Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-17 / 41. szám

SZOMBAT, 2001. FEBRUÁR 17. CSONGRÁD MEGYE 3 Éveken át zötykölődök, avagy közlekedni muszáj Drága és fárasztó ingázás Ha a hegy nem megy Mohamedhez, Mohamed megy a hegyhez. A szakállas igazság az egyre nagyobb kincsnek látszó munkahely választásra is igaz lehet: ha lakóhelyeden nem találsz munkát, utazz a szomszédba. E kényszernek sokan engednek, de mégis kevesebb az ingázó, mint például tíz évvel ezelőtt. Az ingázás létező, de visszaszoruló életforma a nagyvárosok környékén élőknek. Az okok közül megemlíthető, hogy a munkanélküliség általános jelenséggé vált, a nagyüzemi lakásépítés megszűnt, a munkanélküli és szociális ellátás mindenhol elérhető, tehát elfogyott a nagy távolságra való vándorlás alapvető motivációja. Közben azonban egyre nő a középiskolába és felsőoktatási intézményekbe járók aránya, vagyis az oktatási intézmények is ösztönzik a térbeli mobilitást. Ugyanakkor egy jó munkahely kedvéért sokan váltanának életteret, ha lenne hol lakniuk. A (bér)lakáshiány azonban komoly akadálya a munkaerő észszerű és rugalmas mobilitásának, vagyis marad a napi oda-vissza vándorlás. - Valamit valamiért. Naponta öt órát vesz el az életemből az utazás, de inkább buszozgatok, mint hogy otthon malmozzak és a postást várjam, mikor hozza már a munkanélküli segélyt - magyarázza a bútorgyári mintabolt eladója, Bujáki Gabriella. miért vállalja, hogy a Csongrád Szeged közötti utat naponta oda-vissza megtegye. A középkorú nő elismeri: luxus ez az időkiesés, de ő megengedheti magának, mert egyedülálló, vagyis a maga ura. - Már fél éve ingázom a két város között. Egyelőre nem fáraszt az utazgatás, mégis úgy érzem, ezt csak néhány évig lehet bírni. Eleinte olAz ingázásban az időpocsékolás a legszörnyűbb. (Fotó: Schmidt Andrea) vasgattam, mostanában inkább nézelődök és beszélgetek - kapunk életképet, mert hogy az ingázás élményforrás is lehet. - A buszsofőrök helyet foglalnak nekem, az alkalmi ismerősök mellém telepszenek és beszélgetünk: mi másról, mint a munkáról és a családról. Ezekből a buszos történetekből kiderül, az ingázás rombolhat is: a nagy távolságra utazó kenyérkereső könnyen azon kapja magát, hogy a várva várt meggazdagodás helyett megrokkan, a családja szétesik. Az ingázástól való ódzkodást azért tudja elfogadni hivatalnok ismerősöm, mert kiszámolta: mivel húsz éven át utazgatott Makóról Szegedre, majd vissza, körülbelül ötszáz napot, nagyjából másfél évet elzötykölődött az életéből. A foglalkoztatási törvény talán épp ezért tér ki arra, hogy akkor megfelelő egy munkahely, ha eléréséhez nem kell napi három (tíz éven aluli gyermeket nevelő esetében két) óránál többet utazni. Az ingázással járó lehetőség elfogadását a munkaügyi központok azzal segítik, hogy támogatást adnak az utazási költséghez. Ilyen segítséggel Csongrád megyében a múlt évben 12 munkáltató 561 dolgozót utaztatott, illetve így 298 munkanélküli szerzett magának kenyérkeresetet. Drága mulatság, de fárasztó is a napi ingázás. Ez lehet az oka annak, hogy az utazási kedvezmény ellenére se vállalta a szegedi konzervgyáriak zöme, hogy naponta Szentesre buszozzon dolgozni az ottani „csirkegyárba". A népszámlálás után az ingázásról is pontosabb adatsor áll rendelkezésre. A tavalyi utasszámlálás azt mutatja, hogy Szegedre/Szegedről naponta vonaton körülbelül 1400-an, autóbusszal 32-35 ezren ingáznak. Úton lenni egyre inkább