Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-20 / 43. szám

M

aga egy görény. Ön ezt nem tudhatja, mert a tetőnek nincs szaglása. A két mondatot a szabaddemokraták országgyűlési képviselője, Kuncze Gábor idézte egy tegnapi fórumon, annak illusztrálására, hogy milyen a parlamenti képviselők szópárbaja - valahol, hangsúlyozottan egy másik demokráciában. Arra is emlékeztetett, hogy keleten és nyugaton egyaránt előfordult már, hogy leöntötte, arcul köpte, aktatáskával, vagy éppen ököllel püfölte politikai ellenlábasát a tiszteletre méltónak éppen nem nevezhető honatya. Itt még nem tartanak a mi parlamenti képviselőink, de már régen anyáznak és káromkodnak, egymást hazugnak nevezik. A különböző kormányzati ciklusok parlamenti jegyzőkönyveit összehasonlító szövegelemzők könnyedén sorolják, az érvelésre alapuló szónoklatokból milyen metaforákon és hasonlatokon át alakult ki a mai, szinte nyomdafestéket sem tűrő parlamenti „egymásfejefelettielbeszélés". A szociológusok és történészek pedig megfejtik az okokat, válaszolnak a kérdésekre. Milyen indulatokat és szegénységi bizonyítványt fed az alpáriasodó stílus? Miért foszlik semmivé a köz képviseletének egykori rangja? Mert egyetlen választót és polgárt sem nyugtathat meg az a válasz, hogy sehol sem szeretik a politikusokat. Meg az az utánlövés, hogy elsősorban a torgyániádák tették hiteltelenné az egész Tisztelt Házat. 7j MÍ besokalltunk, hogy olyanok a politikusok, ami1VI lyenek. A képviselők meg mintha hajlanának arra, hogy újragombolják a kabátot. Mi megcsömörlöttünk a könnyen felejthető, következmények nélküli politikai lufik és botrányok miatt. Ők, a honatyák és honanyák meg késznek mutatkoznak összlétszámuk csökkentésére. Pedig nem ez a lényeg. Valami áj választási rendszerváltozás helyett a stílusváltással is megelégednénk. Első lépésként. Mert a stílus: az ember. KEDD, 2001. FEBRUÁR 20. Stílusváltás CSONGRÁD MEGYE 3 Kuncze és Kónya ötórai teája Volt belügyminiszterek a választási törvényről Az egykori ellenzéki kerekasztal szándékainak érzékeltetésétől, a választójogi törvény és tervezett módositásának magyarázatán át a mai magyar politikai élet kritikájáig húzódott annak a vitaestnek az ive, melyen két egykori belügyminiszter Kónya Imre (MDNP) és Kuncze Gábor (SZDSZ) értett egyet szinte minden kérdésben, melyet Havas Henrik közvetített. Vallomás és visszhang Fekete Angyal Budapest (MTI) A magyar kriminalitás történetében egyedülállónak tekinthető a fekete angyalként elhíresült 24 éves budapesti ápolónő esete, aki saját bevallása szerint 30-40 idős, gyógyíthatatlan beteget juttatott a halálba. A rendőrség több emberen elkövetett emberöléssel gyanúsítja az ápolónőt, aki tettét azzal indokolta, hogy segíteni akart az idős, szenvedő beteg embereken. A budapesti Nyíró Gyula Kórház nővérét az intézmény főigazgatója jelentette fel egy hete, miután a nő éjszakai szolgálata alatt a szokásosnál több betegük halt meg. A Budapesti Rendőr-főkapitányság hétfői tájékoztatóján elhangzott, hogy az ügynek egyelőre nincs más gyanúsítottja, és a gyanú is a nővér vallomásán alapszik. A rendőrség feltételezése szerint a nő 2000 januárja óta követte el a bűncselekményeket, az utolsó haláleset február 6-án történt. A rendőrség szakértők bevonásával folytatja a nyomozást, amelynek során vizsgálják a kórház és az orvosok felelősségét is. Magyarországon mindig tilos volt az eutanázia, erről a Magyar Orvosi Kamara (MOK) etikai kódexe is rendelkezik. Ulbing István, a szervezet etikai kollégiumának elnöke közölte: a MOK etikai kódexe csak az orvosokra vonatkozik, erkölcsi tartalma azonban valamennyi egészségügyi dolgozóra érvényes. A Magyar Ápolási Egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy az ápolónak minden körülmények között a beteg életének megtartása, állapotának elviselhetővé tétele érdekében kell végeznie munkáját, ezzel ellentétes „segítés" tilos. Mucha Márkné kiemelte: az ápolónő akkor sem segítheti halálba a beteget, ha ezzel hosszú szenvedéstől kímélné meg. Dávid Ibolya igazságügyminiszter az alkotmányt idézve