Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-20 / 43. szám

A Vasorrú bába konyhája... Vetélkedősorozat A Délmagyarország melléklete a szegedi önkormányzat megbízásából Nem csak városi pénzekből fejlődik a 17-es választói körzet Dorozsma - Szegeddel vagy önállóan? Dorozsma központja. A körforgalom kiépítése után biztonságosabb lesz a közlekedés a főtéren. (Fotó: Schmidt Andrea) Munkatársunktól Vetélkedősorozatot indítanak márciusban a Somogyi-könyvtár fiókkönyvtárai. Elsősorban a könyvtárba járó kisiskolásokra számítanak, de a toborzáshoz felhasználják a könyvtárak közelében működő iskolák tanáraival, az iskolai könyvtárral kialakított kapcsolataikat is. A Somogyi-könyvtár fiókkönyvtárainak vetélkedősorozatát 2001 márciusában hirdettük meg, általános iskolai tanulók számára, jelentkezési korhatár nélkül. Ezt azért fontos hangsúlyozni, mert senkit sem szeretnénk kizárni a részvételből a kora miatt. Mindenekelőtt azonban az alsó tagozatosokra számítunk, mondja Molnár Mária, a Somogyi-könyvtár fiókkönyvtárainak vezetője. Tőle tudtuk meg azt is, hogy a vetélkedő alapvető célja, felhívni a gyerekek figyelmét arra, hogy milyen fontos szerepet tölt be a tanulás, a szórakozás terén az olvasás, még az információ-robbanás és a multimédiás technikák évezredében is. További célja az országosan meghirdetett Olvasás éve rendezvénysorozathoz való csatlakozás, valamint a résztvevők intenzív könyvtárhasználatra való buzdítása, irodalmi látókörének értékorientált bővítése. A márciusban meghirdetett vetélkedősorozatot háromfordulósra tervezték. Ezek szerint a jelentkezési lapot, mindenkinek a saját könyvtárában március 7-éig kell leadni, majd március 21-én, április 4-én és 25-én tartanak egy-egy fordulót. Hogy miből vetélkednek DM-információ Február 21-én, szerdán szegedi napot tartanak Bécsben. Az osztrák fővárosban ottani politikusok, tartományi és városvezetők, a helyi közigazgatásban dolgozók, üzletemberek, befektetők, idegenforgalmi szakemberek előtt mutatkozik be Szeged városa. A tavalyi budapesti prezentációhoz hasonló alkalmon Barsiné dr. Pataky Etelka, hazánk bécsi nagykövete lesz a házigazda. A szegedieket dr. Bartha László polgármester, dr. Lengyel Györgyi, a polgármesteri hivatal titkárságvezetője, Dénes Károly külügyi főtanácsos, Szöllősy Béla önkorMunkatársunktól Zenta Tisza mente egyik legjelentősebb települése, jelentős múltra tekint vissza. Többszöri kísérlet és kezdeményezés után tavaly a magyar millennium tiszteletére megjelent Zenta község monográfiája. Ezt a kiadványt mutatják be a délvidéki magyarok szegedi egyesületének majd a nebulók? A „Csak tiszta forrásból"... alapelvet követve, mindenekelőtt a magyar mesék szolgálnak forrásként, hasonlóan a magyar költők és írók műveit veszik alapul a vetélkedő során. A benevezési lapon, amelyet szellemesen csak Útlevélnek hívnak, könnyű feladatok lesznek, melyek valószínűleg egy kis könyvtárhasználatot is igényelnek. A jelentkezési lapokat a fiókkönyvtárak gyűjtik, s az első fordulót is könyvtáranként rendezik meg. Ennek feltétele, hogy legalább 810-en leadják a feladatlapot, s ők lehetőleg részt is vegyenek az első fordulóban, amely a legkedvesebb magyar népmese elmondásából áll. A második forduló feladatait körülbelül 10 magyar vers, mese feldolgozásával állítják össze, míg a harmadik forduló egy időben kiadott irodalmi mű feldolgozásán alapul, s amely az olvasással, a diákélettel kapcsolatos. Az ünnepélyes eredményhirdetés közvetlenül a döntő után lesz. Egyébiránt az „útlevél irodalom-birodalomba" című invitáló kérdések között - hogy picit mi is árulkodjunk - ilyenek vannak: Melyik mese szereplői a Fanyűvő, Kőmorzsoló, Vasgyúró, Hétszünnyű Kapanyányimonyók, Három kisasszony? Mit tesz az, aki „Kecskebukát" vet? Ha belesnél a Vasorrú bába konyhájába, milyen bűbájos holmikat látnál ott?.. A fiókkönyvtárak vetélkedősorozatáról bővebb felvilágosítást is kaphatnak az érdeklődők, mégpedig Juhász Zoltánné Andreánál, a 425-525/129-es telefonon. mányzati képviselő. Hűvös László, a polgármesteri hivatal EU-integrációs tanácsadója képviseli majd. Értesüléseink szerint a szegedi delegáció a nap folyamán