Délmagyarország, 2001. március (91. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-08 / 57. szám

8 FÓKUSZ CSÜTÖRTÖK, 2001. MÁRCIUS 8. Szegednél két hét múlva tetőzik a Tisza Készítik a homokzsákokat Harmadfokú készültség Csongrád és Mindszent térségében Pincéből a padlásra pakolnak Terv a kitelepítésre A mártélyi üdülőtulajdonosok közül többen máris hozzáláttak a pakoláshoz. (Fotó: Tésik Attila) A Felső-Tisza vidékét fenyegető rendkívül sú­lyos árvíz a folyó al­sóbb szakaszain is ára­dásokat okoz. Mind­szent és Mártély polgár­mesterei felhívással for­dultak a lakossághoz és a holtág üdülőtulajdo­nosaihoz, az értékek mielőbbi biztonságba helyezése érdekében. Értékeik biztonságos el­helyezésére szólította fel a közel négyszáz mártélyi üdülőtulajdonost tegnap közzétett felhívásában a község polgármester asszo­nya, Balogh Jánosné. Azon­nali tájékoztatását az Alsó­Tisza-vidéki Vízügyi Igaz­gatóság Hódmezővásárhelyi Szakaszmérnökségének azon levelére tette, mely közli: „A térségünkbén egyelőre nem várható rend­kívüli vízállás, a folyó menti hullámtér elöntésére azon­ban rövid időn belül számí­tani kell." A felhívással kapcsolat­ban Balogh Jánosné Mártély polgármestere elmondta: ­A Tisza felső szakaszán jel­lemző rendkívüli áradás le­vonulása a mártélyi Tisza­holtágban a jövő hét körűire várható. Ezért kérjük az üdülőtulajdonosokat, hogy az épületek földszinti részé­ből mentsék ki az értékeiket. Vérségi László, az Ativi­zig Hódmezővásárhelyi Sza­kaszmérnökségének vezetője elmondta: egyelőre megkö­zelítő előrejelzéseik vannak. Konkrét információkat a zá­hony-tokaji tetőzések után tudnak adni. Jelenlegi isme­reteik szerint Csongrád és Mindszent térségében har­madfokú árvízvédelmi ké­szültséget kell elrendelni. Ez azt jelenti, hogy a mindszen­ti vízmércén a víz magassá­ga várhatóan meghaladja a 850 centiméteres értéket, Szeged térségében - a Ma­ros alacsony vízállása miatt - a 750 centimétert lépi túl. A hullámtérre várhatóan már ezen a héten kilép a víz, a kiskörei tározó előürítésé­nek következtében. Naponta 1-1,5 méterrel emelkedik a vízszint a Tiszán - tette hoz­zá Vérségi László. Tavaly Mindszentnél az eddig mért legmagasabb ví­zállásnál, az 1970-es víz­szint fölött tizenkét centimé­terrel, vagyis ezer centimé­ternél tetőzött a folyó - em­lékezett vissza Pölös Mihály alpolgármester. A védelemi­rányítók ugyan biztosították arról a település vezetőit, hogy a Tisza áradása nem okozhat különösebb problé­mát, azonban ezen kijelentés elhamarkodottnak bizonyult. A szivattyútelepnél ugyanis egy tolózár megrongálódót, melynek eredményeként nagy mennyiségű víz ömlött a Tiszából a város irányába, bele a Kurcába. Szerencsére rövid időn belül sikerült ho­mokzsákok kihelyezésével elkerülni a katasztrófát. A mentési munkálatokból mintegy 120 mindszenti vet­te ki a részét. Néhány órával később a főzsilip rongáló­dott meg, a magas vízállás egy régi tömítést nyomott ki. A problémát végül búvá­rok, szintén homokzsákok elhelyezésével, hárították el. Az alpolgármester megerő­sítette: a szivattyútelep üze­mi átadása megtörtént, s működik, a zsilip rekonst­rukciója nem ért még véget, ezért visszaeresztették a régi zsilipkaput, lezárták, eltömí­tették. A Tisza felső szakaszáról szóló árvízi híradásokat megdöbbenve kísérik figye­lemmel a település lakói is. Az előrejelzések szerint he­tek múltán azonban az idén valamivel alacsonyabb víz­magasságra lehet számítani Mindszentnél. A város veze­tősége mégis arra kéri a la­kosságot, hogy a folyó tető­zéséig az ártérből távolítsák el az értékeiket. J. E.