Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-22 / 68. szám

6 A Víz VILÁGNAPJÁN CSÜTÖRTÖK, 2001. MÁRCIUS 22. Fülbevalók 2730 Ft/pártól Gyöngysorok „Kora Éksier" ­A Hipermarket folyosóján Tel.: 06-20/92-14-403 Szegeden a legjobb áron. 10%-40% - tor tarany felvásárlás mar 1500 Ft (ha nálunk levásárolja) - fényképről medalkósxités él más graviroxasok - eksierjavitas - éksxerkésutes hoxott anyagbél ARANY, EZÜST, GYÖNGY ÉKSZER Szegeden o legjobb áron. I „ Arany Laguna ­Szeged. Mikszáth K. u. 21. Tel.: 327-372 ~ ­íkszergornitúrak már 3900 Ft/g-tól m ? Gyuriig 3S10 Ft db tol Medálok. 960 Ftldh-tól « A víz az úr ry ár csaknem minden reggel egy világnapra ébre­D dünk, közülük talán mégis a vízé az első, mert nél­küle élet sincsen. E közhelyszámba menő megállapítá­son kicsit eltűnődhetünk, ha legalább futólag komolyan vesszük a borúlátó kutatók jövendölését, amely szerint a légkör fölmelegedése és a túlnépesedés miatt az em­beriségnek töhh mint fele 2025-re ivóvíz nélkül ma­radhat. v A „kék bolygó"-nak is nevezett Föld kétharmadát bo­rító víznek ugyanis mindössze két és fél százaléka édes­víz, ennek is jó része megfagyva áll a sarkvidékeken. A növekvő népesség pedig mind több vizet használ el: 1960-ban még „csupán" 1250 milliárd köbméter víz fo­gyott - néhány éven belül megkétszerezzük ezt a számot. S bár az utóbbi években takarékosabban bánunk a vízzel, nem árt tudnunk, hogy átlagosan 140 liter vizet használunk el naponta: egyetlen mosogatással 40 liter, tusoláskor 75-95 liter, mosásnál 120 liter víz fogy el. Persze az sem jó, ha túl sok víz zúdul a nyakunkba. A Tisza már menetrendszerűen önt el mind nagyobb te­rületeket. A tengerré szélesedő, hömpölygő, ezüstös áradat láttán sokunknak eszébe jutottak Petőfi sorai. Sze­ged pedig talán minden településnél jobban tudja, mek­kora ereje van a víznek... Mondhatjuk erre, a Tisza folyó-, s nem ivóvíz. Csak­hogy a szegediek még bő száz éve is a Tisza vizét itták, s a városvezetés csak 1894-ben határozta el a vízellátó rendszer kiépítését. De nem is kell évszázados időuta­zást tennünk: a Tisza szerelmesei még a hatvanas évek­ben is kortyoltak az akkor még mindig tiszta vizű folyó­ból. Aztán egyre több szenny került a mind zavarosabbá váló Tiszába, amelyből nemhogy inni, de benne évek óta fürödni is tilos volt. Végül, mint valamely sorstragédia csúcspontján, jött a cián, amely meggyalázta, s csaknem megölte a folyót. Krúdy álmoskönyve nem sok jót mond a vízről. Az álomképekben megjelenő víz jelez búbánatot, betegsé­get, öregséget és halált, nagy fáradságot és irigységet. Igaz, egy bekezdés szerint vízparton járni szeretőknek öröm, házasoknak viszont már rosszat jelent - úgy lát­szik, a hagyomány szerint a két állapot kizárja egy­mást. A z idei világnapon tehát, amikor a tavalyi tiszai tra­gédiára már mint rossz álomra emlékezünk, tekint­sünk úgy az élet vizére, mint ritka kincsre, amelyet meg kell óvnunk pocsékolóktól és szennyezőktől egyaránt. Nyilas Péter fswmhmkí mm­MM>m /a mmm BPBBMP* MmMmm A Zala Bútorgyár minden terméke április 28-ig L ü árengedménnyel vásárolható, illetve rendelhető meg. A kedvezmény hitelre történő vásárlás esetén is érvényes. Nyitva tartás: H-P.: 9-18-ig, szo.: 10-13-ig. Cím: Domus Áruház, Szeged, Dugonics tér 8-9. A víz világa - a Vadas­parkban Március 22-ét 1993-ban nyilvánította a víz világnapjá­vá az ENSZ stockholmi kong­resszusa. E napon arra hívják föl világszerte a figyelmet, hogy az édesvíz nagy kincs, amelynek oltalma mindenki kötelessége. A Szegedi Vízmű Kft. két napon, március 22-én (vagyis ma), és március 25-én (vasárnap), a Szegedi Vadas­parkkal közös rendezvényeken emlékezik meg a világnapról. Március 22-én az iskoláso­ké a főszerep: a diákok képze­letbeli hajóutazáson vehetnek részt, s