Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-19 / 42. szám

HÉTFŐ, 2001. FEBRUÁR 19. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 Bérkérdés. A Szegedi Nemzeti Színház egyik dolgozója nem érti, hogy a kötelezően előírt negyve­nezer forintos minimálbért miért nem biztosítja az in­tézmény vezetése minden­ki számára. Telefonálónk - állítása szerint - nem­csak az idei kötelező bér­emelést, hanem a tavalyi, nyolc százalékos közalkal­mazotti fizetés-kiegészí­tést sem kapta meg a szín­háznál. Fától az utat. A Ren­dező tér és a Vaskapu utca kereszteződésében fák és cserjék zavarják a kilátást, ami balesetveszélyes hely­zeteket idézhet elő - tele­fonált a Klebelsberg lakó­negyedből egyik olvasónk, aki szerint a fásítás hely­színeinek kiválasztásakor nem árt arra is gondolni, milyen gondokat okozhat­nak esetleg később a már megtermett, lombos növé­nyek. Mire költsünk? Nyári Ferencet feldühítette Dobó László Fideszes önkor­mányzati képviselő javas­lata, amely csökkentené a városi büdzsé szociális ke­retét az eredetileg 160 mil­lió forintos sportköltségve­tés növelése érdekében. Olvasónk szerint ennél lé­nyegesen fontosabb felada­tokra lehetne költeni, pél­dául az iskolák környéki drogárusítás megfékezésé­re figyelőrendszer kiépíté­sét javasolná. PANNON GSM »»«»» As élv«MÍ. Sorra szűnnek meg a szegedi kiállítóhelyek Se szín, se kép, se hang Petőfi Rock a rádióban Forradalmi színház A színház etikai kér­dés - olvasható a há­rom évvel ezelőtt el­hunyt Jászai-díjas szín­házi rendező, Paál Ist­ván emléktábláján a valamikori játszóhe­lyen: az egyetem Audi­tórium Maximumában. A hatvanas-hetvenes években működő Sze­gedi Egyetemi Szinpad vezetőjének emlékére szombaton bemutatták az 1973-as Petőfi Rock előadásának oratori­kus változatát: „Petőfi Napja - nosztalgikus rekviem" cimmel. Cik­künk idézőjeles részei­ben Paál István 1972­es Írásából közlünk részleteket. Az egykori játszótársak, bölcsészek, egyetemi okta­tók és érdeklődők előtt Vá­gi László, a Petőfi Rock zeneszerzője emlékezett Paál Istvánról és a legen­dás előadásról, felidézve a néhai színházteremtő alak­ját, színházi vallomását, valamint az eredeti Petőfi Rock-előadásból azt ne­gyedórát, ami a technika jóvoltából megmaradt belőle. Ezt követően leját­szották a mintegy félórás oratorikus változatot, melynek elkészítésével Pa­ál Istvánnak kívántak em­léket állítani. „Minden színház l'art pour l'art ját­szadozássá, üres fecsegés­sé, szenvelgéssé satnyul, ha nem tölti be azt a hiva­tását, amely létezését egyedül igazolhatja ­vagyis, ha nem korához és koráról szól a lehető lege­gyértelműbben, a legna­gyobb felelősségtudattal és szigorúsággal. - vallotta egykor a rendező". A Petőfi Rock az 1973-as Petőfi-centenáriumra ké­szült, és a költő három ver­sén, valamint a forradalmi napokról írt naplóján ala­pul. A forgatókönyvet a császári rendőrségnek és besúgóhálózatnak a Hely­tartótanácshoz, illetve a nádorhoz küldött levelei. jelentései egészítették ki. A produkció - korának ho­ni előadásait megelőzve ­nyitott színházi előadás volt, mert csigavonalra épített „nyitott" dramatur­giai szerkezeten alapult. A darab a kompozíció végén kissé rövidítve és sűrítve újrakezdődött, lassan be­vonva a nézőket is az előadásba. Célja azt volt, hogy a szereplők a színhá­zi