-T. A. A tavalyi, rendkívül ma­gas vízszintet produkáló ár­víznél enyhébb lefolyású ár­adásra lehet számítani a Ti­sza alsó szakaszán, az eddigi adatok alapján - szögezte le Andó Mihály, az Alsó-Tisza­vidéki Vízügyi Igazgatóság védelemvezető-helyettese. Csongrád és Mindszent tér­ségében így is harmad-, míg Szegeden másodfokú ké­szültség elrendelését indokló vízállással kell számolni. Az előrejelzések alapján Sze­gednél két, két és fél hét múlva tetőzik majd a Tisza. A szakember ugyanakkor hozzátette: amennyiben a Maros vízgyűjtőjében a kö­vetkező egy hét leforgása alatt jelentősebb mennyiségű csapadék hull, az nagyban befolyásolhatja a helyzetet. (A Felső-Tiszán történt gát­szakadások térségünkben ki­alakuló árvízi helyzetet nem befolyásolják jelentősen.) A Maroson jelenleg levonuló kisebb árhullám szombaton, alacsony, 250 centiméter kö­rüli vízállással éri el e folyó mostani legmagasabb víz­szintjét. A Tiszán Szegednél teg­nap 266 centiméteres vízál­lást regisztráltak - az 1970­ben mért legmagasabb víz­Nem zárható ki, hogy né­hány Csongrád megyei tele­pülésen is szükségessé válhat a lakosság kitelepítése. Ezért a megyei védelmi bizottság szakemberei - a korábbi évek tapasztalatai alapján - egyez­tették az aktuális ár- és ka­tasztrófavédelmi feladatokat, tudtuk meg Kaszás Mihály ezredestől, a védelmi bizott­ság titkárától. Szombaton délelőtt a megyei védelmi bi­zottság elnöke, Frank József pedig újabb szakmai egyezte­tő tanácskozásra hívja a me­gyei vízügyi, illetve a ka­tasztrófavédelmi igazgatót. Dr. Szöllősi Sándor ezre­des, megyei katasztrófavé­delmi igazgató lapunk kérdé­sére elmondta: egyelőre Csongrád megye egyetlen te­lepülésén sem kell számítani a lakosság kitelepítésére. Baj esetén viszont elsőként a be­teg, magatehetetlen emberek, szint 960 centiméter s ez a keddihez képest több, mint egyméteres emelkedést je­lent. Ez azonban még nem a Felső-Tiszán pusztító áradás következménye, csupán annyi történt, hogy a kiskörei víztározó zsilipjeit kinyitot­ták, így biztosítva az áradás által előidézett hatalmas víz­mennyiség későbbi gyors le­folyását. Andó Mihály fi­gyelmeztetett: az Alsó-Ti­szán emiatt a következő né­hány napban intenzív, ké­sőbb lelassuló vízszint-emel­kedés várható majd, és a jö­vő hét közepén valószínűleg ki is lép medréből a Tisza. Ezért a hullámtéri üdülők tu­lajdonosainak érdemes most megkezdeniük értékeik men­tését. A folyó a kiskörei zsi­lip megnyitása miatt renge­teg uszadékot is szállít. A védelemvezető-helyettes úgy véli, a legoptimálisabb időjá­rási körülmények esetén is csak április elején húzódik vissza medrébe a Tisza. Eb­ből következően a hullámtéri üdülőket, és a szegedi rak­partot is csak ezután lehet használni. A szakemberek szerint kedvező, hogy a folyó tavaly is kiöntött az árterekre, így a gátak állaga a hosszan tartó a gyermekek, majd a nők