Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-16 / 40. szám

PÉNTEK, 2001. FEBRUÁR 16. HELYI TÜKÖR 7 Elment „Óriás" Tegnap reggel hat előtt néhány perccel, türelemmel viselt, hosszú súlyos betegség után, életének 54. évében elhunyt Tóth András, vagv ahogy sokan ismerték „Óriás", az egykori lemezlovas, a Telekom Kft. és a Rádió 88 tulajdonosa. Temetéséről később intézkednek. • Mindenki úgy ismerte: „Óriás". És mindenki ismerte. Magas volt, hosszú lába volt, nagyobbakat is lépett. Lehetőleg mindig előbb is lépett, mint mások. Még hírből se ismerték a diszkót, már egész Szeged az ő bulijaira járt. S akkor is, amikor már minden sarkon volt. Mert olyan diszkót senki se tartott, mint ő: nála mindig előbb szóltak a legújabb slágerek, előbb villogott a legújabb világítástechnika. Az, hogy Oriás-diszkó - a mai napig fogalom. Amit nem lehetett kapni - és egykor mit lehetett? - azt megépítette, összeszerelte. Imádta a rádiótechnikát, gyerekkorától rádiókat javított, rádióamatőrködött - így ez lett a szakmája is. Ám neki ez sohasem szakma volt - szenvedély, elhivatottság. Mindig a legújabb izgatta. Még hírből se ismerték a műholdvevőt Magyarországon, ő már épített egy hatalmas tányért, hogy messzebbre lásson, halljon. És nem csak hallani, hallatszani is akart. Számára a legnagyobb óhaj, a legnagyobb szerelem kora ifjúságától: a Rádió. Ott volt tehát, amikor megszólalt Szegeden a körzeti adás. Jó volt, de nem az igazi: saját rádió kellett, amiből zene szól, a legújabb zenék; ami nem szövegel sokat, de szórakoztat - olyan, mint a nagy példakép, a Luxemburg, „a Luxi", az első európai lemezlovas-rádió. Negyvenhárom éves lett az „Óriás", mire meglett ez is: 1990. júniusában megszólalt a Mars téren a Vásárrádió, igaz, csak pár napig. Aztán évente megismétlődött a rövid eufória. Majd mind sűrűbben szólalt meg itt. Szegeden, és szerte az országban, az ideiglenes adás, amit már úgy hívtak: Rádió 88. A többit Ónok is tudják, hallják. És hallani fogják továbbra is - mert ezt akarta. Csak ő nem hallja, hallgatja már. Azazhogy? Nyilván hallgatja. Odaát. Ötéves a Tiszanet Munkatársunktól A szakmát, partnereit és viszonteladóit látta vendégül tegnap Szegeden, az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság Központjában az ötéves születésnapját ünneplő Tiszanet. A térség vezető internetszolgáltatója pontosan egy éve „tért meg a Matávhoz", azóta a legnagyobb magyar távközlési cég birtokolja a többségi tulajdonrészt. A megjelenteket Kurusa Árpád, a Tiszanet Rt. vezérigazgatója köszöntötte, s emlékezett arra az öt esztendőre, ami egy ilyen cég életében nagyon hosszú, mármár történelmi távlat. Straub Elek, a Matáv Rt. elnök-vezérigazgatója arról beszél, miként illeszkedik a szegedi intemetszolgáltató a Matáv stratégiájába. A cég telefontársaságként ment el Szegedről, illetve a megyéből, s távközlési szolgáltatóként jön vissza 2002-ben, a piac szabaddá válásakor. Pontosabban már ma is jelen van és nem csupán az interneten, hanem a kábeltévén, illetve az üzleti adatátvitelen keresztül is. Szeri István kamarai elnökként, valamint Tisza Volán vezérigazgatóként elmondta, hogy ő képviselte cégét a kezdeteknél a Tiszanetben, amikor kicsit még aggódott, hogy mit csinálnak majd ezek az „őrült" fiatalok. Váczi Zoltán kereskedelmi igazgató egy új szolgáltatást, a Wekker csomag bevezetését jelentette be. Délvidéki helységnevek - szerbül, cirill betűkkel Magyarul tilos! A Szerbiai Alkotmánybíróság idén, január 25én hozott döntése értelmében, tilos a délvidéki településeken a magyar helységnevek hivatalos és közéleti használata. A döntés érthetően óriási felháborodást váltott ki Vajdaságban a magyarok lakta településeken. Hogy mi áll az ügy hátterében, s mire lehet számitani az elkövetkező időszakban, annak néztünk utána a Délvidéken. - Január 25-étől alkotmánysértést, és törvénybe ütköző cselekedetet követünk el, ha a települést jelző táblára a cirill és latin betűs elnevezés mellé magyarul is kiírjuk a falu, vagy a város - a szerbnél egyébként jóval korábbi - eredeti nevét. Topolya, Zenta, Szabadka, Magyarkanizsa, Kishegyes, Ada, Óbecse, Nagybecskerek, Törökkanizsa magyar elnevezése számunkra szülőföldünk lelkünkben, vérünkben, idegeinkben lüktető toponímák, amelyek nélkül nem anyanyelv az anyanyelv, nem kultúra a kultúra, s bizony nem haza a haza sem - mondja elkeseredetten Dudás Károly, a Hét Nap című délvidéki hetilap főszerkesztője. A főszerkesztő egy furcsa összecsengésre is rámutat. Jelesül arra, hogy azokban a napokban, amikor az alkotmánybíróság meghozta döntését, Belgrádban nemzetközi tanácskozást tartottak, amelynek témája a multikuiturális és többnemzetiségű társadalom fejlesztése volt, mottója pedig: Megismerni és elfogadni a másságot! Hogy a dolog még ellentmondásosabb legyen, ezen az összejövetelen szólalt fel Vojislav Kostunica, a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elnöke is, aki azt mondta: Az ország legyen minden polgárának az országa... Ispánovics István, SzabadBudapest Szeged Drzavna Granica Budapest és Szeged még érthető, de mi van alatta? A Drzavna Granica országhatárt, a Novi Sad, Senta, Kanjiza pedig Újvidéket, Zentát és Magyarkanizsát jelöl... (Fotó: Miskolczi Róbert) ka napokban megválasztott új polgármestere szerint a magyar névhasználat eltörléséről nem új keletű. Egyik nacionalista párt még 1992ben (!) beadvánnyal fordult az alkotmánybírósághoz, hogy semmisítse meg az úgynevezett községi statútumot, amely a kisebbségi nyelvhasználatot szabályozza. - Az akkori körzetvezetó adta be a keresetet, s nyolc év után döntöttek - mondja a „civilben" jogász polgármester. - Ismeretes, hogy a Szerbiai Alkotmánybíróságban kiszolgált szocialista, kommunista politikusok ülnek, nem pedig jogászok. Az elnök közgazdász, a tagok régi politikusok, akiket, jó fizetés reményével, valahol el kellett helyezni. Ha egy ilyen testület dönt, bár én legalista vagyok, én nem fogom betartani a rendelkezéseit. Tudniillik ez az alkotmánybíróAz akadémikus szava Munkatársunktól Dr. Szeli István, a Vajdasági Tudományos Akadémia rendes tagja, az alkotmánybíróság határozatának hírét hallván, így nyilatkozott: „Aligha elegendők azok a jelzők, amelyekkel az alkotmánybíróság döntését a Vajdasági Magyar Szövetség illeti, amikor a tisztesség, a becsület, a civilizáltság, a jólneveltség hiányát vetvén a szemére a nevezett állami intézménynek. Úgy véljük, sokkal, mérhetetlenebbül többről van szó: az emberi gondolkodás csődjéről..." ság most politikai döntést hozott. Mindaddig