Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-14 / 38. szám

Népszámlálás: túl a kétharmadán Makói övezet A Úthálózatunk „Petschnig-jövő Heti gazdaság i hajrá az adóhivatalban Akinek fizetnie kell, nem siet Ügyfélszolgálat februárban: nyomtatványhegyek és hosszú sorok. (Fotó: Miskolczi Róbert) Jó ütemben halad a népszámlálás összeírási munkáinak végrehajtá­sa, a Központi Statiszti­kai Hivatal legfrisebb je­lentése szerint a lakos­ságot érintő munkafázis kétharmadán van túl az ország. A tapasztalatok szerint szerte az országban kedvező a számlálóbiztosok fogadta­tása, az adatszolgáltatás megtagadása elenyésző számban fordult elő, a bizal­matlanság semmivel nem na­gyobb, mint más informá­ciógyűjtések esetében. A nagy összeírás végéhez közeledve egyre gördüléke­nyebb a munka, a számláló­biztosok gyakorlottsága, és a lakosság bizalma is napról napra erősödik. A statisztikai hivatal szakemeberei szerint az országban dolgozó 45 ezer összeíró - benne Csong­rád megye 1600 számlálója ­között ritkán fordulnak elő nem megfelelően felkészült vagy viselkedésükben kifo­gásolható számlálóbiztosok. Az ilyen eseteket fokozottan kísérik figyelemmel és a kér­dezők lecseréléséről a helyi jegyzők haladéktalanul gon­doskodnak. A hivatal min­den alkalmat megragad arra, hogy a lakosság biztonságér­zetét növelve leszögezze: az adatvédelmi előírásokat a legmesszebbmenőkig betart­Reklám Munkatársunktól Március elsején lép ha­tályba a módosított reklám­törvény, így e téma aktualitá­sa - főként a szakmai prog­ramok során - alig vitatható, így gondolták ezt a kamara Kommunikációs és Reklám­klubjának szervezői is, ami­kor holnap esedékes összejö­vetelükre dr. Rácz Gábort, a British American Tobacco Pécsi Dohánygyár Rt. válla­lati kapcsolatokért felelős igazgatóját invitálták. A szakember többek kö­zött nagyvállalati tapasztala­tai alapján, valamint a mar­keting egyetemi doktoraként és a Magyar PR Szövetség elnökségi tagjaként sajátos szemszögből látja és láttatja Munkatársunktól A Csongrád Megyei Agrárkamara csak meg­késve kezdhette el az új időszámítás szerinti munkáját. Noha a tör­vény értelmében már 2000. november l-jétől hozzáfoghattak volna az önkéntes kamarai tagsá­gon alapuló testületek a szervezet felépítéséhez, Csongrád megyében ez a munka későbbre ma­radt. Ennek oka, hogy mindössze december 12­én, a második forduló­ban sikerült elnököt vá­lasztani Tasnádi Gábor személyében. A Csongrád Megyei Ag­rárkamara - párhuzamosan az elnökválasztással - pályá­zatot írt ki a titkári szék be­töltésére is. Az elnökség ja­nuár 22-i ülésén a legjobb­nak Seprenyiné Erdei Gizel­la agrármérnök, genetikai szakmérnök, a kamara ko­rábbi munkatársának pálya­munkáját ítélte. Arról is ha­tároztak, hogy „energiataka­rékosan" mindössze négy szakembert alkalmaznak főállásban, négyen pedig a ják. A címre azért van szük­ségük, mert a munkahely ne­vének bejegyzése igen gyak­ran pontatlan. így a hiányos név és a pontos cím együtte­sen ad lehetőséget a kérdőív kódolásának fázisában (köz­vetlenül az összeíróív meg­semmisítése előtt) arra. hogy a munkáltató főtevékenysé­gét pontosan beazonosítsák. Ez azért szükséges, mert az elmúlt tíz év során talán se­hol nem zajlott le akkora vál­tozás, mint éppen a foglal­koztatottak ágazati struktúrá­jában, így erről ma Magyar­országon szinte alig lelhető fel megfelelően pontos, friss adatokon alapuló kimutatás. A népszámlálás az egyetlen lehetőség arra, hogy például az