Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-10 / 59. szám

II. STEFÁNIA Névjegy Jankovics Marcell rajzfilmrendező, művelődéstörténész 1941-ben született Budapesten. 1960-tól a Pannónia Rajzfilmstúdió munkatársa, jelenleg a kft.-ként működő Pannoniafilm ügyvezetője. 1965-től önálló filmrendező. 1975ben Oscar-díjra jelölték Sisyphus című alkotását, 1977-ben megkapta a cannes-i Arany Pálmát a Küzdők című filmért, 1981 -ben Los Angelesben pedig a Minden idők legjobb rajzfilmje díjat a Fehérlő fiáért. Balázs Béla-, Kossuth-díjas és Érdemes Művész. O rendezte a János vitézt, a Gusztáv, a Magyar népmesék és a Mondák a magyar történelemből rajzfilmsorozatokat. 1998-ban a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnökévé nevezték ki. Az amerikai rajzfilmek elárasztják hazánkat is, és ma már nincsenek olyan, az egész ország által kedvelt figurák, mint korábban Gusztáv vagy a Mézga család. Jankovics Marcell szerint ennek egyszerű oka van: nincs pénz, ezért kevés a hazai megrendelés. A neves rajzfilmrendező a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnökeként igyekszik befolyásolni a hazai kultúra fejlődését, és több változást is sikerűit elérnie ezen a téren. - Rajzfilmes életpályája a huszonkét évesen megalkotott, kifejezetten kozmopolita rajzfilmfigurától, Gusztávtól, a magyar népmeséken át népünk ősi mitológiájáig ível. Mivel magyarázza a gyakori stílusváltásokat? - Gusztáv figurája úgy született meg, hogy egy munkacsoportból többen adtunk be pályázatot, s végül az általam készített változatot fogadták el. Ennek a figurának az ötlete tehát nem tőlem eredt, ezzel csupán egy igényt szolgáltam ki. Rajzfilmes stílusváltásaimnak pedig az az oka, hogy egyrészt huszonkét éves korban az embernek még nincs karakteres stílusa, másrészt alapvetően eklektikus vagyok. Úgy jellemezném magam, hogy otthonosan mozgok többféle stílusban, és ezek közül mindig azt használom, amelyikre érzésem szerint az adott filmnek a legnagyobb szüksége van. - Régebben egy egész ország ismerte Gusztávot vagy a Mézga családot, mára viszont eltűntek az ezekhez hasonlóan széles körben kedvelt rajzfilmhősök. Miért nincsenek most ilyen figurák, s egyáltalán mia szerepemet, máskor jó érzés tölt el, ha megvalósul egy olyan ügy, amihez nekem is volt közöm. Igaz, elnökként nem értékelhetem a pályázatokat, de a bizottságunk irányt szabhat a kuratóriumi döntéseknek. S amióta én vagyok az elnök, jelentős változások történtek a korábbi kultúrpolitikához képest. A vidék most arányosan több pénzt kap, sikerült Budapest túlsúlyát ezen a téren csökkenteni, valamint növekedtek a határon túli területekről származó pályázatok nyerési esélyei is. Abban is változás történt, hogy míg az előző irányítás a magas kultúrát tartotta fontosnak, mi a közművelődésre, a gyermekkultúrára, a vidékre és az amatőrmozgalmakra helyezünk nagyobb hangsúlyt. - Mennyire hisz még abban a jelszóban, amit célul tűzött ki, s ami így hangzik: a kultúra mindenkié? - Alkotóként tudom, ez nem így ^an, mert kultúránk sok szintből tevődik össze, amelyek közül a legalsó már inkább kulturálatlanságnak nevezhető. Abban már nem hiszek, hogy a legalsó rétegeket kultúrával fel lehet emelni, mert nem érdekli őket. Másokat sem könnyű azonban a valódi kulturális értékek felé terelgetni, mert az átlagember alapműveltsége alacsonyabb szintű annál, semhogy válogatni tudjon például egy könyvesboltban. Ehelyett - ha egyáltalán olvasnak - felkapják a pénztár mellett elhelyezett bestsellerek egyikét, kifizetik és már mennek is. Az egész életformát