Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-22 / 68. szám

6 A Víz VILÁGNAPJÁN CSÜTÖRTÖK, 2001. MÁRCIUS 22. Fülbevalók 2730 Ft/pártól Gyöngysorok „Kora Éksier" A Hipermarket folyosóján Tel.: 06-20/92-14-403 Szegeden a legjobb áron. 10%-40% - tor tarany felvásárlás mar 1500 Ft (ha nálunk levásárolja) - fényképről medalkósxités él más graviroxasok - eksierjavitas - éksxerkésutes hoxott anyagbél ARANY, EZÜST, GYÖNGY ÉKSZER Szegeden o legjobb áron. I „ Arany Laguna Szeged. Mikszáth K. u. 21. Tel.: 327-372 ~ íkszergornitúrak már 3900 Ft/g-tól m ? Gyuriig 3S10 Ft db tol Medálok. 960 Ftldh-tól « A víz az úr ry ár csaknem minden reggel egy világnapra ébreD dünk, közülük talán mégis a vízé az első, mert nélküle élet sincsen. E közhelyszámba menő megállapításon kicsit eltűnődhetünk, ha legalább futólag komolyan vesszük a borúlátó kutatók jövendölését, amely szerint a légkör fölmelegedése és a túlnépesedés miatt az emberiségnek töhh mint fele 2025-re ivóvíz nélkül maradhat. v A „kék bolygó"-nak is nevezett Föld kétharmadát borító víznek ugyanis mindössze két és fél százaléka édesvíz, ennek is jó része megfagyva áll a sarkvidékeken. A növekvő népesség pedig mind több vizet használ el: 1960-ban még „csupán" 1250 milliárd köbméter víz fogyott - néhány éven belül megkétszerezzük ezt a számot. S bár az utóbbi években takarékosabban bánunk a vízzel, nem árt tudnunk, hogy átlagosan 140 liter vizet használunk el naponta: egyetlen mosogatással 40 liter, tusoláskor 75-95 liter, mosásnál 120 liter víz fogy el. Persze az sem jó, ha túl sok víz zúdul a nyakunkba. A Tisza már menetrendszerűen önt el mind nagyobb területeket. A tengerré szélesedő, hömpölygő, ezüstös áradat láttán sokunknak eszébe jutottak Petőfi sorai. Szeged pedig talán minden településnél jobban tudja, mekkora ereje van a víznek... Mondhatjuk erre, a Tisza folyó-, s nem ivóvíz. Csakhogy a szegediek még bő száz éve is a Tisza vizét itták, s a városvezetés csak 1894-ben határozta el a vízellátó rendszer kiépítését. De nem is kell évszázados időutazást tennünk: a Tisza szerelmesei még a hatvanas években is kortyoltak az akkor még mindig tiszta vizű folyóból. Aztán egyre több szenny került a mind zavarosabbá váló Tiszába, amelyből nemhogy inni, de benne évek óta fürödni is tilos volt. Végül, mint valamely sorstragédia csúcspontján, jött a cián, amely meggyalázta, s csaknem megölte a folyót. Krúdy álmoskönyve nem sok jót mond a vízről. Az álomképekben megjelenő víz jelez búbánatot, betegséget, öregséget és halált, nagy fáradságot és irigységet. Igaz, egy bekezdés szerint vízparton járni szeretőknek öröm, házasoknak viszont már rosszat jelent - úgy látszik, a hagyomány szerint a két állapot kizárja egymást. A

z idei világnapon tehát, amikor a tavalyi tiszai tragédiára már mint rossz álomra emlékezünk, tekintsünk úgy az élet vizére, mint ritka kincsre, amelyet meg kell óvnunk pocsékolóktól és szennyezőktől egyaránt. Nyilas Péter fswmhmkí mmMM>m /a mmm BPBBMP* MmMmm A Zala Bútorgyár minden terméke április 28-ig L ü árengedménnyel vásárolható, illetve rendelhető meg. A kedvezmény hitelre történő vásárlás esetén is érvényes. Nyitva tartás: H-P.: 9-18-ig, szo.: 10-13-ig. Cím: Domus Áruház, Szeged, Dugonics tér 8-9. A víz világa - a Vadasparkban Március 22-ét 1993-ban nyilvánította a víz világnapjává az ENSZ stockholmi kongresszusa. E napon arra hívják föl világszerte a figyelmet, hogy az édesvíz nagy kincs, amelynek oltalma mindenki kötelessége. A Szegedi Vízmű Kft. két napon, március 22-én (vagyis ma), és március 25-én (vasárnap), a Szegedi Vadasparkkal közös rendezvényeken emlékezik meg a világnapról. Március 22-én az iskolásoké a főszerep: a diákok