Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-28 / 50. szám

Csodavárás V

an egy állandó szereplője az egyik kereskedelmi tévécsatorna reggeli hírműsorának, az ügyeletes bróker, elegánsabb megfogalmazásban a tőzsdei elemző szerepében. A műsorvezető mindennap nyolc óra tíz perckor felteszi neki a kérdést: és akkor mire számítsanak rövidebb távon a kisbefektetők. A válasz szinte már a kérdésből sejlik: semmi jóra. A külföldi befektetők majd két esztendeje - hosszabb-rövidebb fellángolásoktól eltekintve - elhagyták a magyar börzét, csak messziről kémlelik és kerülgetik. A forgalom alacsony, a vezető papírok alulértékeltek, függetlenül attól, hogy a magyar gazdaság szárnyalásba kezdett az elmúlt évben. A tőzsdei elemzők újabban azt mondogatják a kisbefektetőknek, vagyis az állampolgároknak, válasszák a „kiszállást", ha mégsem így lépnek, akkor tartogassák részvényeiket - jobb időkre. Hátha egyszer nekilendülnek az árfolyamok. A kisbefektetők pedig reménykednek. Reáljövedelmük ugyanis alig nőtt 2000-ben, a betéti kamatok alacsonyak, az árfolyamnyereséget 20 százalék forrásadó terheli. Csodának kell bekövetkeznie ahhoz, hogy kilendüljenek saját holtpontjukról. A nem várt eseményekben azonban nem csak ők bíznak. Azok is mesébe illő fordulatra számítanak, akik rendületlenül hisznek a szerencsejátékokban, akik csekély fizetésük meghatározó százalékát lottószelvényekre költik, akik a Legyen Ön is milliomos! drága percdíjas telefonszámát hívogatják rendületlenül. Mert mit is látnak minden este a tévében? Kiskeresetű, de szerencsés embereket - „kisbefektetőket" -, akik hol Vágó, hol Jakupcsek műsorában nyernek addigi képzeletüket felülmúló összegeket. S

ha következetesek maradunk a tévé nézésében, akkor Vágó után is a képernyőre szegezzük tekintetünket, a Fókuszt ízlelgetjük, amelyben szintén csodák történnek. Milliókba kerülő műtétekre egyik napról a másikra gyűlik össze a pénz, árva gyerek szerető családra talál, az adósságspirálba került fiatalokat ismeretlen jótevők mentik meg. Vannak még csodák. -.—. Benne: Túlterhelt cégbíróságok Jóból is megárt a sok Budapest (MTI) Tavaly több mint negyedmillió ügy érkezett a cégbíróságokra, ez 42 százalékkal több, mint az előző évben. A megnövekedett feladatokkal arányosan nőtt a befejezett ügyek száma is: több mint 250 ezer ügyet zártak le, hatvanezerrel többet, mint egy évvel korábban - közölte nemrégiben Lizák Tibor, az OIT Hivatala birósági igazgatási főosztályának helyettes vezetője. A változatlan számú, 128 cégbíró teljesítményét dicséri. hogy mindössze két olyan ügy akadt, amelyben túllépték a 60 napos befejezési határidőt. Az idén sem várható, hogy csökken a cégbírósági munkateher - mondta Lizák Tibor. Az országban regisztrált 1 millió 127 ezer gazdasági szervezeten belül több mint 389 ezer a társas vállalkozás. A hagyományos feladatok mellett - cégbejegyzés, cégmegszüntetés, törlés, törvényességi eljárás, fantomcégek kiszűrése - továbbra sem csökken a jogszabályváltozásokból adódó többletfeladat. Ennek zöme változatlanul a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a kft.-k és az rt.-k jegyzett tőkéjének 1 millió forintról 3 millió forintra, illetve 10 millió forintról 20 millió forintra történő kötelező felemeléséből adódik. Tavaly június 16-án egyébként lejárt a kötelező tőkeemelésre előírt határidő. Addig összesen kilencvenezer cégnek kellett volna tőkeemelést végrehajtania, de ez év január végéig még 29 ezer kft. és 326 rt. nem tett eleget törvényi kötelezettségének. Lizák Tibor elmondta: a tőkeemelést, illetve az átalakulást elmulasztó gazdasági társaságokat a cégbíróságok törvényességi felügyeleti eljárásokban - felszólítással, 50-500 ezer forintig terjedő bírságolással - igyekeznek rábírni a törvényi kötelezettség teljesítésére. A tőkeemeléssel