Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-14 / 38. szám

SZERDA, 2001. FEBRUÁR 14. EGY SZÁZALÉK III. Csökken a családi Ma még hopp, holnap kopp pótlék vásárlóereje A gazdasági növeke­dés a háztartások több­ségében már tavaly ér­zetette hatását, a sze­génység mélysége csök­kent, s a kisgyermeke­sek helyzete érezhetően javult. Többek között ezeket állapította meg a Társadalomkutató Inté­zet (Tárki) legfrissebb háztartási vizsgálata. A kép persze nem ilyen derűs, a kutatások arra is rá­világítanak. hogy romlott az úgynevezett egyszülős, vala­mint a munkanélküli csalá­dok helyzete. A kilenc éve rendszeresen készített vizs­gálatok újabb felmérése so­rán a Tárki több mint kétezer családot keresett fel, rákér­dezve a jövedelemre, a fo­gyasztásra, a vagyoni hely­zetre, a családon belüli, nemzedékek közötti segít­ségnyújtásra és a társadalmi kapcsolatokra. Tény, hogy a gazdaság immár negyedik éve folya­matosan növekszik, ám a felmérés rávilágít arra, hogy ez nem csökkentette a társa­dalmi egyenlőtlenségeket. A leggazdagabb és legszegé­nyebb rétegek jövedelmi kü­lönbségei a rendszerváltás­kor nőttek drámaian, majd lassan, az évtized közepére beálltak a ma is tapasztalha­tó, átlagosan hat és fél szeres különbségre. A szociális ellátások terén érdekes változások mentek végbe. A munkanélküli ellá­tások nagy részét a legszegé­nyebb rétegek veszik igény­be, s a reálértéket figyelem­be véve ezek az összegek in­kább segélyt, mint jövede­lempótlást jelentenek. A ku­tatásból kiviláglik, hogy még érdekesebb az anyasági és a családi ellátások átren­deződése. Az anyasági tá­mogatások - a gyed vissza­állításával - veszítettek se­gélyjellegükből és megint inkább a közepes és maga­sabb jövedelműeknek jut­nak. A jelentés szerint min­den támogatási forma közül a szociális segélyek szerepe a legkisebb a szegénység enyhítésében, hiszen ezek a csekély összegek nem eme­lik a szegénységi küszöb fö­lé a háztartások jövedelmét. A családi pótlék fontossága ugyanakkor a legszegényeb­bek körében megnőtt. A sza­kértők ebből arra következ­tetnek, hogy a családi pót­lékban részesülők jövedelmi helyzete megromlott, s ezt egyébként valószínűsíti az a tény, hogy e pótlék vásárlóe­reje évról évre csökken. A megkérdezettek átlag­jövedelme alapján, a kutatók megállapították, hogy nótt az alacsony keresetű háztar­tások aránya. A szegénység súlyosságát, mértékét jelző mutatók ellentmondásosak, azt a szakemberek úgy összegzik, hogy maga a sze­génység ugyan nem csök­kent, de mélysége mintha enyhült volna. Azt vizsgál­va, hogy ki milyen kockázat­tal kerül a szegények közé, az eredmény évek óta válto­zatlan: az alacsony végzett­ségűek, a sokgyerekesek, és a gyermeküket egyedül ne­velők a leginkább veszélyez­tetettek. O. K. K. [ MAGYAR NEMZETI BANK j Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban Európára fölfűzött ország Ilyen mozgástere gaz­daságilag és politikailag kormánynak még nem volt - mondta el Petsch­nig Mária Zita, a Pénz­ügykutató Rt. főmunka­társa azon az előadá­son, amelyet nemrégi­ben a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparka­mara meghívására tar­tott. Ezzel az egy mon­dattal azt érzékeltette az elemző közgazdász, hogy az Orbán-kabinet nyugodt kül- és belpoli­tikai körülmények kö­zött dolgozhatott az el­telt egy esztendő során. Megszorító intézkedé­sekre - a kétéves költ­ségvetés miatt - legkö­zelebb 2003-ban kerül­het csak sor. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunka­társa az ezredforduló gazda­sági kilátásairól szóló előadása kezdetén utalt arra: egy évvel korábban, ugyan­csak februárban, ugyanezen a szegedi helyszínen „jósolt" a 2000-es várható folyama­tokról - és csaknem minden­ben igaza lett. Az 1999-es 4,4 százalé­kos GDP-növekedést 2000­ben 5,3 százalékos emelke­dés követte (200l-re saját számításai 5,1-ről szólnak). De honnan a dinamika, a je­lentós növekedési többlet ­tette föl a kérdést az előadó amikor a fogyasztás az 1999-es 4,6 százalékos nö­vekedés helyett 2000-ben mindössze 3,5 százalékkal nőtt, a beruházások üteme pedig szinten maradt? Nem másból, mint az export és az import különbözetéből: a ki­vitel és a behozatal közötti eltérés az 1999-es 0,8 helyett 3,1 százalék lett. A külső konjunktúra, az EU vevőké­pessége tehát 2000-ben döntően befolyásolta az or­szág növekedési pályáját. Ami az egyensúly muta­Petschnig Mária Zita: 2003-ban megszoritó intézkedések várhatók. (Fotó: Gyenes Kálmán) tóit illeti, a folyó fizetési mérleg hiánya 1999-ben 2 milliárd euró - a nemzeti bank már ebben a pénznem­ben számol - volt, 2000-ben 1,9 milliárd (200l-re a kuta­tó mínusz 2,4-et jósol.) A külkereskedelmi mérleghi­ány viszont 1999-ben 3, 2000-ben 3,8 milliárd dollár. A belső egyensúlyt az állam­háztartás deficitje jelzi: az 1999-es 3,7 százalékról 2000-ben 3,5 százalék lett, vagyis a büdzsé mínuszai csökkentek. A kérdés továbbra is az, vajon ezek a kimagasló eredmények egy nagyon jó gazdaságpolitikának köszön­hetőek, a jólét politikáját jel­zik-e, avagy más körülmé­nyek befolyásolják. S vajon tarthatók-e? Jelzésértékű a fogyasztói infláció alakulá­sa, amely az 1999-es 10 szá­zalékról mindössze 9,8-ra esett vissza, ráadásul oly módon, hogy az állam „me­gerőszakolta" a piacot (pél­dául nem emelte a szükséges mértékben a gázárakat). Ez nem jó - állítja Petschnig -, hiszen egy elfojtott infláció­ról beszélhetünk, ami az EU­ban nincs, és aminek normá­lisan működő piacgazdaság­ban legalább 2 százalékpont­tal magasabbnak kellene len­nie. Érdekes számokat kapunk a foglalkoztatás világából, ha azt vetjük össze, hogy 1999-ben 3,1, míg 2000-ben csak 1 százalékkal nőtt a munkát vállalók száma. A reálbérek pedig az 1999-es 2,7 százalékos növekedés helyett mindössze 1,2 száza­lékos pluszt voltak képesek felmutatni. A termelékeny­ség (amely 4,3 százalékkal nótt) és a reálbérek emelke­dése közötti különbség ak­kora, mint a Bokros-csomag idején. Vagyis: szó sincs ar­ról, hogy az infláció „nem csökkenését" valamiféle bér­kiáramlás okozta volna. A növekedés pillanatnyilag a munkavállalók kárára törté­nik, hiszen ahogy erősödik a GDP-termelés, csökken azoknak a jövedelemtöbble­te, akik ezt az eredményt lét­rehozzák. A makrogazdasági muta­tók tehát azt jelzik, hogy a 2000-es tendencia romló tendencia, a magyar gazda­ság ugyanis „fel van fűzve" a külgazdasági folyamatok­ra. Ahogy erősödött 1999­ben a nyugat-európai kon­junktúra, úgy fejlődött a ma­gyar gazdaság, s a szárnya­lás folytatódott 2000-ben is, ám az év vége felé, apró lé­pésekben ugyan, de fokoza­tosan