közben fontos tudni­valókat hallhatnak a víz tulaj­donságairól, minőségének vizs­gálatáról, az ivóvízről, halak­ról, vízi rovarokról és növé­nyekről. Mikroszkóppal kuk­kanthalnak be egyetlen víz­csepp élővilágába, megismer­hetik Szeged termál- és ásvány­vízkincseit. Fölvázolják előttük a tiszai ciánszennyezés követ­kezményeit, s hallhatnak a San­cer-tavak madárvilágáról is. A programot játékos vetélkedő teszi élvezetesebbé. A vizek világában a Szegedi Vízmű Kft., a vadaspark. a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természet­védelmi Egyesület (Csemete), a Szegedi Fürdő és Hőforrás Vállalat, valamint a Tisza-Sza­mos Kormánybiztosi Iroda munkatársai kalauzolják a di­ákokat. Március 25-én, szom­baton a családokat várják a va­dasparkba: a szülőkkel érkező gyerekeket a világnapihoz ha­sonló program várja. Bővebb fölvilágosítást a 443-592-es te­lefonszámon kérhetnek. Mindenki szennyezi, de ki kényezteti? A Tisza sorsa - és balsorsa A cián-, majd az azt kö­vető nehézfém-szennye­zés kapcsán derült fény arra, hogy nem sokat tu­dunk a Tiszáról, így azt sem tudtuk pontosan fel­mérni, milyen károk ke­letkeztek. Az akkori döb­benet sem volt azonban elegendő ahhoz, hogy bár­mi is történjen a védekezés érdekében. A Tiszáért - a Tiszáról cím­mel rendezett konferenciát a Magyar Természettudományi Társulat és az MTA Szegedi Területi Akadémiai Bizottság Természetvédelmi és Ökoló­giai Munkabizottsága. Az ülés a 2000 elején bekövetkezett rendkívül súlyos tiszai vízs­zennyezéssel kapcsolatos kér­désekkel foglalkozott. Dr. Gönczy János kormány­biztos bevezető előadásában kijelentette: az akkor kitűzött tervekből igen kevés valósult meg. A Tiszát ért ökológiai ka­tasztrófa bekövetkezése után ígérték, hogy megteremtik kör­nyezeti biztonságunkat, rehabi­litációs programot dolgoznak ki és az egész Tisza-menti tér­séget egy gazdasági egység­ként kezelő fejlesztési progra­mot indítanak el. Ebből Gönczy János kormánybiztos bevallása szerint is nagyon ke­vés valósulhatott meg az el­múlt egy év során. Ennek oka, hogy az államigazgatási appa­rátuson belül az érdekek és cé­lok egyeztetése nem volt sike­res. A problémát jól szemlélte­ti a revitalizációs program, melynek célja a sérült ökoló­giai rendszer rendbehozatala lenne. A folyó újbóli benépe­sülésének alapja csak új vizes élőhelyek megteremtése lehet a holtágakban és a kubikok­Dr. Gönczy János arra kérte a konferencia részvevőit, hogy tegyenek a kérdést övező közöny ellen. (Fotó: Schmidt Andrea) ban. A hullámterekkel kapcso­latos vízügyi érdek azt kíván­ná, hogy a magas vizeket gyor­san vezesse le, a mezőgazdasá­gi azt, hogy alkalmas legyen a művelésre ez a földterület, a természetvédelmi pedig azt, hogy ott háborítatlan marad­jon az élővilág. Ezeket az érde­keket kellene végre összehan­golni. Csak tervek és elképze­lések fogalmazódtak meg ed­dig. Elsőként az, hogy meg kel­lene kötni egy öt nemzetet összefogó nemzetközi ökológi­ai védelmi egyezményt, amely a vízgyűjtő terület egészére vo­natkozna. Ehhez kapcsolód­hatna egy román, ukrán, szlo­vák, magyar, jugoszláv sza­kértőkből álló. tárcáktól füg­getlen intézet. Másodsorban fejleszteni kéne a nemzetközi monitoring-hálózatot, mert a mostani risztórendszer nem elégíti ki az igényeket. Forrás erre nincs, talán valamilyen EU támogatásból sikerülhetne megvalósítani. Elkészült a további lehetsé­ges szennyezőforrások felmé­rése. A Románia által felsorolt 24 üzem és telep közül 8 az, melyeknek modernizálása sürgős lenne. Amíg ez a közel 10 millió dolláros beruházás nem történik meg, addig Ma­gyarország és a Tisza környe­zeti biztonsága nem jobb, mint amilyen a ciánszennyezéskor volt. Az Aurul ülepítő tavában minimális fejlesztés történt az elmúlt évben. A mellette lévő többi ülepítő tó sem