Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-02 / 52. szám

6 HELYI TÜKÖR PÉNTEK, 2001. MÁRCIUS 2. Késnek a nyelvvizsga-bizonyítványok Behozták a lemaradást Várhatóan néhány napon belül megnyugodhatnak azok a diákok, akik tavaly novemberben tett nyelvvizsgájuk óta eddig hiába vártak bizonyítványukra. Az Idegen Nyelvi Továbbképző Központ már postára adta a papírokat, amelyek mentesíthetnek a nyelvi érettségi alól, és többletpontokat eredményezhetnek az egyetemi felvételi során. Egyes lapinformációk szerint az egyetemi felvételi jelentkezések március elsejei határideje előtt sokan nem kapták még kézhez a tavaly novemberben sikeresen letett nyelvvizsgáról szóló bizonyítványt. Lapunk úgy tudja, a bizonyítványokat hitelesítő Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ (NYAK) február elején a négy hónappal ezelőtt vizsgázók adatait kapta meg. A vizsgákat szervező Idegen Nyelvi Továbbképző Központ (ITK) alelnöke, Juhász Gyula elismerte, eddig valóban előfordult késés, amit mostanra sikerült behozni. A tavaly vizsgázók néhány napon belül megkapják bizonyítványukat, amelyeket az ITK már postázott. A következő hétvégén sikeresen vizsgázók pedig körülbelül nyolc hét múlva számíthatnak bizonyítványukra. Ha valakinek ennél hamarabb kellene bizonyítania, hogy sikeres nyelvvizsgát tett, a központ külön igazolást is kiállít az eredményről a vizsgázó kérésére. Ilyenkor tavasszal növekszik a nyelvvizsgázók száma, mivel a végzős középiskolások igyekeznek mentesülni a nyelvi érettségi alól, s többletpontok szerzésére törekednek az egyetemi felvételi során. Idegen nyelvből csak azoknak nem kell érettségizniük, akik általános, kétnyelvű vizsgát tesznek az Idegen Nyelvi Továbbképző Központban vagy a Budapesti Műszaki Egyetem nyelvvizsga-központjában, esetleg egynyelvű külföldi vizsgabizonyítványukhoz kétnyelvű kiegészítő vizsgát tesznek. Általános nyelvvizsgák szervezésére eddig csupán az említett két intézmény kapott engedélyt a NYAK-tól azóta, hogy az elmúlt év elejétől a nyelvvizsgáztatás rendjének megváltozásával megszűnt a budapesti Rigó utcában székelő ITK vizsgáztatási monopóliuma. A felvételi eljárásban viszont a kétnyelvű, általános nyelvvizsgák mellett a TOEFL típusú német, illetve az ECL típusú angol egynyelvű vizsgákért is jár többletpont, ha ez utóbbiak-szóbeli és írásbeli részét is letette a jelentkező. Az alapfokú nyelvvizsgáért általában egy, a középfokúért három, a felsőfokúért öt pontot kapnak a felvételizők. A kétnyelvű vizsgák esetében az írásbeli és a szóbeli részért külön-külön is adható pluszpont, a középfokúért rendszerint kettő, a felsőfokúért négy. A felsőoktatási intézmények azonban maguk döntenek az adható többletpontokról, így ebben eltérhetnek egymástól az egyetemek. Míg korábban a szóbeli „A" és az írásbeli „B" típusú nyelvvizsga csak akkor számított „C" típusú, összevont vizsgának, ha a két vizsgarész között kevesebb, mint két év telt el, addig az új jogszabály nem határoz meg időkorlátot így tehát a két külön megszerzett vizsgarész együttesen „C" típusú vizsgának számít abban az esetben, ha a szóbeli és az írásbeli vizsgát ugyanannál a vizsgaközpontnál tette le valaki. Az egynyelvű vizsgákat honosítani is lehet annál a két vizsgaközpontnál, amelyek kétnyelvű vizsgát adhatnak. A honosítás együtt jár azzal, hogy a vizsgázónak fordítási feladatot is kell végeznie. Az általános nyelvvizsgát szervező központok mellett működnek még szaknyelvi vizsgát adó intézmények, valamint egynyelvű, egyenértékűsített nyelvvizsgabizonyítványt nyújtó központok, mint a Goethe Intézet, az Osztrák Intézet és a Tudományos Ismeretteijesztő Társulat. Jelenleg a szóbeli és írásbeli részt is magában foglaló általános nyelvvizsgáért alapfok esetében 6400 forintok középfoknál 9500 forintot, felsőfoknál pedig 12 ezer 700 forintot kell fizetni. Mivel a felsőoktatási törvény értelmében az első alapképzésben részt vevő egyetemi és