Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-03 / 29. szám

SZOMBAT, 2001. FEBRUÁR 3. STEFÁNIA III. Férjes asszonyt tegezni nem szabad! A skarlát Háború nélküli vitézek A skarlát (vörheny) tél végén, kora tavasszal halmozottan jelentkező, kiütéssel járó típusos gyermekkori fertőző megbetegedés. Jellemzően az 5-15 éves korosztály érintett, három évnél fiatalabbakon csak kivételesen fordul elő. Sajnos az egyszeri megbetegedés nem okoz tartós védettséget, ezért gyermekkorban akár kéthárom alkalommal is lehetünk skariátosak. A kórokozó baktérium a streptococcus pyogenes, melynek neve is gennykeltő képességére utal. A behatolási kapu legtöbbször a torok, ahová cseppfertőzéssel, de közvetve fertőzött tárgyak, élelmiszerek, tej, ivóvíz útján is eljuthat. Ritkábban a fertőzés forrása a sérült bőr (égés. műtéti seb). A fertőződést követően a lappangási idő rendszerint rövid, általában 1-3 nap, ritkábban 8 nap is lehet. A beteg már ez idő alatt is fertőz. A tünetek hirtelen kezdődnek, magas lázzal, fejfájással, hasfájással, hányással. Általában fél-egy napon belül megjelennek az egészen apró elemű élénk vörös kiütések, melyek távolabbról összefüggő pír benyomását keltik. Innen ered a betegség elnevezése. Az arc kipirult, a száj körüli terület sápadt. A mandulák duzzadtak, lobosak, gyakran izzadmánnyal fedettek. A tüszős mandulagyulladás kifejezés erre az állapotra utal. A torok haragosvörös, a nyelés igen fájdalmas. Az áll alatt érzékeny, megnagyobbodott nyirokcsomók tapinthatók. A nyelv gyulladása eredményezi a jellegzetes „málnanyelvet". Megfelelő antibiotikus kezeléssel az általános állapot gyorsan javul. A kiütések a harmadikötödik napon eltűnnek, a bőr kissé „grízes tapintatúvá" válik. A betegség második-negyedik hetében már csak a törzs enyhe korpádzó, illetve a tenyerek és talpak lemezes hámlása utal a lezajlott skarlátra. Felnőtt korra a baktériummal való ismételt találkozások nyomán védetté válunk a kiütéssel járó megbetegedéssel szemben. Ilyenkor a streptococcus fertőzés már csak torokgyulladás képében zajlik. Típusos esetekben a betegség a fenti tünetekkel jár, ritkán azonban szövődmények súlyosbítják a lefolyást. Gennyes szövődmények elsősorban lokálisan, a mandulában, vagy annak környezetében, az arcüregekben a középfülben fordulhatnak elő. Kezeletlen, vagy elégtelenül kezelt esetek néhány százalékában reumás láz alakul ki, s ennek pedig legfontosabb szövődménye lehet a reumás szívbillentyű betegség. Egyes streptococcus törzsek fertőzése nyomán nem-gennyes késői szövődményként immun mechanizmusú veseszövet gyulladás, glomerulonephritis jelentkezhet. A fertőzés továbbterjedését illetve visszatérését egyszerű rendszabályokkal megakadályozhatjuk. A beteg gyermeket különítsük el, a fertőzött váladékkal érintkezett tárgyakat folyamatosan fertőtlenítsük, s a betegség idején használt fogkefét is cseréljük ki! A kezelés befejezésekor végezzünk zárófertőtlenítést! Dr. Rudas Magdolna gyermekorvos környezetünkért Köz-tisztaság Gyakori kép: az utcán sétáló, dohányzó ember szinte öntudatlanul dobja el a cigarettavéget, sokszor csak egy-két méterre a legközelebbi szeméttárolótól. Az sem ritka, hogy valaki jártában-keltében „végigszotyolázza" az egész utcát. A Belváros, a busz- és villamosmegállók környéke tele van eldobott cigarettacsikkekkel, szeméttel, annak ellenére, hogy a közelben legtöbbször megtalálhatók a közterületi hulladéktárolók. Ezeknek a szemeteseknek a célja, hogy a közterületen keletkező, általában kis mennyiségű hulladékot az arra sétálók bennük bárhol, bármikor elhelyezhessék, és a szemét ne szennyezze a köztereket, utcákat. A tárolók oldalán megtalálható az elszívott cigarettavégek gyűjtésére szolgáló kis tartály, hiszen