Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-19 / 42. szám

4 KAPCSOLATOK SZOMBAT, 2001. FEBRUÁR 17. MA A SZITI EGYESÜLET IFJÚSÁGI IRODÁJÁBAN (Dózsa György u. 5.) 14-től 16 óráig „Újra dolgozom", munkaügyi tanácsadás. KÖZELET1 KÁVÉHÁZ a Bounty Pub-ban (Stefánia 4.) 18 órakor „Amiként kezdtem, végig az is maradtam..." Kun Zsuzsa rendezővel Fehér Zsuzsa riporter beszélget. Közreműködik Szerb Zsuzsa egyetemi hallgató. AZ ALSÓVÁROSI FERENCES kolostorban (Mátyás tér 26.) 19 órakor: Kőkertben liliom. Bereez András előadói estje. A SOMOGY1-KÖNYVTÁR aulájában a Vizes élőhelyek világnapja (február 2.) alkalmából kiállítás nyílik, melyen bemutatásra kerülnek az 1971-ben kötött Ramsari Egyezményben rögzített vizes élőhelyekkel kapcsolatos leírások. Válogatás látható a könyvtár folyóirataiból, fotóalbumaiból, környezetvédelemmel foglalkozó köteteiből. Megtekinthető február 28-áig. Az I. emeleten megnyílt Csala Károly grafikus tárlata, megtekinthető február 20-áig. • AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3.) mindennap 10-től 18 óráig népművészeti kiállítás. Ma: 15 órától csipkekészítő, 16 órától gyékény•szövő, üvegfestés, tűzzománc, csuhé és szalmatárgy készítő szakkör és nemezelés. Holnap: 16 órától foltmozaik szakkör, 16.30 órától fazekas szakkör gyermekeknek. Kedves Olvasóink) Szerkesztőségünk a levelek, a telefonhívások mellett szívesen fogadja a 06-30/218-11-11-es számra az SMS-üzeneteket is! Észrevételeiket, véleményeiket köszönjük! Közlekedés. Hogy adhatják a Volánnak az SZKT járatait, mikor ők nemrég még a trolikat akarták felszámolni? Ha ez megtörténik, csak idő kérdése, és eltűnnek Szegedről a trolik. (30/353-49-86) Kérés. Tisztelt autóstársak! Kérem, ne előzzék meg a Rókusi körúton ötvennel haladó autókat, mert a következő piros lámpánál nem csak önöknek kell fékezni (zöldhullám)! (30/363-48-18) lilesiel a Kapcsolat napló MA A SZOCIALISTA PÁRT irodájában (Tisza L. krt. 2-4. I. em. 122-es szoba) dr. Bálint János ügyvéd ingyenes jogi tanácsadást tart 15-16 óra között. HOLNAP A FÜGGETLEN Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt Szeged. Teleki u. 3. szám alatti irodájában kedden du. 16-17 óráig dr. Kopasz Rudolf ügyvéd tart ingyenes jogi tanácsadást. GILA FERENC, a 24-es választókerület (Baktó, Petöfitelep) képviselője fogadóórát tart 17 órától u Balatoni utcai Kisegítő iskolában. PAPP ZOLTÁN, a 15-ös választókerület képviselője fogadóórát tart 16 és 17 óra között a gyálaréti nyugdíjasklubban. Mambót járó szépasszonyok a színpadon Sándorfalviak Pusztamérgesen Második hétvégéjét rendezték meg a Délmagyarország Kft. és a Rádió 88 közös Szomszédolójának. A pusztamérgest művelődési házban szombaton délután közel két és fél órás műsort adtak a sándorfalviak. A vendégek a népés modern táncoktól kezdve a countryig szinte mindent hoztak a tarsolyukban. A sándorfalvi polgármester, Darázs Sándor kisbírónak öltözve üdvözölte az őt és csapatát vendégül látó pusztainérgesieket. A sándorfalviak fellépése el sem képzelhető a Budai Sándor Citerazenekar és a Szépasszonyok Néptánccsoport nélkül. Hári Ferencné a kezdetek óta tagja a szépasszonyoknak. - Tizenhárom fős