Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-10 / 59. szám

SZOMBAT, 2001. MÁRCIUS 10. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 Németországi bank társul a kongresszusi központba? Befektetőket keres a polgármester Csak minimális önrészt kell fordítania a város­nak a kongresszusi köz­pont építésére, amennyi­ben a polgármester sike­res tárgyalásokat folytat a befektetőként jelent­kező német pénzintéze­tekkel - hangzott el a tegnapi, városházi sajtó­tájékoztatón. A város a tervezett kong­resszusi központhoz szüksé­ges önrész -1,3 milliárd fo­rint - nagy részét az építési telek biztosításával állja ­tudtuk meg korábban Bartha László polgármestertől. A vá­ros első embere tegnapi saj­tótájékoztatóján bejelentette, a hétvégén németországi munkalátogatáson vesz részt, amelynek elsődleges célja, hogy tárgyaljon azon pénzin­tézetek vezetőivel, amelyek jelezték, hogy nemcsak hite­lezőként, de akár befek­tetőként is részt kívánnak venni a szegedi kongresszusi központ építésében. így el­képzelhető, hogy a városnak - a közelmúltban nyert közel 900 milliós pályázati támo­gatás, és a vállat önrész mel­lett - már nem kell komoly pénzügyi erőfeszítéseket ten­nie a beruházás megvalósulá­sához. A polgármester azon­ban egyelőre nem árult el többet a lehetséges befek­tetőről. Intenzíven folytatódnak az ÁPV Rt.-vel a tárgyalások a szegedi repülőtér tulajdonjo­gáról - erősítette meg Bartha László, s szerinte jó esély van arra, hogy a város szá­mára kedvező döntés szület­hessen. Szegeden nem magas a vízdíj, sőt, például a salgótar­jáni, köbméterenként 501 fo­rintos tarifához viszonyítva a szegedi 190 forint kifejezet­ten kedvező - vélte a polgár­mester a Délmagyarország hasábjain megjelent, a vízdí­jat sokalló panaszra reagálva. „Ez az eredménye annak, hogy ilyen keményen végig­bokszoltuk a szerződést a francia féllel" - utalt a közel­múltban megkötött keretmeg­állapodásra a város első em­bere. Bartha László hangsúlyoz­ta, a Korondi utcai rendelő ­melynek siralma?, életve­szélyes állapotáról lapunkban a héten beszámoltunk - fel­újítására a város 12 millió fo­rintot fordít. K. B. Fogjuk meg egymás kezét Szolnokiak Szegeden Millenniumi kézfogás. Ezzel az elnevezéssel tartottak tegnap Sze­ged-Szolnok találkozót. Mintegy 300 vendég ér­kezett - különvonaton -, a nap folyamán pedig színes, változatos prog­ramok keretében, ismer­kedtek egymással, a vá­rossal, egészen este 7 óráig, amikor kigördült a szegedi pályaudvarról a szolnoki különvonat. Tavaly a szegediek jártak Szolnokon. Kiválóan érezték magukat, s most e vendéglá­tást szeretnék méltóképpen viszonozni, hangsúlyozta a városházán tartott tegnap dé­lelőtti rövid ünnepi fogadá­son dr. Bartha László. (Akit „mellesleg" valami más is köt a tőlünk nem is távol fekvő városhoz: ott szüle­tett.) Hangsúlyozta, hogy Szeged nagy szeretettel ké­szült a Millenniumi kézfo­gásra és így is fogadja a szolnokiakat, akiknek kelle­mes időtöltést kívánt a Nap­fény városában. Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere megköszönte a meleg fogadtatást, néhány szóban pedig arról is emlí­tést tett, hogy eddig 19 vá­rossal vették fel a kapcsola­tot a Kézfogás keretében. Mottójuk: ne csak a külföldi településeket, jelesül a test­vérvárosokat igyekezzünk „feltérképezni", hanem ha­zánkat, egymást is. A rövid köszöntők után a városháza udvarán Szalay Ferenc polgármester nyitotta meg Pogány Gábor Benő szobrászművész kiállítását. A fiatal művész köztéri, elsősorban történelmi tárgyú szobrai, országszerte megta­lálhatók. A városháza udva­rában 15 