Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-16 / 40. szám

6 MEGYEI TÜKÖR PÉNTEK, 2001. FEBRUÁR 16. Vegyen Kedvére Kárenyhítés - áldozatoknak, hozzátartozóiknak Ha bűncselekmény éri az embert Feltámasztani egyetlen gyilkosság áldozatát sem lehet, ám a szorult helyzetbe került hozzátartozók boldogulását lehet segíteni. Egyebek mellett erre hivatott a megyei áldozatvédelmi iroda, a kárenyhítést pedig az Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési közalapítványtól remélhetik az érintettek. Két évvel ezelőtt, a belügyminiszter szakmai konferenciát hívott össze abból az apropóból, hogy február 22ét az áldozatok napjaként jegyzik több európai országban, ahol arra törekszenek, hogy a sértetteket minél inkább kárpótolják, az őket ért sérelmeket enyhítsék. Angliában például a bűncselekmény áldozata és elkövetője megegyezhet egymással, ezáltal büntető eljárást sem tartanak. Az Országos Rendőrfőkapitányság konkrétan megszabta a megyei és a helyi szerveknek, hogy milyen feladatokat kell ellátniuk az áldozatvédelem terén. Csongrádban a gyermekkornak sérelmére elkövetett bűncselekmények sértettjeit mindig pszichológus jelenlétében hallgatják meg. A panaszfelvételeket bizalmasan kezelik, különösen igaz ez a nemi erkölcsbe ütköző esetekre. A bejelentéseket rögzítő rendőröket olyan ismeretekkel vértezték föl, hogy a sokkhatást szenvedőket, hozzátartozóikat körültekintően, tapintatosan tudják kezelni - tájékoztatott Szilágyiné Bay Lujza, a megyei főkapitányság bűnmegelőzési osztályának vezetője. Az áldozatvédelmi irodát 1999. végén a rendőrség a megyei önkormányzattal közösen, annak székházában nyitotta meg. Munkanapokon délelőttönként várják ide azokat, akiket sérelem ért. Jogi felvilágosítást kaphatnak, informálódhatnak ügyük állásáról. Jelenleg a főkapitányság munkatársai foglalkoznak az érintettekkel, a későbbiekben rutinos, nyugdíjas bűnügyi szakemberrel váltják fel őket. Másfél évvel ezelőtt megjelent egy kormányrendelet, amely a bűncselekmények szűk körénél lehetőséget biztosított az elszenvedett sérelmek anyagi „kárenyhítésre". Ha valakinek életbiztosítása volt, avagy maga is részt vett az adott bűncselekményt szülő helyzet kialakításában (például: részegen megtámad valakit, ám ő húzza a rövidebbet), akkor nem jogosult a támogatásra, amelyet az Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítvány juttat el az érintetteknek. És kik számíthatnak a kárenyhítésre? Kerülhet olyan helyzetbe egy család, hogy a bűncselekmény áldozatává vált hozzátartozójuk eltemettetésére sincs pénzük. Avagy a kezelésre szoruló sértettnek nincs pénze a gyógyellátásra, mert nincs biztosítása, avagy munkanélküli, stb. A segítség az életellenes, illetve a maradandó fogyatékosságot okozó bűneseteknél jár. A bűnmegelőzési osztály áttekintette, hogy a megyében mely bűncselekménynél jöhet szóba a kárenyhítés - magyarázta az őrnagy asszony. Az érintetteket, családjukat felkeresték. Nyolc kérelmet nyújtottak be a főkapitányság közreműködésével, hét esetben sikeresen bírálták el azokat. Kárenyhítésben részesült az a Szegeden élő mongol kislány, akinek édesanyját meggyilkolták. Csongrádon egy ötesztendős kislány maradt árván (édesapja megölte anyját, majd öngyilkos lett), neki is segített a közalapítvány. A riportunkban megszólaló magyarcsanádi bácsi boldogulását 130 ezer segítette az alapítvány. A maximálisan kiutalható összeg 400 ezer forint. Lehetnek készpénzes juttatások az adott élethelyzet áthidalását segítendő, illetve számlával igazolandó költségek is. Szilágyiné Bay Lujza elmondta, hogy a hatásos áldozatvédelem az EU-csatlakozás egyik követelménye is, hiszen az alapvető emberi jogok érvényesülését