Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-13 / 61. szám

II. A TORONY ALATT KEDD, 2001. MÁRCIUS 13. SZABADKAI MEGEMLÉKEZÉS. A Nyitott táviatok nevű szabadkai civil egyesület szervezésében idén is megemlékeznek testvérvárosunkban az 1848-as szabadságharcról. Az ünnepi összejövetelt március 14-én, este 6 órakor tartják a Nyitott távlatok székházában (Borisz Kidrics utca 15., az egykori Prokes palota, első emeletén). A történelmi eseményhez kapcsolódó előadást tart dr. Eördögh István, szegedi egyetemi tanár és Weiss Rudolf tanár, Szabadkáról. VAJDASÁGI NÓTAÉNEKESEK. A hagyomány folytatódik. Az elmúlt év októberében a szegedi nótaénekesek Újvidéken, a vajdasági énekesekkel együtt, az Újvidéki Rádió és Televízió közvetítésével, egész estét betöltő nótaműsort adtak. A vajdaságiak az akkori szereplést - a Magyarnótaszerzők és Énekesek Dél-magyarországi Egyesületének meghívására most viszonozzák. Az előadásra „Vajdasági nótaénekesek estje" címmel március 18-án vasárnap kerül sor 16 órai kezdettel, az Alsóvárosi Kultúrházban, népszerű nevén: „Kapcában". Fellépnek a Vajdaság legnépszerűbb nótaénekesei, közöttük az Újvidéki Rádió és Televízió állandó szerepelő, így Molnár József, Mezei Katalin. Kiss Erzsébet, Kovács István, Tűri Antal, Kósz Zsófia, Gáli Zoltán, Pál Mária, Raffa Klára és Erős Mónika. Műsorvezetők: Mészárosáé Bába Lucia az Újvidéki Rádió munkatársa és Milenkovics Kámenkó az Újvidéki Televízió zenei főszerkesztője. Kísér a Szeged cigányzenekar, Czutor Zsolt vezetésével. A várhatóan nagysikerű előadásra jegyek a Kárász utcai Antikváriumban kaphatók (Kárász utca 16.). Polgárőrök a víztorony mellől A köz rendjére vigyáznak Szegedet sokszor a bűn városaként emlegetik. Szerencsére a helyzet nem ennyire súlyos, de kétségtelenül igaz: a bűnmegelőzés fontosságát évek óta nem csak a rendőrség hangsúlyozza. Ez a szemlélet a civil lakosság körében is egyre jobban terjed. A város bűnügyi statisztikája ugyanis nem ad okot a túlzott bizalomra, mégsem lehet minden utcába rendőrt állitani. Ezért van különös jelentősége annak, hogy most már napközben is kérheti a lakosság Tarján- és Felsőváros polgárőreinek segítségét a Budapesti krt. 21. szám alatt, vagy a 06/20/ 41702446-os rádiótelefoA Budapesti körúti panelházak között, a víztoronnyal szemben bújik meg az a barakképület, ahol a polgárőrség szegedi szövetségének központja, valamint a tarjáni polgárőrség is működik. A környékbeliek zöme azonban még nem tudja, hogy délelőttönként is kérhetik, telefonon vagy személyesen, az ott ügyeletben lévő polgárőrök segítségét. - Otthonaink, személyes értékeink védelme most, az árvízi katasztrófák hallatán, a figyelem középpontjába került. Pedig elég egy betörő is ahhoz, hogy kirámolja a lakást vagy elvigye az utcán parkoló autónkat. Ezért fontos, hogy fogadhatjuk a lakosság segélykérő hívásait és ha kell, napközben is kivonulhatunk. Emellett persze a rendszeres éjszakai járőrözést sem hanyagolhatjuk el - hangsúlyozta Kristóf Pál, a szegedi polgárőrség vezetője. Guvat Zoltán, a diszpécserszolgálat, illetve az újszegedi Szabó Lajos, Kristóf Pál - balról jobbra valamint Kristóf Attila és Berek Tibor egyeztették az aktuális teendőket. (Fotó: Schmidt Andrea) polgárőrök vezetője hozzátette: az itteni hírügyelettel jobban össze tudjuk hangolni