elmondta: minden embernek vele született joga az élethez való jog, amelytől senkit megfosztani nem lehet. Hozzátette: a „Fekete Angyal" ügyének tényállása az élet önkényes elvétele. Emlékeztetett egy nyolc évvel korábbi ügyre, amikor súlyos betegség miatt szép halálba segítette gyermekét egy anya, akit a bíróság emberölés bűntette miatt elítélt. Harrach Péter szociális és családügyi miniszter elmondta, hogy a keresztény gondolkodás szerint elfogadhatatlan az aktív eutanázia. A passzív eutanáziáról szólva elmondta: jobb, ha hagynak békében meghalni egy gyógyíthatatlan embert, mint ha emberi méltóságától megfosztva, mesterséges eszközökkel néhány órával vagy nappal meghosszabbítják az életét. A szociális és családügyi miniszter úgy látja, hogy újra fel kell hívni a társadalom, valamint a szociális és egészségügyi területen dolgozók figyelmét az élet védelmére és szolgálatára. Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök szerint a betegek megölésével vádolt ápolónő cselekedetére az sem ad felmentést, ha tettét azért követte el, mert könnyíteni kívánt mások szenvedésén. - Az evangélikus egyház életpárti, ezt az álláspontját sem az abortusz-kérdésben, sem az eutanázia ügyében nem hajlandó feladni - közölte Hafenscher Károly lelkész, a Magyarországi Evangélikus Egyház irodaigazgatója. Kónya Imre ügyvéd, a belügyi tárca 1993-94 közötti vezetője és Kuncze Gábor szabad demokrata honatya, az 1994—98 közötti kormány belügyminisztere volt vendége az Eötvös József Szabadelvű Társaság Kevesebb képviselőt a parlamentbe? címmel megrendezett fórumának. A vitaest iránt régen nem tapasztalt érdeklődés mutatkozott: a szegedi Bartók művelődési központban tegnap legalább 260-an hallgatták a beszélgetést, néhányan kérdeztek is. Egyensúlyt teremtett az ellenzéki kerekasztal, mert az ottani viták nyomán kialakult egy olyan választási rendszer, mely az egyéni képviselők jelentőségének elismerése mellett a listás mandátumokkal biztosította az arányosságot, s ezzel kivédte, hogy az egypártrendszert kétpártrendszer váltsa fel - jelentette ki Kónya. E rendszert, s az ennek nyomán kialakult politikai stabilitást veszélyeztetné, ha korporatív elemek (például a különböző társadalmi csoportok képviseletei) keverednének a jelenlegi pártalapú választási szisztémával - vélekedett Kuncze. Az úgynevezett választási küszöbnek 4-ről 5 százalékra emelése is szükséA téma komoly, a hangulat jó: a Kuncze Gábor - Havas Henrik - Kónya Imre hármas véleményére sokan voltak kíváncsiak. (Fotó: Nagy László) ges volt ahhoz, hogy ne huszonöt párt huzakodjon az Ország Házában - így Kónya. A képviselők visszahívhatósága is a biztonságot, a legitimitást és a stabilitást veszélyeztetné - zárta le példákkal illusztrált okfejtését Kuncze. Abban is egyetértettek a politikusok, hogy közjogi eszközökkel nem rendezhető azoknak a képviselőknek a státusza, akik listán jutottak mandátumhoz, de időközben „átülnek", vagy akik ellen büntetőeljárás folyik. Tehát nem szabad ökölszabályokat hozni, mégis nagyító alá kellene tenni e szempontból is a jogszabályokat, mert Kónyát is meglepte Kuncze állítása: az előzetes letartóztatásban csücsülő politikusnak is jár a képviselői tiszteletdíj. A vitaest vendégei szerint a korrupciós és más gyanús ügyekbe keveredett képviselőknek maguktól kellene kilépniük a politikai életből, míg nem tisztázzák magukat. A szegedi politikai fórum főszereplőinek véleménye szerint nem csorbul a választó joga, hiszen négyévenként voksával mondhat ítéletet a parlamenti képviselők teljesítményéről. Változnak az idők, amit a politikai stílus, az országgyűlési munka módosulásával is lehet igazolni. Kölcsönösen egymást dicsérgette Kónya és Kuncze, mikor arról anekdotázott, az első nyolc évben mennyivel „parlamentszerűbben" dolgoztak a kormánypárti és az ellenzéki képviselők. Abban is megállapodtak, hogy a magyar közjogi hagyományoktól eltér a mai házszabály, például a háromhetenkénti ülésezés és a két évre szóló költségvetés rendszere megszüntette a parlament politikai fórum jellegét, illetve gyengíti a mindenkori