élelmiszeriparban dolgo­zók lakás-, élet- és munkakö­rülményeiről akár települési vagy kistérségi mélységű, valós információk álljanak rendelkezésre. A nemzetközi és a hazai népszámlálási gyakorlat egyértelműen igazolja, hogy az összeírási munka felének elvégzése után már nincs mód a népszámlálás társadal­mi hasznosságát jelentősen rontó módosításra. A mosta­ni magyarországi népszámlá­lás egyébként pontosan il­leszkedik az ENSZ által fel­ügyelt világnépszámlálás­hoz, melynek legdöntőbb alapelve a teljeskörűség. O. K. K. és lobbi előadásának választott témá­ját, a reklámszabályozás és a lobbizás összefüggéseit. Az eseményen szó esik még ar­ról, hogy milyen út vezetett a rendszerváltástól a médiatör­vényig, hogy a gyakorlatban „bevált-e" az 1997-es rek­lámtörvény, s hogy a most márciusban életbe lépő mó­dosítások milyen feladatokat rónak a szakma képviselőire. A klub-összejövetel feb­ruár 15-én, csütörtökön dél­után 15 órakor kezdődik, helyszíne a Hotel Novotel Lechner-terme lesz. A kama­ra és a szálloda vezetőségé­nek együttműködéseként a reklámklub soron következő idei eseményeinek a Novotel ad majd otthont. kamara közhasznú társa­ságánál dolgoznak majd. Az új kamara első dönté­sei közé tartozott egy hattagú szakértői kollégium létreho­zása. Az agrárszakemberek vállalták, hogy február 19-től a hét meghatározott napjain, előreláthatóan kedden és pénteken a tagság rendelke­zésére állnak. Ekkor díjmen­tesen adnak szaktanácsokat azoknak, akik felkeresik problémáikkal az agrárkama­rát. A szakmai kollégiumnak olyan az összetétele, hogy a tagok minden olyan kérdésre válaszolni tudnak, amelyek az állami támogatásokkal, az öntözéssel, vízrendezéssel, a területfejlesztéssel, a SA­PARD-, valamint az ISPA­pályázatokkal függnek össze. A tervek szerint kedden állattenyésztéssel, beruhá­zással, öntözéssel, területfej­lesztéssel és kertészettel kapcsolatos felvetésekre kaphatnak választ az ér­deklődők, pénteken jogi- és adótanácsadást tartanak, va­lamint a beruházásokról és az öntözésről tájékozódhat­nak a tagok. A szakértők a telefonon feltett kérdésekre is válaszolnak. bár több mint egy évti­z e d e működik a hazai adórend­szer, még­is úgy tűnik, elkerülhetet­len, hogy az utolsó na­pokban tumultus alakul­jon ki az adóhivatal iro­dáiban. Természetes, hogy akinek még fizetnie kell, nem siet bevallani jövedelmét. Holnap éjfé­lig adhatja postára a me­gyében nyilvántartott 22 ezer egyéni vállalkozó az adóbevallását, s az idén is igaz, a többség az utolsó pillanatra hagyja kötelezettsége teljesíté­sét. Péntektől viszont már késedelmi pótlékot is szed a hivatal a feledé­keny polgároktól. Ha csak az elmúlt évet nézzük, gyorsan kiderül, nem akármilyen „nagy­üzem" a megyei adóhivatal. 2000-ben, az előző évi jöve­delmük alapján közel 85 milliárd forint adót vallottak be és fizettek meg a megyé­ben élő magánszemélyek és az itt működő vállalkozások. Az állam Csongrád me­gyéből származó bevétele 15 milliárd forinttal nőtt egyet­len év alatt, s vélhetően ez a folyamat az idén tovább erősödik. - Február 15-ig 22 ezer egyéni vállalkozótól várunk adóbevallást. Eddig közel nyolcezren tettek eleget be­vallási kötelezettségüknek. Az idén is igaz az, hogy az adózók nagy része az utolsó pillanatra hagyja jövedelmé­nek bevallását és az adó megfizetését - mondja dr. Csurgó Edit, az APEH me­gyei igazgatóhelyettese. Bár az adórendszer nem sokat módosult az elmúlt év­ben, a nyomtatványok kitöl­tése mégis egyre