mérséklődött a növe­kedési ütem. Akkor hát milyen gazda­ságpolitika várható? A kor­mány azt mondja, nem lesz változás az eddigiekhez ké­pest. A kutató szerint ez nem így van: 1998-99-ben az ország „rajta volt" az egyensúlyőrző pályán, bizo­nyos csendes kiigazítások­kal, megszorító politikával, az alátervezett inflációval „rajta is tartották", ennek azonban véget vet 2001. Itt most valóban az történik, amiről eddig csak álmodoz­tak, hogy olyan növekedési pályára került az ország, amikor nem kell figyelembe venni, hogy áramlanak ki a bérek, hogy nő a fogyasztás. „Most fogják kivinni az or­szágot az egyensúlyőrző pá­lyáról" - véli Petschnig Má­ria Zita. A folyamat egyik eleme a bérpolitika: a mini­málbér felemelése, az ál­lamháztartásban dolgozó 7­800 ezer alkalmazott fizeté­sének javítása, az egészség­ügy, a pedagógusok kiemelt bérezése. A reálkereset-nö­vekedés a kormány szerint 9 százalék, de az azért elkép­zelhetetlen - mondta a ku­tató -, mert az infláció nem 6 százalékos lesz, hanem több. Hihetetlen inflációs nyomás várható, miközben a felhalmozások nem nőnek. így a fogyasztás üte­me újra eléri az 1.999-es 4,5 százalékos növekedést. Többet fogunk költeni, mint amennyit megterme­lünk, romlanak majd a fi­nanszírozási arányok, a fo­lyó fizetésimérleg-hiány pe­dig a tavalyi 1,9 milliárd eu­róról 2,4-re nő. Ezt a csú­szást azonban mindenki „él­vezni" fogja, mivel több pénzt érez majd a családi kasszában. Az egyensúly­romlás böjtje pedig csak 2003-ban következhet be, ugyanis 2002-ben, a válasz­tások évében nem kell meg­szorításokra számítani. Fekete Klára Angol font 414.96 Ausztrál dollár 153.70 Cseh korona 7.67 Dán korona 35.58 Euró 265.49 Luxemburgi frank (100) 658.13 Finn márka 44.65 Francia frank 40.47 Görög drachma (100) 77.91 Holland r»rint 120.47 ír font 337.10 Német márka 135.74 Olasz, líra (1000) 137.11 Osztrák schilling 19.29 Portugál escudo (100) 132.43 Spanyol peseta (100) 159.56 Japán ven (100) 242.67 Kanadai dollár 188.89 Lengyel zloty 69.76 Norvég korona 32.38 Svájci frank 172.80 Svéd korona 29.65 Szlovák korona 6.08 USA dollár 285.69 Az 1%-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS ANDRÁS E-mail: egyszaz@delmag.var.sz.eged.hu Kamarai hírek Járulékfizetésről A kamara rendezvényt szervez „Járulékfizetés 2001." címmel, amelyen a 2001. évtől hatályos jogszabályokról, valamint az aktuális kérdésekről dr. Futó Gábortól, a téma egyik legismertebb szakemberétől kaphatnak tájékozta­tást. A rendezvény február 16-án, 10 órától lesz (az erede­ti helyszíntói eltérően) a Bartók Béla Művelődési Köz­pontban. Bővebb információ és jelentkezés a 62/426-343­as telefonszámon a kamarában. Marketingklub Értesítjük a kamarai marketingklub tagjait, hogy a Kama­rai Futárban megjelentetett február 20-ai rendezvényt egy másik időpontban tartjuk meg. A klub következő prog­ramjára március 6-án kerül sor, „Csongrád megye marke­tingstratégiája" címmel. (x) A Közlekedési és Víz­ügyi Minisztériumban (KVM) dr. Fónagy János miniszterrel folytatott tár­gyalásokat a közelmúlt­ban dr. Szeri István, a Ti­sza Volán Rt. vezérigaz­gatója, a Magyar Keres­kedelmi és Iparkamara közlekedési ügyekért fe­lelős aleln öke. A tár­gyalás során a fuvaro­zással és szállítmányo­zással foglalkozó vállal­kozások