Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-20 / 43. szám

II. A TORONY ALATT KEDD, 2001. FEBRUÁR 20. Polgármesteri fogadóóra Szőregen DM-információ Dr. Bartha László polgármester ma fogadóórát tart Szőregen, a Szerb utca 21. szám alatt. A délután 3 órkor kezdődő fogadóórára külön is lehet jelentkezni, a szőregi részönkormányzatban a helyi vezetőt kell felhívni, a 405132-es telefonszámon. Klik-parti az IH-ban Munkatársunktól A szegedi Ifjúsági Házban működő internetes újság, a Klik rendezvénysorozatot indít útjára a közeljövőben. A Klik-parti keretein belül minden szegedi középiskola lehetőséget kap arra, hogy bemutatkozzon az általa kiválasztott módon. Elsőként holnap, szerdán 17 órától a Deák Ferenc Gimnázium tanárai és diákjai mutatják be iskolájuk életét. A közel kétórás színpadi műsorban lesz tánc, angol és magyar nyelvű színdarab és egyéb prózai produkciók. A műsort a gimnázium zenekarának koncertje zárja majd. Szemészeti kutatások DM-információ A szemészeti kutatások újabb eredményeiről tájékozódhatnak az érdeklődők ma 16 órától a Szegedi Akadémiai Bizottság székházában, ahol a Szegedi Tudományegyetem Szemészeti Klinikájának munkatársai nyolc előadást tartanak. Szintén a SZAB székházában köszöntik hetvenedik születésnapja alkalmából dr. Szemere György professzort, az SZTE Orvosi Genetikai Intézetének egyetemi tanárát. Az ünnepi tudományos ülés szerdán 14 órakor kezdődik. Portugál napok Munkatársunktól „Állomások Eca de Queirós életében és írói munkásságában" címmel kiállítás nyílt tegnap a Szegedi Tudományegyetem aulájában. A Portugália budapesti nagykövetsége, a Camoes Intézet Portugál Nyelvi Központja és az egyetem által szervezett tárlatot Portugália budapesti nagykövete nyitotta meg. Az eseményhez kapcsolódva portugál filmnapok kezdődtek a Grand Caféban tegnap 17 órától, amikor a nézők az 1998-ban Eca de Queirós regényéből készült Szerelem Kft. című portugál-brazil filmet tekinthették meg. A filmnapok részeként ma délután öt órakor a Viszály szigete című 1995-ös portugál alkotást vetítik. Szerdán ugyanebben az időpontban a Szó és Utópia című tavaly készült portugál filmet mutatják be. Zöld szám, ingyenesen Munkatársunktál A 06-80-820-032-es, ingyenes, zöld számon hívhatják a szegedi polgárok az önkormányzatot, ha kérdéseik, javaslataik vannak a várost érintő ügyekben. A telefonos rögzítőn bárki hagyhat üzenetet egy percben, és szükség esetén az illetékesek vissza is hívják, ha meghagyja nevét és elérhetőségét. A telefonszám csak a 62-es körzetszámról érhető el. A német nagykövet szerint Van még házi feladatunk A napokban Szeged vendége volt Wilfried Gruber, Németország budapesti nagykövete. Találkozott Gyulay Endre megyés püspökkel, dr. Bartha László polgármesterrel, dr. Botka Lászlóval, a megyei közgyűlés alelnökével, dr. Mészáros Rezsővel, a Szegedi Tudományegyetem rektorával, s ellátogatott a Taurus Emergé gyárába is. Szegedi tartózkodása alkalmával Wilfried Gruber nagykövet exkluzív interjút adott lapunknak. - Nagykövet úr! Mi volt az elsődleges célja mostani szegedi látogatásának? - Azért jöttem Szegedre, hogy ismerkedjem a várossal. Úgy érzem, ez sikerült is, hiszen olyan emberekkel találkoztam, akik az élet minden területéről fontos tájékoztatást tudtak adni nekem. Mindössze néhány hónapja tartózkodom az önök országában, s szeretnék most megismerkedni Magyarországnak ezzel a részével, megtapasztalni, hogy miként fejlődik. - Miután Szegeden vagyunk, s a város a „szegedi folyamatról" vált nevessé az elmúlt időszakban, mi az ön véleménye e folyamat eredményességéről és jövőjéről? - Először is, Szerbiában október 5-én jelentős demokratikus változás történt, ezt a későbbi parlamenti választások