társaságunk mára már megduplázódott, ugyanis indult egy újabb „szakosztály". Az 1998-as böllérnapra alakult csoport azóta több községi és más településeken megtartott rendezvényeken szerepelt. Pusztamérgesre sárközi karikázót és ugróst hoztak magukkal. A tréfa azért most sem hiányzott a műsorukból. A régi hagyományokat ötvözték a modern kor zenéjével. A népviseletbe bújt szépasszonyok mambót jártak. Csókási Csaba pedig egy óriási kulccsal próbálta kinyitni a hölgyeken lévő lakatokat. - Sajnos, egyik zárba sem illett a kulcs - nevetett a fiú. Ikertestvére, Imre is táncolt. Tesójával ellentétben ő Fülöp Évával szatmári táncokat adott elő a citerazenekar játékára. - A közreműködésünk azért szükséges, mert ez jobban leköti a néSZOMSZEDOLO Délmagyarorszáq FIM 95.4 ERÁM8B A DÉLMAGYARORSZÁG KFT. ÉS A RÁDIÓ 88 KÖZÖS RENDEZVÉNYE Mazsorettek magyaros tánca köszöntötte a Szomszédoló nézőit. (Fotó: Schmidt Andrea) Bálint két hónapja kezdett el citerázni, így nem csoda, hogy a Budai Sándor zenekar játéka tetszett neki a legjobban. Szerinte, akiben a citeraszó hallatán nem mozdul meg a vér, az nem is igazi magyar. Katona Imre családjával jött el a kultúrházba. Tamás fia a Tóth Orsolya Pelle András táncos párnak tapsolt a legjobban. A családfő a legkisebb mazsoretteket látná legszívesebben a gálán, felesége pedig ötletesnek tartotta a szépasszonyok mambóját. A helyi művelődési ház vezetője és programszervezője, Sólya Zoltánná igazán elcsodálkozott Bakonyi Róbert produkcióján. A fiatalember határozott föllépéssel küzdötte le a női és férfi hangszín közötti természet adta különbséget. A Délmagyarország Kft. és a Rádió 88 közös Szomszédolóját támogatta még a Cora Hipermarket, illetve a Porsche Szeged. Kormos Tamás zőt, s földobja, színesíti a produkciót - mondta Imre. A 9 éves Seprenyi Zoltán erdélyi legényest mutatott be társával, Kakuszi Istvánnal. Zoli három éve tanul táncolni. Volt kitől örökölni, hiszen tatája több éven keresztül ropta a helyi egyesületben. A sándorfalvi mazsorettek már számos európai országot bejártak. Papp Móni eljutott már a többiekkel Svájcba, Romániába és Németországba. A Szomszédolón a csoki hazájában ellesett produkciót adtak elő. Az elsős középiskolás lány emellett szívesen társastáncol is. A 13 éves Korom Renáta charlestont és rockit járt Pusztamérgesen. Ezen kívül társaival egy country számot is előadót. - Az iskola után hetente többször járok próbákra, így nem sok szabadidőm marad - mondta Reni. Gyakorolnia azonban nem egyedül kell, hiszen öccse, Feri is elkíséri. A nagy örömbe egy kis üröm is vegyült. Dobó Feri bácsi szavalás közben rosszul lett, úgy kellett lesegíteni a színpadról. Egy kis pihenő és frissítő után szerencsére gyorsan javult az állapota. A pusztamérgesi Radics Kereskedők és mérnökök báloztak Munkatársainktól A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara hagyományteremtő célzattal, először rendezte meg a vállalkozók bálját Szegeden, a Forrás Hotelben. Ugyancsak első alkalommal adták át a Csongrád Megye Gazdaságáért elnevezésű díjat is, melyet egy szakmai kuratórium ítél oda minden ezután minden évben egy nagy-, egy közepes és egy kisebb méretű vállalkozás vezetőjének. A kamarai kitüntetést - fehérmárvány talapzatra állított bronz Hermész szobrocskát (Kliegl Sándor alkotása) - az idén Horváth István, a szentesi Kontavill Rt. vezérigazgatója, Szabó Jenő a Dél-Magyarországi Méh Rt. elnökvezérigazgatója, s Szabó G. János építési vállalkozó vehette át Szeri Istvántól, a CSMKIK elnökétől. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, aki maga is részt vett a farsangi eseményen, azt kívánta a Csongrád megyei vállalkozóknak, hogy mostantól dicsőség legyen ezt a díjat megszerezni, s rang legyen Czen a bálon részt venni. Mert az egyben a vállalkozói szféra megerősödését, polgárosodását, s jó közérzetét is jelenti. • Immár tizenkettedik alkalommal rendezték meg a Csongrád megyei mémökbálat, amelynek másodszor A bál hangulatát a Pavane történelmi tánccsoport (képünkön), valamint a Sasfészek táncművészeti egyesület műsora alapozta meg. (Fotó: Nagy László) adott otthont a vásárhelyi Fekete Sas Szálló. A szervezők már a bejáratnál apró, ám kedves figyelmességgel várták a vendégeket: egyegy pohár pezsgő mellett, a hölgyeket virággal fogadták. A megnyitó során dr. Hajtó Ödön, a Magyar Mérnök Kamara elnöke pillanatok alatt remek hangulatot teremtett, majd a szegedi Pavane tánckar - többek között palotás és magyar táncok előadásával - a régi mulatságok, estélyek miliőjét idézte fel. A jércesalátából, a mustáros szalonnával göngyölt pácolt marhatekercsből, illetve a spanyolmártásos naimi pulykaszeletből, valamint a házi somlóiból álló kellemes vacsorát követően pedig mindenki azon fáradozott, hogy a plusz kalóriákat ledolgozza. Ehhez persze segítséget nyújtott a Revans együttes, amely csaknem megállás nélkül szolgáltatta a vérpezsdítő, vagy éppen fülbemászó dallamokat. A táncot szinte csak a tombola törte meg, de ezt az értékes fürdőszobai berendezésekből álló fődíj nyertese aligha bánta. Aztán viszont a gyakran zsúfolásig teli parketten egészen a hajnali órákig újra nem a mérnöki precizitás, hanem önfeledt vigadalom és a jó hangulat számított. L ] hatszög Rózsa Gábor Szentesi színképek *Minálunk mindenki bagózott. Tata 1V1 még ismerte a csibukot, volt neki cseréppipája is. Egyszer rajtakaptam, amint épp szedte a csikket, hogy az értékes dohányt kipiszkálja belőle. Rigót sose láttam az agyarán, de a fogai inkább barnák, mint sárgák voltak... Egyedül Mama üldözte őt. Ha rajtakapta a szobában, azonnal szellőztetett, és a bűzös bagósnak sürgősen távoznia kellett, ki a gangra! Hóesésben is. Szüleim a dohányzást „cigizésnek" becézték, és a meghitt órákhoz tartozott egy-egy pompás cigarett (szivarka) élvezete. Vasárnap délután, a vendégek elültével vagy apámék ultipartija közben. Ilyenkor a dohányzóasztalról díszdobozból kínálták, gyertyalánggal gyújtották. Sikkes hamvvedreket tettek körbe. Sohasem maradtak a csikkek az asztalon. Apám Sellőt, Anyám Tervet, Nagypapa meg sodrottat szívott. Fn vettem neki a „Hangyában" a Lepke papírt, meg a Magyar Tisza dohányt hozzá. Maga sodrottá a dóznijából. Miközben illatozta, enyhén slájmos nyelvvel elhúzta a papír szélét. A hengerke meg összeragadt a palástja mentén. Háborús lövedék sárgaréz