találkozik az ausztriai, a magyarországi és a Bécsben akkreditált nemzetközi sajtó képviselőivel. A küldöttség tagjai tájékoztatják majd az újságírókat a Szegedi folyamatként ismertté vált nemzetközi tevékenységről, a város gazdasági, tudományos, kulturális életben folytatott aktivitásáról, valamint a külföldi a Tisza-parti befektetési, turisztikai-fejlesztési lehetőségekről is. szervezésében ma, kedden este 6 órakor, a Tető alatti székházban (Bolyai utca 11.) Az alkotók közül jelen lesz Fodor István, a Zentai Levéltár igazgatója, Péjin Attila történész, Beszédes István, költő, művelődésszervező. A rendezvényre való belépés ingyenes, s a szervezők mindenkit szívesen látnak. Aki olvasta Szeged választói kerületeiről szóló riportsorozatunk elmúlt heti részét, bizonyára emlékszik még Tóth József, Dorozsma egyik szenátora vég nélkül sorolta a panaszokat. Úgy nyilatkozott, hogy Szeged város vezetése jóval kevesebb támogatást juttat Kiskundorozsmának, mint amennyi pénzre e városrész dinamikusabb fejlődéséhez szükség lenne. Vajon ennyire elszomorítónak látja Dorozsma helyzetét Thurzó Ferenc, a 1 7-es választói körzet képviselője is? nyomoztunk tovább az elmúlt héten, Kiskundorozsma jelenét, várható jövőjét kutatva. Hétköznap délelőtt Kiskundorozsma központja nagyon csendes. Egy ilyen mondattal akár el is kezdődhetne egy írás Szeged peremkerületéről. Csak éppen nem lenne igaz. Ugyanis Dorozsma centrumában még a-legbékésebbnek hitt órákban is egymás sárhányóját tapossák az autók, s a nagy forgalomban fejüket tekergető gyalogosok aggódva várják azt a pillanatot, amikor különösebb kockázat nélkül átbaktathatnak az úttesten. No, de miért is várnánk álmosító csöndet a dorozsmai templom környékén? Hiszen Dorozsma a térképek tanúsága szerint ugyan valóban csak egy kis szelete Szeged megyei jogú városának, ám egy ekkora település (lakóinak száma meghaladja a 11 ezer főt...) a Dunántúl néhány vidékén még „nagyvárosnak" is számíthatna a sok picinyke falu között. Csak hát Dorozsma otthona nem a Dunántúl, az önállóságról pedig közel harminc éve leszoktak már a dorozsmaiak... Beruházásokra költött százmilliók - Kiskundorozsma valóban a közeli nagyváros része lett már 1972-ben, de én azt mondom, távol áll a realitásoktól az, aki szerint ez az egyesítés csak bajt hozott Kiskundorozsmára kezdte beszélgetésünket Thurzó Ferenc, a szegedi 17-es választói körzet képviselője. - Mert az valóban tagadhatatlan, hogy erőszakos asszimiláció eredményeként csatolták Dorozsmát Szegedhez, az is tény, hogy ezt követően hosszú évekig vajmi kevés valósult meg a beígért beruházásokból. De ha szánunk arra időt, hogy pontos leltárt készítsünk Dorozsma fejlődéséről, kiderül, a rendszerváltozás óta százmilliókban mérhető az a pénz, amit településünk szépítésére fordított Szeged - mondta Thurzó Ferenc, s már sorolta is az eredményeket. Beszélt arról, hogy Dorozsma közintézményeinek állapota a '90-es évek elején tragikus volt. Aztán egyszer csak érkeztek a pénzek, még pedig annyi, hogy a Jernei utcai iskola felújításra például többet tudtak költeni, mint amennyibe a tanintézet építése került tíz évvel korábban. De megújult az egykori községháza is, mint ahogy kicserélték az Orcziiskola megfáradt tetőszerkezetét is. A bölcsödé pedig olyan új épületbe költözhetett, amely 1992 óta egy akkor 114 millió forintos beruházás eredményeként épült a dorozsmai gyerekek számára. - Örömmel szólhatok Dorozsma tornacsarnokáról is, ami nemzetközi méretű küzdőtérrel rendelkezik, s nem kevesebb, mint 170 millió forintba került szolgált egy újabb adattal Thurzó képviselő. Majd pedig már a híres dorozsmai templom került szóba, aminek belső terét korábban vagy száz évig nem festették ki, ám három évvel ezelőtt a felújítás befejeződött (közel 14 milliót szántak erre a város és a hívek pénzéből...) s ma már a templom padsorainak felújításra gyűjtik a forintokat. Ami pedig Dorozsma útjait illeti - a Szegedhez csatoláskor legfeljebb a községen átvezető főutak büszkélkedhettek aszfaltos borítással, míg napjainkban már szinte minden utca szilárd burkolatú. A 17-es körzetben pedig már csak két évet kell várni arra, hogy