Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-23 / 46. szám

284 KAPCSOLATOK SZERDA, 2001. FEBRUÁR 21. MA A SZEGED PLAZÁBAN szegedi farsangi vigalom ­népművészeti vásárnyitás és kézműves bemutató; 14 órától bábelőadás, 18 órától farsangi komédiások és mutatványosok. AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 14 órától szerepjátékklub. A SZÁZSZORSZÉP GYER­MEKHÁZBAN 15 órától Mik­kamakka játéktár 1-8 éves gye­rekek részére. A SZEGEDI NŐK KLUB • JA 17 órakor a Csirke csárda különtermében (Bocskai u. 3/B) tartja a 2000. évi közgyű­lését. A BÁLINT SÁNDOR MŰ­VELŐDÉSI HÁZBAN (Te­mesvári krt. 42.) 18 órakor: Mocsár Gábor író születésének 80 évfordulója tiszteletére iro­dalmi est. Vendégek: Dér End­re, Lengyel András, Tóth Béla. Közreműködik Kiss Ernő; a Hantmido Alapfokú Művészeti Iskola képző- és iparművészeti tanszakának félévi vizsgakiállí­tása megnyílt. A tárlat március 12-éig. vasárnap és hétfő kivé­telével naponta 10-től 18 óráig tekinthető meg. A CSILLAGVIZSGÁLÓ (Kertész u.) 18-tól 21 óráig lá­togatható. KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ a Royal Szállóban 18 órakor: Vissza a gyökerekhez... „Isten Patikája" a Káli-medencében. Vidákovics Ferenc bioker­tésszcl, Szentuntalfaiváról és Scher Zoltánné biokertéss/el, Tapolcáról Kárpáti Dczsőné beszélget. A JUHÁSZ GYULA MŰ­VELŐDÉSI KÖZPONTBAN 18 órától amatőr videoklub. A JATE-KLUBBAN 21 órától Tilos Rádió Party dj. Na­gával. AZ ALLiANCE FRAN«AI­SE-ben (Pelófi S. sgt. 36.) megnyílt „Amikor a tudomány társul a művészettel" című kiál­lítás. A tárlat április 16-áig te­kinthető meg. • AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3.) mindennap Ili­től 18 óráig népművészeti kiál­lítás. Ma: 14 órától szövő szak­kör. Holnap: 9 órától játszóház a Dugonics téren. Kedves olvasóink! Szerkesztőségünk a leve­lek, telefonhívások mel­lett szívesen fogadja a 06-30/218-1 l-l l-es számra az SMS-üzenete­ket isi Észrevételeiket, vé­leményeiket köszönjük! Pénzbírság. A népszámlá­lás kapcsán arról is informálni kellene a lakosságot, hogy akihez nem megy el a számlá­lási biztos és a polgármesteri hivatalban sem tölti ki a kér­dőívet, szabálysértést követ el, ami súlyos pénzbírsággal bün­tethető - üzeni a 20-944­4860-ról SMS-I küldő. Kiokultúra. A vásárhelyi Biokultúra Egyesület elérhe­tősége után érdeklődik a 70­2210-097-ről kérdező. A helyi csoport vezetője, Aszalai Ernő a 247-033-as számon hívható. Iilesiel a Kapcsolat MA DR. ZLEHOVSZKY ILO­NA, a Munkáspárt jogtanácsosa 13 és 15 óra között ingyenes jo­gi tanácsadást tart a Hüvelyk u. 1. alatti volt barakkövodában. TÓTH JÓZSEF, a 16-os vá­lasztókerület (Kiskundorozsma) képviselője lakossági fórumot tart 18 órától a Petőfi Sándor Művelődési Házban. Vendégei: dr. Nagy Sándor és dr. Géczi Jó­zsef országgyűlési képviselők. A kocsmában próbálnak a kübeki együttesek Csodára és milliókra várnak Ök talán nézhetnek még filmet vagy láthatnak színielőadást a felújított kultúrházban. (Fotó: Schmidt Andrea) Több mint harmincmil­lió forint kellene a kü­bekházi művelődési ház felújítására. A szomszé­dos települések hatalmas pénzeket kaptak a gáz­közmüvagyon visszatérí­tésére, Kübekháza vi­szont egy fillért sem. Az életveszélyessé vált kul­túrházat 1997-ben be­zárták. Jelenleg az isko­lában vagy a kocsmában gyakorolnak a kulturális egyesületek és különféle