Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-14 / 38. szám

II. EGY SZÁZALÉK SZERDA, 2001. FEBRUÁR 14. A falusi turizmus elkerüli a térséget A lakossági megtakarítások céljai (százalékban, 2000. december) Országosan: Dél-Alföldön: Végkielégítésről - nyugdíj előtt DM/DV-információ A nyugdíjba készülök munkaviszonyának megszüntetésekor különleges - és nemrég módosított - szabályok szerint állapítható meg: jár-e végkielégítés az illetőnek és ha igen, akkor mennyi az összege? Korábban nem járt végkielégítés akkor, ha az illető legkésőbb a munkaviszony megszűnésének időpontjában nyugdíjra vált jogosulttá. Akkor sem kapott ilyen címen semmit, ha előrehozott öregségi nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban vagy szolgálati nyugdíjban részesült, vagy részére korengedményes nyugdíjat állapítottak meg. A fentiekkel szemben a munka törvénykönyve új módosító szabálya alapján csak akkor nem jár végkielégítés a munkavállalónak (a nyugdíjazással összefüggésben), ha legkésőbb a munkaviszony megszűnésekor nyugdíjasnak minősül. A jogszabály szerint a „nyugdíjas" fogalma, részben jogi állapot, részben a nyugdíj tényleges megállapítását és folyósítását jelenti. Az előrehozott. illetve a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjra jogosult, de azt igénybe nem vett személyeknek viszont jár a végkielégítés, akkor, ha a munkaviszonyát 62. életéve betöltése előtt a munkáltató rendes felmondással megszűnteti. A végkielégítés tehát megilleti, mert ekkor még nem minősül nyugdíjasnak. A végkielégítés mértéke a munkáltatónál töltött munkaviszony idejétől függ. Ehhez képest legkisebb mértéke (3 év esetén) egyhavi, legmagasabb mértéke pedig (25 év esetén) hathavi átlagkereset. A törvényben meghatározott és a munkáltatónál eltöltött időhöz igazodó végkielégítések háromhavi átlagkereset összegével emelkednek, ha a munkaviszony a munkáltató rendes felmondása, illetve jogutód nélküli megszűnése miatt bomlik fel, az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését megelőző 5 éven belül. (A régi szabály szerint ez a munkavállaló reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtti öt évet jelentette.) Az új szabály értelmében, 2000. május 25-től, a törvénymódosítás hatálybalépésétől kezdődően, a végkielégítés mértéke akkor emelkedik a háromhavi átlagkereset összegével, ha a munkavállaló munkaviszonya a 62 éves öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtti öt év alatt szűnik meg. Váratlan kiadás Lakásvásárlás Gyarekak jövője Üdülés Elötakarékasság a nyugdíjas évekre 1 Autó Nincs céQ&f Egyéb kindások A vállalkozási övezet adottságai Makón és környékén Eredményes évet zárt a szegedi Hermán Ottá Horgászegyesület. Elérte, hogy évtizedek óta kezelt vizterületeinek halászati joga továbbra is az egyesületet illesse meg, így a tagoknak nem kell attól tartaniuk, hogy nem tudnak hol horgászni. Az is eredmény, hogy az egy főre jutó halfogás tavaly tíz kilóval meghaladta az országos átlagot. Az idén csúcsmennyiségű halat telepit vizeibe az egyesület, mely a jövő évtől zártkörűvé válik. Az új halászati törvény alapján az egyesület megpályázta a kezelésében lévő vízterületek halászati jogát. Először az önkormányzati tulajdonú repülőtéri tavak (Keramit-Teje s-Gumis-Temetőtó) vízrendszerének halászati joga rendeződött, a város harminc évre haszonbérbe adta a Hermannak, majd az állami tulajdonú Fehérpart-Szilvás, és az Algyői-főcsatorna halászati jogát nyerte el pályázati úton az egyesület, itt tizenöt évre szól a haszonbérleti szerződés. - Mindez bizonyítja: kitűnő szakembergárda segítségére számíthatunk: társadalmi munkában működtek