a csikkeket nem szabad a többi hulladék közé dobni, mert az tűzveszélyes. Szerencsére ritkán fordul elő ilyen baleset, de hívták már ki a tűzoltókat égő szemetes tartályhoz, melyben az égő cigaretta a gondatlan dohányzó távozása után csak órák múlva lobbantotta lángra a sok éghető anyagot tartalmazó hulladékot. Sokszor előfordul, hogy hulladékkal teli szatyrokkal, műanyag zsákokkal vagy nagy térfogatú dobozokkal rakják tele a közterületi tárolókat. Ez nem tekinthető rendeltetésszerű használatnak, de nem tehetünk mást, ilyen esetben próbálkozzunk a legközelebbi szemetessel. A köztisztaság alapvetően a közterület-használat minőségétől függ, a közterek, utcák és parkok tisztántartása csak akkor lehetséges, ha igényesek vagyunk önmagunkkal és környezetünkkel szemben, nemcsak a lakásajtón belül, hanem az utcán is. Ahogyan a lakásban nem jut eszünkbe egyszerűen a padlóra dobni a szemetet, úgy ne tegyük azt az utcán sem. Sz. F. Embriókat kiónozhatnak Munkatársunktól Nagy-Britanniában a Lordok Háza döntő jelentőségű szavazás során úgy határozott, hogy gyógyászati célú kutatások elősegítése érdekében megengedi emberi embriók kísérleti célú felhasználását. Ez többek között azt jelenti, hogy a kutatók embriókat kiónozhatnak, és azok őssejtjein végezhetnek vizsgálatokat. A döntést hosszú vita előzte meg. Nagy azoknak a tábora, akik ellenzik az ilyen kísérleteket, mert félnek attól, hogy ezzel sokkal közelebb jutunk a teljes emberek klónozásának lehetőségéhez. A hagyományok feltétlen tisztelete, mintaszerű családi élet és példamutató magatartás jellemzi azokat a nemzetes asszonyokat és urakat, akik tagjai az 1920as alapitású és ma is működő vitézi rendnek. A rend történetéről Albert Zoltánt, az ország egyik legidősebb vitézét kérdeztük. Az idén ősszel Székesfehérváron mintegy százötvenen tesznek vitézi esküt. A hagyományos ceremónia szerint a várományos vitézek a magyarországi törzsszék jelenlegi legfőbb előjárója, József Árpád királyi herceg előtt féltérdre ereszkednek, aki pallóssal végzi el az avatási szertartást. Eszményképük a példamutató életvitel, a keresztény szellemiség és a feltétlen hazaszeretet. A belépőknek a szigorú erkölcsi követelményeknek, illetve a Rendi Kódexben előírt kötelezettségeknek kell megfelelniük: „...vitéz csak az lehet, aki magyarságában mintaszerű, családi életében tiszta, erkölcseiben feddhetetlen, magatartásában megfontolt, felfogásában komoly...".A vitézi rendet 1920-ban Horthy Miklós kormányzó alapította azzal a céllal, hogy az első világháború hőseinek erkölcsi és anyagi elismerést nyújtson. Az eskütételen jelen lesz a nyolcvanéves szegedi Albert Zoltán is, azaz nemzetes vitéz Albert Zoltán tiszteletbeli törzskapitány. - Hogyan és mikor került kapcsolatba a renddel? - Az apám révén, akitől hála istennek nagyon szigorú nevelést kaptam. Az első világháborúban hősies érdemeket szerzett, melyek feljogoAlbert Zoltán: Ma már hölgyek is lehetnek a vitézi rend tagjai. (Fotó: Gyenes Kálmán) sították a rendi tagságra, ami az elsőszülött fiú számára örökölhető. így tizenhat évesen vitézi várományos lehettem, de ez még nem elég a felavatáshoz, mivel példamutató életvitellel és kiváló teljesítményekkel - például tiszta jeles bizonyítvánnyal meg is kell szolgálni. 1939ben avattak vitézzé Budapesten. - Azóta sokai változott a világ, mit jelentett akkoriban egy kamasznak vitéznek lenni? - Bizony, akkor más világ volt. Elmondhatatlanul büszke voltam, és minden szempontból szerettem volna megfelelni az elvárásoknak. Az atyai szigor mellett sokat jelentett az a pezsgő társadalmi és kulturális élet, ami a harmincas években a vitézi rendházban zajlott, rendszeresen fellépett többek között vitéz Benkő Gyula színművész. - Mennyire jutalmazta meg az élet, hogy ilyen magas erkölcsi követelményeket állított maga elé? Úgy tudom, a második világháborúban is hű maradt saját elvárásaihoz... - Erről nem szeretnék mesélni, félek sokan félreértenék és dicsekvésnek gondolnák. Elég annyi, hogy nagyon súlyosan megsebesültem, majdnem amputálni kellett a bal lábamat. A háború semmire nincs tekintettel, így a felépülésem előtt újra bevetettek a dunántúli frontra. 