is megerősítették. Egész Európa várt erre a fordulatra, arra, hogy Szerbia a demokratizálódás útjára lépjen, s ezzel ismét az európai politikai folyamatok részese legyen. Ennek a változásnak az elősegítésében, a nemzetközi demokratikus törekvések képviselőivel egyetemben, Magyarország - éppen Wilfried Gruber: Néhány év múlva nem csak a NATO-ban, hanem az Európai Unióban is együtt leszünk. (Fotó: Miskolczi Róbert) a szegedi folyamat által - jelentős szerepet játszott. Most arra kell törekedni, hogy demokratikus erők győzelme után - az új feltételek közepette - további támogatást biztosítsunk a szerbiai vezetésnek. Véleményem szerint a fordulat után is szüksége van az ottani kormányzatnak a nemzetközi segítségre, s ezzel összefüggésben a szegedi folyamatnak is komoly feladatai lehetnek a jövőben. - Hogyan ítéli meg a jelenlegi magyar-német kapcsolatokat? - Baráti országok vagyunk. Kiváló együttműködésünk mellett, állampolgárainknak is szerteágazó kapcsolataik vannak egymással. Mindketten tagjai vagyunk ugyanannak a szervezetnek, a NATO-nak, s remélem néhány éven belül az Európai Unióban is partnerek lehetünk. Bízom abban, hogy eddigi együttműködésünket tovább tudjuk mélyíteni. - Milyen területen lehetne tovább fejleszteni a mostani kapcsolatokat? - Elsősorban a kultúra területén. Gazdaságilag jól összedolgozunk, ehhez nem férhet kétség, ám a művészetek, az oktatás és a képzés vonalán még vannak kihasználatlan lehetőségek. Mindenek előtt egymás kultúrájának a megismerését, tanulmányozását kell szorgalmaznunk. Én mindig arra biztatom a magyar fiatalokat, hogy tanulják a német nyelvet, akkor minderre lehetőségük is nyílik. - Nagykövet úr! Az EUcsatlakozást említve kifejezte reményét, hogy hamarosan mindkét ország tagja lesz az uniónak. Ön szerint Magyarország benne lesz az „első körben"? - Az Magyarországtól függ. Biztos vagyok abban, hogy a magyar állami és politikai vezetés mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyarok ott legyenek az elsők között. A nizzai csúcstalálkozón fontos volt az a határozat, miszerint az EUbővítés tovább folytatódik. Ennek megfelelően rendeztük be az intézményeinket, méghozzá úgy, hogy egy tucat év múlva talán 27 tagja is lesz majd az Európai Uniónak. Magyarországgal kapcsolatosan - a tárgyalások folyamán - még 17 nyitott kérdést kell megvitatnunk. A legnehezebb témák csak ezután következnek. A lényeg, hogy van pontos menetrendünk, s most már a jelöltektől, tehát a magyaroktól is, függ, hogy ott lesznek-e az élen. A környezetvédelemmel kapcsolatosan például Magyarországnak még mindenképpen néhány „házi feladatot" meg kell oldania mondotta Wilfried Gruber, Németország budapesti nagykövete. Kisimre Ferenc A színfolt léte és nem nagysága a lényeg Környezetvédelem, autóban Érdeklődés a repceolaj iránt A közelmúltban írtunk egy olyan gépkocsiról, amelyet repceolaj „hajt". A tulajdonos, egy dán fiatalember, a szegedi polgármesteri hivatalban, a megyei közgyűlésben és a Szegedi Tudományegyetemen is bemutatta a járművet, s arra kérte a szakembereket, közösen mérlegeljék egy környezetvédelmi projektum beindítását ezzel kapcsolatosan. A napokban a SZAB székházában szakmai összejövetelen beszélgettek a munkacsoport tagjai az érdeklődőkkel. Niels Ottó Pedersen, a projektum vezetője most arról számol be lapunknak, hogy mire is jutottak az emiitett összejövetelen. A dán szakember, aki hazája energiaügyi minisztériumánál pályázott a növényolajmeghajtású gépkocsi hazánkban való kifejlesztésére (átalakítására), s ezzel kapcsolatban a repceolaj termelés megszervezésére, elmondta, hogy mintegy ötven érdeklődő jelent meg a SZAB-székházban. Elsődleges céljuk voltaképpen az volt, hogy felmérjék: mekkora lesz az érdeklődés e téma iránt. Mindenek előtt a gépkocsiszerelő-műhelyeket, szerelőket, a növényolaj-előállítók képviselőit hívták meg a tanácskozásra. Pedersen értékelése szerint az érdeklődés kielégítő, tudniillik a projektumról sokan csak most hallottak először, s igazából ezután ismerik meg a lényegét. A legtöbben a műszaki-technikai kérdések iránt érdeklődtek, s azt tudakolták, hogy ha Németországban és Dániában működnek ilyen járművek, akkor milyen átalakítást kell elvégezni az autókon, hogy ez nálunk is működjék? Foglalkoztatta őket az is, hogy milyen átalakítás szükséges a benzinmeghajtású motoron ahhoz, hogy mondjuk repceolajjal is guruljon az autó. De a költségekről is szó esett, minden vonatkozásban: mibe kerül az átalakítás, valamint az tizemanyag. Magyarországon most, a nagybani szállítótól, 160-170 forintért lehet vásárolni egy liter növényi olajat. Németországban ugyanez az mennyiség valamivel több mint a felébe kerül! Ez jelent egyelőre gondot, de mint a dán szakember mondja, nem ismeri az itteni árképzést, így azt sem, hogy miért ilyen drága az ilyen típusú „üzemanyag". Az azonban bizonyos, hogy a láncban, tehát a termelőtől a fogyasztóig, valaki nagyon nagyot markol. A projektumban résztvevők (Niels Ottó Pedersenen kívül dr. Mohi'Miklós, a szegedi polgármesteri hivatal környezetvédelmi referense, Galbács Zoltán professzor, az SZTE kémiai tanszékének tanára, Dormány Gábor és Temesvári Péter szakértők) egyöntetűek abban, hogy az árak a piac mozgásától függően alakulnak, s ha nagyobb mennyiségben állítják majd elő az ilyen típusú olajat, akkor csökken az ára is. Meggyőződésük, hogy a tanácskozás hasznos volt, mert bebizonyította, hogy vannak érdeklődők a vállalkozás iránt, s egyetértettek abban, hogy akadnak még nehézségek, nemcsak az üzemanyagot és szerelést illetően, hanem az adózást illetően is. Niels Ottó Pedersen most a dán energetikai minisztériummal közli tapasztalatait, s ha ott úgy látják, hogy finanszírozható a projektum, akkor már őszre beindíthatnak egy tanfolyamot szerelőknek, mégpedig nem csak Szegeden, hanem a megye több településén is. K. F. Hídkeresztelő Munkatársunktól Mint ismeretes, a polgármesteri kabinet felhívással fordult a szegedi polgárokhoz, hogy küldjenek javaslatokat a régi és az új híd elnevezésére. A kérés szövegét az elmúlt időszakban mellékletünkben is közzé tettük, miután pedig vészesen közeleg a javaslatok, ötletek elküldésének a határideje, még egyszer közöljük a felhívást. A kabinet által nyilvánosságra hozott felhívásban tehát az alábbi olvasható: „2001. május 21-én, Szeged napja alkalmából, szeretnénk megkeresztelni két hidunkat, amelyeknek a mai napig nem volt elfogadott neve. Ehhez kérjük a lakosság segítségét, mert szeretnénk, ha a hidakat a szegedi polgárok javaslatai alapján nevezhetnénk el. E felhívás útján kérjük a szegedieket, hogy ötleteikkel segítsék az új és az öreg híd névadását, majd keresztelőjét. Javaslataikat levélben vagy levelezőlapon tehetik meg, március 16-áig, az alábbi címen: Polgármesteri Kabinet, Szeged, Széchenyi tér 10. 6720. A borítékra írják rá: „Híd elnevezés". A beérkezett javaslatok a szegedi közgyűlés elé kerülnek, és szavazás dönti majd el, hogy milyen néven nevezhetjük hídjainkat - május 21-étől. Várjuk ötleteiket!" Lengyel, két \é A lengyelek és a magyarok között történelmi okok miatt régi és mély a rokonszenv. Ez is oka lehet annak, hogy a Szegeden élő lengyelek, amikor elhatározták, könynyedén megalakitották saját önkormányzatukat. E nem mindennapi feladatot szervezők társasága, vagyis a Szegedi Lengyel Önkormányzat vezetői: dr. Biernacki Karol elnök, dr. Kozma Gábor alelnök, valamint dr. Dénes Ilona, Ivicz