közre a pályázat megírásában - mondja Schreiter Tibor ügyvezető alelnök. (A Sándorfalvi-tavat már korábban megvásárolta az egyesület.) Mennyi és milyen hal képünkét -, s ezt követi április elején 38 mázsányi (harminc mázsa azonnal visszafogható, nyolc mázsa még az idén eléri a méretet); mindkét tétel egymillió forint fölötti értékű. A hatékony halőrzést, a főállású halőr tevékenységén túl, hat társadalmi halőr is biztosítja. - A jövő évtől, közgyűlési határozat értelmében, zárt körűvé válik az egyesület hívja föl a figyelmet Schreiter Tibor a Hermán keretei közé a jelenlegi tagok és a december 31-éig belépők tartoznak majd. Az utánpótlást a gyermekhorgászként belépők biztosítják, felnőtteket kivételes körülmények között veszünk föl - teszi hozzá az ügyvezető alelnök. A tagokat kedvezmények illetik meg. Az idén életbe lépett, első kedvezmény - amely egyelőre minden, itt horgászét érint -, az, hogy a helyi horgászrendet az országoshoz igazították, ami enyhítést jelent, s így egy fajba tartozó nemeshalból egy nap alatt kettő helyett hármat, ún. egyéb halból öt kiló helyett tíz kilót vihet el a horgász. Ugyanakkor a szabálytalankodók komoly büntetésre számíthatnak. - A cél - mondja Schreiter Tibor hogy a Hermán európai körülményeket, jó halfogási lehetőségeket biztosítson azoknak, akik magukénak érzik az egyesületet, és védik a halat, vizet, környezetet. Farkas Csaba A kormány 1998-ban elöntött a Makó és Térsége Vállalkozási Övezet kijelöléséről, s meghatározta a stratégia irányelveit is. Ezek szerint az ipar fejlesztésének döntően a helyi adottságokon a mezőgazdasági alapanyag-termelésen -, valamint a határ menti együttműködésen, az idegenforgalom és a szolgáltatások fejlesztésének pedig a nemzetközi tranzitútvonal nyújtotta lehetőségeken kell alapulnia. A KSH napokban megjelent kiadványa csak az induláskori helyzetet rögzíthette, ám ez néhány év múlva bázisul szolgálhat az értékeléshez. A térség hétszáz kiskereskedelmi és kétszáz vendéglátó egységének jelentős hányada a makóiak, valamint az utazók számára nyújtja szolgáltatásait, a boltok és a vendéglátóhelyek 50-60 százaléka itt található. Alapvető cikkeket árusító holtok az övezet minden községében megtalálhatók, így valamennyi településen múködik élelmiszer-elárusítóhely, valamint - két falu (Ambrózfalva és Csanádalberti) kivételével - iparcikkeket kínáló egység is. Az érdemibb kereslettel rendelkező nagy lélekszámú településeken - Apátfalván, Csanádpalotán, Földeákon és Kiszomboron - szinte teljes körű a szakboltokkal való ellátottság. Az ötszáznál kevesebb lélekszámú községekben az üzletek az élelmiszerek, illetve a mezőgazdasági munkákhoz elengedhetetlen iparcikkek eladására szakosodtak. A kiskereskedelmi egységekkel való ellátottság 2, illetve 18 bolt között mozog ezer lakosonként, különösen jó, megyei átlag feletti az ellátottság a községek közül - a kis lélekszámból adódóan Klárafalvi utcakép. Nehezen marasztalják éjszakára a vendéget. (Fotó: Schmidt Andrea) Kövegyen (18) és a határ menti Nagylakon (16), valamint a központi szerepet ellátó városban, Makón (16). A legrosszabbul ellátott település Csanádalberti, amely közel 500 lakosát egyetlen élelmiszerüzlet látja el, illetve a majd 1500 lakosú Kübekháza. itt a négy élelmiszer- és két iparcikk üzlet mellett csak egy hírlapárus színesítette a kínálatot az adatfelvétel időszakában. Fontos szerepet töltenek be a községi kereskedelmi ellátásban a közös beszerzési háttérrel működtetett bolthálózatok. A vállalkozási övezet 12 községében a Marosmenti ÁFÉSZ, a többi település közül Kübekházán a Dél-Tiszamenti, Csanádpalotán a Tótkomlós és