főiskolai hallgatók ingyen juthatnak diplomájukhoz, amihez nyelvvizsgát is kell szerezni, a költségvetésben ötszázmillió forintot különítettek el többek között az egyetemisták nyelvvizsgadíjának finanszírozására. Jelenleg az elosztás technikáját dolgozzák ki az Oktatási Minisztérium szakemberei, így várhatóan heteken belül a felsőoktatási intézményekhez kerül az összeg. Fölmondták az igazgatónak Iskolabotrány Pusztamérgesen v «. Azonnali hatállyal elbocsátották Sütöri Lászlót, a Pusztamérgesi Közoktatási Intézmény igazgatóját, mert a fenntartó önkormányzat tudta nélkül nevezett ki húsz, korábban közhasznú foglalkoztatottként alkalmazott dolgozót. A bértételek nagyarányú növekedése miatt több tízmilliós központi támogatástól eshet el a falu. Sütöri László homlokegyenest másként magyarázza a történteket. Három nappal ezelőtt a pusztamérgesi önkormányzat fegyelmi bizottsága azonnali hatállyal fölmondott Sütöri Lászlónak, a helyi óvodát, általános és középiskolát is magában foglaló Pusztamérgesi Közoktatási Intézmény igazgatójának. Sütöri Lászlónak azért kellett ilyen gyorsan távoznia, mert a fenntartó önkormányzat tudta nélkül vett közalkalmazotti státusba húsz, korábban közhasznú foglalkoztatottként az iskolában dolgozó munkatársat. A kinevezések 9 millió forinttal növelték a település bérekre fordítható kiadásait. Ezzel veszélybe került az állandó forráshiánnyal küszködő Pusztamérges idei költségvetése. Bértömeggát Az ügy hátterét Börcsök Antal polgármester a következőképpen világította meg: „Pusztamérges hátrányos helyzetű település, költségvetésünkben minden évben több a kiadás, mint a bevétel. A különbözetet, vagyis a forráshiányt a Belügyminisztériumhoz benyújtott pályázattal csökkentjük: hiányunk 50-80 százalékának megfelelő összeg megszerzésére számíthatunk. Ezt a pénzt viszont csak akkor kapjuk meg, ha a bértömeg növekedése nem több 8,6 százaléknál. A közhasznú foglalkoztatottak engedély nélküli kinevezése a bértömeg 9 millió forintos emelkedését jelenti, a növekedés aránya pedig már 37 százalékra nő. így kérdés, megkapjuk-e idén is a forráshiányt mérséklő támogatást" - mondta Börcsök Antal. A tavalyi költségvetés eredetileg 66 fő iskolai közalkalmazott foglalkoztatására Tájok Péter, Gulyás Norbert és Lovas János kollégisták sajnálják, hogy Sütöri Lászlónak távoznia kellett az intézmény éléről. (Fotó: Miskolczi Róbert) adott lehetőséget. Az iskola bővítése miatt 2000. augusztusban újabb tíz fő kinevezését szavazták meg, így a közalkalmazotti létszám 76-ra nőtt. A pusztamérgesi oktatási intézményrendszerben dolgozott még 21 fő közhasznú foglalkoztatott: munkabérük 70 százalékát a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ fizette, a bérköltség 30 százalékát állta az önkormányzat. A polgármester tájékoztatása szerint Sütöri László tavaly márciusban négy, decemberben pedig újabb tizenhat közhasznú foglalkoztatottat nevezett ki közalkalmazottá. Minderről az önkormányzat csak 2001. február 6-án, az idei költségvetés előkészítése közben szerzett tudomást (a polgármesteri hivatal gazdasági vezetője túl magasnak találta az iskola bérigényét). Börcsök Antal nem tagadta, hogy rossz viszonyban volt Sütöri Lászlóval, aki állítása szerint - ha csak tehette, „eláztatta" a pedagógusok, de még a tanulók előtt is az önkormányzatot. „Az igazgatói irodából durva stílusban elküldött szülő, síró pedagógus is járt már nálam. Az iskolavezetőhöz közel álló .kivételezettek' viszont különös előnyöket élveztek, írásban azonban senki sem mert panaszt tenni" - zárta mondandóját Börcsök Antal polgármester. „Megalázó eljárás" A menesztett igazgatót, Sütöri Lászlót mobilján „értük utol". A leváltott direktor telefonon keresztül csak annyit árult el: mindenképpen jogi útra tereli az ügyet, már amennyiben megkapja az önkormányzattól a felmentését tartalmazó hivatalos határozatot. Ez eddig ugyanis nem történt meg. „A polgármester másfél éve