a szolgálatban lévő tagjaink tevékenységét. Tudjuk ki, hol járőrözik, átirányíthatjuk őket oda ahol segítségükre szükség van. Az ingyenesen hívható számunkon (62/1787-en) szintén fogadjuk a lakossági bejelentéseket. Tapasztalataink szerint sokan inkább nekünk szólnak. Úgy gondolják, kisebb ügyekkel nem zavaiják a rendőrséget. - Korábban inkább betörőgyanús személyek, családi perpatvarok, utcai verekedések miatt telefonáltak nekünk. Most egyre gyakoribb, hogy ittas, a ház környékét szennyező hajléktalanok eltávolításához kérik a közreműködésünket - tette hozzá Szabó Lajos. A 21 éves fiatalember négy éve kapcsolódott be a polgárőri munkába. Takács Lajossal együtt járőrözünk - mesélte. Több sikeres akcióban is részt vettünk. Nem csak kocsifeltörőt sikerült megzavarnunk tette elkövetésében, de jó személyleírás alapján segíteni tudtunk a rendőröknek egy elmenekült tolvaj elfogásában, akit látásból ismertünk. Berek Tibor, aki „civilként" buszvezető, fél éve saját kocsijával vállal éjszakai járőrszolgálatot. - Sok „szem" kellene itt, a panelházak között, de a buszokon, villamosokon is sok a rongáló. Ezért, amikor egyik sofőrtársam említette, hogy lépjek be a polgárőrségbe, szívesen csatlakoztam. Azóta sem bántam meg. Úgy gondolom, hasznos amit teszünk. Emellett jó, baráti itt a légkör. Egy önkéntes alapon szervezett csapatban ez fontos szempont. A többiek egyetértően bólogattak szavaira. Legfiatalabb társuk, Kristóf Attila, a polgárőrség ifjúsági csoportjának tagja. Az apja nyomdokaiban haladó, mindössze 16 éves fiatalember - mint elmondta azért csatlakozott e felnőtti világhoz, mert sokat hallott a bűnmegelőzés fontosságáról. - Igaz, mi még csak a közlekedésbiztonság javításában tudunk segíteni. Az iskolák közelében lévő forgalmas átkelőhelyeken figyelünk a kicsikre. - Szeretnénk bővíteni a csoportot - tette hozzá édesapja. - Jó lenne több fiatalt bevonni, hiszen a felelősségérzetre nevelést korán kell kezdeni. Emellett a szülők elfoglaltsága miatt előnyös lehet némelyik gyereknek, ha olyan közösséghez tartozik, ahol számítanak rá és odafigyelnek esetleges gondjaira is. Kis közösségük erősségét mi sem igazolhatta jobban, mint Horváth Attila „berobbanása". O is polgárőr, aki buszsofőrként éppen kiálláson volt. Mint elmondta, mindig benéz, ha van ideje. Járőrszolgálatot többnyire hétvégén vállal. Este nyolctól reggel 5-6 óráig járnak a panelházak között, de Baktóba, Petőfitelepre is elkerülnek. Úgy vélik ugyanis, hogy ha jelenlétükkel akár egyetlen bűncselekményt is sikerül meghiúsítani, már nem hiába áldozták fel szabadidejüket. N. Rác* Judit Szétszóródott görögök - Szegeden is Kafenio: kávézás közben Sohase feledi, aki egyszer látta a görög tájat, élvezte a görögök zenéjét, ropta táncát, kóstolta ételeit, hallotta nyelvük ritmusát. E rokonszenv megnyilvánulási formája, hogy Szegeden, ahol kis létszámú a görög diaszpóra, mégis saját egyesülettel és 1994 óta önálló önkormányzattal dicsekedhetnek az ókori nép mai és itteni leszármazottai. Mint egy verssor, olyan a dallama a névnek: Papadopulu Fotini. E származásra és egy másik nép múltjára utaló név búvik a szegedi görög önkormányzat elnökének, Ungi Ferencnének asszonyneve mögött, akivel nem a klasszikus görög kávézóban, hanem a kisebbségek házában, de egy kávé mellett a kisebbségi