művét láthatja az érdeklődő közönség. A nap folyamán szakmai eszmecserékre is sor került, így például az oktatási cso­portban a szegedi oktatási modellel ismerkedtek a résztvevők, a kulturális szekcióban pedig A kulturá­lis élet szerkezete a városok­ban elnevezéssel szerveztek megbeszélést, az idegenfor­galmi szekcióban pedig az idény előtti turisztikai le­hetőségeket körvonalazták. Ebéd után városnézésre invi­tálták a szolnokiakat a ven­déglátók, ezután pedig a Bartók Béla Művelődési Központban közösen tekint­hették meg a Jászkun Fotók­lub kiállítását. A Dél-alföldi Népművészeti Egyesület Al­kotóházában Jász-Nagykun­Szolnok megye élő nép­művészete címmel nyílt kiál­lítás, délután 5 órakor pedig Üdvözlet Szolnokról címmel a szolnoki művészeti csopor­tok mutatkoztak be a Szege­di Ifjúsági Házban. Az emlí­tett eseményekkel párhuza­mosan a két város nyugdíja­sai, valamint az egyházak képviselői is találkoztak egy­mással. Kellemes hangulatban telt el a nap, így mind a szolnoki­ak, mind a szegediek sok ér­tékes ismerettel lettek gaz­dagabbak. Ismeretségek, ba­rátságok szövődtek. Mert ilyen találkozó ritkán adódik egy-egy ember életében, mondották a résztvevők. Ezt hangsúlyozta lapunknak a szolnoki polgármester is. Szalay Ferenc szerint, föld­rajzilag ugyan közel vagyunk egymáshoz, mégis oly' keve­set tudunk egymásról. A Mil­lenniumi kézfogás talán elin­dít egy olyan folyamatot, amelynek eredményeképpen - egymás kezét fogva - az eddiginél sikeresebben old­juk meg a mindannyiunk éle­tében felmerülő gondokat, problémákat is. Kisimre Ferenc Vasárnapi kereskedelem: zárt ajtók! Vihar egy kanál vízben? Külön törvény megal­kotására készül a kor­mány, amely az üzletek hétvégi nyitva tartá­sát szabályozná. Ám egyelőre nem tudni, ho­gyan kívánják korlátozni az áruházak vasárnapi nyitva tartását. Miköz­ben az egyik oldalon szi­gorítani szeretnék a sza­bályokat, addig a Mun­ka Törvénykönyvének módositása még na­gyobb teret enged a munkáltatónak a hét vé­gi foglalkoztatásra. A szakszervezetek most azért harcolnak: legalább tisztességesen fizessék meg a kereskedőket, ha pihenőna­pon dolgoznak. Egy tény, a hipermarketek és a kisboltok hírből sem ürülnek ki vasár­nap. Egyre inkább a családok hétvégi életformája lett a be­vásárlás. Kell-e törvénnyel útját áll­ni a vásárlói igényeknek? Minden bizonnyal ez a leg­fontosabb kérdés. Tavaly egyszer már valóságos vihar kavarodott egy kanál vízben, amikor a Tesco áruház kinyi­tott március 15-én. A vásár­lók szinte megrohamozták az áruházat, a dolgozók pedig egymásra licitálva iratkoztak fel az ünnepnapi munkára, mert háromszoros bér járt ér­te, s a tulajdonosok sem szív­hatták a fogukat a rossz for­galom miatt. Úgy tűnt, min­denki jól járt. Ám az ágazati szakszervezet - saját tagsá­gával szembe fordulva - fel­jelentést tett a Munkaügyi Főfelügyeletnél. A szegedi hipermarketet hárommillió forintos bírsággal sújtották. - A vásárlók igényeihez kell szabni a nyitva tartást! ­állítja a szegedi Cora marke­ting asszisztense, Bozsó Edi­na. - Úgy gondolom, a vevőket kellene megkérdez­ni, kívánnak-e vasárnap vásá­rolni. A hipermarketben egyéb­ként a péntek-szombat a le­gerősebb két nap, ám éppen ezért akadnak olyanok, akik a csendesebb vasárnapot vá­lasztják, hogy családostul be­vásároljanak. A kereskedők Bevásárlókocsiban. Pihenőnap lesz a vasárnap? (Fotó: Schmidt Andrea) szerint sokan hét közben na­gyon elfoglaltak, s mivel ma már a shoppingolás szórako­zás is egyben, a hét végén együtt ül kocsiba a család, s keresi fel valamelyik nagy bevásárlóközpontot. Több