szisztematikusan törekszik az iskola leépítésére, például a középiskolát pusztán a normatív támogatásból, önkormányzati forrásból kell fenntartanunk" - mondta Sütöri László. A volt igazgató sérelmezte, hogy az ellene lefolytatott fegyelmi eljárás során a fegyelmi bizottság elnöke és a vizsgálóbiztos is Börcsök Antal volt. Sütöri szerint így nem volt biztosított a vizsgálat pártatlansága. „Nem igaz, hogy túlléptem a költségvetési keretet" - szögezte le Sütöri László. O ugyanis úgy emlékszik, 87 plusz 10 fő alkalmazására kapott engedélyt, és elbocsátása pillanatában szerinte összesen 90-en dolgoztak az intézményben. „Iskolaigazgatóként pedig az én hatáskörömbe tartozik annak eldöntése, milyen jogviszonyban alkalmazom őket" - hangsúlyozta. A leváltott direktor megalázónak tartotta az egész eljárást, amelynek végeztével a polgármester állítólag a rendőrséggel is megfenyegette, ha nem adja át azonnal az intézmény kulcsait. Tegnap délután az igazgatói feladatok ellátásával megbízott Balla Vince tantestületi értekezletet hívott össze, amelyen pedagógustársaival együtt megbeszélték a legfontosabb teendőket. A feladat nem könnyű, hiszen Sütöri menesztését hallva Angyal Andrea igazgatóhelyettes és Józsa Mária, a kollégium vezetője is lemondott megbízatásáról. (A polgármestertől kapott információink szerint Józsa Mária később visszavonta lemondását.) A diákok sajnálják Ugyanakkor távozott a tantestületből az egyik kollégiumi nevelőtanár is. Az értekezleten elhangzottakról sem Balla Vince, sem kollégái nem kívántak nyilatkozni, s rövid gondolkodás után Józsa Mária sem válaszolt kérdéseinkre. Egy tanárnőtől azonban megtudtuk, Sütöri László jövő csütörtökön sajtótájékoztatón számol be az ügy legapróbb részleteiről is. Néhány diák azonban vállalta véleményét. Gulyás Norbert három és fél évvel ezelőtt jött Pusztamérgesre tanulni Kiskunhalasról. Szerinte a leváltott igazgató remek programokat szervezett az iskolában, foglalkozott a diákokkal is, sajnálja, hogy távoznia kellett az intézmény éléről. Veress Csaba önkormányzati képviselő szerint Sütöri László az utóbbi időben egyáltalán nem volt hajlandó együttműködni az önkormányzattal. Az üléseken még a jelenléti íveket sem írta alá. Veress Csaba szerint az önkormányzattal való szembenállás bizonyítéka az is, hogy Sütöri az iskola dolgozói létszámának bővítésével ellehetetlenítette a település költségvetését. A közhasznú munkásokat ugyanis az önkormányzat által létrehozott kht. is alkalmazta volna. Bár a képviselő hallott arról, hogy néhány szülő állítólag nem volt elégedett az iskolában folyó szakmai munkával, konkrét példákkal nem tudott előállni. Veress Csaba ígéretet tett arra: az önkormányzat mindenképpen olyan megoldást keres, amely az intézményben folyó szakmai munkát nem rontja. Nyilas Péter -Kéri Barnabás Deszlc régi-új mozija Hazai pályán a Carmina burana Az utazó balett Február utolsó napja óta ismét mozival büszkélkedhet Deszk községe. Egy 5000 márkás németországi adománynak is köszönhetően - hét évvel 1994. évi utolsó mozielőadás után - újra vetítenek filmeket az azóta már széppé varázsolt. Faluház névre keresztelt épületben. Nagy volt az öröm 1982. április 4-én Deszken. Akkor adták át ugyanis a falu 220 néző befogadásra alkalmas új moziját. A filmszínháznak mint később kiderült - „mindössze" annyi hibája volt, hogy télen nem lehetett felfűteni (vagy csak nagyon sok pénzért), így aztán filmeket inkább csak nyáron vetítettek benne. Az utolsó mozielőadást 1994-ben tartották, s négy évvel később a mozi helyén immár faluházat avattak, amelyben 15 ezer kötetes könyvtár és a klubszobák kaptak helyet, próbateremhez és fellépési lehetőséghez jutott a Bánát Szerb Kulturális Egyesület, a Deszki Citerazenekar, a helyi népdalkör. Ebben az épületben vehetik igénybe ma már Deszk polgárai a korszerűen felszerelt, internetes Telekunyhó szolgáltatásait is. Csak éppen filmeket nem mutattak be több