létről beszélgettünk. — Mióta élnek itt görögök? - Az 1948-49-ben a görög polgárháború elől menekülők közül körülbelül százezer felnőttet és gyereket fogadott be Magyarország, pontosabban Budapest, Miskolc, Tatabánya, Ungi Ferencné: A hagyományok ápolása, a kultúra ébren tartása a legfontosabb. (Fotó: Gyenes Kálmán) Dunaújváros és Iváncsa. Ez utóbbi település neve ma már Beloiannisz, ami kifejezi, hogy ott található a legnagyobb létszámú görög kolónia. - A Tisza-parti városba vetődő' görögök hogyan tették otthonossá maguknak Szegedet? - A Szegedi Görög Önkormányzat 1994. november 19. óta fogja össze az itt élő görög származásúak és leszármazottaik, illetve a velünk rokonszenvezők életét. Korábban a kulturális egyesületünk segítségével őriztük és mutattuk meg magunkat. Ma viszont az önkormányzat és a Magyarországi Görögök Kulturális Egyesülete Csongrád megyében elnevezésű szervezetünk váll váll mellett munkálkodik. - A magyarországi városok közül itt létezik a legkisebb létszámú diaszpóra. Ennek ellenére a szegedi görögöké legalább olyan aktív önkormányzat, mint egy másik, nagyobb létszámú kisebbségi csoportot szolgáló szervezet. - A legfontosabbnak a hagyományok ápolását, a kultúra ébren tartását tartjuk. Népünk ünnepein Beloianniszba zarándokolunk. Ott az országos görög kisebbségi önkormányzat rendezvényein emlékezünk a törökök elleni szabadságharcunk március 21-i évfordulójára, október 28-án pedig a szülőföldünk elleni olasz támadásra, de a Vaszilopita vágást is együtt üljük meg. Az anyaország megismerését különböző táborok, kirándulások szervezésével segítjük. A kívülállókat is vonzza a görög táncház, látogatottak főzőtanfolyamaink. Körünkben viszont a legnagyobb népszerűségnek a hetente kétszer két órás nyelvóra örvend: Purosz Alexandrosz nyelvtanár, az önkormányzat tagja a gyerekek számára élvezetet jelentő módszerrel oktatja a szegedi görögség negyedik generációját az ősök nyelvére. A magyarországi görögök összekapcsolását, az információ áramlást a két hazai, kétnyelvű folyóirat, a Kafenio, illetve az Enimeritiko segíti. Az anyaországból is járatunk folyóiratot, könyveket veszünk. - Az említett személyeken kívül az önkormányzat vezetőségében dolgozik Meleg András, Hagy a Tibor né, Ungi Ferenc. Ez a csapat, illetve az itt élő görögök mit adhatnak a szegedieknek? - A görög kultúra közvetítésében közreműködünk. De a kapcsolatok ápolásával ahhoz is hozzájárulunk, hogy élénküljenek a két ország közötti gazdasági, kereskedelmi kapcsolatok. Most, hogy fölgyorsult Magyarországon az integrációs folyamat, az Eú-tag Görögországgal való minden kapocs jelentősége fölértékelődik. Ú. I. Nyugdíjasreferens a városházán Törődnek az idősekkel A szegedi önkormányzat fontosnak tartja az idős emberek problémáit, gondjait, illetve azok megoldását. Ebből kiindulva döntöttek úgy, hogy a polgármesteri hivatalban nyugdíjasreferens tartja a kapcsolatot a Szegeden működő ilyen egyesületekkel, klubokkal. Futó Antal nyugdíjasreferenssel ezúttal az idős emberek e szerveződéseiről, a leggyakoribb problémákról beszélgettünk. - Voltaképpen mi a konkrét feladata a nyugdíjasreferensnek? - kérdeztük elöljáróban Futó Antaltól. - Az előzményekről is ejtenék néhány szót. Tudniillik a város vezetése, személy szerint a polgármester úr, arra a következtetésre