bonyolul­tabbnak tűnik. Az idén egy négyoldalas „főlapon" és 14 különféle betétlapon lehet bevallani a jövedelmeket és a különféle járulékokat. Újdon­ság, hogy már nem kell külön Az ER­FO Kft. szegedi telepének több dol­g o z ó j a azzal ke­reste meg s z e r ­kesztőségünket, hogy noha a minimálbér janu­ár 1-je óta 40 ezer fo­rint, ők nem kapnak ennyit kézhez. A hely­zetre magyarázatot Fa­zekas Attiláné gazdasá­gi igazgatótól kaptunk. A Kálvária sugárút végén, a volt textilművekkel szem­beni ERFO-telepen mintegy 400 csökkent munkaképes­ségű embert foglalkoztat a budapesti központtal rendel­kező kft. Amikor arról kap­tébé-bevallást készíteniük az adózóknak, hanem mindent, még a járulékokat is egyszer­re lerendezhetik most az adó­hivatallal. - A társaságoknak csak május 31-ig kell bevallást ké­szíteniük, ám a csütörtöki ha­táridő rájuk is vonatkozik, hi­szen most kell számot adniuk a különféle járulékterhekről, a fogyasztási adóról és költ­ségvetéssel kapcsolatban ke­letkezett pénzmozgásaikról. Bár csak 22 ezer egyéni vállalkozónak kötelező feb­ruár 15-ig lezárnia tavalyi adóévét, mégis a jövő hét elejéig közel negyvenezer bevallásra számítanak a me­gyei adóhivatal munkatársai. Az ok egyszerű, azok a ma­gánszemélyek is igyekeznek bevallásaikat gyorsan postára adni, akiknek az adóhivatal tartozik, azaz adót igényel­nek vissza. Az elmúlt évek­ben az ilyen bevallások szá­ma jelentősen csökkent, s a visszaigényelt összegek is szerényebbek lettek. A ma­gyarázat egyrészt az, hogy az elmúlt években sokat csiszo­tunk hírt, hogy hiába a 40 ezer forintos minimálbér, az ott dolgozók ennél sová­nyabb összegeket visznek haza, szerettük volna kérdé­seinket az egység vezetőjé­nek feltenni. Már az első próbálkozás után kiderült, felvilágosítást csak a köz­ponttól kaphatunk, fotós kollégámmal pedig nem va­gyunk szívesen látott vendé­gek az üzemben. Az ERFO Kft. gazdasági igazgatója, Fazekas Attiláné érdeklődésünkre a követ­kező válaszokat adta telefo­non. A cégnek törvény adta lehetősége, hogy a csökkent munkaképességű embereket is teljesítménybérben fog­lalkoztassa - ez a 40 ezer forintos minimálbér beveze­tése előtt is így történt. Te­hát nem az vonatkozik rá­lódott az adórendszer, s így már év közben jól kiszámít­ható, kitől mennyit érdemes előlegként levonni. Másrészt az adóhatóság is egyre szigo­rúbban figyeli, jogosan kéri-e vissza pénzét az adózó. - A mendemondákkal el­lentétben nincs semmiféle tit­kos limit arra nézve, hogy mekkora összeg fölött vizs­gálódunk - állítja az igazga­tó-helyettes. - Mondhatnám azt is, minden visszakért fo­rintot alaposan górcső alá ve­szünk. Azokat a bevalláso­kat, amelyeken szerepel a jel­zés, hogy pénzt igényel vissza bennünk az adózó, el­eve külön kezeljük. Már csak azért is, mert a hivatalt ebben az esetben tör­vény kötelezi arra, hogy har­minc napon belül utalja vissza az adófizető járandó­ságát. Ezért azután ezek a be­vallások zöld utat kapnak a többi előtt. Kivéve persze, ha hibásak, akkor ugyanis be­hívják az adózót javításra, és a határidő újra indul. - Akkor sem utalhatjuk vissza autómatikusan a pénzt. juk, mint egy hivatali dolgo­zóra, aki valóban nem vihet haza fizetéskor kevesebbet a minimálbérnél. A teljesít­mény-bérezés ugyanis egé­szen más kategória. Amennyiben a dolgozók elérik azt a 100 százalékos teljesítményt, amely „testre szabott", vagyis megfelel rokkantsági fokozatuknak, betegségük állapotának, ügy jövedelmük havi bruttó 40 ezer