adós társaságok között mintegy 8500 kft. és 161 rt. ellen felszámolás vagy végelszámolás van folyamatban, így nem várható, hogy ezen cégek tőkeemelést fognak végrehajtani. A törvény értelmében ugyancsak tavaly június 16-ával eltűntek a cégpalettáról a gazdasági munkaközösségek. A társasági szerződés módosításával közkereseti társaságként működhetnek tovább, vagy más társasággá kellett átalakulniuk. Lizák Tibor közölte, hogy még háromezer gmk működik az országban, amelyeket meg fognak szüntetni. A cégbíróságok tavaly mintegy 6800 céget szüntettek meg hivatalból. Közülük a meglévő cégek 1 százaléka, 4000 vállalkozás fantomcég volt. A felderített fantomcégek száma évente alig változik. Többnyire május végén akadnak fenn a rostán, amikor is a cégbírósági számítógépes rendszer kivetíti azon cégek nevét, amelyek elmulasztják a mérlegleadást. A többlépcsős cégtörvényességi eljárás végén ezeket törlik a nyilvántartásból. Jön Levendel Munkatársunktól Szegeden, a CSMKIK Reklámklubjában március 22-én Levendel Ádám, a Magyar Reklámszövetség elnöke, a Szonda Ipsos ügyvezető igazgatója vendégeskedik. Az elismert szakember többek között arról beszél majd. miként érdemes összefűzni a reklám- és médiakutatást a valóban hatékony reklám megszületése érdekében. A délután négy órakor kezdődő eseménynek ezúttal is a Hotel Novotel ad otthont. Heti gazdaság • Kincstári optimizmus • Genf autói Kétszázezret is érhet egy „autogram" Szeplős számlák, szignó nélkül Stemplizés. A hipermarketben a vevőszolgálati pultnál bélyegzik le a bizonylatokat. (Fotó: Schmidt AndJanuártól akár kétszázezer forintos bírságot is kiszabhatnak arra, aki elfelejti aláírni az általa kibocsátott áfás számlát. Sokan úgy vélik, elkapkodott volt a számviteli törvény módosítása, hiszen egyre többen kérnek mentességet a kötelező szignózás alól. Szegeden a legtöbb nagy bevásárlóközpontban is megoldották a gépi számlák aláírását, ám egyelőre még a vevők agya sem arra jár, hogy külön sorba álljanak egy „autogramért". Ugyanakkor, ha a törvény betűjét szó szerint veszik, könnyen megbüntethető a számla kibocsátója, mert lemaradt a papírról az aláírás. Az új számviteli törvény szerint január elsejétől nem elég csak bélyegzővel ellátni az áfás számlákat, hanem alá is kell írni azokat. Igaz, az már nem követelmény, hogy a szignó olvasható is legyen. Egy a lényeg, beazonosíthatónak kell lennie az aláírás tulajdonosának. Azt sem rögzíti a jogszabály, hogy a számla melyik részén kell szerepelnie a hitelesítő kézjegynek. Hiába nem egyértelmű a törvény szövege, egyben mégis szigorúan rendelkezik: a számlát kiállító magánszemélyeket százezer, a vállalkozásokat pedig akár kétszázezer forintos mulasztási bírsággal is sújthatják egy elmaradt aláírás miatt. Nem jár sokkal jobban a vásárló sem, ha nem figyel az új rendeletre. A hibásnak számító számla alapján ugyanis nem igényelheti vissza az általános forgalmi adót. Kivételt is engedélyez a törvény: azok a szolgáltatók, amelyek zárt, számítógépes rendszerben készítik el számláikat, a jövőben sem kötelesek azokat kézjeggyel ellátni. Ez sokszor lehetetlen is lenne, hiszen sok százezer bizonylatot küldenek ki havonta. Adószakértők szerint azonban sokan sajátosan értelmezik a törvényt, s szinte minden szolgáltató és nagyobb áruház úgy véli, rá is vonatkozik a mentesség. Országszerte sok bevásárlóközpontban gondolják azt, hogy a tömegében kiállított számlákat sem kötelező aláírni. Ám ez nem így van. Szegeden érdeklődésünkre több nagyáruházban elmondták, náluk nem okozott különösebb gondot a törvény módosítása, hiszen a legtöbb helyen eddig is aláírták az áfás számlákat. A Tesco vevőszolgálati igazgatója. Török Csaba elmondta, náluk évek óta kézjeggyel hitelesítik a pénztárosok az áfás számlákat. A gép személyi kóddal is ellátja a