előadást forradalmi tün­tetéssé, politikai demonst­rációvá változtassák, elfo­gadtatva a magyar és kül­földi nézőkkel, hogy léte­zik forradalmi helyzet a le­vert 1968-as diákforradal­mak után is. Az ilyen szín­házi gesztusnak akkor át­ütő ereje volt. Paál István volt az első magyar színhá­zi rendező, aki ösztönösen fordult a Grotowski-féle szegény színház alapesz­méjéhez. „Politizálunk, mert tenni, használni, job­bítani akarunk. Szeretjük a színházat és egymást, hi­szünk és bízunk a tiszta emberi szó, a szeretet su­gallta mozdulat erejében. Szegény színház: ez a ját­szók gesztusában és testé­ben, szavában és hitében ölt formát - a nyitott játék­téren..." A darabot három éven keresztül egyfolytá­ban játszották. Alkotói el­len Szegeden politikai, később rendőri vizsgálat is indult. Az előadás az 1973-as wroclawi fesztivá­lon átütő sikert aratott: a lengyel színházi évköny­vekben a mai napig a 73-as wroclawi fesztivál legki­emelkedőbb előadásaként ezt a produkciót említik. „Progresszív szándékkal politikai avantgárd színhá­zat csinálni az „itt és most" alapállásából kiindulva és oda mindig visszatérve ­ez a legfőbb célkitűzé­sünk." A Petőfi Rock újon­nan, nagyzenekari hang­szereléssel elkészített hangfelvételét a Kossuth Rádió március 15-én, este fél tizenegykor tűzi műso­rára. Lévay Gizella költségekre és kiállítások szervezési költségeinek fede­zésére. Cserébe a város ren­dezvényei elsőbbséget élvez­hettek volna. Januárban kap­tam meg az elutasító levelet, amelyben közölték: a város saját létesítményeiben minden kulturális rendezvénynek he­lyet tud biztosítani. Tudomá­sul vettem a döntést. Február 28-án, szerdán este szeretnénk megnyitni az utol­só kiállításunkat, ami három napon át fogadná a látogató­kat. Pénteken este egy banket­tel búcsúznánk el a galériától. Két év alatt tettem annyit a szegedi képzőművészetért, hogy emelt fővel távozzak s elmondhassam, nem csinálom tovább. Talán később, ha megváltozik Szegeden a kul­túrához való viszony, újraé­leszthetjük a Szín-Kép Galéri­át. Az ügyről a Szög-Art ve­zetőjét, Aranyi Sándor festőművészt is megkérdez­tük: - A Horváth Mihály utcai Képtárat kötelessége lenne az önkormányzatnak fenntarta­nia, a Szín-Kép Galéria vi­szont egy nagylelkű mecénás jóvoltából működhetett eddig is. Talán kellett volna még né­hány év ahhoz, hogy jobban megismerjék, és a működését biztosító kht. támogatásokat kapjon. Nem tudom, mit tá­mogat a Szeged Kultúrájáért Közalapítvány, ha egy ilyen közhasznú galériát nem. Las­san megszűnik minden kiállí­tási lehetőség Szegeden, ami nem hiszem, hogy jó fényt Vétné á"v3rŐs"1ftiltúrpolitikájá­ra. Hollós! Zsolf Kedves olvasóink! Közérdekű problé­máikat, észrevételeiket, tapasztalataikat Katkó Krisztinával oszthatják meg. Ügye­letes munkatársunk reggel 8 és délután 4 óra között, vasárnap 14 és 16 óra között várja hívásaikat a 06-20-9432-663-as mo­biltelefon-számon. Elveszett tárgyaikat ke­reső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. A Horváth Mihály utcai Képtár után a magánkéz­ben lévő Szentháromság úti Szin-Kép Galéria is be­zárja kapuját. A két és fél éve működő kiállítóhely tulajdonosa, Szabó György eddig mintegy tizmillió forintot áldozott a tárlatokra. A vállalkozó az utóbbi időben köz­hasznú társaságként üze­meltette a