kormánytisztviselő tett az elmúlt időszakban olyan kijelentést, hogy az utóbbi időben kialakult vá­sárlási szokások szétrombol­ják a családokat, beavatkoz­nak a magánéletbe. Ezért minden vasárnap minden üz­letnek zárva kellene tartani. Szakemberek úgy véleked­nek, a készülő törvény nem a nagyok és a kicsik harcát igyekszik majd szabályozni, hiszen vasárnap mindenki a többletforgalom reményében nyit ki. - A kisboltokat különösen érzékenyen érintené egy ilyen tilalom, hiszen vasár­nap délelőtt néhány óra alatt nagyobb a forgalmuk, mint egy átlagos hétfői napon reg­geltől késő estig - mondja dr. Martonosi István, a KISOSZ megyei titkára. Nem véletlen, hogy éppen a maszek boltok­ban alakult ki a hetvenes évek végén a vasárnapi nyit­va tartás. Nagy kérdés: lehet­e korlátozni egy vállalkozót abban, hány napot dolgoz­zon? - Aki akar, nyisson ki, de tisztázni kellene a hétvégi foglalkoztatás munkajogi oldalát - teszi hozzá Marto­nosi úr. - Nem lenne jó, ha úgy élnénk, mint régen, ami­kor csak a kirakatokat néze­gethettük vasárnap a Kárász utcán. Egyébként is, még mindig jobb, ha hipermarke­tekben ütik el hétvégén az időt az emberek, mintha a talponállót támasztanák. A Magyar Bevásárlóköz­pontok Szövetsége sem tartja elfogadhatónak azt a tör­vényjavaslatot, amely telje­sen megtiltaná a vasárnapi nyitva tartást. Többek között azért is, mert a ma még na­gyon szigorúan szabályozott német és osztrák kereskedel­mi törvények is egyre jobban liberalizálódnak. Arról már nem is beszélve, a megemelt hétvégi bérezés hiányozna a kereskedők zsebéből, s ez egy idő után kihatna a keres­letre is. A mérséklődő forga­lom pedig akár elbocsátások­hoz is vezethetne. Ez pedig senkinek sem lehet érdeke. Egyelőre - tartva a bírság­tól - a szegedi üzletek több­sége nem nyit ki ünnepnapo­kon. Az idén március 15-én szinte kivétel nélkül minden nagyobb üzlet bezár. A va­' sárnap az más, mondják a ke­reskedők. Amíg vannak vá­sárlók, addig érdemes kinyit­ni. Legalábbis addig, míg a törvény nem állít fel tilalom­fát... Rcrfai Gábor Nem költünk, csak nézelődünk A vásárlások értékének megoszlása B 1 • • • Hl hétfő kedd szerda csütörtök péntek szombat vasárnap O 20 40 60 80 100% Hipermarket Szupermarket C + C áruház - 1 Hipermarket Szupermarket C + C áruház — Hipermarket Szupermarket C + C áruház | Hipermarket Szupermarket C + C áruház — Hipermarket Szupermarket C + C áruház 1 1 : :: : : Síi Önálló kis bolt Vásárlások országos átlaga T I .-.••1111 •j HMM • I : Forrás: GfK A GfK Hungária Piackuta­tó felmérése szerint a csalá­dok vasárnapi vásárlási értéke a hetihez viszonyítva mind­össze három százalék. Ez az arány a hipermarketeknél a legmagasabb, 9 százalék, ám a kutatás rávilágít, hogy más típusú üzletekben sem vasár­nap vásárolunk és költünk a legtöbbet. Hétvégén tehát nem jeíentős a forgalom, a legtöbb vásárlónak viszont szinte csak ekkor van ideje a nézelődésre. Az is érdekes, hogy a heti összbevételt tekintve a vasár­napra csak kevéske jut. O. K. K. Fő a bizalom Sokan segítenének a tiszai árvízkárosultakon, de mint minden adomá­nyozásnál, „hazánkban", pillanatok alatt fölmerül az a probléma, hogy va­jon eljut-é céljához az adomány. Az árvízkáro­sultak esetén a válasz er­re az, hogy ezen adomá­nyokat a kormány fel­ügyeli. Nos, akkor kivagyunk a vízből! P. Sz. hírek TERITEKEN AZ AMA­RANT. Az egzotikus tájak éle­tét, szokásait bemutató előadássorozat keretében ezút­tal egy különleges dél-ameri­kai növényről, az amarantról hallhatnak azok, akik holnap, vasárnap felkeresik a Szegedi Vadasparkot. Maráz Albertné, a Szegedi