klubok. Négy éve, pontosabban 1997 közepén bezárták az életveszélyessé vált kübekhá­zi művelődési házat. A Petőfi téri épület fölött jócskán eljárt az idő. A száz esztendőnél is idősebb házban már műkö­dött bank, de egykoron itt fo­gadta az illusztris vendégeit a tanácselnök is. Az utóbbi 50 évben viszont kultúrházként funkcionált. A tanácsi érában kötelező feladat volt a ház fönntartása. A kilencvenes évek elejétől viszont meg­csappant a támogatás. - Az alap nélküli sváb ház egy darabján beomlott a pla­fon, ezért lakat került az ajta­jára - mondta Boldog Kriszti­na polgármester. A falu kul­turális és sport egyesületei így fedél nélkül maradtak. A korábbi lakodalmaktól, bá­loktól hangos nagyteremből az általános iskola folyosójá­ra vagy a közeli kocsmába" szorultak az amatőr zené­szek, táncosok. A bezárás után egy évvel tervet készí­tettek a felújításra. A „nagy­generálozás" több mint har­mincmillió forintba kerülne. Ennyit viszont az önkor­mányzat nem tud kigazdál­kodni. A kübekiek lépten-nyo­mon azt hallják, olvassák, hogy a szomszédos települé­sek több tízmilliót kaptak a gázközmű privatizációja mi­atti visszatérítésekből. A kü­beki kasszába viszont egy fil­lér sem vándorolt belőle. ­Ennek az az oka, hogy ná­lunk csak 1996 végén kezd­ték el a gázcsövek fektetését - panaszolta a polgármester. A törvény pedig kimondja, csak annak a községnek jár a pénz, ahol 1993. december 3 l-e előtt vezették be a gázt. A megyében, Kübekházá­hoz hasonlóan, még néhány település csak nézheti, ahogy a szomszédai felveszik a mil­liókat. A kübekiek Klárafal­vával, Ferencszállássai és négy Makó melletti község­gel közösen beadványt küld­tek a Belügyminisztériumba. Ebben többek között kifogá­solják, hogy egykoron a la­kosság is több milliót fizetett be a gázra. Az állami vagyon privatizációja után így ez a pénz is magánkézbe vándo­rolt. Pedig ez az összeg nem kevés, a hét község lakói összesen közel 40 milliót fi­zettek be. A tárca a hónap elején kapta meg a papírt. Ez már a harmadik beadványuk, de eddig még egyre sem rea­gáltak semmit. Addig is marad a kübeki dalosok próbatermének a sar­ki söröző... Kormos Tamás Hagyományaink Nagyfarsang, az ördögök ünnepe Van egy találós kér­dés: „Kerek istenfája, mi az?" Erdélyi asszony­tól hallottam a rá való választ, miszerint „Ke­rek istenfája, szép tizen­két ága, rajta ötvenkét virága és három ara­nyalma" - vagyis az esztendő, az ötvenkét hetével, és a három je­les ünneppel: kará­csonnyal, húsvéttal és pünkösddel. Ezeket a jeles napokat vá­lasztja el (vagy kapcsolja össze) a közéjük eső farsan­gok sora. Vízkereszttől hamvazószerdáig tart a nagyfarsang, húsvéttól pün­kösdig a zöld- vagy bárány­farsang, Szent Mihálytól Katalinig pedig a kisfarsang. Egyben azonosak: mivel a földeken nem lehet dolgoz­ni, a farsang volt a bálozá­sok és a lakodalmazások ideje. A három farsang közül a nagyfarsang az, amelyikben sok, jobbára névünnephez kapcsolódó hiedelem sora­kozik, amely még inkább gazdagítja az ilyenkor szo­kásos hagyományokat. Január tizennyolcadikán „Piroska ha fagy, negyven napig el nem hagy", husza­dikán - Fábián és Sebestyén napján - mézgásodáshoz kezdenek a gyümölcsfák. Huszonegyedikén, Ágnes ha fagy, majd engesztel Vince postabontás (22-én), és megtelik a pince. Huszonötödikén van Pál megtérésnek - fordulásának emléknapja: „ha Pál fordul