bizonylatot, így bármikor visszakereshető, hogy ki állította ki, még akkor is, ha olvashatatlan az aláírás. Biztonsági okokból azonban csak a vevőszolgálati pultnál bélyegzik le a számlákat. Hasonlóan nem okozott fennakadást a másik hipermarketben. a Corában sem a törvénymódosítás. Juhász Ilona, a főpénztár vezetője szerint probléma inkább akkor adódik, amikor a pénztáros is, meg a vevő is elfelejti, hogy szignó nélkül már érvénytelen a számla. Utólag ugyanis nem egyszerű procedúra a javítás: a számlát vissza kell vonni és az újonnan kiállított bizonylatot lehet csak aláírással hitelesíteni. Látszólag fennakadás nélkül működik az új jogszabály, ám az emberi feledékenységet egyetlen törvény sem kalkulálhatja be. Ahogyan mondani szokás, az idő majd ezt is megoldja. Az első büntetés után sokkal jobban odafigyel majd az is, aki adja és az is, aki kapja a számlát. Rafai Gábor Pesszimizmus jellemzi a délvidéket Nem hiszünk a javulásban Januárban a hazai háztartások gazdaságra vonatkozó várakozásai kedvezően alakultak, ám saját pénzügyi helyzetük javulásában már kevesebben bíztak. A lakossági bizalmi indexnek nevezett mutató változásai hűen tükrözik, hogyan érzékeljük mindennapi életünkben a makrogazdasági mozgásokat. A Gazdaságkutató Rt. rendszeres, havonta végzett megfigyelései szerint tavaly egész évben nem volt annyira borúlátó a magyar lakosság, mint 2000 novemberében. Bár decemberre az általános pesszimizmus eltűnt, ám ennek a valódi javulással szemben inkább az volt az oka, hogy nem a hazai gazdaság jövőjének értékelésével, hanem az ünnepi készülődéssel volt elfoglalva az ország. A legfrissebb, idén januárra vonatkozó adatok azt mutatják: a magyar családok gazdasági várakozásai az év első hónapjában már nem voltak olyan fagyosak, mint az ezredforduló körüli hetekben. A felmérést összegezve az is megállapítható: idén a házA lakosság bizalmi indexének alakulása 2®®®/í12 2Q®fl/®fl •22 Forrás: GKJ Rt., Szonda Ipsos tartások pénzügyi helyzetük határozott, de mérsékelt javulására számítanak, még ha országszerte kevesebben is optimisták, mint egy hónappal ezelőtt. Az ország gazdasági helyzetéről nem változott a lakosság véleménye, így a következő 12 hónapban mindenki lassú javulást vár. Az elemzés szerint januárban élénkebb áremelkedést érzékeltek az emberek, mint tavaly ilyenkor, de az inflációról úgy gondolják, bár nem komoly mértékben, de hamarosan csökkenni fog. Januárban nem változott a háztartások véleménye arról, hogy érdemes-e jelenleg tartós fogyasztási cikket vásárolni. így a vásárlási kedv a novemberi gyengülés óta sem erősödött számottevően. Az idei esztendőt már másként képzelik el a háztartások, ugyanis mind vásárlást, mind megtakarítást egyre többen terveznek. A lakosság nagy része egyébként optimista e tekintetben, hiszen tavaly november óra egyre többen érzik úgy, hogy most kedvezőek a feltételek a sikeres takarékoskodáshoz. Az ábra a bizalmi index decemberről januárra történő változását mutatja, az ország hét régiójában. (Az index a vélemények ingadozását jelzi, a plusz százas érték az abszolút derűlátás jele, a mínusz százas mutatónál pedig mindenki mindenben rosszra számít. Természetesen a két szélső érték rendkívül durva, vagy feltételezhetlen ideális környezetet jelent, így a valóságban nem elérhető.) Mint az látható, az ország három régiójában - ÉszakMagyarországon, Dél-Dunántúlon, valamint az ország középső területén - javultak a várakozások, míg az általában optimista dél-alföldi szemléletet januárra mintha elfújta volna a szél. Térségünk háztartásai az év első hónapjában olyannyira nem hittek a jövőben, hogy az ország legpesszimistább polgáraivá váltak. Az ábrán jól látható, hogy a jövőbe vetett hit ilyen mértékű romlása másutt nem fordult elő, s jóval meghaladta az országos átlagot. O. K. K.