Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-23 / 46. szám

PÉNTEK, 2001. FEBRUÁR 23. CSONGRÁD MEGYE 3 Akiket nem minősítenek biztosan fizető adósnak Kinyögik, kiizzadják a közterheket A vállalkozó lop, csal, hazudik - gondolják azok, akik havi fixért alig keresnek többet, mint a minimálbér. A másik oldalon a vállal­kozók viszont fordítva vezetik le a tézist: úgy érzik, a mindenkori kor­mány azért nem csök­kenti a közterheket, mi­vel feltételezi, hogy a vállalkozó úgyis lop, csal, hazudik. S hogy ez valóban igy van-e? Erről faggattunk szegedi kis­vállalkozókat. Lassan két hónapja, hogy életbe lépett a 40 ezer forin­tos minimálbér. Amit tavaly, a miniszterelnök első beje­lentésekor még nem hitt el senki, mára működő rend­szerré vált. Sóhajtoztak, pa­naszkodtak a munkaadók, de nem tehetnek mást, „kinyö­gik" az alkalmazottak után járó bérek költségeit. Heitmar Róbert lassan tíz esztendeje egyéni vállalkozó. Nonstop lakásszervizével an­nak idején piaci résre talált, mindent javít, ami egy ház­tartásban elromolhat - a nap huszonnégy órájában. Az el­telt egy évtized során voltak jobb évei, de szerinte az idei nem fog közéjük tartozni, példának okáért a minimál­bér felemelése miatt sem. - Hosszú évekig alig, ép­pen csak az infláció mértéké­vel emelkedett a minimálbér, ezt pedig be lehetett kalkulál­ni a költségek közé. Most va­gyok úgy vele először, hogy a megnövekedett terhek mel­lett nem látom, milyen árbe­vételre számíthatok. Az első két hónap tapasztalatai arról szólnak, hogy az emberek in­kább maguk barkácsolnak otthon és javítgatják a csöpö­gő csapot, mintsem mestert hívjanak. Csak akkor csörren meg a telefonom, amikor már vészhelyzet van és a szom­Heitmar Róbert. Az autó, ami a műhely is, benzinnel működik. (Fotó: Miskolczi Róbert) Vállalkozó esetén a minimálbér 25 500 Ft/hó 40 OOOFt/hó TB járulék 33% 8415 Ft TB járulék 31% 12 400 Ft Nyugdíjjár. 8% 2040 Ft Nyugdijjár. 8% 3 200 Ft E. biz. jár. 3% 765 Ft E. biz. jár. 3% 1 200 Ft Ossz.: 44% 11 220 Ft Ossz.: 42% 16 800 Ft Eü. hozzájárulás 3 900 Ft Eü. hozzájárulás 4 200 Ft SZJA 5 100 Ft SZJA 8 000 Ft 44%+EU.h.j.+SZJA 20 220 Ft 44%+EU.h.j.+SZJA 29 000 Ft Havi többletköltség 8 780 Ft 44%+EU.h.j.+SZJA TB járulék többlet 51,2% SZJA többlet 58,4% széd plafonja is ázik. Egyre gyakrabban járok úgy, hogy kihívnak egy szemlére, eltöl­tőm vele az időt, megbeszél­jük a. munkát, megmondom az árát, majd nem hívnak vissza. Ez nekem idő és pénz, az autóm pedig, ame­lyikkel eljutok az ügyfélhez, benzint fogyaszt. - Hogy megkeressek brut­tó 40 ezer forintot, ahhoz 70­et kell kitermelnem: együtte­sen plusz 30 ezer forint a föl­emelt minimálbér után fize­tendő tb-, nyugdíj- és egész­ségbiztosítási járulék, vala­mint a személyi jövedelem­adó. És akkor még a helyi iparűzési adót, a könyvelő­met és az egyéb költségeimet nem számoltam. Heitmar Róbert vállalko­zóként elment az egyik bank­hoz, hogy családi háza felújí­tására - ingatlanfedezet meg­léte mellett - hitelt vegyen föl. Nem kapott, mivel vállal­kozóként nem minősül bizto­san fizető adósnak. Az „egy­személyes lakásszerviz" ­jobb időkben különben alkal­mazottai is voltak - dolgozott külföldön is, ahonnan tapasz­talatokkal meggazdagodva érkezett haza. Ám hasznosí­tani még nem igen tudta azo­kat. Poprádi Róbert lakatost Szegeden hevederzárairól is­merik. Már a rendszerváltást megelőzően is vállalkozott. meggazdagodni azonban nem tudott. Jelenleg három alkal­mazottnak fizeti ki a mini­málbért. - A minimálbért meg tud­tam adni, de egyéb fizetése­melésről már nem lehetett szó. így is havi 90-100 ezer forintot fizetek ki utánuk. Ez azért nagy pénz, mivel sok apró munkából kell kitermel­ni. - Manapság egy vállalko­zónak tőkeerősnek kell len­nie ahhoz - folytatja a laka­tos