képzeletbeli hajóutazáson vehetnek részt, s közben fontos tudnivalókat hallhatnak a víz tulajdonságairól, minőségének vizsgálatáról, az ivóvízről, halakról, vízi rovarokról és növényekről. Mikroszkóppal kukkanthalnak be egyetlen vízcsepp élővilágába, megismerhetik Szeged termál- és ásványvízkincseit. Fölvázolják előttük a tiszai ciánszennyezés következményeit, s hallhatnak a Sancer-tavak madárvilágáról is. A programot játékos vetélkedő teszi élvezetesebbé. A vizek világában a Szegedi Vízmű Kft., a vadaspark. a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület (Csemete), a Szegedi Fürdő és Hőforrás Vállalat, valamint a Tisza-Szamos Kormánybiztosi Iroda munkatársai kalauzolják a diákokat. Március 25-én, szombaton a családokat várják a vadasparkba: a szülőkkel érkező gyerekeket a világnapihoz hasonló program várja. Bővebb fölvilágosítást a 443-592-es telefonszámon kérhetnek. Mindenki szennyezi, de ki kényezteti? A Tisza sorsa - és balsorsa A cián-, majd az azt követő nehézfém-szennyezés kapcsán derült fény arra, hogy nem sokat tudunk a Tiszáról, így azt sem tudtuk pontosan felmérni, milyen károk keletkeztek. Az akkori döbbenet sem volt azonban elegendő ahhoz, hogy bármi is történjen a védekezés érdekében. A Tiszáért - a Tiszáról címmel rendezett konferenciát a Magyar Természettudományi Társulat és az MTA Szegedi Területi Akadémiai Bizottság Természetvédelmi és Ökológiai Munkabizottsága. Az ülés a 2000 elején bekövetkezett rendkívül súlyos tiszai vízszennyezéssel kapcsolatos kérdésekkel foglalkozott. Dr. Gönczy János kormánybiztos bevezető előadásában kijelentette: az akkor kitűzött tervekből igen kevés valósult meg. A Tiszát ért ökológiai katasztrófa bekövetkezése után ígérték, hogy megteremtik környezeti biztonságunkat, rehabilitációs programot dolgoznak ki és az egész Tisza-menti térséget egy gazdasági egységként kezelő fejlesztési programot indítanak el. Ebből Gönczy János kormánybiztos bevallása szerint is nagyon kevés valósulhatott meg az elmúlt egy év során. Ennek oka, hogy az államigazgatási apparátuson belül az érdekek és célok egyeztetése nem volt sikeres. A problémát jól szemlélteti a revitalizációs program, melynek célja a sérült ökológiai rendszer rendbehozatala lenne. A folyó újbóli benépesülésének alapja csak új vizes élőhelyek megteremtése lehet a holtágakban és a kubikokDr. Gönczy János arra kérte a konferencia részvevőit, hogy tegyenek a kérdést övező közöny ellen. (Fotó: Schmidt Andrea) ban. A hullámterekkel kapcsolatos vízügyi érdek azt kívánná, hogy a magas vizeket gyorsan vezesse le, a mezőgazdasági azt, hogy alkalmas legyen a művelésre ez a földterület, a természetvédelmi pedig azt, hogy ott háborítatlan maradjon az élővilág. Ezeket az érdekeket kellene végre összehangolni. Csak tervek és elképzelések fogalmazódtak meg eddig. Elsőként az, hogy meg kellene kötni egy öt nemzetet összefogó nemzetközi ökológiai védelmi egyezményt, amely a vízgyűjtő terület egészére vonatkozna. Ehhez kapcsolódhatna egy román, ukrán, szlovák, magyar, jugoszláv szakértőkből álló. tárcáktól független intézet. Másodsorban fejleszteni kéne a nemzetközi monitoring-hálózatot, mert a mostani risztórendszer nem elégíti ki az igényeket. Forrás erre nincs, talán valamilyen EU támogatásból sikerülhetne megvalósítani. Elkészült a további lehetséges szennyezőforrások felmérése. A Románia által felsorolt 24 üzem és telep közül 8 az, melyeknek modernizálása sürgős lenne. Amíg ez a közel 10 millió dolláros beruházás nem történik meg, addig Magyarország és a Tisza környezeti biztonsága nem jobb, mint amilyen a ciánszennyezéskor volt. Az Aurul ülepítő tavában minimális fejlesztés történt az elmúlt évben. A mellette lévő