Gabonatermesztési Kht. munkatársa ismerteti ezt az érdekes mexikói csemegét. Az érdeklődőket 10.30-tól vár­ják a park zooiskolájában. KESZTYŰS RUZSAI­AK. Többségéből tanárokból verbuválódott a rúzsai Kesztyű színjátszókör. A nyolc fős tár­saság többnyire helyzetgya­korlatokat mutat be. Az elmúlt esztendő novemberében Szen­tesen megrendezett megyei döntőn elhozták az első he­lyet. így ma, szombaton az eg­ri országos versenyen ők is képviselik Csongrád megyét. Ezen a kétnapos rendezvényen rajtuk kívül a szentesi Hor­váth Mihály gimnázium taná­rai is színre lépnek. BORKÓSTOLÓ SZE­GEDEN. Ingyenes borkósto­lóra várják az érdeklődőket ma, szombaton az Átrium Bor­pince Étteremben (Kárász ut­ca 9.). A vendégek 11 és 15 óra között ismerhetik meg a csopaki borász, Jásdi István italait. GERGELY-JÁRÁS ÓPUSZTASZEREN. Az Ópusztaszeri Nemzeti Törté­neti Emlékparkban hétfőn, 11 órakor a középkori hagyomá­nyokat felelevenítő Gergely­járásra várják az érdeklődőket. A látványos program kereté­ben, az emlékpark falumú­zeumában az Ópusztaszeri Ál­talános Iskola diákjai idézik fel a diáktoborzó népszokást. NEGYVEN FELETT. Mit ér az ember 40 felett? A kérdésre az Eötvös József Sza­badelvű Társaság vitaesten ke­resi a választ. Az életkor alap­ján történő hátrányos megkü­lönböztetésről hétfőn 17 óra­kor a Földváry utca 3. alatti ta­nácsteremben mond véle­ményt Béki Gabriella or­szággyűlési képviselő, az SZDSZ országos tanácsának elnöke, valamint Fülöp Edit, a Gazdasági Minisztérium főta­nácsosa. A várt helyett csak 23 milliárd forint a vesztesé­ge a MÁV Rt.-nek 2000­ben. A tegnapi sajtótájé­koztatón értékelték a va­sút tavalyi munkáját. Ebből kiderült) hogy sze­gedi igazgatóság terüle­tén az elmúlt esz­tendőben közel 14 mil­lióan vették igénybe a vasutat, illetve június 10­én lép életbe az új me­netrend. - A kétezredik évet sikere­sen fejezte be a vasút - mon­A vasút tavalyi milliárdiai dotta a beszédében Szabó Gyula, a MÁV Rt. szegedi te­rületi igazgatója. A sztrájk, az árvíz és a hó okozta kimara­dás után talpra állt vasút 2000-ben 6 milliárd forinttal több bevételt produkált a ter­vezettnél. Az előzetes számí­tások alapján szerint becsült közel 30 milliárdos veszteség helyett 23-at „termelt". Az előző évhez képest 12,9 szá­zalékkal nőtt a vasutasok bé­re. A kormány által előírt 40 ezer forintos minimálbér öte­zer dolgozót érintett. A terü­leti igazgatóságokat, így a szegedi is, új feladatok elé ál­lította a vasútreform. Többek között átcsoportosították a te­endőket. A területi vezető ezentúl a vezérigazgató sze­mélyes képviselője lesz, a ré­giók pedig közösen pályáznak a különféle fejlesztésekre. - Szeged, mint leendő lo­gisztikai központ, fontos sze­repet játszik a jövő közleke­désében - tudtuk meg Kapos­vári Péter igazgató-helyet­testől. Hazánkat két fontos vasútvonal szeli át. Az egyik Budapesten keresztül egészen Athénig megy, a másik pedig Nünberget köti össze a Feke­te-tengerrel. így fontos a ha­tármenti együttműködés kiak­názása, hiszen a következő években csak regionális összefogásban gondolkodha­tunk. - Tizennégy millió utast szállítottunk tavaly - tudtuk meg Huszár Zoltán személy­száílítási osztályvezetőtől. Az idén közel hat százalékkal emelkedtek a menetdíjak. Az új menetrend tervezésénél, mely június 10-én lép életbe, figyelembe vették az utasok és az önkormányzatok véle­ményét is. A szegedi igazga­tóság területén összesen 452 személykocsi áll rendelkezés­re. Ebből viszont közel 150 folyamatos javításra szorul, így elengedhetetlen a fejlesz­tés. K. T.

Next

/
Thumbnails
Contents