mester -, hogy átvészelje, ha átmenetileg meggyengül a piac. Hiszen azokban a hóna­pokban is bért kell adnom a „fiúknak". Ok napi 8-9, én sokszor 16 órát is dolgozom, azért, hogy elláthassam őket munkával. Vadászom a pia­cot, ami úgy néz ki, hogy a legtöbbször csak azért válla­lom el egy ajtó vagy ablak beigazítását, hogy megismer­jenek és később tőlem ren­deljenek nagyobb munkát. Ilyen javítanivalóért egy asz­talos nem biztos, hogy ki­szállna a helyszínre. - A minimálbért különben nem sokallom, ez is nevetsé­ges összeg, pedig sokan 40 ezerből nevelnek két gyere­ket. A baj az, hogy a terhek megnövelésével a vállalkozói kedvet veszik el az embertől. Martonosi István, a Ki­sosz megyei titkáraként a kis­kereskedelemben és a ven­déglátásban ott látja a legna­gyobb bajt, hogy a 90-es évek elejéhez képest meg­tízszereződött az üzletek szá­ma. - Kicsi a forgalom, az emberek jövedelme ugyanis nem emelkedett olyan mér­tékben, hogy ezt a sok, „ön­foglalkoztató" kereskedőt el­tartsa. Rengeteg irigyelt üz­lettulajdonosnak filléres gondjai vannak, egyik napról a másikra élnek, amíg arra nem kényszerülnek, hogy be­zárják a boltot. Fekete Klára Zeppelinek Szegeden? Felröppent a hír: egy né­met cég léghajóinak keres repülőteret Magyarorszá­gon, lehetséges kikötőként szóba került Szeged is. A társaság turistákat utaztatna a Zeppelineken. Hallott-e minderről Podolcsák And­rás, a szegedi repülőtér ve­zetője? A hírt kacsának mi­nősítette, ám azonnal hoz­zátette, hogy akár már ma is alkalmasak lennének lég­hajók fogadására. Két esz­tendővel ezelőtt látott a bu­daörsi repülőtéren egy ilyen égi herkentyűt, amely a Form-l-es futam miatt érkezett hozzánk. Egyéb­ként a léghajós közlekedés­ben van fantázia, egyrészt nagyon látványos az utazás, másrészt a hatalmas felület kiváló reklámhordozó. A repülős szakember még annyit elárult, hogy speciális módon kell par­kolni, „horgonyozni" a Zeppelinnel. Az utasfülkét a földig engedik, a léghajót orrát mobil oszlophoz kö­tik, így a széljárás várako­zás közben megváltoztat­hatja a jármű helyzetét. V, F. S. Megyei beruházással épül a fogyatékos otthon Idén is nadrágszíj-politika Újság, könyv, brossura, katalógus, szórólap, ügyviteli nyomtatványok! 62/466-847. Csongrádon épül az új fogyatékosokat ellátó megyei otthon. Erről is döntött tegnap a megyei közgyűlés. Emellett több, nagy horderejű témát is napirendre tűzött, de a jelenlévők ez alkalom­mal mégis a szokott ke­vesebb vita tanúi lehet­tek. Többek között teri­tékre került a konzerv­gyár ügye, a tőkejegy­zés lehetőségével. El­hangzott: tovább folyta­tódik a nagymágocsi kastélyotthonban folyta­tott vizsgálat, emellett megalkották az idei költségvetési rendeletet, valamint megállapítot­ták az elnök, illetve az alelnökök idei illetmé­nyét. Zárt üléssel kezdődött teg­nap a megyei közgyűlés. A testület - mint arról később tájékoztatta lapunkat dr. Hű­bér Bertalan megyei főjegy­ző - elfogadta, hogy önként vállalt feladatként kiemelt fi­gyelemmel kíséri a megye zöldség- és gyümölcstermé­sének hasznosítását. Ezért, ha egy új típusú szövetkezet létrehozásával reális esély nyílik a jelenleg megszűnt­nek tekinthető konzervgyár megvételére, a termelés bein­dítására, akkor a megyei ön­kormányzat 500 ezer forint értékben tőkét jegyez. A közgyűlés felhatalmazta Frank József elnököt a meg­állapodás aláírására, de ezen­kívül más kötelezettséget a megye nem vállalhat fel. Ha­sonló érdeklődést váltott ki a nagymágocsi idősek otthoná­ban folytatott vizsgálat ered­ménye, amelyről Rigó Tibor, korábbi igazgató lemondása miatt szükségessé vált intéz­ményvezetői pályázat kiírása kapcsán esett szó. A vizsgá­latot végző bizottság tájékoz­tatása szerint nem volt alap­talan az intézmény tevékeny­ségének átvilágítása. Újabb