hüvelyéből volt a gyújtója. Tenyeres ütésre óriásit szikrázott. Bűzlött kicsit, de a tetejét rátette. Nekem meg szabad bejárásom volt a családi nikotinbarlangba. Ötéves koromban ki is próbáltam mindegyiket. Még az Apám ünneplő tajtékpipáját is! A végzős diákjaitól kapta, hogy majd az érettségi találkozójukon a szúnyogokat hajtogassa el az ablak alól... Csak azt nem tudom, miért kellett a saját csikkjeimet a szekrény mögé rejtenem. A húsvéti nagytakarításkor úgyis minden kiderült! Tizenhét évig szívtam. Ezüst Kossuthtal kezdtem, kék nikotex Munkással folytattam, füstszűrős Románccal fejeztem be. Tizenkét éve, hogy eldobtam örökre. Azóta újra érzem az illatokat, élvezem az ízeket, és undorodom a sárga nikotin hidegen keserű idegbénító bűzeszagától... - múzeumilag is... De ahogy megülök reggelente postát bontani a tyúkpiaci büfében a feles vegyesem meg a csapolt söröm mellett, ki-kinézek a Mágocsról, Mindszentről, Tőkéről befutó buszokra. Szőke lánykák, kis feketék meg aranyos barnás vöröskék szállnak ki, egyből meggyújtják, és pöfékelnek! Tizenöt-tizenhat, ha lehetnek. Kimegyek hozzájuk, és szóval tartom őket: - Hej, de szép kis pofid van (szöszi)! - De jól áll neked ez a pulcsi! (-Jajjjajjajénistenem a kis cicitek is milyen szép lehet! Képzelem.) - De a tüdőtök ott bent mögötte alig különbözik a nagypapa pipaszutykától. - Dobjátok el azonnal a staubokat! Elejtik, rálépnek, és csalt néznek a bácsira. Szeretem őket. - Aranyosak! (A szerző mérnök-muzeológus Szentesen.) miről írt a DM? 75 éve Rózsahegyi Nagyon sok politikai és közéleti ripacsról kell írni mostanában ezen a vezető helyen, hogy kész öröm, gyönyörűség, ha ez alkalommal egy isten adta, isten áldotta magyar művészt ünnepelhetünk, aki már huszonöt esztendő óta, bájol és ragad el bennünket, vigasztal és fölemel, pazar kedélye és gazdag tehetsége minden kincsét e fukar időknek és szegény országnak áldozva. Rózsahegyi Kálmánról van szó, a nemzet napszámosáról, aki most jubilál, huszonöt munkás és sikeres esztendő jutalmát keresve. (1926) 50 éve Szeged haladó múltja A haladó magyar hagyományoknak és nem utolsó sorban a helyi haladó hagyományoknak ápolása valóban mindenütt fontos feladata kell, hogy legyen a szocialista kultúrforradalomnak, de különösen fontos kell, hogy legyen nálunk, Szegeden. A köztudatban Szeged még ma is, nem egyszer a gyalázatos ellenforradalom városaképp él, s ha a város jelenét a szocialista hazát építő dolgozóink lendülete határozza is meg, mikor múltunkról esik szó, elpirulunk, és nem szívesen beszélünk róla. (1951) 25 éve Divat lett a citera Hazánkban rohamosan tért hódít a citera divatja állapították meg Szegeden, az ország egyedüli hangszerkészítő vállalatának szakemberei, az évről évre növekvő megrendelésekből. Egy évtizeddel ezelőt még csak néhány százat készítettek, az idén pedig már hatezer ilyen pengetős hangszer kerül le a gépesített futószalagról. A Rózsa Sándorról szóló tévéfilmsorozat, majd a Röpülj páva versenyek, s az országszerte megalakuló Páva körök növekvő népi hangszerigénye is fokozta a citerák iránti keresletet. Lucfenyőből és jávorfából háromféle kivitelben készül Szegeden citera. (1976)