kiállítóhelyet, ám pályázataival hiába a helyi kultúrafinanszírozá­si forrásokhoz. Szabó György vállalkozó, az Elektro-Technic Kft. ügy­vezető igazgatója régről is­merte Kalmár Márton szob­rászművészt, a Szög-Art Művészeti Egyesület egyik tagját, akivel cége székházá­nak építése közben is találko­zott. Felvetődött, hogy a Szentháromság utca 34. szám alatti új épületben érdemes lenne a szokványos üzletek helyett egy képzőművészeti galériát kialakítani. Felvették a kapcsolatot Aranyi Sándor festőművésszel, az egyesület vezetőjével, majd a tárgyalá­sok eredményeképpen létre­hozták a Szög-Art Galéria Kft.-t, amelybe az egyesület több művésze is belépett. Művészeti vezetőnek Hann Ferenc művészettörténészt kérték fel, aki garanciát jelen­tett a színvonalra. A kulturá­lis ügyekért felelős Ványai Éva alpolgármester 1998 no­vemberében büszkén avatta fel az új galériát a francia kul­turális attasé, Róbert Lacom­be oldalán, aki elvállalta az első kiállítás megnyitását. Szabó György vállalkozó a jövőben más formában kivánja támogatni a szegedi képzőművészetet. (Fotó: Schmidt Andrea) - Már a megalakuláskor tudtuk, hogy a galéria nem termel majd nagy profitot, de arra számítottunk, hogy a for­galom legalább a fenntartás költségeit fedezni fogja. Nem így történt - mondja Szabó György, amikor a bezárásról érdeklődünk. - A működési költségek szinte teljes egészé­ben a cégemet terhelték, ami a megnyitás óta körülbelül tíz­millió forintot jelentett. Ami­kor látszott, hogy nagy a láto­gatottság, a megnyitókon ren­getegen vannak, de vásárló szinte egyáltalán nem akad, akkor átalakítottuk a Szög-Art Galéria Kft.-t közhasznú tár­sasággá. Úgy gondoltuk, a Szín-Kép Kht. közhasznú szervezetként pályázatokkal, támogatásokkal biztosítani tudja majd a galéria fenntartá­sát. Ez sem jött be. Az üzleti partnereimet sem tudtam rá­venni a mecenatúrára és pá­lyázati támogatást sem sike­rült elnyernünk. Országos je­lenség, hogy sorra zárnak be a nem önkormányzati vagy ál­lami működtetésű galériák. El kellett gondolkodnom azon, hogy sokkal célszerűbb lenne azt a sok pénzt, amit a galéria fenntartására fordítok, inkább művészeti alkotások megvá­sárlására költeni, ezzel támo­gatva a szegedi képzőművé­szeket. A kht. tavaly ősszel beadta a megyei önkormányzathoz és a szegedi önkormányzat által alapított Szeged Kultúrájáért Közalapítványhoz is a pályá­zatát: mindkét helyről 250 ezer forintot kértek a galéria működtetésére. Mindkettőtől elutasító választ kaptak. Sza­bó György akkor döntötte el, hogy december végén becsuk­ja a galériát. - Mielőtt megtettem volna, felajánlottam Ványai Éva al­polgármesternek, hogy - te­kintettel a bezárásra ítélt a Horváth Mihály utcai képtárra - működtessük a várossal kö­zösen a galériát. Én biztosí­tom a helyiséget fűtéssel és világítással, az önkormányzat pedig évente négymillió fo­rintot adjon a kht.