jutott, hogy Szegeden a tekintélyes számú nyugdíjas ügyeivel behatóbb módon kell foglalkoznunk. Elsősorban a szervezeteikkel, a nyugdíjasok életkörülményeivel, de mindenekelőtt azzal a lehetőséggel, hogy miként lehetne javítani e réteg mindennapjait. Az alapvetés tehát az volt: a probléma megérdemel akkora figyelmet, hogy egy személyt alkalmazzanak a polgármesteri hivatalban, aki majd ezeknek az embereknek a gondjaival foglalkozik. így született ez a munkakör is, amelyet én töltök be a hivatalban. - Munkájához nyilván az is hozzátartozik, hogy jól feltérképezze a „terepet". Tudnia kell, hogy mennyi nyugdíjas van a városban, milyen egyesülésekben tevékenykednek. Ön ezt tette? - Valóban így indultam. Munkám során igyekeztem a lehető legalaposabb felméréseket végezni, s ennek az eredménye, hogy ma már 52 nyugdíjas egyesületről, klubról, szerveződésről tudunk. De hozzá kell tennem: még ez a szám sem végleges, hiszen a közelmúltban is alakult két egyesület. - Egyébiránt a klubok milyen elvek alapján jönnek létre: területi szerveződésben, vagy világnézeti, esetleg politikai hovatartozásuk alapján? - Bizonyos mértékben átfedik egymást a szerveződések: vannak szakmai, területi, lakótelepi indíttatásúak is. A politikai színezetet tekintve, nincs különösebb elkülönülés, mert az emberek szabad véleménynyilvánítása és politikai Miből élnek? A szegedi nyugdíjasok mintegy 18 százaléka semmiféle más jövedelemforrással nem rendelkezik, csak a nyugdíjával. Van, aki a nyugdíjas jövedelme mellett elhelyezkedik, így a nyilvántartott nyugdíjasoknak a 3,6 százaléka dolgozik főállásban. Van egy nagyobb csoport, amely a gazdaságban helyezkedik el, de nem főállásban, ugyanakkor egy másik az úgynevezett háztáji gazdaságban biztosít magának kiegészítő jövedelmet, illetve a háztartáshoz önellátást. hitvallása, rendkívül komoly önállóságot mutat. Egy-egy klubon belül színes, tarka világ jelenik meg az említett tulajdonságokat illetően, de az egyetértésük egy-egy csoportosuláson belül igen magas fokú. Közös céljuk, hogy az idős kort minél kellemesebbé, hasznosabbá kell tenni. - Milyen problémákkal keresik meg önt a nyugdíjasegyesületek? - Sokféle gonddal, megoldatlan kérdéssel jelentkeznek az időskorúak szerveződései. A legtöbb embert természetszerűleg a nyugdíj értéke, nagysága foglalkoztatja. Ebből adódóan azután sokan munkát is keresnek közülük. Ilyenkor igyekszünk segíteni. Jó kapcsolatunk van például a munkaügyi központtal is. - Hány nyugdíjas él ma Szegeden és környékén? - Tavalyi felmérésből származó adataink szerint 40 ezer 439 fő a nyugdíjasok száma környezetünkben. Ez a város lakosságának, durván számítva, mintegy 25 százaléka. - Milyen visszajelzések érkeznek a polgármesteri hivatalba, illetve önhöz, a problémák megoldásában való részvételükről, a támogatásról? - Az 52 szervezettől sok információ érkezik. A munkaügyi központtal, a Nemzeti Üdülési Alappal, a Nyugdíjbiztosítási Igazgatósággal és más, a nyugdíjasokat érintő kérdésekben illetékes szervezetekkel tartott kapcsolataink révén tudunk segíteni. Ezt az idős emberek hálásan veszik, s bennünket is megnyugvással tölt el, hogy feladatunknak eleget tudunk tenni. Kisimre Ferenc Futó Antal: A nyugdíjasok példát mutatnak egyetértésből, összetartásból, szolidaritásbál. (Fotó: Gyenes Kálmán)