Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-13 / 61. szám

KEDD, 2001. MÁRCIUS 13. A TORONY ALATT III. Reagálás Az ebtartásról - más szemmel A Délmagyarország március 6-i számának Torony alatt című rovatában olvastam az ebtartókkal kapcsolatos cikket, melynek cime: „Szigorú ellenőrzésre van szűkség". Ez az irás lényegében egy információs alap az ebtartók és az állatokat nem kedvelő lakossági réteg számára is. A Szegedi 28/1999. (VI.14.) ebtartási rendelet több pontban is lehetne sokkal jobban kidolgozott, mindenkinek elfogadhatóbb, mert még az állatvédelmi törvénnyel is van összeférhetetlen része. Véleményem szerint, tömören, a kedvtelésből való magyarországi állattartás/tenyésztés hibái: Az országban közel tízszer annyi kedvencként tartott állatot szaporítanak, mint amennyire a lakosság felvevőpiacának szüksége lenne. Ez részben tudatos (haszoncélból), részben a tudatlanság, a tartási - tenyésztési felelőtlenségnek tudható be. A hazánkban szaporított állatok révén több millió a tartott állatok száma, és az ország kóbor állatainak mennyisége milliós nagyságrendű. A szaporított állatok egy része külföldre kerül (gyakran illegális exporttal), ahol kedvencként tartás mellett sok esetben szőrmecélra, de előfordul, hogy étkezésre is felhasználják. Az országban maradt igényeken felüli állatokat gyakran még ingyen is nehéz „eladni", sokszor tudatlan, előkészületlen, és meggondolatlan lakosokhoz kerülnek, akik nem rendelkeznek kellő tartási - tenyésztési higiéniával, és az állattartáshoz sok esetben nincs meg a megfelelő anyagi bázisuk sem. A komolytalan állattartók kedvencként beszerezett állatukat hamar az utcára teszik. így kerülnek a túlszaporítás következtében feleslegessé vált állatok az utcára. Magyarország az EU normák tekintetében legjobban a környezeti tudatosság terén maradt ie. A kóbor állatokat kétféleképpen kezelik: hivatalos úton a gyepmesteri telepek végzik a „tisztító" munkát, mely országosan sok százezer állat elpusztítását jelenti, városi szinten a hivatalosan befogott és elpusztított állatok száma ezres nagyságrendű. A valós számadat ennél magasabb. Másik megoldás a kóbor állatok krízisproblémáinak kezelésére az állatmenhely működtetés prevenciós összefonással. Erre - anyagiak hiányában - kevés lehetőség van. Az alacsony szintű állattartás és a kóbor állatsereg problémája tehát a felelőtlen szaporítások következtében okozza a települések „tisztító" munkáját, amit megfelelő (szaporítókat szigorító) rendeletekkel humánusan is csökkenteni lehetne. Sok esetben nem közvetlenül az állattartók létének szigorítása szükséges. Kinek a gazdasági érdeke, hogy kevesebb élőlény pusztuljon az országban, a városban? Nehéz kérdés, de nyilván a településé, mert a piszkos munkát (szabálysértési ügyek ezreit, sintértelep fenntartást) ők végzik... Kinek az érdeke, hogy még több kisállat szülessen? (Nem a városé, hanem az állattenyésztéssel foglalkozó szervezeteké, és a feketéző szaporítóké.) A mindenkinek jobb állattartás kompromisszumon alapul, tehát a lakosság egymással és a környezettel (az állatvilággal) való kapcsolatában. A problémákat humánusan kell kezelni. Felelősebb állattartással, és tenyésztési (szaporítási) szokásokkal, rendeletekkel elérhető lenne, hogy a problémák száma és súlya nagymértékben csökkenjen. Az Orpheus Egyesület állatbarát írásaival azt kívánja elérni, hogy az emberek, különösen a fiatalok egy mindenkinek jobb, kevesebb szenvedést és gyűlöletet tartalmazó világot teremthessenek meg