azt jelenti az ingázók számára is, hogy a vasút helyett a közutat koptatják. Egyelőre körülbelül 60 százalékuk tömegközlekedési eszközt részesíti előnyben, de vészesen nő az autóval, kisbuszokkal másik településre dolgozni járók aránya. Ennek a nyugatias jelenségnek nem örülnek a közlekedési szakemberek. A Csongrád megyei aktív munkavállalóknak körülbelül 20 százaléka utazgat, de csak részben önszántából. A zötykölődős életformától irtózok számára némi vigaszt jelenthet, hogy a jövőkutatók szerint az információtechnológia fejlődése alapjaiban változtathatja meg a munkahelyeket,, a dolgozók szokásait. A munkával kapcsolatos tanácstalankodó „hol" kérdőszóra a „bárhol" lesz a válasz. A szellemi munka egy része ugyanis fokozatosan függetlenné válik a hagyományos értelemben vett munkahelytől.t Persze sokféle változás kell ahhoz, hogy Európának ezen a felén is igaz legyen: a 18-19. század a gyárak ideje volt, a 20. század az irodáké, a 21. század pedig a hálózatoké, mikor ingázni: már nem lesz muszáj. Újszászi Ilona Folytatódó tévés tiltakozás Erőgyűjtés hétfőre Tegnap hazamentek a tévések, akik az elóző 48 órát a szegedi stúdió épületében töltötték. Kényszervállalkozók, az MTV körzeti stúdiójának mintegy 40-45 külsőse választotta a tiltakozásnak ezt a módját, azután, hogy nem kaptak érdemi választ: mikor utalják át öt havi munkabérüket? Az adósságokban úszó Magyar Televízió vezetői arra sem méltatták a vidéki szerkesztőségek dolgozóit, hogy tájékoztassák őket, milyen sorsot szánnak a regionális stúdióknak. A 48 órás tiltakozás sem vezetett semmifajta eredményre. A demonstráló szegedi tévéseket mindössze néhány szakmai fórum biztosította szolidaritásáról, így a szegedi rádiósok, a vágók és operatőrök szakmai szervezete, valamint az ellenzéki pártok helyi szervezetei. A demonstráció hétfőn folytatódik Szegeden: 13 órakor a Kálvária téri székház előtt megrendezik az MTV jelképes temetését. Ide várják a hasonló cipóben járó, ugyancsak öt hónapja ki nem fizetett pécsi és debreceni televíziósokat is. A Kálvária sugárút, Dugonics tér, Kárász utca, Széchenyi tér útvonalon mindazon civilek is csatlakozhatnak a tévések utcai demonstrációjához, akik úgy gondolják, nem a „mezei" műsorkészítók a felelósek a köztévében kialakult állapotokért. A tüntetők hétfőn a városházánál petíciót akarnak átadni a régió országgyűlési képviselőinek. S. E. Üdülési csekkek Budapest (MTI) Március 1-jétól igényelhetők a családoknak ez évre fenntartott üdülési csekkek a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány irodáiban - tartalmazza a Szociális és Családügyi Minisztérium közleménye. Harrach Péter, a tárca vezetóje korábban a támogatás igénylésének kezdeti időpontját február 15-ében jelölte meg. A minisztérium tájékoztatása szerint a 2001ben üdülni vágyó családok személyenként 10 ezer forintos támogatásban részesülhetnek. Sört felbontani: csak engedéllyel Szabálytalan „bátyus" bulik Ha manapság nyilvános helyen szeretnénk egy jó kis farsangi mulatságot rendezni, nem árt, ha előtte tanulmányozzuk a paragrafusokat. Az a vállalkozó ugyanis, akinek nincs engedélye jövedéki termékek (sör, bor cigaretta) üzlethelyiségen kívüli árusítására, komoly büntetésekre, akár a teljes árukészlet lefoglalására is számithat. A jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997-es törvény nem kegyelmez azoknak, akik nem ismerik a paragrafusokat és laikus módjára rendeznek