el­helyezéséről gondoskodnak. Őket, ha a megye más telepü­lésein már nem tudják elhe­lyezni, Bács-Kiskun és Békés megye is fogadná. Több tíz­ezer ember kitelepítésekor, ha az iskolák, közintézmények, szállodák sem tudnának min­denkit befogadni, akkor csa­ládoknál helyezik el az érin­tetteket. Az ilyen kényszerel­szállásolás nem ismeretlen Csongrád megyében, hiszen 1970-ben Makóról 30 ezer embert kellett biztonságba helyezni, akik egy részét ily módon tudták elszállásolni. A befogadó települések polgármestereivel természe­tesen már felvették a kap­csolatot, és 24 órán belül ­külső segítők, többek között a MÁV, a Volán, a honvéd­ség, a polgárőrség bevonásá­val, biztonságba tudnák he­lyezni a lakosságot. Ennek „nagyvíz" eredményeképpen megfelelően tömör. A '70-es árvíz után következő, közel húsz éves védmű-korszerűsí­tési programnak köszönhető­en tavaly is bebizonyosodott, hogy az Ativizig illetékessé­gi területébe tartozó, össze­sen 322 kilométernyi gátsza­kasz jól bírja a terhelést. Hozzáláttak a tavalyi árvíz­ben megsérült, és még min­dig javítás alatt álló mind­szenti zsilip teljes lezárásá­hoz, és a csongrádi töltéssza­kaszon is felgyorsították a gát víztartó-képességét növe­lő mélyszivárgó-rendszer ki­építésének munkálatait, ame­lyet a tervek szerint be is fe­jeznek az áradásig. Ugyanak­kor 400 ezer homokzsákot készítettek elő, és a védelmi feladatok során használatos kommunikációs eszközöket, illetve gépeket is felkészítet­ték. A védelem során - akár­csak tavaly - 1300 főt is mozgósíthatnak, és ha az időközben lehulló csapadék miatt elhúzódó védekezésre kell számítani, úgy a társ­igazgatóságok szakembereit is ide irányíthatják. Az Ativi­zig szakemberei már most is 24 órás műszaki-ügyeleti szolgálatot adnak. Kéri Barnabás zökkenőmentes lebonyolítá­sa azonban feltételezi az em­berek fegyelmezett együtt­működését. Tudni kell, hangsúlyozta Szöllősi ezre­des, hogy katasztrófa esetén csak a legszükségesebb hol­mikat, kevés élelmet vihet­nek magukkal a polgárok. Az ingóságok, illetve az ál­latok mentéséről csak az em­berek biztonságba helyezé­sét követően lehet szó. Sze­geddel kapcsolatban a szak­emberek kiemelték: nincs ok aggodalomra, reményeik szerint ez alkalommal még a védfal lejáratait sem kell majd lezárni. Az pedig mindenképpen megnyugtató, hogy a tavalyi gondokból okulva a kor­mány mindenképpen bizto­sítja a védekezés, illetve az esetleges kitelepítések költ­ségeit. N. Rácz Judit Tartanak-e Hamar László, mindszen­tipedagógus: - A Tisza áradá­sáról szóló döbbenetes hír­adások hallatán és láttán me­gijedtünk, s mentjük, ami menthető. A csónakházból ki­hoztuk a kenukat, nehogy vé­letlenül úgy járjunk, mint az előző években. Úgy vélem: a helyzet elég aggasztó. Félünk attól is, hogy a Körösök ár­adásával a folyó visszaduz­zad. Mindszentnél a Tisza az elmúlt évekhez képest tavaly tetőzött a legmagasabban. Csak reménykedni tudunk, hogy az idén a víz nem olyan intenzitással vonul majd le, s nem okoz nagy problémákat. Szabados Henrik, mind­szenti vendéglátós: - Sajnos már évek óta tartanunk kell az árvíztől. Tavaly február köze­pénjött ki a víz. Június elején tudtunk csak kinyitni a büfén­ket. A megkésett nyitás csupán annyira tette tönkre a