maguknak. Nem csoda, hogy a környezetünk, az állatvilág és az ember közötti kapcsolatot kell legelőször is megreformálni, hiszen "egy nemzet nagysága és erkölcsi fejlettsége híven tükröződik abban, ahogyan az állatokkal bánik". Seres Zoltán, az Orpheus egyesület elnöke Családi nap Munkatársunktól Családi napot tart a Szegedi Evangélikus Egyházközség március 17-én, szombaton. A programok 10 órakor a Luther-házban kezdődnek az egyház missziói osztályának munkatársai és a pilisi Izsóp együttes közreműködésével. Délelőtt külön programokkal kedveskednek gyerekeknek, fiataloknak és felnőtteknek, majd az ebéd után sport és játék, valamint képes előadás várja az érdeklődőket Indiáról. A nap zárásaként 16 órától könnyűzenei koncertet tartanak a templomban. Miénk a város! Munkatársunktól Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal támogatásával film készül Szeged jelentősebb történeti emlékeinek rekonstrukciójáról. Szakemberek avatják be a nézőt a szegedi vár helyreállítási munkálatainak érdekes részleteibe, visszaidézik a vízibástya eredeti állapotát; bemutatják többek között - legjelentősebb középkori emlékünknek, a Dömötör-toronynak egykori építészeti összefüggéseit. A látványos képekkel élményszerűvé tett film március 14én, szerdán 19 órakor kerül műsorra a Telin TV-ben. A Miénk a város! városépítészeti sorozat részeként látható film szerkesztője: Becsei Péter. Zöld szám, ingyenesen A 06-80-820-032-es, ingyenes, zöld számon hívhatják a szegedi polgárok az önkormányzatot, ha kérdéseik javaslataik vannak a várost érintő ügyekben. A telefonos rögzítőn bárki hagyhat üzenetet egy percben, és szükség esetén az illetékesek vissza is hívják, ha meghagyja nevét és elérhetőségét. A telefonszám csak a 62-es körzetszámról érhető el. Új, modern játszótér épül Rókuson Lakók, parkőrök, vandálok Összesen 12 millió forintba kerül majd a rókusi városrész új játszótere a Puskás utcában. Az Arany János iskola melletti területen az elmúlt héten kezdődtek meg a munkálatok a talajrendezéssel tudtuk meg Kalmár Ferenctől, a kerület önkormányzati képviselőjétől. A tavaly megindult játszótér-építési program már tartalmazta a beruházás megvalósításának tervét, a Szegedi Környezetgazdálkodási Kht. pedig már a játékok nagy részét is beszerezte. A panelnegyed kutyatartói, és a gyermekeiket féltő szülők számára, is örvendetes hír, hogy a játszótér mellett elkerített kutyafuttató is épül. De kerítéssel veszik körül a játszóparkot is, így a gyermekek még nagyobb biztonságban lesznek a másfél hónap múlva elkészülő birodalmukban. Kalmár Ferenc ugyankkor nem tagadta: bár a kerítés kapuját sohasem zárják majd be, arra számítanak, hogy az új játékok tovább bírják majd, mint a belvárosban, ahol a megújult játszótereken a vandálok rövid idő alatt látványos pusztítást vittek véghez. Az elmúlt héten Farkasné Pocsai Blanka újszegedi képviselőtől megtudtuk: Marostő A földmunkák már megkezdődtek Rókus új játszóterén. (Fotó: Miskolczi Róbert) városrészben is sok gondot okoztak a vandálok, akik az ottani játszótereket rongálták meg, de a Holt-Maros kitisztított partjáról is több teherautónyi szemetet kellett már elszállítani. A képviselő-asszony bejelentette: kezdeményezni fogja a régi parkőri rendszerhez hasonlatos felügyelet létrehozását, amelytől a közterek, parkok hatékonyabb megóvását várja. Kalmár Ferenc kérdésünkre elmondta: mindenképpen támogatja az elképzelést. Azt azonban hozzátette: a legfontosabb föladat a polgárokkal megértemi, hogy saját környezetüket