kellene újratanítani, s ez majdnem reménytelen, de a kultúra munkásainak az a feladatuk, hogy reménytelen dolgokat csináljanak. Ezt akkor is komolyan veszem, ha minimális az esély arra, hogy változzon a helyzet. Hegedűs Szabolcs Gusztáv és Mézga Géza helyett amerikai rajzfilmek A csoda többé nem tér vissza lyen irányt vett az itthoni rajzfilmkészítés ? - Az ok egyszerű: nincs pénz, kevés a hazai megrendelés. A Pannoniafilm Kft. rendkívül kevés pénzt tud költeni filmgyártásra, ezért nem sok alkotás készül. Cégem éves forgalma körülbelül 500 millió forint, de ebből 450 millió külföldi megrendelésre végzett bérmunka. Ez utóbbi alkotásokat a magyar nézők is láthatják, de nem azonosítják azokat a magyar animátorokkal, mert az ötlet, a forgatókönyv, a zeneszerző és a rendező külJankovics Marcell: A kultúra munkásainak az a feladatuk, hogy reménytelen dolgokat csináljanak. (Fotó: Karnok Csaba) földi. Ezzel szemben régen kevés volt a külföldi munka, viszont volt állami dotáció, a Magyar Televízió folyamatosan és nagy tételben, mai árakon évente körülbelül 800-900 millió forintért rendelt rajzfilmet. Az sem utolsó szempont, hogy a mozik 1981 óta nem vetítenek rövidfilmeket, és a mozinézői szokások is megváltoztak. Az a csoda, hogy a Gusztáv felcsendülő zenéjére a moziteremben fölmorajlott a közönség, többé nem tér vissza. Ma az amerikai filmek és rajzfilmek árasztják el hazánkat is, a magyar közönség pedig ehhez szokik hozzá. - Egy alkalommal önt is meghívták Hollywoodba egy Disney-rajzfilmhez, majd amikor a munkát elvégezte, azt mondta, még egyszer nem menne vissza. Miért? - Pályám lassan a végéhez közeledik, ezért be kell fejeznem azokat a munkákat, amelyeket fontosnak tartok, és a filmen kívül is szeretnék még megvalósítani egy s mást. Rajzfilmes tervem csupán kettő van: a Csodaszarvast a lehető legjobb minőségben idén ősszel átadni a közönségnek, Az ember tragédiáját pedig lehetőleg öt éven belül befejezni. Amerikai producerek most is kínálnak rendezési lehetőséget, ami óriási tehertétel, és az anyagiakon kívül semmilyen sikerélménnyel nem jár, ugyanis gyenge forgatókönyvekkel, rossz grafikai stílusú világban, produceri parancsoknak engedelmeskedve nincs kedvem dolgozni. Fiatalabb koromban sem éreztem ambíciót ahhoz, hogy a Disney-nél beosztott munkatárs legyek. - A filmkészítés mellett ma a kultúraformálásból is kiveszi a részét a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnökeként. Ebben a tisztségben mekkora befolyással bír a kulturális élet alakulására? - Azért vállaltam el, mert a kultúrát a vágyaimnak megfelelő irányba szerettem volna terelgetni. Nem tudom felmérni, ez mennyire sikerül. Ha egy tengerbe beleöntök egy vödör vizet, nem érzékelem a vízszint emelkedését. Egyik pillanatban jelentéktelennek érzem A hatéves kor még nem jelent iskolaérettséget Mit nyernek az éwesztesek? A tavalyihoz hasonlóan az idén is körülbelül ezerhatszáz kisiskolás kezdi meg tanulmányait szegedi önkormányzati fenntartású általános iskolákban. A törvény értelmében az a gyerek, aki május 31-ig betölti a hatodik életévét - tankötelessé válik. Az életkor elérése azonban nem jelenti automatikusan a gyerek iskolaérettségét, ilyenkor pár hónap eltérés is sokat jelenthet. Az áprilisi beiratkozásig Szegeden a nevelési tanácsadóban több száz kisgyerek képességeit vizsgálják. Február végére minden óvoda vezetője elkészítette a nagycsoportos gyerekek óvodai szakvéleményét, mely egy rövid jellemzést jelent: a gyermek alkalmas-e az iskolai követelmények teljesítésére, vagy még egy év