szezont, hogy beruházásra, fejlesztés­re már nem futotta. Az áradás­ról szóló hírek egyáltalán nem biztatóak, ennek ellenére úgy gondolom, hogy az idén Mind­szentnél nem okoz olyan nagy problémát a víz, mint tavaly. Megkezdtük az épület alsó szintjének kipakolását, amit csak lehet szállítunk fel az emeletre. Zatykó Józsefné, szegedi nyugdíjas kereskedő: - Tavaly sokkal jobban féltem a folyó ki­öntésétől, mint most. Új-Petőfi­telepen lakom, ahol korábban nagyobb volt a veszély. Szeren­csére csak a pár centi víz állt a kis kertünkben. A kár szinte el­hanyagolható lett. A nagy vi­zesség után jól jött a hatalmas szárazság, gyorsan kiszáradt a föld. Az idén a tél sem volt annyira kemény. Alig esett a hó, így tavaszi olvadásnál jóval ke­vesebb víz zúdul le a hegyekből. Úgy gondolom, hogy lent délen fölösleges az aggodalom, nem kell komolyabb áradástól tarta­niuk a szegedieknek. Kendi Ádám, szegedi nyug­díjas vízügyes: - Tartok az ár­adástól. Kiönt a Tisza vagy sem, ez nagyban függ az időjárástól. Már egy nagyobb eső is elég, hogy a Marost és a Tiszát egybe­mossa, aztán közösen rohannak a város felé. Szerintem el fogják rendelni a harmad fokú készült­séget. A másik aggodalmam pe­dig az, hogy az évek során le­gyöngítették a magyar vízügyet. Kevés a tapasztalt szakember, a fiatalok pedig még nem tudják pontosan, mi is a dolguk. Kell egy kis idő, mire beletanulnak. A Tisza fölső szakaszán már most sok meglepetést okozott a vize­seknek a megáradt folyó. Sztuparin János, szegedi nyugdíjas: - A tavalyi nagy ár­víz után szerintem jól megerő­sítették a védőgátakat, így egy­általán nem fenyegeti Szegedet és környékét a Tisza. A koráb­bi gyakorlat is azt mutatja, hogy áradás esetén már jóval a város előtt megnyitják a gátakat, így a folyó lakatlan területet önt el. Ahogy a friss híradásokból hal­lom, Szabolcsban itt-ott áttört a víz és több településről ki kel­lett telepíteni az embereket, ál­latokat. Sőt, már házak is össze­dőltek. Nálunk ilyen nagy gond szerencsére nem lesz, mivel a védfalak sokáig kibúják a hatal­mas víztömeg nyomását. Kaprinay Sándorné, nyu­galmazott áruforgalmi előadó, mártélyi üdülőtulajdonos: — Tavaly az árvízveszélyről csak az utolsó pillanatban értesül­tünk, s amikor kijöttünk a nya­ralóba, a magas vízszint miatt semmit nem tudtunk csinálni. Az épület földszinti része, a konyha és a tusoló teljesen elázott. Szerencsére az emele­ti részre már nem ért fel a víz. Az elmúlt év kárán okulva, az idén úgy döntöttünk, hogy nem hagyjuk az utolsó pilla­natra a tereprendezést. Az ár­adásra készülve pakoljuk össze, s helyezzük biztonság­ba az értékeinket. Sajti Imre, nyugalmazott városvezető, mártélyi üdülőtu­lajdonos: - Igen. De nagyon bízom benne, hogy az üdülőket nem éri el a víz, s az idén nem okoz olyan jelentős problémát, mint tavaly. A híradások vi­szont semmi jóval nem bíztat­nak. A biztonság kedvéért fel­készülünk a legrosszabbakra is. Ezért aztán az értékeinket a nyaraló felső részébe raktároz­zuk el. A csónakot kátrányo­zom, hogy szükség esetén a vízre tudjam bocsátani. Úgy vélem, jól képezett szakember­gárda próbál megbirkózni az árvízzel. A problémát inkább az anyagiak hiánya okozza. megyében?

Next

/
Thumbnails
Contents