hatalmat ellenőrző funkcióját. Aktuálpolitikára váltva Kuncze kijelentette: Torgyán legnagyobb hibája az, hogy kezdettől rombolja a politikai életet; Kónya szerint pedig az, hogy olyan értékeket járatott le, mint az „Isten, haza, család". A kisebb létszámú országgyűléssel együtt az olcsóságot és a racionalitást emlegető érveknek nem szabad bedőlni - figyelmeztetett a demagógia veszélyére Kónya. A politikai érdekek jelenlétét pedig annak vázolásával érzékeltette, hogy a nagy pártok egyetértésével, kétharmados törvénnyel könnyen megvalósítható a kétpártrendszer. Ezért aztán a két egykori belügyminiszter szerint politikai döntés nyomán lehet arról vitázni, miképpen csökkenthető és tehető arányosabbá a parlament, de a hogyanról csakis konszenzussal, vagyis az összes érintett egyetértésével szabad dönteni. Újszászi Ilona Kevesebb bűncselekmény Csongrád megyében Rendőri párbeszéd a lakossággal tésemelés még vonzóbbá teheti a pályát a fiatalok számára. A 14-23 év közötti korosztállyal keresik a kapcsolatot, hogy a rendőrségről hiteles és pozitív képet alakítsanak ki az ifjúságban. A főkapitány hangsúlyozta, értelmes párbeszédet szeretnének kialakítani a lakossággal. Az altábornagy egyre feszesebb munkát követel kollégáitól, nagy hangsúlyt fektetnek az intézkedési intelligenciára és szakszerűségre. Erre azért is szükség van, mert a rendőrök munkája veszélyesebbé vált. Példaként említette: régebben a betörő társa figyelt, ha egyenruhást látott füttyentett és elfutottak. Ma nem futnak el, hanem fegyvert vesznek elő. A rendőrnek pedig tudnia kell, hogyan kell intézkednie: mikor használhatja a fegyverét, mikor a bilincset, a gumibotot. Az ORFK vezetője jónak ítélte a nemzetközi bűnüldöző szervekkel való együttműködést. Bejelentette, hogy márciusban éppen Szegeden találkozik majd a jugoszláv rendőrség országos főkapitányával. (Orbán Péter interjút adott lapunknak, amelyet közeljövőben olvashatnak.) V. Fekete Sándor Öt év óta a legkevesebb bűncselekményt tavaly jegyezték, 17 ezer 685 vált ismertté Csongrád megyében hangzott el a főkapitányság tegnap esti sajtótájékoztatóján. Örvendetes, hogy csökkent a balesetek száma, a négy emberölés tetteseit megtalálták, viszont a rablások száma megugrott. A megyei rendőrök munkáját értékelte Orbán Péter országos rendőrfőkapitány is. Munkaértekezletet tartottak tegnap délután Szegeden, a Csongrád megyei rendőr-főkapitányságon. A fórumon jelen volt Orbán Péter altábornagy, az ORFK vezetője is. A tanácskozás után sajtótájékoztatót tartottak, amelyen a főkapitányság tavalyi munkáját értékelték. Lukács János ezredes, megyei főkapitány elmondta, hogy Csongrád bűnügyi szempontból közepesen fertőzött területnek számít. Az elmúlt esztendőben 17 ezer 685 cselekmény vált ismertté, ez öt év óta a legkedvezőbb adat. Jelentős eredménynek tartotta, hogy a közterületen elkövetett bűncselekmények száma 8 százalékkal csökkent, megOrbán Péter altábornagy a tegnapi fórumon beszélgetett Pigniczky József megyei főügyész-helyettessel, középen Lukács János ezredes. (Fotó: Miskolczi Róbert) emelkedett viszont a rablásoké - 126-ra -, három tettesből jellemzően kettőt sikerült elfogni. Amint azt már a '90-es évek közepén is sejteni lehetett, folyamatosan emelkedik a kábítószerrel visszaélők száma, tavaly 227 személy vált gyanúsítottá. Szegeden a rendőrség az önkormányzattal közösen már elkészítette drogstratégiai programját, hasonló születik hamarosan Hódmezővásárhelyen is. A balesetek száma is visszaszorult. A főkapitány úgy értékelte, hogy a közel 1 300 tagot számláló testület 2000-ben megőrizte egységét, szakmai munkája javult. Orbán Péter altábornagy is dicsérte csongrádi kollégáit, majd országos képet rajzolt a rendőrség helyzetéről. A megkurtított költségvetés, az árvízi munkálatok, a millenniumi ünnepségek szervezése feladta a leckét, ám szinte kifogás nélkül megoldották a feladatokat fogalmazott a főkapitány. Elmondta, jelenleg 2400 rendőr hiányzik az állományból, ám ennyien iskolapadban ülnek, biztosítottnak látszik az utánpótlás. Sőt, a beígért kétszeri fize-