ugyanis, míg a milosevicsi rendszer volt hatalmon, nem hoztak döntést, most amikor felállt egy új demokratikus parlament és kormány, döntöttek. Ispánovics István szerint ezt azért tették, hogy visszatetszést váltsanak ki a társadalomban, hiszen ez a döntés nincs összhangban azokkal a nemzetközi szerződésekkel, megállapodásokkal sem, amelyeket Jugoszlávia aláírt. Ezt a döntést ők, mármint a szabadkai képviselőtestület, nem fogják érvényesíteni, mondotta a testvérváros első embere. így azután továbbra is lesz Subotica, cirill és latin betűs változatban, valamint Szabadka, így ahogyan azt leírtuk. De a többi vajdasági településen is így lesz ez, mert a kisebbségek (nem csak magyarok) lakta falvakban, sehol sem kívánják betartani a legfelsőbb szerbiai instancia döntését. A határozat ellen tiltakoznak a vajdasági kulturális, oktatási és egyéb intézmények is. így például a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség 86 tagszervezete, a Magyar Tanszék, a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság, a Vajdasági Magyar Szövetség, sőt a zömmel szerb nemzetiségű tagságot tömörítő Szociáldemokrata Unió is! Kisimre Ferenc Pa ál Istvánra is emlékeznek az Auditórium Maximumban Újra elhangzik a Petőfi napja Megkerült az ellopott majom Zsákba dugták Gizit Ismét együtt a mocsári cerkófpár, Gizi (balról) és Géza. (Fotó: Karnok Csaba) Szerencsés véget ért a majomkaland: tegnap hajnalban megkerült Gizi, a Szegedi Vadasparkból kedden ellopott cerkóf. Amint tegnapi lapszámunkban megírtuk, a világszerte ritkaságnak számító mocsári cerkófokat - amelyekből Magyarországon csak Szegeden élt egy pár - a déli órákban lepte meg a tolvaj. Föltörte a hidegre érzékeny majmok faházát, fölfeszítette a benti ketrecet, s magával vitte a nőstény majmot, Gizit. A rendőrség a cerkóf keresésére indult, s jutalmat tűzött ki a nyomravezetőnek. Az állat eltűnéséről a lapok mellett a rádió és televízió is hírt adott - talán éppen a nagy nyilvánosságtól riadt meg a majomtolvaj, aki egy zsákba dugta Gizit, s szerda hajnalban egy vadasparkhoz közeli épület kapuja előtt hagyta. Itt találtak rá a megszeppent cerkófra, „akit" a rendőrök juttattak haza. Dr. Gősi Gábor, a Szegedi Vadaspark igazgatója elmondta: Gizi jól van. az orvosi vizsgálat szerint egészséges, sérülés nélkül vészelte át a szöktetést. Párja, Géza, nagy örömmel fogadta visszatérő társát, akivel most a faháznál erősebb és védettebb régi majomházban élvezik az otthon melegét. A vadaspark szakemberei remélik, hogy a kihalástól fenyegetett mocsári cerkófok családját Gizi és Géza hamarosan utódok világrahozatalával teszi népesebbé... Ny. P. Új hangfelvételt készitettek a Szegedi Egyetemi Színpad 1973-ban Paál István rendezésében bemutatott, és azóta legendássá lett Petőfi napja című produkciójából. A régi tagok és a Szegedi Szimfonikus Zenekar közreműködésével felvett hanganyagot szombaton délután fél 5-kor mutatják be a társulat egykori előadásainak helyszínén, a bölcsészkar Auditórium Maximumában. A JATE vezetése 1972 őszén megbízta Paál Istvánt, a Szegedi Egyetemi Színpad irányítóját, hogy a következő év márciusára készítsen a társulat egy nagyszabású Petőfiműsort, ami a költő születésének 150. évfordulójához is kapcsolódik és a