óvodai ellátást ajánl. Az iskolai életforma, az egyre magasabb követelményrendszer megterheli a legkisebb diákokat is, a gyerekek a tanítás végére nagyon elfáradnak. A szakember véleménye szerint a szülők az elmúlt években óvatosabbak, a pár évvel ezelőtti beiskolázási lázzal szemben már nem siettetik a mielőbbi iskolakezdést. Nem ritka az olyan szülői magatartás sem, amikor az anyuka érzelmi okokból nem íratja be az első osztályba gyerekét: attól fél, hogy elsőben még nem ér el kiváló eredményt. pv A nevelési tanácsadóban képekkel és kockákkal is tesztelik a gyerekek képességeit. (Fotó: Schmidt Andrea) Az iskolaérettség egyik ismérve, amikor a gyerek kinyílik, és érdekelni kezdik a világ dolgai, keresi az összefüggéseket. Az iskolára való alkalmasság vizsgálatakor több szempont alapján ítélnek a szakemberek. Figyelik többek között a gyerek mozgásfej iettségét, a kézügyességet mutató finommozgásokat, az emlékezetet, a figyelmet és az érzelmi fejlettséget. Ha az óvodapedagógus bizonyos területeken hiányosságokat érzékel, a Humán Szolgáltató Központban található nevelési tanácsadóhoz irányítja a gyereket. Tavaly körülbelül négyszáz gyermek került hozzánk mondja dr. Kocsis Judit pszichopedagógus. Naponta tíztizenöt gyereket vizsgálnak meg, a szülőkkel való beszélgetés után. Ilyenkor tájékozódnak a családi háttérről, kikérik a szülők véleményét. A mentális képesség, a pszichés viselkedés, illetve a megfelelő testi fejlettség együttes megléte garantálja az iskolai alkalmasság feltételeit. Sok szülő tévesen úgy gondolja, ha gyermeke okos, jó a megfigyelő képessége, már alkalmas az iskolakezdésre. A nevelési tanácsadó szakemberei csoportos és egyéni foglalkozás keretében tesztelik a gyerekek rajzkészségét, a szem- és kézkoordinációt, a tűréshatárát. Játékos formában logikai gyakorlatokat kell megoldaniuk, ábrákat felismerniük, kockák és képek alapján helyzeteket azonosítaniuk. A számolás, a mennyiség fogalma, az irányismeret is terítékre kerül. A tapasztalat szerint a tavaszi időszakban születettek ezen a ponton jönnek zavarba. A pedagógiai módszer lényeges eleme, hogy a gyerekek mindeközben jól érezzék magukat, a „feladatok" megoldása után kizárólag dicsérő szót kapnak. A foglalkozás után a szülővel közösen értékelik az eredményt, ami az iskolaérettségtől függően négyféle lehet. Igazolhatja az iskolaérettséget, illetve javasolhatja a kis létszámú osztályban való taníttatását (a városban három ilyen iskola van). Ha a gyerek még nem alkalmas az iskolakezdésre ajánlhat még egy év óvodai ellátást, és ha bármilyen fogyatékossági gyanú merül fel, akkor a tanulói képességeket vizsgáló szakértő bizottsághoz küldik. A vizsgálatok során előfordul, hogy vita alakul ki a szülő és a szakember között. Gyakoribb azonban az az eset, ami pár nappal ezelőtt történt. Egy édesapa sporttagozatos osztályba szerette volna íratni gyenge fizikumú gyermekét. A szakvélemény a kis létszámú osztályra tett javaslatot. A közös értékelés során a szülő merev álláspontja enyhült. _A szülő döntési jogát soha nem kérdőjelezik meg. Az iskolai alkalmasságra vonatkozó igazolás egyéb megjegyzési részében azonban jelzik: szülői kérésre javasolják a beiskolázást. A fogadó általános iskola hatáskörébe tartozik, hogy a kitételt figyelembe veszi, avagy nem. Lévoy Gizella Ösztönös nyelvtanulás A kimondott szó Hogyan tanulunk meg beszélni? Hogyan sajátítja el a kisgyerek ezt a hihetetlenül bonyolult rendszert, a nyelvet? Ezek a legmakacsabb kérdések egyike, amit az ember évezredekkel ezelőtt feltett magának, de végső