minden utcában biztonsággal behajthassanak az autók a legnagyobb esőzések után is. Rá sem lehet ismerni - Egyszer azt mondta egy ismerősöm, hogy Dorozsmára rá sem ismer az, aki tíz-tizenöt éve járt errefelé utoljára. Én örömmel vettem a dicséretet, de máris hozzáteszem: még véletlenül sem merném azt állítani, hogy Kiskundorozsma nem lehetne sokkal komfortosabb és szebb. Nagy problémánk például a csatornák hiánya. Ám ez a gondunk is csak Szeged segítségével oldódhat meg. A megyeszékhely ugyanis sokmilliárdos pályázatot nyert közműfejlesztésre, s ennek eredményeként fognak megépülni a dorozsmai csatornák is 2003 végére. Nagyon bízom abban, hogy Szeged nem hagyja magára Dorozsmát az új telkek kialakításakor sem. Mert bizony beépíthető házhelyekre nagy szüksége lenne ennek a városrésznek. Megítélésem szerint Dorozsma déli részén, a Jernei utca, a Barátság utca, a Zsilip-dűlő és a Középső-dűlő körzetében, egészen a Bajai útig, mintegy 200 hektáros területen épülhetne tovább Dorozsma. S ha ez a terv megvalósulna, nem kellene tétlenül szemlélni, hogyan vándorolnak el a környező falvakba azok a dorozsmaiak, aki telkek hiányában nem tudnak a városrészünkben építkezni. Ettől a telekrendezéstől egyébként jómagam még azt is várnám, hogy végre összekösse egy út Dorozsmát a Bajai úttal. Egy ilyen beruházás egyébként nem csak nekünk, dorozsmaiaknak segítene, hanem a Szegedre vezető Dorozsmai utat is tehermentesítené, nem is kicsit. Nem nehéz kiszámolni, hogy minderre szintén sok-sok millióra van szükség, s Dorozsma egyedül nem tudna egy ekkora beruházást finanszírozni. A remélt dorozsmai szebb jövőről beszélgetve Thurzó Ferenc megemlítette a főtér rendezésének ügyét is. A szakemberek már elkezdték felmérni a terepet, s minden remény megvan arra, hogy akár már az idén megkezdődhet a körforgalom kiépítése. A kivitelező a Közútkezelő Kht. lesz. Új útSubasán - Az elmúlt tíz esztendőben kohósalakkal borított utak megerősítését viszont már nem vállalja magára helyettünk senki, mint ahogy Subasán is városi pénzből lehet csak megépíteni egy szilárd burkolatú utat a Halasi út és a Bajai út között. Ez utóbbi beruházás akár még 80 millió forintba is kerülhet, de meggyőződésem, hogy muszáj erre áldozni, hiszen Subasa napjainkban már korántsem csak egy üdülő körzet. Az itt található mintegy 1500 kiskertből közel kettőszáz télen is lakott, ugyanis nagyon sok szegedi - akár jókedvéből, kár kényszerűségből -, de itt találta meg új otthonát. Éppen ezért most azon dolgozom, hogy ezt a körzetet csatolja Szeged város a belterületeihez, hadd kezdődhessék el Subasán is egy nagyléptékű fejlesztési program - sorolta a terveket Thurzó képviselő. - Újra csak azt mondhatom: mindezek megvalósításához egy önálló Dorozsma nem tudna elegendő pénzt előteremteni. Sőt ismereteim birtokában azt is nyugodt szívvel ki merem jelenteni - ha városrészünk elszakadna Szegedtől, még arra sem lenne elegendő forintunk, hogy működtessük közintézményeinket, fizessünk egy önálló város üzemeltetéséhez szükséges apparátust. Hiszen Dorozsmán napjainkban túl kevés olyan, tőkeerős vállalkozás működik, amelyik iparűzési adójával jelentős összegekkel tudná gazdagítani az önálló életre vállalkozó kisváros kasszáját. Ezért aztán, véleményem szerint egy lehetősége van a kiskundorozsmaiaknak. Szegediként, Szeged segítségével úgy építgetni ezt a városrészt, hogy Dorozsma soha ne veszítse el sajátságos hangulatát, de mégis része maradjon egy dinamikusa fejlődő nagyvárosnak - foglalta össze véleményét a „Szegeddel, vagy önállóan?" vitában Thurzó Ferenc, a 17es választói körzet képviselője. Bátyi Zoltán Mások rólunk „Szeged a szívem csücske, a második otthonom. Balástyai születésű vagyok, de ma már echte szegedinek érzem magam. Itt vásároltam lakást, a Tisza-parton tudok igazán pihenni, felüdülni. Ezért, amikor csak tehetem, jövök haza, kikapcsolódni, lelki felfrissülést szerezni. Amerikából is figyelemmel kísérem az itteni eseményeket, s büszke vagyok arra, hogy Szegedet mind többet emlegetik az Újvilágban." Dr. Hargitai Péter, a Miami Florida International University professzora Bécsi bemutatkozás Zenta városról a Tető alatt