esztendeje az egykori moziban, s időközben a mozigép elavult, a hangosító berendezés is használhatatlanná vált - tudtuk meg Simicz József polgármestertől. Aztán tavaly kiderült: mégiscsak van lehetőség a mozi „feltámasztására". A deszki önkormányzat - németországi kapcsolatainak köszönhetően - a 2000. évi falunapok idején ötezer márka adományt kapott a község Dieter Schad úrtól a filmvetítő rendszer felújítására, s 2001 februáijának utolsó napján már moziba siettek a deszkiek. Zsúfolásig megtelt a nézőtér, amikor megkezdődött fél 7-kor a Meseautó című magyar film vetítése. A nagy érdeklődésre való tekintettel aznap még egy előadásra is sor került, míg a két vetítés között Pogány Judit és Stohl András színművész beszélt a Meseautó forgatásának kulisszatitkairól. - Deszken ezentúl heti egy alkalommal, mégpedig péntekenként vár nézőket a mozi. Nagyon fontos számunkra ismét megnyílt filmszínházunk. Egyrészt azért, mert újabb szórakozási lehetőséghez jutottak falunk lakói. Másrészt azért is, mert Csongrád megyében kevés olyan település van ahol rendszeresen tartanak mozielőadásokat - mondta el Simicz József, Deszk polgármestere. B. Z. A tavaszi fesztivál Mandarin-változatai között ott lesz a Szegedi Kortárs Balett előadásában Juronics Tamás nagy sikerű táncműve, amelyet jelenleg a kecskeméti színházban lehet megnézni. A szegedi színházból tavaly kitett együttes ingázik Budapest és Kecskemét között, de új produkciójuk bemutatóját itthonra tervezik. A társulat tavaly nyárelőn kezdődött kálváriája ihlette a Postscriptum című Juronicskoreográfiát, amelynek októberben volt az ősbemutatója a Thália Színházban. Úgy volt, hogy decemberben az elmúlt évre eshető egyetlen szegedi előadásuk a Bachzenékre készült „vad darab", a Postscriptum lehet, de nem így történt. Juronicsék jóindulatú figyelmeztetést kaptak, jó lesz, ha kímélik a szegedi képviselők érzékenységét és nem itthon táncolják el kritikus gondolataik művészi lenyomatát - és talán a számukra évente kiutalt önkormányzati 35 milliót. A szegediek így nem láthatták itthon a Postscriptumot, amelyet egyébként április 2án még megnézhetnek a Tháliában. A kényszerűen utazó együttessé vált kortárs balett Juronics Tamás sikerdarabját A csodálatos mandarint bérleti előadássorozatban adja a kecskeméti Katona József Színházban. Ottani két részes estjeik második részében a Hajsza című produkciót táncolják, amelynek különlegessége, hogy koreográfusai maguk az előadók Topolánszky Tamás, Kalmár Attila, Kovács Dóra, Markovics Ágnes, Nemes Zsófia, Mészáros Máté, Kolozsi Viktória, Aczél Gergő és Kocsis László. A tíz előadásból álló februári sorozat után márciusban mától még négy alkalommal megy Kecskeméten a Mandarin és a Hajsza. Ezt a táncestet egyébként februárban a zalaegerszegi közönség is láthatta a Hevesi Sándor Színházban. Az idei Budapesti Tavaszi Fesziválon „Mandarinfesztivált" rendeznek, azaz bemutatják a Bartók-műre készült előadásváltozatokat. Juronics Tamás szuverén táncművét ezen a fesztiválon március 30-án, a Tháliában táncolja a Szegedi Kortárs Balett. Áprilisban viszont hazajönnek végre a táncosok: 19én tervezik bemutatni a "Szegedi Nemzeti Színházban Juronics új művét, amelyet Carl Orff Carmina buranájára komponál. A premieren kívül csak kétszer adják, hiszen ebben a színházi szezonban nem tarthatnak több előadást itthon (a szerződés szerint naptári évenként ötöt). Április végétől jobbára külföldön szerepelnek: 23án Bécsben, 28-29-én Isztambulban a Postscriptumot táncolják, májusban a veszprémi táncfesztiválon lépnek fel és néhány Carmina burana-előadásuk lesz a Tháliában. Egy finnországi kortárs táncfesztiválra hivatalosak júniusban, a Sztravinszkijestet és a Postscriptumot viszik. A Mandarinnal vesznek részt a miskolci operafesztiválon, s ha minden igaz, a szegedi szabadtérin megvalósul a másik Bartókmű, A fából faragott királyfi Juronics Tamás által megalkotott táncváltozata. S. E.