köddel, jószág hullik dög­gel". Február másodikán gyer­tyákat szenteltetnek a csalá­dok. A legrégibb szentel­ményt sok mindenre hasz­nálták régen, nem egyszer a hiedelembe is bekerült: to­rokfájós gyerekkel egy csi­petnyit lenyelettek, és meg­szűnt a fájás. Otthon a szentsarokban (az asztalt ölelő padsarok felett) tartot­ták. alatta kosárban volt a mindennapi kenyér. Harma­dikán ma is szokás a Balázs­áldás (mint ahogyan a gyer­tyaszentelés is), azzal a gon­dolattal, hogy ne legyünk to­rokfájósok, ne támadjon ránk a torokgyík, a toroklob, amely súlyos betegségek hajdan sok áldozatot szed­tek. Február tizedikén a tanyai gazdák szedték az oltóága­kat, amelyeket Gyümölcsol­tó boldogasszony napján használtak föl. Ugyanazon hónap 11-én kezdődött - ré­gen házaknál, majd templo­mokban, s most ismét sok házban - a lourdesi kilenced végzése. Tizennegyedkén Bálint napja van, igaz, so­kan erőltetik a Valentinozást helyette, még akkor is, ha nálunk a Bálint név a ma­gyarabb, az elfogadottabb. Ezen a napon kezdték ültet­ni a régi háziasszonyok az aprómarhákat, hogy mire ta­vaszodik, legyenek kiscsi­bék, kacsák és libák. Legtöbben és legjobban mégis csak Zsuzsannát vár­tuk, aki megszólaltatta a te­let elvivő, a tavaszt megho­zó pacsirtát. Február 25-én, a szegedi tájon Üszögös Szent Pétör napja van, mely szentnek semmi köze sincs a gabonabetegségként ismert üszöghöz, csupán egy hibás olvasat nyomán lett az „ű székössége"-ből (Péter apostol székfoglalásából) üszögös. Huszonnegyedikén Mátyás ront ha talál, ha nem talál, akkor csinál - jeget. Ebben az évben - mivel a húsvéthoz igazodón - moz­gó ünnep, február 25-26. és 27. a húshagyók, azaz a far­sangok napja. Vasárnap és kedden a fiatalok báloztak régen. Az idősek hétfőn mu­lattak a batyubálban. Ették a zsírban sült fánkot, nehogy levigye a böjti szél majd a házuk tetejét. A kedd esti bált éjjel ti­zenegy órakor „szétharan­gozta a harangozó". A fiata­lok hazamentek, hogy éjfél előtt még belakjanak húsos­zsíros kosztokkal. A legé­nyek Tápén is köteleket kö­töttek egy nagy fatuskóra, gyökérre, amit hajnalban olyan lányok háza elé húz­tak sorban, akik nem találtak kérőre nagyfarsangban. Egy legény papnak öltözött. Ke­zében egy kormos aljú edényt vitt, amiről ujjával vett le kormot és megham­vazta mindazokat, akikkel az utcán találkoztak. Tápén az 1920-as évek elején húz­tak tuskót utoljára, de beszé­lik eleim, hogy pajkos ked­vű lányok is húzták a tuskót, éspedig öreg legények háza elé, miközben így kurjant­gattak: „húshagyó, hun vá­gyói, ezt a málé szájú le­gényt itthon hagyod?" A játék csak addig tartha­tott, amíg a templomban meg nem szólalt a misére hí­vó első harangszó. Akkor a fiatalok hazamentek, ünnep­lőbe öltöztek és elmentek, hogy „möghamvazkodja­nak". Őrizte és őrzi ma is ez a szokás a nagy igazságot: „Ember, porból lettél és por­rá leszel". Hamvazószerdá­val veszi kezdetét a negyven napos böjti időszak, amelyet régen gyerekek és felnőttek betartottak, de ma már ki­sebb engedményeket tesz az egyház, mégis többen, fó­ként az idősek, ragaszkod­nak a böjtöléshez. If|. L«le József r ] hatszög Dömötör János A bürokrácia A hatszög és benne a „szösszeneteim" indulása­kor említést tettem a két világ­háború közötti közigazgatási tisztviselők ügyszeretetéről, humanizmusáról. Az igazság­hoz hozzátartozik, hogy nem csak ilyenek dolgoztak a