1945-ben pedig szovjet hadifogságba kerültem, ahol három kemény évet kellett lehúznom. A Gulágon több mint két évet töltöttem. Szabadulásom után folytattam a háború miatt félbemaradt egyetemi tanulmányaimat, a Pázmány Péter Tudományegyetemen azonban az utolsó szigorlat előtt tíz nappal deportáltak a Szabolcs-Szatmár megyei Kemecse községbe. Itt két és félévet töltöttem. Ezután össze-vissza dobált az élet - voltam mezőgazdasági munkás, kocsis..., ami éppen akadt. Az 1956-os forradalomban részt vettem, egyéves börtön volt a „jutalmam", amit a Szegedi Csillagban és a Pálhalmai Börtöngazdaságban töltöttem le. - Mi történt a renddel? - 1945-ben feloszlatták, hosszú évtizedekig még illegálisan sem működött. 1992ben alakult ujjá a régi elvek szerint. Az akkori törzskapitány megkereste a müncheni rendi központot, ahol kapott egy tizenhárom nevet tartalmazó listát. Ebből az egyik az enyém volt. Egyenként szedtük össze egymást, éjjelnappal jártam a tanyákat, és megkerestem a volt tagokat. Egy évig tartott, amíg megszerveztem a dél-alföldi szervezetet, később az országos szervezet kiépítésében is segítettem. - A régi rendi élethez képest miben más, és miben tér el a mai vitézi élet? - A külföldön működő magyar vitézi rend tagjai és az itthon élők mintegy ezerkétszázán vannak. Negyvennégyben körülbelül tizennégyezren voltunk. A létszámunk évek óta lassan növekszik, ezért megváltoztattuk a rendi tagság örökölhetőségét: ma már nemcsak az., elsőszülött fiúgyermek, hanem az elsőszülött leánygyermek is várományos lehet. A zártkörű rendezvényeinken ma is a régi úri viselkedés szabályai érvényesek, így egymást nemzetes asszonynak, vagy nemzetes úrnak szólítjuk. Férfi ember hölgyet a keresztnevén csak az illető engedélyével szólíthat, tegeződni férjes asszonnyal pedig csak a férj beleegyezésével vagy felhívásával szabad. Mindez mára sokaknak idegenül hangzik, mi azonban őrizzük a hagyományainkat. Ma már persze nem kivont karddal kell a hazát védeni, a hősiesség a hétköznapi életben kell, hogy megnyilvánuljon. A példamutató munkában, a segítőkészségben és a becsületben. Lévay Gizella Téli szobakertészkedés A természetet a lakásban a szobanövények hozzák a közelünkbe. Az ókori fáraók palotájától a lakótelepi otthonig mindenhol és mindenkor gondozást kívánók az örökzöldek, a virágok. Télen különös ápolást igényelnek, főleg ha a levegő száraz és poros. Az igény, hogy mindig természetközeiben legyen az ember már az ókori Egyiptom fáraóinak is sajátja volt, palotáikba kőedényekbe ültetett cserjéket, fákat vitettek. Az európai kontinensen az ókori görögök és rómaiak voltak az elsők, akik házaikat dézsákba ültetett babérral, mirtusszal, puszpánggal díszítették. Aztán a 16-17. században felépítették az első orangerie-ket, azaz üvegházakat, a 18. században a télikertek kezdtek hódítani. A múlt század derekától lakásainkba az Európában honosok mellett Dél- és Közép-Amerikából és Ázsiából származó, nemesített növények kéredzkedtek be, mostanában pedig Hollandiából hozzák a legtöbb virágot, örökzöldet. Az alapfajok mellett a nemesítetteket, a tarkaleveli fajtákat, amelyek már sokkal több gondozást igényelnek. A szobanövényekre télen különösen oda kell figyelni. Nincs az a „nemesség", amivel a fény- és vízhiányt, a hideget, a kártevőket túl tudnák