forint. „Ezt a teljesít­mény-minimumot el kell ér­nie a legalacsonyabb kate­góriában alkalmazottnak is" - mondta a gazdasági igaz­gató. Ha a dolgozó mégsem teljesíti az elvárásokat, havi bére arányosan kevesebb lesz. A 40 ezer forintos jö­vedelmet természetesen az sem kaphatja meg, aki csak 4-6 órában dolgozik. ha valaki elfelejtett nyilat­kozni arról, van-e fennálló köztartozása. Hiszen furcsa lenne, ha valaki az egyik ol­dalon adósa lenne az állam­nak, ám közben a másikon pénzt kérne vissza az adójá­ból. Sajnos, továbbra sok ron­tott bevallás érkezik az adó­hivatalba. Tavaly a beérke­zett adóívek 20 százalékánál vétettek kisebb-nagyobb hi­bát az adózók. Tipikus téve­dés, hogy elfelejtik aláírni a hivatalos iratot, márpedig enélkül érvénytelen a beval­lás. Jó figyelni arra is, hogy minden egyes betétlapot kü­lön-külön szignálni kell. Sok bevallásról hiányzik a nyilat­kozat arról, hogy üzemeltet-e televíziót az állampolgár, de az is elfelejtik beírni, melyik magán- vagy önkéntes nyug­díjpénztárba fizetik a járan­dóságot. Az APEH megyei igazga­tósága az idén a szegedi köz­ponti irodájában egy ügyfél­ablakot üzemeltet azért, hogy az elkészült bevallásokat a helyszínen számítógéppel el­A magyarázat logikus, ám - mint ahogy az a szer­kesztőségünkbe érkezett pa­naszokból is kitűnik - nem értik az emberek. A dolgo­zók úgy gondolják, azzal az állami támogatással együtt, amelyet a cég a csökkent munkaképességűek foglal­koztatása fejében kvótaként megkap, futnia kellene a minimálbér kifizetésére. A felvetéshez Fazekas Attiláné azt fűzte hozzá, hogy a termékek, amelyeket a csökkent munkaképes­ségűek állítanak elő, nyo­mott áron értékesíthetők a piacon. Ha a „tisztessége­sebb" béreket megpróbál­nák beépíteni a cirokseprű vagy a rongyszőnyeg árába, azokat nem vásárolnák meg az emberek. „Az állami do­tációval együtt is csak nulla lenőrizzék. Amennyiben az összefüggés-vizsgálaton át­esik a kitöltött adópapír, szinte biztos, hogy a revizo­rok előtt is megfelelő osz­tályzatot kap majd. - Az interneten is igyek­szünk segítséget nyújtani. Minden főbevallás letölthető a világhálóról. A számszaki összefüggések itt is kompu­terrel ellenőrizhetők, ezt ki­nyomtatva, szinte biztos, hogy precíz bevallás nyújtha­tó be. Tavaly az adózók fele tett nyilatkozatot arról, hogy sze­mélyi jövedelemadójának egy százalékát melyik társa­dalmi szervezetnek, alapít­ványnak kívánja átutaltatni. Az idén is hasonló arányban várják a felajánlásokat. Február 15-én nem ér vé­get az adófinis, hiszen a ma­gánszemélyeknek az idén is legkésőbb március 20-ig kell bevallaniuk jövedelemadóju­kat. Összesen ugyanis száz­százötezer adóbevallásra szá­mítanak az idén Csongrád megyében. Rafai Gábor eredményt ér el a kft." ­magyarázta a bizonyítványt a gazdasági igazgató. Hogy a csökkent munka­képességűek hány órát dol­gozhatnak, azt az üzemor­vos állapítja meg. S miután a 40 ezer forintos minimál­bért alapja a nyolcórás fog­lalkoztatás, aki csak négyó­rás teljesítményre képes, an­nak a jövedelme sajnos, 50 százalékkal kevesebb lesz. A dolgozók lehet, hogy megértik az amúgy logikus levezetést, de ettől helyze­tük nem lesz jobb, nagyon kevés pénzből kell a jö­vőben is megélniük. Holott ők abban reménykedtek, ja­nuártól 40 ezer forintnál ke­vesebbet nem vihetnek haza - törvényesen. Fekete Klára Agrárszakértők a kamaránál A csökkent munkaképességűek és a minimálbér „Félpénzen", kereszttel a hátukon

Next

/
Thumbnails
Contents