Vidéke, Nagyéren a Csanádpalota és Vidéke ÁFÉSZ van jelen, amelyeknél a Coop hálózat jelenti a közös beszerzési hátteret. Ezen kívül a CBA-hálózat részeként múködik élelmiszer bolt Makón és Pitvaroson. A körzet idegenforgalmi szempontból nem kiemelt terület, de természeti adottságai kedveznek a vízi- és rekreációs turizmusnak. A kereskedelmi férőhelyek szinte kizárólag a térség városában várják a látogatókat: Makón található a szálláshelyek 96 százaléka. A vállalkozási övezetben található a megye szálláshelyeinek hat százaléka, a vendégek és a vendégéjszakák számából ennél jóval kisebb, 2-3 százalékos a részesedése. Turisztikai vonzerőt javarészt csak a Maros, a makói Gyógyfürdó és a Hagymafesztivál jelenti. Az övezet településeinek programjai nem bizonyultak hosszú távú vonzerónek, a vendégek tartózkodási ideje nem érte el az országosnál rövidebb megyei, átlag két éjszakás vendégeskedést sem. A Makón szállást keresók közel azonos arányban érkeztek külföldról és belföldről, míg a két vendéglátóhellyel rendelkező falut inkább belföldiek látogatták. A vállalkozási övezethez tartozó nagylaki határátkelőn vonul át a megye Románia felé irányuló legnagyobb nemzetközi forgalma. Nagylak mellett 2000 októberétől a térség másik településén, Kiszomboron is megnyílt a határ Románia felé. Az új átkelő megépítéséhez mindkét oldalon felhasználják a nemzeti Phare-programok keretében rendelkezésre álló, a románmagyar határ menti együttműködés fejlesztését szolgáló EU-alapokat is. Az egyelőre csak személyforgalmat kiszolgáló határállomáson még igen jelentós fejlesztések szükségesek. A vállalkozási övezetben körülbelül két és fél ezer vállalkozás - a megyében levó szervezetek 8 százaléka - működik. A térségben erós városi koncentráció érvényesül: Makón dolgozik a gazdálkodók kétharmada, a többi tizenhét településen pedig csupán az egyharmada. Jelentős számú vállalkozás különbözó okok miatt - csód-, felszámolási, végelszámolási eljárás, szüneteltetés, megszűnés, stb. - nem működött, ezekkel együtt a nyilvántartásban mintegy 3500 vállalkozás szerepelt. A működő vállalkozások száma 1996 óta, a megyei tendenciával összhangban bővült, ám 1998 óta - amikor ezt a területet vállalkozási övezetté nyilvánította a kormány - nem emelkedett látványosan a vállalkozások száma, jelentősebb növekedés csak Királyhegyesen és Kövegyen történt. A vállalkozási kedv a településeken az utóbbi négy évben alig változott, 1998-ban enyhe javulás figyelhető meg Ferencszálláson és Óföldeákon, a rákövetkező évben viszont kicsit visszaesett Csanádalbertin és Marosleién. A legtöbb működő vállalkozás fó tevékenysége szerint a kereskedelem, javítás és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás gazdasági ágakba tartozik. Az összes szervezet majdnem a fele folytat ilyen tevékenységet. A kereskedelmi vállalatok száma az utóbbi években fokozatosan csökkent, három év alatt összesen hat százalékkal. A csökkenést nagyrészt a makói székhelyű cégek megszűnése okozta. Az övezet vállalkozásainak % százaléka 10-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztat, ami megfelel a megyei arányoknak. A 10 és 49 közöttiek három százalékot, az 50 és 250 közöttiek alig egy százalékot képviselnek. Ennél is nagyobb mindössze kettő van Makón. Nagyon kevés külföldi érdekeltségű vállalat múködik a térségben - mindössze egy százaléka az övezet vállalkozásainak és valamivel több mint két százaléka a megye külföldi vállalkozásainak. Körülbelül 700 embernek biztosítanak munkahelyet, a foglalkoztatottak átlagos létszáma valamivel magasabb húsznál. Az alkalmazottak száma alapján felállított sorrendben az első helyen