gondjai mellett szó esett a dél-alföldi út­hálózat fejlesztéséről is. A magyarországi fuvarozó­szakmában dolgozók jól tud­ják, hazánkban sok gond ter­heli ezt az alágazatot. A rend­szerváltást követő években tőkehiányos, a szakmai hoz­záértést gyakran nélkülöző kényszervállalkozások jelen­tek meg a fuvarozási piacon. Ám ha azt szeretnénk elérni, hogy a nyugat-európai köve­telményeknek megfelelően működjék a magyarországi fuvarozás és szállítmányozás, tiszta, átlátható, jogilag meg­felelően szabályozott viszo­nyokat kell teremteni e terüle­ten is. E nem könnyen meg­oldható problémáról tárgyalt a közelmúltban dr. Fónagy Já­nos miniszterrel a Közlekedé­si és Vízügyi Minisztérium­ban dr. Szeri István, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közlekedési ügyekért felelős alelnöke, a Tisza Volán Rt. vezérigazgatója. került a magyar infrastruktú­ra - az utak és hidak - álla­pota is. Dr. Szeri István a dél-alföldi úthálózat hiányos­ságait sorolva elmondta: nemcsak az okoz gondot e régió fuvarozóinak, hogy az utak minősége rosszabb, mint a dunántúli országrészben, hanem az is probléma, hogy az autópálya még mindig nem érte el az országhatárt, míg a már meglévő M5-ös pályaszakaszon jóval drá­gább a fuvarozás, mint az Ml-es illetve az M3-as autó­pályán. Ez pedig hátrányosan érinti az alföldi vállalkozó­kat, hiszen magasabb költsé­gek mellett tudnak elvállalni egy-egy fuvart, mint az or­szág más régióiban élő ver­senytársaik. Hosszabb távon csak az nyugtatná meg a dél­alföldi fuvarozókat, ha az M5-ös sztráda hasonló felté­telek mellett fogadná a gép­járműveket, mint az Ml-es és az M3-as, vagyis ez az autó­pálya is bekapcsolódna az ol­csóbb matricás rendszerbe. Azt szeretnék elérni a fu­varozásban dolgozók, hogy az AKA Rt. minél hamarabb hozzálásson az M5-ös autó­pálya még hiányzó szakaszá­nak építéséhez.. Ez a beruhá­zás azért is fontos,, mert a ju­goszláviai demokratizálódási folyamat eredményeként a korábbinál jóval nagyobb forgalomra lehet számítani a déli végeken. Bátyi Zoltán Fónagy miniszterrel az alföldi úthálózatról Fuvarozók az autópályáért Dr. Vereckei Zoltán, a Volánbusz Rt. vezérigazgatója (balról), dr. Fónagy János miniszter és dr. Szeri István. (Fotó: Hancsovszki János) Mint dr. Szeri István el­mondta, a megbeszélésen tel­jes volt az egyetértés abban: a kamara a szállítmányozást végzó vállalkozások esetében egységes piaci működési, szakmai feltételrendszer mel­lett' - a szakmai szervezetek bevonásával - minősítési, il­letve regisztrációs feladato­kat végezzen. Az EU-csatla­kozásra készülve szükséges a nem menetrend szerint közle­kedő autóbuszos vállalkozá­sok piacra lépési feltételeinek pontos szabályozása is, ép­pen a szolgáltatást magas színvonalon végzó társasá­gok, valamint az utazóközön­ség érdekében. A kamara vezetése nagyon fontosnak tartja a hazai köz­lekedési vállalkozások Euró­pai Uniós felkészítését is. E program végrehajtásához nél­külözhetetlen a kamarák se­gítsége, amelyek részt vállal­nak a szakképzési feladatok ellátásában is. A kamarai ta­gok fontos igénye: a szak­képzési hozzájárulás címén befizetett forintjaikat vissza­forgathassák a közlekedési szakmai képzésre - hangzott el a tárgyalás során. A megbeszélésen szóba

Next

/
Thumbnails
Contents