problémákra is fény derült, amelyek bizonyítása még fo­lyamatban van. A közgyűlés azzal a korábbi javaslattal azonban egyetértett - ennek szellemében írták ki a pályá­zatot is -, hogy az új igazga­tó kinevezése meghatározott időre, öt évre szóljon. A 2001. évi költségvetési rendelet megalkotása az eset­leg szükségessé váló 142 millió 916 ezer forint fejlesz­tési hitel felvételének kimon­dása miatt váltott ki kisebb vitát. A 10 milliárd fölé emelkedő idei költségvetési összeg - amelyből várhatóan gazdálkodhat a megyei ön­kormányzat - ugyanis lehe­tőséget adhat ennek elkerülé­sére, különösen, hogy számí­tani lehet a 3 milliárdot meg­haladó normatív állami tá­mogatás év közben emelke­désére is. A kiadások terve­zése kapcsán azonban el­hangzott: a legnagyobb tételt jelentő bérköltségre szánt ke­ret nem teszi lehetővé a többlet- és a minőségi telje­sítés anyagi elismerését. Ezért lenne fontos a dolgo­zók jutalmazására javasolt 3 millió forint tartalékolása. Elhangzott az az elvárás is, hogy a kötelező feladatok el­látása semmiképpen sem ke­rülhet veszélybe. A képvise­lők miután elfogadták a hatá­rozati javaslatot és a rende­let-tervezetet, abban is egye­tértettek, hogy a megyei köz­gyűlés elnökének havi illet­ménye ez év januárjától 455 ezer forint legyen, míg az al­elnökök havi bruttó fizetését 409 ezer forintban határozták meg. A szegedi Horváth Mihály utcai Képtár sorsáról szólva elhangzott: bár az utóbbi években zömében szegedi kortárs művészek kiállítóhe­lye volt a képtár, a város mégsem kívánja átvállalni annak fenntartását. A me­gyei önkormányzatnak vi­szont ez nem kötelező fel­adata, de megpróbál megol­dást találni arra, hogy a mű­vészek a jövőben is bemutat­hassák alkotásaikat. A testü­let az ülés további részében arról döntött, hogy az új fo­gyatékos otthon - a négy je­lentkező település közül leg­kedvezőbb feltételekkel ren­delkező - Csongrádon épül­jön meg. A testület jóvá­hagyta az egészségügyi gép­műszerbeszerzésre vonatko­zó céltámogatási pályázat benyújtását, a külügyi tervet és megtárgyalta a környezet­védelmi stratégiai és operatív program egyeztetéséről szóló előterjesztést. Beszámoltak a közgyűlés tanácsnokai is el­múlt kétéves tevékenységük­ről, amelyek közül Rapcsák András vidékfejlesztési ta­nácsnok beszámolóját nem fogadta el a testület. A közgyűlés egyetértett abban, hogy a szociális fel­adatok ellátására együttmű­ködési megállapodást köt a települési önkormányzatok­kal. A gyermekvédelmi kon­cepció kapcsán pedig koráb­ban felmerült, hogy kiemelt problémát jelent a 18-24 év közötti fiatalok utógondozá­sa. A testület fontosnak tartja egy intézményrendszer ki­építést, amely lehetne utó­gondozói otthon vagy albér­lők háza. Az ellátásból kike­rülő fiatal felnőttek ugyanis nem képesek egyedül és rö­vid időn belül megteremteni a szükséges életfeltételeiket. N. Rácz Judit jegyzet A hiány \Tem jó jel, ha egy költségvetés eleve hiánnyal számol ­1V ennyit az a háziasszony is tud, aki csak a saját kis konyhapénzét osztja be. Hosszú évekig helyi, önkormány­zati költségvetéseket nem is készítettek úgy, hogy a szám­oszlop végén ne pluszok szerepeltek volna. Mostanra a hiány már nem szégyen. A nagy tervek, fejlesztések ugyanis csak akkor valósulhatnak meg - ma­gyarázzák a vállalkozó szellemű köztisztviselők ha a vá­ros, község van olyan bátor, hogy nagy levegőt vesz és kölcsönt kér a banktól. Ez az előre menekülés. A vagyon ugyanis gyarapszik, a vagyon ráadásul minden évben ér­tékesebb lesz, a vagyont most kell megteremteni, amikor olcsó állami pénzeket ígérnek szabad felhasználásra. A vagyon ráadásul itt marad, be lesz építve útba, csatorná­ba, szennyvíztisztítóba, Tisza-hídba és kongresszusi köz­pontba. Nem egy polgármester nyilatkozta már ezeken