pusztítják, rongálják. A lelkiismeretes városlakókat pedig rá kell bírni, hogy együttesen lépjenek föl a vandálokkal szemben. Kéri Barnabás Hídkeresztelő lesz Szeged napján Százával érkeznek a javaslatok selőtestületi ülésen. Az ünnepélyes hídkeresztelő május 21-én, Szeged napján lesz. A kabinet vezetője elmondta, hogy rendkívül kedvező, komoly javaslatok érkeztek, hiszen közöttük olyanok is voltak, amelyek 4-5 gépelt oldalon, régi fényképekkel illusztrálva, magyarázattal kiegészítve érveltek egy-egy elnevezés mellett. Ebből is látszik, hogy a város polgárait mennyire érdekli ez a kérdés. Az is észrevehető, hogy az emberek fantáziáját elsősorban a belvárosi, tehát a régi híd elnevezése mozgatta meg. Az új híddal kapcsolatos javaslatokat illetően pedig az volt idáig szembeötlő, hogy egy név messze a legtöbb szavazatot kapta: Bertalan Lajos, a neves szakember, aki a Tisza szabályozásában szerzett elévülhetetlen érdemeket. A jeles szakembernek egyébként korábban az új híd lábánál állt az emlékműve, de a régi rendszerben ezt lebontották. A régi híd esetében a legtöbb javaslat eddig Móra Ferencre érkezett, de Juhász Gyula, Szent-Györgyi Albert is sok voksot kapott. Érdekességként mondta el a kabinetvezető, hogy a szegedi polgárok már előre is tekintenek a hidak elnevezését illetően, hiszen a még meg sem épült „harmadik híd" nevét is felírták a másik két javaslat mellé! A Szeged-Temesvár vasúti forgalmát elősegítő vízi átkelő fontosságát látják ebben a szegediek, ami rendkívül örvendetes és megnyugtató körülmény, hiszen összecseng a város önkormányzatának elképzeléseivel. K. F. Csodálatos panoráma, híddal. Május 21-től már nevén nevezhetjük a szegedi átkelőhelyeket... (Fotó: Schmidt Andrea) A polgármesteri hivatal kabinetje az év elején felhívással fordult a szegedi polgárokhoz, hogy adjanak javaslatot a „régi" és az „új" híd elnevezésére. A felhívást követően levéláradat indult a megadott címre, s rengetegen adtak javaslatot, ötletet a hidak jövőbeni elnevezését illetően. Szabó Ádám, a polgármesteri hivatal kabinetvezetőjét arról kérdeztük, hogy mikor zárul a javaslattevési határidő és mi lesz az ötletek további sorsa. Szabó Ádám szerint igen hatásos volt a felhívás, Nevek, virágok, fogalmak Az eddig beérkezett javaslatokból „szemeztünk" néhányat. A régi híd elnevezésére a legtöbben Móra Ferenc nevét jelölték meg. Mellette ilyeneket olvashatunk: Anna híd, Stefánia híd, Múzeum híd. Boszorkány híd, Liget híd. A nevek közül felmerül még Kosztolányi, Juhász Gyula, Tömörkény, IV. Béla király, Dankó Pista, Vaszy Viktor, Boldog' Gizella, Mikszáth, Dózsa György, Szent-Györgyi Albert, Lechner Lajos, Klebelsberg Kunó, Huszka Jenő neve is. Az új híd keresztelőjére ilyen neveket szántak a szegedi polgárok: Bertalan Lajos, Gábor Dénes, Tisza Lajos, Szent Jakab, Klauzál Gábor, Szőke Tisza, Róna, Napsugár, Napfény, Ezüst, Rózsák hídja, Tápai, Felsővárosi, Bánáti, Virágok, Barátság, Európa híd és még vagy 25 javaslat is olvasható a polgármesteri kabinethez érkezett levelekben. mert temérdek levél, képeslap, alaposan megindokolt és történelmi hátteret is ismertető tanulmány érkezett a kabinetirodába. Erről azonban lassan csak múlt időben lehet beszélni, mivel a javaslattevés határideje március 16-án lejár. A továbbiakban egyébként feldolgozzák majd a beérkezett javaslatokat, s előbb a megfelelő önkormányzati testületek, vagyis a bizottságok, azt követően pedig a közgyűlés dönt majd a hidak új nevéről, várhatólag május elején, az első képvi-