a Gumimúvek (Makó), a másodikon az ASS bútorgyártó cég (Makó), a harmadik helyen pedig a szintén makói székhelyű mezőgazdasági gépgyár áll. A sorrendben következó cég viszont már nem Makón, hanem Kübekházán múködik és ingatlankezeléssel foglalkozik. Kovács András Azé a víz, aki „megműveli" Nyurgapontyot is telepítetlek A hermanos vizekbe a minap 25 mázsa ponty került. (Fotó: Karnok Csaba) Haltelepítés a Keramiton. rült tavaly a hermanos vizekbe? A múlt évben - gondolva azokra, akik folyóvizeinken nem horgászhattak a tiszai cianidmérgezés miatt - a szokásoshoz képest is több halat telepített az egyesület. Közel 5 millió forint értékben került hal a vízbe: 80-90 mázsa ponty (köztük 300 kiló dunai nyurga, amelyet minden vízbe szétosztottak, hátha leívik, s marad is meg ivadék), nagy mennyiségű keszeg. 50 ezer darab süllő- és 80 ezer csukaivadék. A Gumisba kísérletképpen 300 kiló márna is jutott. A horgászok eredményei nagymértékben tükrözték a telepítés hatását: az egyesület hatvan hektárnyi vízterületén 145 mázsa hal került horogra a fogási naplók tanúsága szerint. Az egyénenkénti átlagfogás 27.1 kiló volt. ez tíz kilóval több az országosnál. Hatvannyolc horgász száz kilón fölüli mennyiségű halat fogott tavaly az egyesületi vizekben; közülük sokan - főleg a versenyzők - azok közé tartoznak, akik, mint Nyugat-Európában bevett szokás, visszaengedik a zsákmányt a vízbe. Az idén az üzemterv szerint összesen 180 mázsa halat telepít az egyesület. Eddig 25 mázsa méretes ponty került a hermanos vizekbe - lásd kéMediterrán megtakarítási mód Autóról álmodunk spórol, s bár a régióban is ez a legfontosabb megtakarítási cél, mégis, mintha itt nem tartanának annyira a sötét jövőtől. Az országos átlagnál ugyancsak kevesebben gondolnak a nyugdíjas évekre, pontosabban az előtakarékosságra. Az adatok szerint délen viszont fontosabbnak tartják az autóvásárlást, olyannyira, hogy míg az országos adatok szerint a megkérdezettek hét százaléka gyújt kocsira, nálunk ez az arány meghaladja a 17 százalékot. A kutatásból nem derül ki, hogy az édes élet vagy az országos átlag alatti jövedelmek befolyásolják a megtakarítási hajlandóságot, az viszont látszik, a dél-alföldiek 17 százaléka év közben hajlandó spórolni egy jó nyaralás érdekében. A felmérés megmutatja, hogy életkor szerint is eltérnek a megtakarítási szokások. Míg a 15-19 éves korosztály leginkább utazásra gyújt, a 20-29 évesek számára az otthonteremtés a legfontosabb cél. Az utánuk következő generáció a gyermekek jövője és taníttatása érdekében tesz félre, míg az ötven év felettiek a váratlan kiadások okozta kellemetlenségektől óvják családjukat. O. K. K. Bár a forint mindannyiunk zsebében ugyanannyit ér, úgy tűnik a dél-alföldiek az országos átlagtól eltérő módon értékelik a pénz. Egy nemrégiben napvilágot látott piackutatás ugyanis rávilágít: megtakarított öszszegek itt is lapulnak a lepedők, vagy a bankszámlaszámok alatt, ám másra gyűjtünk, mint honfitársaink többsége. Országos adatok szerint a lakosság 45 százalékának van valamennyi spórolt pénze, míg a Dél-AHoldön élók több mint fele dicsekedhet megtakarításokkal. Helyi beidegződés lehet a készpénzhez való olthatatlan vonzódás is, a lakosságnak egyharmada alszik nyugodtabban bankóval, míg kétharmaduk hajlandó számlán kezelni magtakarított pénzét. Ebben a körben magasan vezet a gyorsan mozdítható forintbetét, amit jóval kisebb arányban követ az életbiztosítás, illetve az értékpapír formájában konzervált anyagi biztonság. A táblázat jól illusztrálja, hogy a megtakarítás céljai az országon belül különbözőek. Váratlan kiadásoktól tartva honfitársaink 33 százaléka