választ nem talált. A modern tudomány eszközeivel úgy tűnt, közel kerültünk a rejtély megfejtéséhez. Egy amerikai kutatás meglepő eredményei azonban gyökeresen megváltoztathatják az eddigi elképzeléseket. A Washington University számítástechnika-professzora, Michael Brent 15 hóna-, pos gyerekeket tanulmányozva rájött, a kisgyerekek azokat a szavakat tanulják meg először, melyeket szüleik a szövegből kiemelve hangsúlyoznak. Ha magukban állva találkoznak a „cica", „piros" vagy „gyere" szavakkal, könnyebben elsajátítják őket, mint egy hosszabb mondatban. Mindebben nem is lenne semmi meglepő, mégis, Brent eredményei a kutatók körében némi zűrzavart okoztak: a nyelvelsajátítás jelenlegi elméletei szerint ugyanis a gyermek elsősorban a hosszabb nyelvi egységek szakaszokra osztásával, szavakra bontásával sajátítja el a nyelvet. Ez az elmélet is a közelmúlt laboratóriumi eredményeire épült, ugyanis csak az elmúlt évtizedekben sikerült kimutatni, hogy a nyelvet tanuló gyerekek képesek a hosszabb mondatok felbontására. Nyolc édesanya és kisgyermekük párbeszédét elemezve azonban Brent és munkatársai úgy találták, az anyák gyermekeikhez intézett szavainak kilenc százaléka elkülönül a beszédfolyamtól. Ráadásul nemcsak főnevekről van szó, hanem melléknevekről és határozószókról is. A gyermekeknek így bőven van alkalmuk az elszigetelt szavakat megtanulni ami ellentmond a vonatkozó irodalom feltételezéseinek. Tizennégy alkalommal 915 hónapos gyerek és anyuka mintegy másfél órás beszélgetését rögzítették, így összesen kétszáz órányi hanganyagot gyűjtöttek. A felvett anyagokat aztán számítógéppel, egy kifejezetten erre a célra kifejlesztett program segítségével dolgozták fel. Az egyes nyelvi egységek, megszólalások hosszát huszadmásodpercnyi pontossággal rögzítették, ami a kutatóknak lehetővé tette, hogy az elszigetelt szavak távolságát az őket környező szövegfolyamtól elkülönítve pontosan megállapítsák. Hogy kiderítsék, mely szavakat sajátították el a gyerekek, a kutatók folyamatosan kérdezték az édesanyákat, hogy éppen mely szavakat ismerik már a gyerekek. Az anyák válaszaiból nyert információt folyamatosan összevetették a gyerekek felvételeken rögzített megnyilvánulásaival. A korábbi laboratóriumi vizsgálatok megmutatták: a csecsemők képesek a szavakat felismerni az összefüggő beszéd „feldarabolásával", így az alapvető feltételezés az volt, hogy a gyerekek a beszéd szakaszolására hagyatkozva építik szókincsüket. A kísérlet eredményei azonban azt mutatták, hogy bár a gyermekek képesek a beszéd kisebb egységekre bontására, mégis úgy tűnik, viszonylag ritka, hogy a nagyon fiatal gyerekek olyan szavakat tanulnak meg, amelyek nem elszigetelve hangzottak el. Tehát a gyerekek valóban tudnak szegmentálni, de kérdés, hogy tényleg erre a készségre hagyatkoznak-e a nyelvtanulás korai szakaszában. „Az eredmények tükrében most úgy gondoljuk, a szakaszolás fontos a későbbiekben, amikor a gyerekek egész nagy sebességgel tanulnak új szavakat, de elképzelhető, hogy kezdetben nem erre építenek, amikor még lassabb az elsajátítás." Az új kutatási eredmények arra utalnak, a csecsemők először azokat a szavakat tanulják meg, melyeket a szülők kiemelve mondanak, majd az ily módon elsajátított szavak képezhetik alapját a szegmentációs folyamatnak, így a további szókincsfejlesztésnek is. Ez az elképzelés egy tágabb elméletbe illeszkedik, melynek központi eleme, hogy a szülők ösztönösen úgy beszélnek, hogy megkönnyítsék a nyelvtanulást: kisgyermekükhöz beszélve ösztönösen kiemelnek egyes szavakat. H. S*.