nyilvános helyen farsangi mulatságot. Elég egy váratlan bejelentés, egy „jóindulatú" ismerős ahhoz, hogy a Vámés Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Parancsnoksága ne végezzen mást, csak a dolgát: kiszáll a helyszínre, lefoglalja a teljes árukészletet, majd mulasztási és jövedéki bírságot vet ki a gyanútlan vállalkozóra, az est házigazdájára. Mert mit is tesz az a cég, intézmény, iskola, amelyik viszonylag olcsón szeretne bulit rendezni? Kibérel valahol egy termet, beszél egy vállalkozó ismerőssel, aki ellátná a „büfét", ugyan, mibe is kerülne fejenként egy ilyen görbe este. Majd az árkalkuláció után a résztvevóktól összegyűjti a belépti díjat. A vállalkozó pedig vásárol kartonszámra sört, bort, pálinkát, szendvicseket készít és részérói rendben is van a dolog. Nincs is ebben semmi rendkívüli, avagy büntetendő - gondolná az ember a partvonalon kívülről. A Vám- és Pénzügyőrségnek azonban egészen más a véleménye. Mert mit is mond az 1997es jövedéki törvény, amelynek értelmében a VPOP embereinek lépnie kell? Azt, hogy - szó szerint idézve „üzlethelyiségen kívüli, alkalmi rendezvényeken a működési engedélyes kereskedő jövedéki terméket csak a működési engedélyében szereplő feltételek alapján értékesíthet". Vagyis: amennyiben a kereskedő csak elvitelre árul sört, bort, pálinkát, no meg cigarettát, vagyis jövedéki terméket, azt csak a működési engedélyében szereplő feltételek mellett értékesítheti. Lezárva, zárjegyköteles terméket zárjeggyel ellátva. Ha a sört kartonszámra elviszi egy klubhelyiségbe, nem bonthatja föl, nem öntheti ki poharakba és nem kérhet érte több pénzt, mint a saját boltjában. A jövedéki termékeket csak abban az esetben lehet helyben fogyasztva kimérve értékesíteni, ha a kiskereskedő működési engedélye hasonló üzlethelyiség üzemeltetésére ad lehetőséget. És még egy feltétel: a jövedéki termék üzlethelyiségen kívüli értékesítést be kell jelenteni az illetékes vámhatóságnál, három munkanappal a rendezvényt megelőzően. Farsang idején nem árt tudni, könnyen meglepetés érheti azokat a gyanútlan fiatalokat is, akik mindössze annyit vétettek, hogy társaiknak egy jó kis bulit szerveztek: nyilvános helyen büfét nyitottak és alkoholt árusítottak. És akkor még nem szóltunk arról, hogy az eladott sör után nyugtát is kellene adni... F. K. jegyzet Az utazás lényei A

z amerikai filmsorozat egyik főszereplője, a fiatal doktornő föllépett a vonat utolsó kocsijára, könnyezett, integetett, és hiába nézett utána nagyon kétségbeesetten az orvos, nem gondolta meg magát. A filmben nagyon szerették egymást, a színésznőről azonban megírták az újságok, hogy ki akar lépni a sorozatból. Ezt valahogyan el kellett játszani, és a megoldás egyszerű, hétköznapi és hiteles volt; a doktornő fölszállt a vonatra, amellyel mindennap dolgozni járt. Az amerikai filmekben az ingázásnak is kívánatos fílingje van. Dél-Afrikában, az apertheid szelídülésének időszakában, a nyolcvanas években naponta számtalan autóbusz szállította az ipari városokba a fekete munkásokat. Joseph Lelyveld kolléga riportot is írt arról, „Buszba zárva reggel-este" címmel, hogy az ottani kormány inkább a busztársaságot támogatta horribilis összegekkel, mint hogy házakat vagy munkásszállásokat építsen; mert nem akarta, hogy a feketék a városok közelébe költözzenek. A munkások hajnali kettőkor keltek, naponta több száz kilométert utaztak, hét-nyolc órát töltve a buszokon; mindegyikük