Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-14 / 38. szám

SZERDA, 2001. FEBRUÁR 14. EGY SZÁZALÉK III. Csökken a családi Ma még hopp, holnap kopp pótlék vásárlóereje A gazdasági növekedés a háztartások többségében már tavaly érzetette hatását, a szegénység mélysége csökkent, s a kisgyermekesek helyzete érezhetően javult. Többek között ezeket állapította meg a Társadalomkutató Intézet (Tárki) legfrissebb háztartási vizsgálata. A kép persze nem ilyen derűs, a kutatások arra is rávilágítanak. hogy romlott az úgynevezett egyszülős, valamint a munkanélküli családok helyzete. A kilenc éve rendszeresen készített vizsgálatok újabb felmérése során a Tárki több mint kétezer családot keresett fel, rákérdezve a jövedelemre, a fogyasztásra, a vagyoni helyzetre, a családon belüli, nemzedékek közötti segítségnyújtásra és a társadalmi kapcsolatokra. Tény, hogy a gazdaság immár negyedik éve folyamatosan növekszik, ám a felmérés rávilágít arra, hogy ez nem csökkentette a társadalmi egyenlőtlenségeket. A leggazdagabb és legszegényebb rétegek jövedelmi különbségei a rendszerváltáskor nőttek drámaian, majd lassan, az évtized közepére beálltak a ma is tapasztalható, átlagosan hat és fél szeres különbségre. A szociális ellátások terén érdekes változások mentek végbe. A munkanélküli ellátások nagy részét a legszegényebb rétegek veszik igénybe, s a reálértéket figyelembe véve ezek az összegek inkább segélyt, mint jövedelempótlást jelentenek. A kutatásból kiviláglik, hogy még érdekesebb az anyasági és a családi ellátások átrendeződése. Az anyasági támogatások - a gyed visszaállításával - veszítettek segélyjellegükből és megint inkább a közepes és magasabb jövedelműeknek jutnak. A jelentés szerint minden támogatási forma közül a szociális segélyek szerepe a legkisebb a szegénység enyhítésében, hiszen ezek a csekély összegek nem emelik a szegénységi küszöb fölé a háztartások jövedelmét. A családi pótlék fontossága ugyanakkor a legszegényebbek körében megnőtt. A szakértők ebből arra következtetnek, hogy a családi pótlékban részesülők jövedelmi helyzete megromlott, s ezt egyébként valószínűsíti az a tény, hogy e pótlék vásárlóereje évról évre csökken. A megkérdezettek átlagjövedelme alapján, a kutatók megállapították, hogy nótt az alacsony keresetű háztartások aránya. A szegénység súlyosságát, mértékét jelző mutatók ellentmondásosak, azt a szakemberek úgy összegzik, hogy maga a szegénység ugyan nem csökkent, de mélysége mintha enyhült volna. Azt vizsgálva, hogy ki milyen kockázattal kerül a szegények közé, az eredmény évek óta változatlan: az alacsony végzettségűek, a sokgyerekesek, és a gyermeküket egyedül nevelők a leginkább veszélyeztetettek. O. K. K. [ MAGYAR NEMZETI BANK j Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban Európára fölfűzött ország Ilyen mozgástere gazdaságilag és politikailag kormánynak még nem volt - mondta el Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa azon az előadáson, amelyet nemrégiben a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara meghívására tartott. Ezzel az egy mondattal azt érzékeltette az elemző közgazdász, hogy az Orbán-kabinet nyugodt kül- és belpolitikai körülmények között dolgozhatott az eltelt egy esztendő során. Megszorító intézkedésekre - a kétéves költségvetés miatt - legközelebb 2003-ban kerülhet csak sor. Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt. főmunkatársa az ezredforduló gazdasági kilátásairól szóló előadása kezdetén utalt arra: egy évvel korábban, ugyancsak februárban, ugyanezen a szegedi helyszínen „jósolt" a 2000-es várható folyamatokról - és csaknem mindenben igaza lett. Az 1999-es 4,4 százalékos GDP-növekedést 2000ben 5,3 százalékos emelkedés követte (200l-re saját számításai 5,1-ről szólnak). De honnan a dinamika, a jelentós növekedési többlet tette föl a kérdést az előadó amikor a fogyasztás az 1999-es 4,6 százalékos növekedés helyett 2000-ben mindössze 3,5 százalékkal nőtt, a beruházások üteme pedig szinten maradt? Nem másból, mint az export és az import különbözetéből: a kivitel és a behozatal közötti eltérés az 1999-es 0,8 helyett 3,1 százalék lett. A külső konjunktúra, az EU vevőképessége tehát 2000-ben döntően befolyásolta az ország növekedési pályáját. Ami az egyensúly mutaPetschnig