segíti elő. A megyei irodán kívül valamennyi kapitányságon kopogtathatnak ilyen jellegű kérdéseikkel az érintettek, ugyanis mindenütt jelöltek ki áldozatvédelmi referenst. V. Fekete Sándor Mindennap Áröröm Február 5. és 18. között mindennap más friss árut kínálnak nagyon vonzó, friss áron a Match szupermarketek. Üzletünket keresse a Plazában! Farkas Sándor a tulajdon szentségéről Villonganak a kisgazdák Azokat nem kárpótolják, akik spekulatív szándékkal szereztek maguknak külső üzletrészt - mondta Farkas Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke a szentesi agrárfórumon. Torgyán József lemondása után nagy a káosz a minisztériumban, s szerinte ezért nem hirdették még ki az agrártámogatások odaítélésének idei szabályait. Farkas Sándor kikérte magának, hogy rajta kérjék számon a csődbe ment szövetkezetekben uralkodó áldatlan állapotot. A szövetkezetek külső üzletrészeiről szóló törvény, amelynek végrehajtási utasítása várhatóan a jövő hét végén jelenik meg, mintegy másodlagos kárpótlásként is felfogható - mondta Farkas Sándor, a parlament mezőgazdasági bizottságának elnöke a szentesi agrárfórumon a minap. A rendszerváltozást követő első kormányzati ciklusban ugyanis sokan még bátortalanok voltak, és nem mertek kiválni a nagyüzemből. A mostani jogszabály nekik teremti meg a feltételeket ahhoz, hogy a tulajdonukkal rendelkezzenek. A törvény - többek között azokra vonatkozik, akik 1992-ben alanyi jogon szerezték külső üzletrészüket. Ha igényt tartanak ezek százszázalékos értékére, a falugazdászoknál kell jelentkezniük április 15-éig. Farkas Sándor kitért arra is, hogy azokat nem kárpótolják, akik spekulatív szándékkal szereztek külső üzletrészeket. Cáfolta azt az állítást, miszerint a szövetkezetek jelenlegi tagjaival fizettetik meg a külsősök tulajdonát. Hozzátette: a külsősök az őket megillető jogos jussukat kapják meg. Nem titkolta ellenben, hogy mint minden törvénynek, így ennek is vannak kedvezményezettei, másokat meg hátrányosan érint. Az agrártámogatás idei szabályait még nem hirdették ki, mert Torgyán József lemondását követően - miként Farkas Sándor fogalmazott káosz van a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban. A szaktárca leendő vezetőjét meg kell majd hallgatnia a parlament mezőgazdasági bizottságának, de az elnök eddig még nem kapott felkérést, hogy bárkit is meghallgasson a grémium. Farkas Sándor annak a véleményének is hangot adott, miszerint a Független Kisgazdapártban olyan sok gond van, hogy pár napon belül nem tudják azokat megoldani. Ő mindenesetre azt szeretné, ha a kisgazdák továbbra is stabil tagjai maradnának a kormánykoalíciónak. Csak ehhez rendezni kell a párton belüli villongásokat - hangoztatta Farkas Sándor. A 2001. évi támogatás összege megközelítőleg 190 milliárd forint, amely nem kevés, de az agrárium szereplői mégis úgy érzik, hogy több kellene. A bizottsági elnök a kiemelt támogatások között említette az erdőgazdálkodást, amely a tavalyi természeti csapások után különösen érthető. Ugyancsak dotálja az agrártárca az öntözési és belvízelvezető rendszerek felújítását. Farkas Sándor szerint sok kihasználatlan állattartó telep van szerte az országban, s ezek újrahasznosítását szándékozik segíteni - nagyon helyesen - a minisztérium. Mint mondta: a földalapú támogatásokról még vitatkoznak, de az már biztosnak látszik, hogy 300 hektárt meghaladó területre nem jár majd dotáció. Kérdésekre válaszolva Farkas Sándor kitért arra, hogy azoknak is ki kell fizetni a külső üzletrészeket, akik örökölték azt, mert a demokráciákban a tulajdon örökölhető. A tulajdon pedig még akkor is szent, ha a gazdája egy kapavágást sem végzett életében. Hogy