vitt magával egy darab deszkát, ezen nyugtatták a fejüket, mert persze végigaludták az utat. „Keresem azt a srácot, akit a múlt hét kedden a makói buszon láttam. Egy ideig szemeztünk, aztán te Ferencszállásnál leszálltai. Ha magadra ismersz, új a Randirovatba." Ez a szöveg már arra enged következtetni, hogy az ingázás nálunk is fontos része a mindennapoknak. A falusi kisgyerek legszívesebben sírna, amikor először éri el az este a nagyvárosban; alig várja, hogy hazaérjenek, mert a busz zúgásában is van valami, ami elszomorítja. Jobb lenne mindig otthon maradni. Aztán, a középiskolába járva először untatja a mindennapi utazás, majd rájön, hogy ha házifeladatot írni nem is, tanulni lehet a buszon. Később örül, hogy van munkahelye, még akkor is, ha naponta hetven kilométert kell utaznia. Téli estéken gyönyörködik a hóhullásban, nyári hajnalokon az ég színében. Amikor észreveszi, hogy a városba vezető út melletti lámpák égőit is energiatakarékos narancsszínűre cserélték, elképzeli, milyen szép lesz majd errefelé télen a lehullott hó. Tjtgyszer ismerős lesz minden ház, amit út közben lát; Hj éjszaka is tudja a fények elhelyezkedéséből, melyik faluhoz közelít a busz. Nyáron vékony, télen vastag könyveket olvas. Es közben, valahogy, évek telnek el. m trapézlemez, síklemez • ereszcsatorna-rendszer • cserepeslemez • könnyűszerkezetes épületek, csarnokok kivitelezése. SZAPPANOS ÉP-KER, , Hódmezővásárhely, Zrínyi u. vége. Tel : 62-241-209, 62-230-440 1 A LINDAB TERMÉKEK KIEMELT MÁRKAKERESKEDŐJE! = Felkészülés az összeírókra Népszámlálás Munkatársunktól Néhány napig tart még a lakás- és népesség-összeírás. Az eddigi lakossági fogadtatásról többnyire pozitív tapasztalatokkal rendelkeznek a kérdezók. Egy átlagos létszámú családban - egy lakáskérdőív és két, három személyi kérdóív - kérdezési ideje közel fél órát vett igénybe abban az esetben, ha a feltett kérdésekre azonnal tudtak válaszolni. Ezzel szemben ott, ahol a lakosok - a pontos válaszadás érdekében - keresték a különböző dokumentumokat, például bizonyítványt a számlálóbiztosok az átlagosnál több időt töltenek. Hasznos tudnivaló, hogy családon belül bármelyik felnőtt személy „helyettesítheti" hozzátartozóját, azaz tájékoztathatja a kérdezőbiztost családtagja adatairól. A hosszabb ideig külföldön tartózkodók helyett az itthon lévő rokonok is nyilatkozhatnak. A még hátralévő munkát megkönnyítené, ha a családtagokról előzetesen feljegyeznék az elvégzett iskolákat, szakképzettségeket, a bizonyítványok megszerzésének évét. a foglalkozásukat, munkahelyüket, születési, házasságkötési, válási, korábbi lakóhely-változtatási időpontokat - tudtuk meg a KSH megyei igazgatóságától. Akik valamiért kimaradnak az összeírásból, azoknak február 28-áig az önkormányzat jegyzójénél még lehetőségük van az adatszolgáltatásra. Zenta monográfiája Munkatársunktól Zenta Tisza mente egyik legjelentősebb települése, jelentős múltra tekint vissza. Többszöri kísérlet és kezdeményezés után tavaly a magyar millennium tiszteletére megjelent Zenta község monográfiája. Ezt a kiadványt mutatják be a délvidéki magyarok szegedi egyesületének szervezésében február 20-án, este 6 órakor, a Tető alatti székházban (Bolyai utca II.) Az alkotók közül jelen lesz Fodor István, a Zentai Levéltár igazgatója, Péjin Attila történész, Beszédes István költő, művelódésszervező. A rendezvényre való belépés ingyenes, s a szervezők mindenkit szívesen látnak.