váro­si adminisztrációban. Az idő­ben is létezett bürokrácia és léteztek bürokraták. Néha ez egészen abszurd formában is megjelent, az alábbi történet pregnánsan bizonyítja. Működött az időben a városházán katona ügyosz­tály is. Egy alkalommal, 1939 végén szabadságra ment a vezetője, megbetegedett a helyettes. így egy volt őrmester vette át a vezetést. Még nem voltunk háborúban, de már készültek úgynevezett ország­mozgósítási tervek. Ezek sok-sok emberről, sok-sok adatot tartalmaztak. Egyik ilyen nagy munkát jelen­tő hatalmas kimutatással nem tudtak elkészülni ha­táridőre az ügyosztály beosztott munkatársai, hiába hajszolta őket az őrmester-főnök. A határidő napján azonban jött egy távmondat, amely szerint „az elké­szült anyagot meg kell semmisíteni!" Fellélegeztek, örültek a dolgozók, hogy megmenekülnek az aprólé­kos, pepecselő munkától. Az öröm azonban korai volt, mert az őrmester­vezető szó szerint értelmezte a távmondatot, misze­rint az elkészült anyagot kell megsemmisíteni. Fe­gyelmi fenyegetéssel rákényszeríttette beosztottait, akik jobbára szerződésesek voltak és így nem mertek senkihez sem fordulni, hogy fejezzék be a munkát. Ezután elégette a lepedőnyi kimutatásokat. A bürokrácia mindenképpen abnormális, éssze­rűtlen, ez azonban elképesztő, olyan mértékben ab­szurd, hogy Franz Kafka tollára méltó. Több, az ügyosztály egykori munkatársa egyönte­tűen állította, hogy az eset a fentiek szerint valóban megtörtént. (A szerző Vásárhely nyugalmazott múzeumigazgatója.) miről írt a DM? 75 éve A Uránia első előadása Március hó elsején hat órakor a helybeli Széche­nyi Mozgókép Színház­ban Imaoka Tsuicsiro, a három éve Magyarorszá­gon tartozkodó japán tu­dós zamatos magyar nyelvű előadást tart. Az előadást eredeti, pompás japán filmfelvételekkel és színes vetített képek­kel illusztrálja. Ez az eló­adás lesz különben a március hó folyamán me­galakuló Szegedi Uránia Tudománynépszerűsítő Egyesület első bemutat­kozója. Ennek az egyesü­letnek a célja a nagykö­zönség érdekeit szolgáló tudományos előadások népszerűsítése lesz. Az előadás jövedelme az egyetem új földrajzi inté­zete felszerelésének javá­ra szolgál. (1926) 50 éve Ünnepség Szegeden A Szovjet Hadsereg a világ legerősebb hadse­rege, az imperialisták háborús provokációi és agressziói közepette szi­lárdan áll őrt a béke vé­delmében. Büszke öröm és határtalan szeretet száll feléje a világ min­den tájáról, a békeszere­tő emberek száz és száz­millió részéről. Magyar­ország dolgozói, s így Szeged dolgozói is ezentúl ínég felszabadí­tójukat, megmentőjüket is köszöntik benne ma, a megalakulásának 33. év­fordulóján. Az ünnepség délután négy órakor kezdődik a Széchenyi téren, ahol a küldöttek megkoszorúzzák a szov­jet hősi emlékművet. Este hat órakor a Nem­zeti Színházban ünnepi díszelőadást tartanak. (1951) 25 éve Megemlékezés Szegeden Február 23-án délelőtt Szegeden, a szovjet had­sereg megalakulásának 58. évfordulója alkalmá­ból ünnepséget rendez­tek a Kossuth laktanyá­ban. Ezen többek között részt vett a megyei rend­őr-főkapitányság vezető­je, s ott voltak a hazánk­ban ideiglenesen állomá­sozó szovjet alakulatok meghívott képviselői is. Az ünnepi beszédben kö­szöntötték az 58 éves szovjet hadsereget, mél­tatták és áttekintették hő­si útját, és kiemelték sze­repét a béke védelmé­ben. (1976)

Next

/
Thumbnails
Contents