élni. Még a szakemberek által legkönnyebben kezelhetőA portól még az örökzöld is „elsápad" (Fotó: Gyenes Kálmán) nek minősítettek is (például a könnyező pálma, a csokros inda, a dracéna, a borostyánfélék, a vitorlavirág, a ficus elastica, a pozsgások) igénylik a normál szobahőmérsékletet, a közepes fényt, a vízutánpótlást. S azt, hogy a leveleiket legalább kéthetente tisztítsuk meg a rájuk rakódott portól. Legjobb a lombozatot kézmeleg vízzel telt edénybe meríteni, vagy gyenge sugarú langyos vízzel „lezuhanyoztatni". A „fürdetésnél" ügyelni kell arra, hogy a cserép, a föld ne szívja tele magát vízzel! A leveleket vizes ruhával, szivaccsal is le lehet törölgetni. Utóbbi módszer azért is hasznos, mert közben ellenőrizhető az is, hogy rovarkártevők nem jelentek-e meg dísznövényeinken. A meleg, száraz szobákban sajnos támadnak a takácsatkák (a levél fonákján pókhálószen szövedékkel), ellenük jó a tiszta vízzel való gyakori permetezés, a lemosás, ami fokozza a párateltséget. A pajzstetvek, a tripszek ellen a virágüzletekben, gazdaboltokban lehet növényvédő szereket beszerezni (szaktanácsot is kérve). A téli szobakertészkedéshez tartozik a mérsékelt vízadagolás, a tápanyagutánpótlás mellett fokozottan ügyelni arra, hogy a virágokat a szellőztetéskor ne érje hideg levegő. Az ablak közelében lévő túlérzékeny növényeket (pl. fikuszt, krotont, bunkóliliomot) a szellőztetés idejére tegyük védett helyre. Szabó Magdolna Életkor és elhízás Munkatársunktól A közgondolkodás úgy tartja, a menopauza után lévő nők egészségi állapota romlik, és ez távolról sem független az életkorral együtt járó hizástól, gyakran elhízástól. Amerikai kutatási adatok szerint a menopauza idején bekövetkező hízás nem a hormonális változás eredménye, hanem sokkal inkább a normális öregedés, a magatartás és a mozgási szokások megváltozásának következménye. A kutatók nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy a középkorú nők nagyobb fokú veszélyeztetettsége szív és érrendszeri betegségekre nem csak a megnövekedett testsúly, hanem a testforma megváltozásának is eredménye. A változás kora után a nők többnyire a hasukra híznak, és az alkatuk egy kicsit a férfiakéra hasonlít. A korábbi körteforma elmúlik, átalakul. Márpedig az alma-típusú elhízás a szívbetegségek egyik konkrét veszélyeztető tényezője. Ugyanakkor, a felesleges kilóktól megszabadulni sokkal nehezebb, mint fiatalabb korban. Mindenesetre, a jól megválasztott, rostokban, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend és a rendszeres testmozgás ellensúlyozhatja a változás kora utáni hajlamot az elhízásra. Ha mégis bekövetkezik az elhízás, és fogyókúrázni akarunk, a napi energiabevitelt 700 és 1500 Kcal közé kell beállítani (900 Kcal alatt kórházi körülmények között orvosi felügyelet mellett). A fehérjedús étrendre beállított diéta gyors fogyást eredményez, de csökkenti az energiafelhasználást, ami később elősegíti az újrahízást, ezért nem javasolt. A heti 500 g súlyvesztés tekinthető hatásosnak. Az a legjobb megoldás, amely egyszerre fogja vissza a szénhidrát- és zsírbevitelt, elsősorban a fűszervajak és salátaolajok, a gyorsan felszívódó és beépülő cukrok és az alkohol mellőzésével. A szénhidrátszükségletet párolt és nyers zöldségfélékkel és gyümölcsök mérsékelt fogyasztásával kell fedezni. A gabonafélékből és keményítőben gazdag terményekből csak kis mennyiség engedélyezett. A sófogyasztás nem tiltott, és a mesterséges édesítőszerek használata is engedélyezett. A vizelet- és hashajtók teljes mértékben ellenjavalltak, a rendszeres testmozgás viszont javasolt. A napi folyadékbevitel 1,5-2 liter energiaszegény itallal (pl. ásványvíz) fedezhető. Lehetőleg naponta ötször, de legalább háromszor kell étkez-