Mária Zita: 2003-ban megszoritó intézkedések várhatók. (Fotó: Gyenes Kálmán) tóit illeti, a folyó fizetési mérleg hiánya 1999-ben 2 milliárd euró - a nemzeti bank már ebben a pénznemben számol - volt, 2000-ben 1,9 milliárd (200l-re a kutató mínusz 2,4-et jósol.) A külkereskedelmi mérleghiány viszont 1999-ben 3, 2000-ben 3,8 milliárd dollár. A belső egyensúlyt az államháztartás deficitje jelzi: az 1999-es 3,7 százalékról 2000-ben 3,5 százalék lett, vagyis a büdzsé mínuszai csökkentek. A kérdés továbbra is az, vajon ezek a kimagasló eredmények egy nagyon jó gazdaságpolitikának köszönhetőek, a jólét politikáját jelzik-e, avagy más körülmények befolyásolják. S vajon tarthatók-e? Jelzésértékű a fogyasztói infláció alakulása, amely az 1999-es 10 százalékról mindössze 9,8-ra esett vissza, ráadásul oly módon, hogy az állam „megerőszakolta" a piacot (például nem emelte a szükséges mértékben a gázárakat). Ez nem jó - állítja Petschnig -, hiszen egy elfojtott inflációról beszélhetünk, ami az EUban nincs, és aminek normálisan működő piacgazdaságban legalább 2 százalékponttal magasabbnak kellene lennie. Érdekes számokat kapunk a foglalkoztatás világából, ha azt vetjük össze, hogy 1999-ben 3,1, míg 2000-ben csak 1 százalékkal nőtt a munkát vállalók száma. A reálbérek pedig az 1999-es 2,7 százalékos növekedés helyett mindössze 1,2 százalékos pluszt voltak képesek felmutatni. A termelékenység (amely 4,3 százalékkal nótt) és a reálbérek emelkedése közötti különbség akkora, mint a Bokros-csomag idején. Vagyis: szó sincs arról, hogy az infláció „nem csökkenését" valamiféle bérkiáramlás okozta volna. A növekedés pillanatnyilag a munkavállalók kárára történik, hiszen ahogy erősödik a GDP-termelés, csökken azoknak a jövedelemtöbblete, akik ezt az eredményt létrehozzák. A makrogazdasági mutatók tehát azt jelzik, hogy a 2000-es tendencia romló tendencia, a magyar gazdaság ugyanis „fel van fűzve" a külgazdasági folyamatokra. Ahogy erősödött 1999ben a nyugat-európai konjunktúra, úgy fejlődött a magyar gazdaság, s a szárnyalás folytatódott 2000-ben is, ám az év vége felé, apró lépésekben ugyan, de fokozatosan mérséklődött a növekedési ütem. Akkor hát milyen gazdaságpolitika várható? A kormány azt mondja, nem lesz változás az eddigiekhez képest. A kutató szerint ez nem így van: 1998-99-ben az ország „rajta volt" az egyensúlyőrző pályán, bizonyos csendes kiigazításokkal, megszorító politikával, az alátervezett inflációval „rajta is tartották", ennek azonban véget vet 2001. Itt most valóban az történik, amiről eddig csak álmodoztak, hogy olyan növekedési pályára került az ország, amikor nem kell figyelembe venni, hogy áramlanak ki a bérek, hogy nő a fogyasztás. „Most fogják kivinni az országot az egyensúlyőrző pályáról" - véli Petschnig Mária Zita. A folyamat egyik eleme a bérpolitika: a minimálbér felemelése, az államháztartásban dolgozó 7800 ezer alkalmazott fizetésének javítása, az egészségügy, a pedagógusok kiemelt bérezése. A reálkereset-növekedés a kormány szerint 9 százalék, de az azért elképzelhetetlen - mondta a kutató -, mert az infláció nem 6 százalékos lesz, hanem több. Hihetetlen inflációs nyomás várható, miközben a felhalmozások nem nőnek. így a fogyasztás üteme újra eléri az 1.999-es 4,5 százalékos növekedést. Többet fogunk költeni, mint amennyit megtermelünk, romlanak majd a finanszírozási arányok, a folyó fizetésimérleg-hiány pedig a tavalyi 1,9 milliárd euróról 2,4-re nő. Ezt a csúszást azonban mindenki „élvezni" fogja, mivel több pénzt érez majd a családi kasszában. Az egyensúlyromlás böjtje pedig csak 2003-ban következhet be, ugyanis 2002-ben, a választások évében nem kell megszorításokra számítani. Fekete Klára Angol font 414.96 Ausztrál dollár 153.70 Cseh korona 7.67 Dán korona 35.58 Euró 265.49 Luxemburgi frank (100) 658.13 Finn márka 44.65 Francia frank 40.47 Görög drachma (100) 77.91 Holland r»rint 120.47 ír font 337.10 Német márka 135.74 Olasz, líra (1000) 137.11 Osztrák schilling 19.29 Portugál escudo (100) 132.43 Spanyol peseta (100) 159.56 Japán ven (100) 242.67 Kanadai dollár 188.89 Lengyel zloty 69.76 Norvég korona 32.38 Svájci frank 172.80 Svéd korona 29.65 Szlovák korona 6.08 USA dollár 285.69 Az 1%-OT SZERKESZTETTE: KOVÁCS ANDRÁS E-mail: