városban több hely­szín is szóba jöhet: a volt Kossuth és Török Ignác lakta­nya, a Budapesti úton fekvő egykori szovjet katonai bázis, ahol az egyik épülettömböt már diáklakásokká alakítot­ták, valamint az újszegedi Móra- és Herman-kollégium közötti terület. Dr. Galambos Gábor, az SZTE stratégiai bi­zottságának elnöke inkább egy helyre koncentrálná a ki­alakítandó férőhelyeket, ezért ideális helyszínnek tartja a Honvédelmi Minisztérium tu­lajdonában lévő Török Ignác laktanyát. Ennek megvásárlá­sáról előzetes tárgyalások kezdődtek, de úgy tűnik ezzel a megoldással szemben az egyetemen belül nagy az elle­nállás, ezért a bizottsági elnök attól tart, egyedül marad véle­ményével. Egyelőre az látszik biztos­nak, hogy a Kossuth laktanya területén - az új sportcentrum kialakításával párhuzamosan - háromszáz férőhelyes diák­lakásokat építenek 400 millió forintból, amit a Világbanktól kapott intézményfejlesztési hitelből fedeznek. Ezen kívül még legalább hétszáz férő­helyre lenne szükség. Almási Tibor szerint az öthalmi volt szovjet laktanyában további három épülettömböt újíthatná­nak fel, amivel 500 szálláshe­lyet teremthetnének. Ez a be­ruházás pillanatnyilag 700 millió forintba kerülne. Ga­lambos Gábor azonban so­kallja ezt a költséget, ráadásul úgy véli, a város szélén fekvő egykori katonai bázis túlságo­san kiesik a tömegközleke­désből. Ettől függetlenül nem ellenzi, hogy középtávú beru­házási programot dolgozza­nak ki az öthalmi diáklakások fejlesztésére, de úgy véli, az egyetem saját forrásból nem tudná megvalósítani ezt a ter­vet. Talán csak a lakhatási tá­mogatás ki nem osztott része - Galambos Gábor szerint ez évente mintegy 130 millió fo­rint - biztosítana jelentős pénzalapot a fejlesztésekhez, de ez a forrás önmagában még kevésnek bizonyul. Ép­pen ezért szóba kerülhet olyan megoldás is, hogy az egyetem társfinanszírozót keressen. A külső cégek a beruházás tá­mogatása fejében különböző szolgáltatásokat működtethet­nének az új diákszállásokon. Almási Tibor ugyanakkor nem támogatná, hogy a kollé­giumok fenntartását is külső vállalkozókra bízzák, mert szerinte ezzel az intézmények esetleg eltávolodnának az egyetem törekvéseitől és ne­velési céljaitól. Hegedűs Szabolcs Az öthalmi volt szovjet laktanyában további épülettömböket újíthatnának fel diáklakások kialakítósára. (Fotó: Gyenes Kálmán) tJi % épít. felújít, átalakít? ••• Ismerősek ezek a szerszámok. ^ , akkor meghívjuk önt MÁRCIUS 24.. szombatra 8-16 óráig m\j) o sör ét virsli mBllBttl, szaktanácsadással egybekötött találkozóra, beszélgetésre a Dorozsmai út 5-7. szám alatti teieohalvúnkrai GGGD Audi Mikor válik könnyűvé a döntés? Hamarosan véget ér a tanácstalanság. Hamarosan a találkozás egyenlő lesz az elhatározással. Hamarosan az elképzelés azonos lesz a valósággal. Hamarosan. 2001. március 30. Porsche Sioged 6724 Szeged, Sárosi u. 11. Tel.: 62/486 911, Fax: 62/493 368 A haladás technikája ,, . .

Next

/
Thumbnails
Contents