a hasá­bokon, hogy a háziasszony és családja is kölcsön kér pénzt, amikor nagyobb lakásba költözik, nem kell azt ta­kargatni, ha bajba kerül. Hiszen van a hitelnek fedezete, ha meg minden jól alakul, akkor győztesként kerülhet ki az ügyletből. Minden város minden ellenzéke pedig azt mondja erre, persze, a fejlesztésre kell is hitelt fölvenni, de a működésre nem, ez éppen olyan, mintha a háziasszony a villanyszám­láját csak kölcsönpénzből tudná fedezni. Amire az a vá­lasz, hogy ho-hó, itt nem banki hitelről van szó, pontosab­ban csak félig-meddig: a város nevű családnak ugyanis hasonlóképpen létezik a folyószámláján egy „A-hitel" ­mint a legnagyobb lakossági bankunknál az emberek többségének -, amely működésbe lép, amint lenullázódik rajta a bevétel. Amikor pedig a hónap elején megérkezik rá a munkabér-átutalás, újra indul az időszámítás. S hogy miként mászik ki a kátyúból az a háziasszony, aki a villanyszámlájára veszi föl az A-hitelt? Vagy elkezd gyertyával világítani és előbb-utóbb egyenesbe kerül a szolgáltatójával, vagy plusz források után néz. Például lakhatási támogatást kér az önkormányzattól. Az ópusztaszeri emlékparkban Ültess egy fát! DM/DV-információ Március 15. alkalmából az Ópusztaszeri Nemzeti Törté­neti Emlékpark millenniumi faültetési akciót hirdet a parkban, az Árpád-emlékmű környezetében. Nagy László igazgató el­mondta: az Ültess egy fát! akcióval a park régi hagyo­mányt szeretne feleleveníte­ni. Március 14-én délelőtt ül­tetik el az előnevelt, konténe­res fácskákat. Egy fa elülteté­sének költsége 22 ezer 1 fo­rint, ez fedezi a fa árát, a kő­ből készült alátétre helyezen­dő réztáblát - amelyen az ül­tető nevét örökítik meg va­lamint az ültetéshez szüksé­ges eszközöket, anyagokat. Hazánkban az emlékpar­kok, emlékligetek, emlékfák ültetése a XIX. századra nyú­lik vissza. Az első nagysza­bású emlékfa ültetés az aradi vértanúk tiszteletére történt. Erzsébet királynő meggyilko­lása után folytatódott a ha­gyományápolás. A honfogla­lás millenniuma is jó alkal­mat kínált emlékligetek tele­pítésére, számos ma is meg­lévő tölgy- és hársfaliget, fa­sor akkori eredetű. A két világháborúban átélt tragédiákra is emlékeztetnek ligetek, főként az ország ke­leti felében vált szokássá az emlékezésnek ez a formája. Gyakran hősök ligetének ne­vezték az elültetett fákat, amelyek egy-egy településen közparkká váltak. Az utóbbi évtizedekből is vannak pél­dák emlékfák ültetésére: az 1970-es években a Kiskunha­las környéki községekben te­lepítettek emlékligeteket, s szintén széles körű társadal­mi összefogással valósult meg a mohácsi csata emléké­re a tömegsírok köré kialakí­tott emlékpark. Ezt a hagyo­mányt szeretné folytatni az ópusztaszeri emlékpark. (ŰZETETT HIRDETÉS) " Világsztár a Cocktailban! A lemezjátszóknál: Spiller Dubaiban, Olaszországban, Görögországban is fellép a na­pokban, s nemsokára piacra dobja legújabb lemezét, mely­nek dalait március végén mu­tatja be Miamiban Európa egyik legkedveltebb lemezlo­vasa, dj. Spiller. Az olasz származású Cristia­no Spiller tizennégy eszten­dősen kezdte zenei karrierjét egy velencei klubban. Első saját számait 1995-ben mixelte, és mindössze két évet kellett várni az első világslágerig, a latin house stílusban elkészített „Lagu­na's Spiller From Rio"-ig. Ezzel a nótával Spiller az Egyesült Ki­rályság nemzeti top 30-ába is bekerült. A hatalmas termetű, 2,10 méter magas Spiller legújabb, az olasz listákon első helyen álló számait is bemutatja a Cocktail Dance Club közönségének, hiszen szoros programja között időt szorított a szegedi fellépésnek. A fergeteges bulin a deejay's time két lemezlovasa, Roger & Stefano is fellép majd. Spiller február 24-én, szombaton este lép föl a Cocktailban. (x)

Next

/
Thumbnails
Contents