egyszaz@delmag.var.sz.eged.hu Kamarai hírek Járulékfizetésről A kamara rendezvényt szervez „Járulékfizetés 2001." címmel, amelyen a 2001. évtől hatályos jogszabályokról, valamint az aktuális kérdésekről dr. Futó Gábortól, a téma egyik legismertebb szakemberétől kaphatnak tájékoztatást. A rendezvény február 16-án, 10 órától lesz (az eredeti helyszíntói eltérően) a Bartók Béla Művelődési Központban. Bővebb információ és jelentkezés a 62/426-343as telefonszámon a kamarában. Marketingklub Értesítjük a kamarai marketingklub tagjait, hogy a Kamarai Futárban megjelentetett február 20-ai rendezvényt egy másik időpontban tartjuk meg. A klub következő programjára március 6-án kerül sor, „Csongrád megye marketingstratégiája" címmel. (x) A Közlekedési és Vízügyi Minisztériumban (KVM) dr. Fónagy János miniszterrel folytatott tárgyalásokat a közelmúltban dr. Szeri István, a Tisza Volán Rt. vezérigazgatója, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közlekedési ügyekért felelős aleln öke. A tárgyalás során a fuvarozással és szállítmányozással foglalkozó vállalkozások gondjai mellett szó esett a dél-alföldi úthálózat fejlesztéséről is. A magyarországi fuvarozószakmában dolgozók jól tudják, hazánkban sok gond terheli ezt az alágazatot. A rendszerváltást követő években tőkehiányos, a szakmai hozzáértést gyakran nélkülöző kényszervállalkozások jelentek meg a fuvarozási piacon. Ám ha azt szeretnénk elérni, hogy a nyugat-európai követelményeknek megfelelően működjék a magyarországi fuvarozás és szállítmányozás, tiszta, átlátható, jogilag megfelelően szabályozott viszonyokat kell teremteni e területen is. E nem könnyen megoldható problémáról tárgyalt a közelmúltban dr. Fónagy János miniszterrel a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumban dr. Szeri István, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közlekedési ügyekért felelős alelnöke, a Tisza Volán Rt. vezérigazgatója. került a magyar infrastruktúra - az utak és hidak - állapota is. Dr. Szeri István a dél-alföldi úthálózat hiányosságait sorolva elmondta: nemcsak az okoz gondot e régió fuvarozóinak, hogy az utak minősége rosszabb, mint a dunántúli országrészben, hanem az is probléma, hogy az autópálya még mindig nem érte el az országhatárt, míg a már meglévő M5-ös pályaszakaszon jóval drágább a fuvarozás, mint az Ml-es illetve az M3-as autópályán. Ez pedig hátrányosan érinti az alföldi vállalkozókat, hiszen magasabb költségek mellett tudnak elvállalni egy-egy fuvart, mint az ország más régióiban élő versenytársaik. Hosszabb távon csak az nyugtatná meg a délalföldi fuvarozókat, ha az M5-ös sztráda hasonló feltételek mellett fogadná a gépjárműveket, mint az Ml-es és az M3-as, vagyis ez az autópálya is bekapcsolódna az olcsóbb matricás rendszerbe. Azt szeretnék elérni a fuvarozásban dolgozók, hogy az AKA Rt. minél hamarabb hozzálásson az M5-ös autópálya még hiányzó szakaszának építéséhez.. Ez a beruházás azért is fontos,, mert a jugoszláviai demokratizálódási folyamat eredményeként a korábbinál jóval nagyobb forgalomra lehet számítani a déli végeken. Bátyi Zoltán Fónagy miniszterrel az alföldi úthálózatról Fuvarozók az autópályáért Dr. Vereckei Zoltán, a Volánbusz Rt. vezérigazgatója (balról), dr. Fónagy János miniszter és dr. Szeri István. (Fotó: Hancsovszki János) Mint dr. Szeri István elmondta, a megbeszélésen teljes volt az egyetértés abban: a kamara a szállítmányozást végzó vállalkozások esetében egységes piaci működési, szakmai feltételrendszer mellett' - a szakmai szervezetek bevonásával - minősítési, illetve regisztrációs feladatokat végezzen. Az EU-csatlakozásra készülve szükséges a nem menetrend szerint közlekedő autóbuszos vállalkozások piacra lépési feltételeinek pontos szabályozása is, éppen a szolgáltatást magas színvonalon végzó társaságok, valamint az utazóközönség érdekében. A kamara vezetése nagyon fontosnak tartja a hazai közlekedési vállalkozások Európai Uniós felkészítését is. E program végrehajtásához nélkülözhetetlen a kamarák segítsége, amelyek részt vállalnak a szakképzési feladatok ellátásában is. A kamarai tagok fontos igénye: a szakképzési hozzájárulás címén befizetett forintjaikat visszaforgathassák a közlekedési szakmai képzésre - hangzott el a tárgyalás során. A megbeszélésen szóba