többi ülepítő tó sem biztonságos. A borsabányai meddőhányóból érkezett nehézfémszennyezés kicsinek mondható, az akkorinál kétszer, háromszor súlyosabbra számíthatunk egy esetleges következő szerencsétlenség során. Úgy tűnik, Magyarország csak a szennyezés megjelenésekor gondol a fenyegető veszélyre. A védekezés kérdése nem megoldott. A kérdés vízügyi vonatkozásairól és a további feladatokról dr. Török Imre György, az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság főmérnöke szólt. A nemzetközi jogi szabályozás hiánya is akadálya az előrelépésnek. A Tisza komplex vizsgálata alapján készül majd el egy új Vásárhelyiterv, mely a töltésemelés altarnatívájaként azzal foglalkozik, hogyan lehetne az árvízszintet csökkenteni. Ha folyónk védelméről beszélünk, mi se nagyon dicsekedhetünk: Makó, Szeged és több település szennyvize tisztítatlanul folyik bele a már nem igazán szőke Tiszánkba. Wagner Anikó Domaszéki krumpliból főtt a gulyás Beregben Árvízkárosultakhoz ment a konvoj Libasorban vitték a tele zsákokat a teherautóra. (Fotó: Karnok Csaba) Több mint 700 ezer forint értékben vittek élelmiszereket és tisztítószereket a domaszékiek a gulácsi, illetve tarpai árvízkárosultaknak. A zöldségfélékkel és mosóporral megrakott járművek tegnap hajnali két órakor indultak, hogy már délben domaszéki krumpliból rotyoghasson a gulyás a szabolcsi bográcsokban. Mintha a dorozsmai nagybani piac költözőn volna kedd este Domaszékre. A polgármesteri hivatal előtt zsákokban állt a krumpli, a répa, a káposzta, ládákban piroslott az alma. A helyi gazdák összefogásának köszönhetően több mint 700 ezer forintnyi zöldségféle, liszt, étolaj, mosópor és hypo gyúlt össze. A megrakott három mikrobusz és a két teherautó tegnap hajnali két órakor indult el, hogy eljuttassa az árvíz sújtotta Tarpára és Gulácsra az adományokat. - Elcsuklott a hangja gulácsi kollégámnak. Siket Sándornak. mikor felajánlottam neki segítségünket - mondta Börcsök Lajos domaszéki polgármester. A beregi falu első embere először el se akarta hinni, hogy az ország túlsó végéből, Csongrád megyéből is gondolnak rájuk. Elárulta, hogy már annyi krumplijuk sincs, hogy a munkásoknak ebédet főzzenek. Börcsök Lajos személyesen járta körbe á gazdákat, hogy adakozzanak. A domaszékiek előtt nem ismeretlen a vizes baj. Tavaly belvíz pusztított a településen, így átérezték a szabolcsiak szerencséden helyzetét. Kedd estére negyven mázsa burgonyát, 18 mázsa almát, tíz zsák répát, tíz mázsa káposztát és ötszáz csomó retket hordtak össze. A zöldséghalmok mellett még 350 liter ásványvíz, 100 liter étolaj, 150 kiló liszt, 110 kiló cukor, illetve konzervek, tisztító-, fertőtlenítő- és mosószerek várták a rakodást. Hajnali két órakor felbőgött az öt motor és a polgármester, az alpolgármester. Vajas Imre, illetve Juhász László, Dobó József, Száraz Péter vezette kocsik elindultak a több mint 450 kilométeres útra. - A másfél tonnás teherautómra pakoltuk többek között a zsákos terményeket - mondta Juhász László. A fehér jármú sofőré már katonaként is segédkezett árvíznél. Doboz közelében átszakadt a gát, s társaival két éjszakán keresztül hordták a homokzsákokat. Dobó József is felkészítette mikrobuszát a hosszú útra. A ládákat rendezte éppen. Neki is van árvizes tapasztalata. Tiszaugnál erősítette a gátat. Nemcsak élelmiszerekkel és tisztítószerekkel segítenek a bajba jutottakon. Sóki Károly plébános pénzt és ruhát gyújt, amit a későbbiekben visznek el a rászorulóknak. A domaszéki szállítmány sikeresen eljutott Szabolcsba. Tarpán közel háromszázan maradtak fedél nélkül. Szinte mindenüket elvitte a víz. Könnyes szemekkel bontogatták a zsákokat, s már pucolták is a gulyáshoz a krumplit.