Mihály és Brozka Ágnes. A lengyelek szegedi életéről Biernacki Karollal beszélgettünk. - Bár a két nép között történelmi időkre nyúlik vissza a kapcsolat, a szegediek között mióta tarthatunk számon lengyeleket? - Az első betelepülők a második világháború idején, menekültként érkeztek. A hetvenes-nyolcvanas években pedig a munkahely és a tanulmányok miatt, illetve házastársak révén több lengyel is letelepedett Szegeden. Az 1990-es népszámlálás alapján úgy tudjuk a megyeszékhelyen több mint hatvan lengyel anyanyelvű, illetve körülbelül százhatvan lengyel kötődésű személy él. - Ez utóbbi csoporthoz tartozik például a lengyelek régi barátja, Bátki Zoltán is, aki évtizedek óta rendkívül tevékenyen veszi ki részét a két nép közötti kapcsolatok építésében, ápolásában. Az önálló önkormányzat 1998-as megalakítását megelőzően milyen civil szervezeteket működtettek a szegedi lengyelek? - Lengyel „találmányként" tartjuk számon a vasárnapi iskolát, ahol a vegyes házasságból született gyerekek tanulhatták, illetve gyakorolhatták édesanyjuk, vagy édesapjuk anyanyelvét. De a lengyel ünnepeken az együttlét, a találkozási lehetőség is fontos volt. Ezért jött létre a fővárosmagyar: barát ban több mint negyven éve alakult Bem József Kulturális Egyesület helyi csoportja, köszönhetően az alapító Berger Halinának. Ez az egyesület élén Ivicz Elizával - jelenleg is aktív munkát végez. - A lengyel kisebbség itteni önkormányzata befelé, vagyis az identitás megőrzésére és fejlesztésére figyel, vagy a többség számára is nyújt valami pluszt? - Fontos, hogy egy város és közössége támogassa azon nemzetiségieket, akik meg szeretnék őrizni önazonosságukat. E szempontból Szeged: sziget, hiszen Budapest után itt létezik a legtöbb, összesen kilenc kisebbségi önkormányzat. Ha pedig jó szemmel nézik, önszerveződésünket, akkor minden okunk megvan arra, hogy törődjünk a lengyelségünkkel, hogy kirándulásokkal és mindenféle más módon ápoljuk anyaországi kapcsolatainkat. De az is dolgunk, hogy megmutassuk magunkat a többségnek. A két nép kapcsolata, az „ezer év" magáért beszél. Ennek ellenére a legfrissebb adatok szerint csökken a rokonszenv Magyarországon a lengyelek, Lengyelországban a magyarok iránt. Megfigyelhető, hogy a fiatalok is egyre kevesebbet tudnak a másikról, egyre kevésbé érdeklődnek itt a lengyel, illetve ott a magyar nép iránt. Ezt mi elfogadhatatlannak tartjuk. Ezért népszerűsítjük anyaországunkat, az ottani kultúrát. Ezért tárgyalunk arról, hogy Szegeden létesülhetne egy tiszteletbeli konzulátus, amely élénkíthetné a kulturális és gaz'dasági kapcsolatokat. Létezésünk óta Szeged iránt intenzívebb lett a lengyel diplomácia érdeklődése is. Szegedi önkormányzatunk hivatalos elnevezésében nem használjuk a kisebbségi jelzőt, mert nem a számbei iséget tarjuk lényegesnek, hanem azt, hogy: vagyunk - lengyelként, önálló nemzetiségként. Ezzel ugyanis színesítjük, gazdagítjuk a szegedi kulturális és közéletet. Ú. I. Biernacki Karol: A legfrissebb adatok szerint csökken a rokonszenv Magyarországon a lengyelek, Lengyelországban a magyarok iránt. (Fotó: Nagy László) Farsang a vadasparkban DM-információ Farsang a vadasparkban címmel február 25-én, vasárnap, délelőtt 10-től délután 4 óráig egész napos programot rendeznek az intézményben zooiskolájában. A jelzett időben különféle mókás elfoglaltságokkal szórakozhatnak a gyerekek. Lesz például álarckészítés, arcfestés és minden, ami e farsangi szokással kapcsolatos. Egyébiránt az érdeklődők részt vehetnek a vadaspark Irány DélAmerika és a Terrárium-Akvárium programokban is, minden szombaton és vasárnap, délelőtt tíz órától. Részletesebb információkat pedig a 443-592-es telefonszámon kaphatnak az érdeklődők.