biztonsá­gos. A borsabányai meddőhá­nyóból érkezett nehézfém­szennyezés kicsinek mondha­tó, az akkorinál kétszer, há­romszor súlyosabbra számít­hatunk egy esetleges követ­kező szerencsétlenség során. Úgy tűnik, Magyarország csak a szennyezés megjelenésekor gondol a fenyegető veszélyre. A védekezés kérdése nem me­goldott. A kérdés vízügyi vo­natkozásairól és a további fel­adatokról dr. Török Imre György, az Alsó-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság főmérnö­ke szólt. A nemzetközi jogi szabályozás hiánya is akadálya az előrelépésnek. A Tisza komplex vizsgálata alapján ké­szül majd el egy új Vásárhelyi­terv, mely a töltésemelés altar­natívájaként azzal foglalkozik, hogyan lehetne az árvízszintet csökkenteni. Ha folyónk vé­delméről beszélünk, mi se na­gyon dicsekedhetünk: Makó, Szeged és több település szennyvize tisztítatlanul folyik bele a már nem igazán szőke Tiszánkba. Wagner Anikó Domaszéki krumpliból főtt a gulyás Beregben Árvízkárosultakhoz ment a konvoj Libasorban vitték a tele zsákokat a teherautóra. (Fotó: Karnok Csaba) Több mint 700 ezer fo­rint értékben vittek élelmi­szereket és tisztítószere­ket a domaszékiek a gu­lácsi, illetve tarpai árvíz­károsultaknak. A zöldség­félékkel és mosóporral megrakott járművek teg­nap hajnali két órakor in­dultak, hogy már délben domaszéki krumpliból ro­tyoghasson a gulyás a szabolcsi bográcsokban. Mintha a dorozsmai nagy­bani piac költözőn volna kedd este Domaszékre. A polgár­mesteri hivatal előtt zsákok­ban állt a krumpli, a répa, a ká­poszta, ládákban piroslott az alma. A helyi gazdák összefo­gásának köszönhetően több mint 700 ezer forintnyi zöld­ségféle, liszt, étolaj, mosópor és hypo gyúlt össze. A meg­rakott három mikrobusz és a két teherautó tegnap hajnali két órakor indult el, hogy el­juttassa az árvíz sújtotta Tar­pára és Gulácsra az adomá­nyokat. - Elcsuklott a hangja gulá­csi kollégámnak. Siket Sán­dornak. mikor felajánlottam neki segítségünket - mondta Börcsök Lajos domaszéki pol­gármester. A beregi falu első embere először el se akarta hinni, hogy az ország túlsó vé­géből, Csongrád megyéből is gondolnak rájuk. Elárulta, hogy már annyi krumplijuk sincs, hogy a munkásoknak ebédet főzzenek. Börcsök Lajos személye­sen járta körbe á gazdákat, hogy adakozzanak. A doma­székiek előtt nem ismeretlen a vizes baj. Tavaly belvíz pusz­tított a településen, így átérez­ték a szabolcsiak szerencséden helyzetét. Kedd estére negy­ven mázsa burgonyát, 18 má­zsa almát, tíz zsák répát, tíz mázsa káposztát és ötszáz cso­mó retket hordtak össze. A zöldséghalmok mellett még 350 liter ásványvíz, 100 liter étolaj, 150 kiló liszt, 110 kiló cukor, illetve konzervek, tisz­tító-, fertőtlenítő- és mosósze­rek várták a rakodást. Hajnali két órakor felbőgött az öt motor és a polgármester, az alpolgármester. Vajas Imre, illetve Juhász László, Dobó József, Száraz Péter vezette kocsik elindultak a több mint 450 kilométeres útra. - A másfél tonnás teherau­tómra pakoltuk többek között a zsákos terményeket - mond­ta Juhász László. A fehér jármú sofőré már katonaként is segédkezett árvíznél. Do­boz közelében átszakadt a gát, s társaival két éjszakán keresz­tül hordták a homokzsákokat. Dobó József is felkészítette mikrobuszát a hosszú útra. A ládákat rendezte éppen. Neki is van árvizes tapasztalata. Ti­szaugnál erősítette a gátat. Nemcsak élelmiszerekkel és tisztítószerekkel segítenek a bajba jutottakon. Sóki Károly plébános pénzt és ruhát gyújt, amit a későbbiekben visznek el a rászorulóknak. A domaszéki szállítmány sikeresen eljutott Szabolcsba. Tarpán közel háromszázan maradtak fedél nélkül. Szinte mindenüket elvitte a víz. Könnyes szemekkel bontogat­ták a zsákokat, s már pucolták is a gulyáshoz a krumplit.

Next

/
Thumbnails
Contents