miért nem az állam fizeti ki a külső üzletrészek értékét? Farkas Sándor meggyőződése szerint jelentős részét az állam lesz kénytelen megtéríteni, mert sok szövetkezet csődbe ment. Szerinte a külső üzletrészekről szóló törvény nem igazságtalan, azt viszont elismerte, hogy a tönkrement szövetkezetek tagságát roszszul érinti. Hozzátette: azt ne tőle kérjék számon, hogy egyes vezetők csődbe vitték a nagyüzemet, mint például a szentesi Termált is. Meggyőződése szerint erről a szövetkezet tagjai is tehetnek, hiszen a vagyonuk védelmében miért nem váltották le a vezetőiket. Ennek ellenére sajnálja, hogy a hatvanas években a térség legerősebb szövetkezetének számító Termál odáig jutott, hogy most felszámolják. Balázsi Irán Közalapítvány segített Sipos Jánoson Egy szörnyű éjszaka képei - Ütöttek-vertek bennünket a támadók, feleségem meghalt - emlékezett a tragédiára Sipos János. (Fotó: Miskolczi Róbert) Brutális támadás áldozata lett két éve a magyarcsanádi, idős Sipos házaspár. A feleség belehalt a bántalmazásba, Sipos Jánosnak pedig amputálni kellett fél lábát. Azóta húgáéknál él, és pillanatra sem tudja feledni elhunyt feleségét s - egész elrabolt, öregkori nyugalmukat. A gondokat nem szünteti meg, de enyhíti az a kárenyhítési adomány, amit az Országos Közbiztonsági és Bűnmegelőzési Közalapítvány juttatott el a minap Sipos János számára - az áldozatvédelem jegyében. - Ezerkilencszázkilencvenkilenc nyarán, egy szombati este történt. Még volt is olyan előérzetem, hogy valami nem stimmel... - emlékszik vissza a hetvenéves Sipos János, aki a magyarcsanádi tsz-ből ment nyugdíjba. - Nem volt késő, még nem is vacsoráztunk, s egyszer csak ránk törték az ajtót. Be volt zárva belülről, kulccsal, de hát mit számít az! Mit számított a kerítés! - Hogyan volt tovább? folytatja. - Nagy döndüléssel beszakadt az ajtó, és már zúdultak is be. Mindjárt kötöztek is össze, kezem-lábam, gúzsba. Moccanni sem tudtam. Kelten engem ütöttek-vertek, ketten meg az asszonyt. En nem mertem kiabálni, az asszony kiabált, hogy segítség...! De bizony nem jött a segítség. Közben a betörők földúltak-szétszedtek, pénz s értékek után kutatva, mindent, földrengés sem tud olyan rombolást okozni, mint amit ezek csináltak. Kiskonyha, nagyszoba, padlás a legapróbb részletességgel végigkutatva, az a sok-sok szekrény, az összes fiók kiborítva, minden létező zug szétrámolva... Mit vittek el? Amit találtak, aranyat, pénzt, mindent. Miközben mi ott feküdtünk, gúzsba kötve, a földön, kilenctől másnap estÍg" * - Es amiről végképp nem tudok beszélni, a feleségem halála. Rongyot tömtek a szájába, ott halt meg, azon a borzalmas éjszakán. Fájdalmamat nem csökkenti, hogy aztán meglettek, akik csinálták a szörnyűséget. Az egyik lábamat amputálni kellett. Öregkorom, amire sokat gondoltam annak idején, hogy majd kettesben a feleségemmel, nyugodalmasan fogjuk eltölteni, élvezve munkánk gyümölcsét, odalett. Odalett minden, értik?! Ideköltöztem a húgomékhoz, most itt élünk. Eltartási szerződést kötöttünk, s megvagyunk. Gondoskodnak rólam a húgomék, mindent megtesznek, hogy elviselhetővé váljék az öregkorom. De hát a feleségemet nem tudják föltámasztani, az elrabolt nyugodalmamat, egészségemet nem tudják visszaadni. Várjanak csak, megpróbálok egy fényképet előkeresni a feleségemről. Na, nem tudok elindulni. Nézzék, csak járókerettel tudok menni... - Hát nem találom azt a fényképet. Annyi biztos, nagyon jól jött a segítség, amit kaptunk, százharmincezer forintot. Nagyon-nagyon köszönöm. köszönjük a húgomékkal. Nem. azt nem lehet mondani, hogy egetverően nagy összeg, de szinte napról napra megy föl mindennek az ára. Lesz helye a pénznek... F. Cs.