forradalmi ifjúsági napok alkalmából is előadható. Paál István a szokványos, mappából felolvasott unalmas versösszeállítással szemben valami újszerűt akart kitalálni. Felkereste a Petőfi-kutató Fekete Sándort. akitől azt a tanácsot kapta, nézzen utána, hogy a forradalom napjaiban milyen jelentéseket, fel- és leiratokat küldözgettek egymásnak a rendőri szervek, a helytartótanács és a nádor. Mint kiderült, a besúgók már akkor is ugyanolyan rosszindulatúak és ostobák voltak, mint a Kádár-korszakban. Paál végül Petőfi napja címmel egy olyan összeállítást készített, amelyben a korabeli jelentéseket szembesítette a költő naplójával és három, a forradalom napjaiban írt versével (Dicsőséges nagyurak, Nemzeti dal, A szabadsághoz). Egy drámai hatású dokumentumműsor született, Vági Lászlótól, az Angyalok együttes vezetőjétől kért hozzá zenét. Vági két éjszaka alatt komponálta meg a muzsikát, amit azután egy szál klasszikus gitárral adott elő. A Grotowski-féle szegény színház jegyében fogant produkció amit később Petőfi Rock néven is emlegettek, bár zenéjének semmi köze sem volt a rockhoz - hatalmas sikert aratott, az 1973. március 15én az Auditórium Maximumban megtartott bemutató a közönség bevonásával valódi ünnepléssé, már-már tüntetéssé változott. A nézők spontán kivonultak az utcára, végighaladtak a korzón egészen a Móra Ferenc Múzeumig, ahol a társulat egyik tagja. Dózsa Erzsébet elszavalta A Tűz márciusát. Az előadás létrehozóit figyelte a rendőrség, volt olyan is, akit rövid időre le is tartóztattak. Ennek ellenére Paál és csapata később többször is előadta a Petőfi napját. Nemcsak idehaza, hanem lengyelországi, ausztriai, olaszországi és jugoszláviai színházi fesztiválokon is. A Szegedi Egyetemi Színpad 1974-es feloszlatása után a tagok egy részéből, Ács Jánosból, Árkosi Árpádból, Paál Istvánból neves színházi szakember lett. 1998-ban, néhány hónappal Paál István öngyilkossága előtt, Solténszky Tibor, a Magyar Rádió dramaturgja, a Rádiószínház rendezője javasolta Vági Lászlónak, hogy a társulat régi tagjaival készítsenek rádiófelvételt a legendává lett régi produkcióból. Paál István is örömmel fogadta a felkérést, de néhány héttel később levetette magát egy győri toronyház tetejéről. Vági László úgy érezte, tartoznak neki annyival, hogy megcsinálják a hangfelvételt. A munkához a Soros Alapítványtól, a MASZK Egyesülettől, a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumától és a Magyar Rádiótól kaptak anyagi támogatást. A hangfelvételen hallható oratorikus változathoz Pavlovits Dávid nagyzenekari hangszerelést készített, előadóul Gyiidi Sándor vezényletével a Szegedi Szimfonikus Zenekart kérték fel. Közreműködött továbbá Szirtes Edina hegedűn, Vági László és Veszelka Attila gitáron, Volent Zsolt dobon. A szövegeket Acs János, Demcsák Katalin. Keserű Imre. Krékits József. Pallagi Anikó. Papes Béla. Papp László, Pusztai Mária, Solténszky Tibor. Szendi Mária. Szirtes Edina, Vági Bence, ifj. Vági László, Vági László, valamint a szentesi Horváth Mihály Gimnázium drámatagozatos diákjai adták elő. A hangfelvételt bemutatóját szombaton délután fél 5-kor tartják az Ady téri egyetemi épület Auditórium Maximumában, ahol megemlékeznek a három éve elhunyt Paál Istvánról is. Hollós! Zsolt