-nak a bér­Stúdióba vonult a nagy csapat Helyi rockerek és slágerek Kelemen István, Molnár Gyula, Berényi Apollo és jó zene. Kell-e ennél több a remek hangulatú stúdiós munkálatokhoz? (Fotó: Nagy László) Öreg rocker, nem vén roc­ker. Sőt! Nagyon is buzog benne a munkakedv. Leg­alábbis ezt bizonyítja az a tény, hogy napjainkban készül a Tiszának újszegedi partján az első olyan CD, amelyen csak és kizárólag szegedi slá­gerek sorakoznak egymás mögött. Egyszer régen, amikor még a csőgatyához hegyes orrú cipő dukált, s Jugóból (mert hogy megnyílt már a határ) a Cezar konyak mellé „Hú, de nagyon oridzsinál..." farmert hozattak maguknak a szegedi srácok, dobverők pörögtek if­júságinak mondott szórakozó­helyeken. Gitárból szállt vij­jogva a hang, a szerencsések pedig, kik be is fértek egy-egy szombat esti a bulira, PRT-ze­nére forgatták a lányt, Móra zenekart hallgattak. Kristályt, Sárgaingeseket, meg persze Fortunát. De volt itt, kérem, a Tiszának partján Dollár Boys, meg Hatkéz is, mint ahogy volt akkoriban zene, szöveg. S amikor a hangulat fölhágott az ő tetőfokára, ki ne könnyezte volna meg a Villon balladát? A fiatalabbaknak (kik tátogó leányzók comb­csavargatós gumizenéjén nőttek már fel) gyorsan eláru­lom: ez még a '60-as évek elején, közepén, végén tör­tént, vagyis immár rockzenei történelem. De szerencsére még nem teljesen elfeledett múltunk része. Sőt! Az egy­kori szegedi rockerek, immár öreg rockernek becézve, las­san már tíz esztendeje rende­zik bulijaikat Szegeden, s mi­vel a teltház szinte garantált minden jókedvet hergelő megmozduláson, nem nehéz megjósolni: a nosztalgia je­gyében készülő újabb nagy produkció eleve sikerre va­gyon ítélve. S hogy mire vál­lalkoztak 2000 telén az ősz hajszálaikat nem is rejtegető gitár, s egyéb hangszerbűvé­szek? Ha nem is nagy fába, de egy CD-be vágták bele a fej­széjüket, s így hamarosan megjelenik az öreg rockerek első, igazán korszerű techni­kával készülő hanghordozója. Kelemen Istvántól, a rocker­csapat bulijainak legfőbb szervezőjétől megtudtuk: a CD-n 12 szegedi sláger talál­ható majd, köztük az Öreg rockerek balladája és a Villon ballada. Utóbbinak a szövegét Boncz Géza írta. A CD-n a PRT, a Kristály-forrpáció, a Dollár Boys, Berényi Apollo, Molnár Gyula és Jobbágy (Jean) Dezső zenél majd. Bátyi Zoltán IDEGENFORGALMI KLUB. Szeged és Csongrád megye legfrissebb idegenfor­galmi kiadványait ismerhetik meg a szakemberek a Matur Csongrád Megyei Idegenfor­galmi Klubjának szervezésé­ben február 21-én, szerdán a Victor Hugó utca 1. szám alatt délután 5 órakor kezdődő fórumon. JÓ ESTÉT, SZEGED. A Parlament ideális létszámáról vitázik ma este negyed nyolc­tól Kónya Imre és Kuncze Gá­bor ex-belügyér a szegedi vá­rosi televízió „Jó estét Sze­ged" magazinjában. Ezen kí­vül összeállítást láthatnak ar­ról, hogy milyen szempontok alapján választanak maguk­nak rádiótelefont az emberek. ZSOMBÓI NÉPFŐIS­KOLA. Tizenkilenc éve gya­rapítják genetikai ismereteiket a zsombói Wesselényi nép­főiskola hallgatói. Ma este 6 órakor dr. Szabad János Ami génjeink nagykönyvében van megírva címmel az ember ge­netikai térképéről tart elő­adást. Utána Spanyolország­ban készült diaképeit mutatja be dr. Szabad Gábor, élmény­beszámolóval fűszerezve. SEGÍT A HÁZIORVOS. A Magyar Máltai Szeretet­szolgálat szegedi csoportja ál­tal időseknek és gondozóik­nak szervezett, immár harma­dik évébe lépett, „Kézenfogva az egészségért" című, karita­tív előadás- és beszélgetésso­rozat február 20-án folytató­dik. Kedden délután 4 órakor a Csanádi utca 9-ben, a máltai házban dr. Szabó László új­szegedi családorvossal beszél­gethetnek az érdeklődők arról, hogyan segít a háziorvos az egészség megőrzésében.

Next

/
Thumbnails
Contents