Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-14 / 38. szám

SZERDA, 2001. FEBRUÁR 14. SZEGED 5 m Valentin-napi hagyományok az ókortól mostanáig Győz a szerelem A szerelmesek napja­ként Magyarországon csak egy évtizede ün­neplik február 14-ét, ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar néphit­ben nem volt e nap ko­rábban is ünnep. Régeb­ben nálunk a nyavalya­törősök és a lelki bete­gek tisztelték Bálintot. Tőlünk nyugatra azon­ban alakja már az ókori Rómában összekapcso­lódott a szerelemünnep­pel. Ahány könyv, szinte annyi verzió született arról, ki volt valójában Valentin, más néven Bálint. Mégis, a különböző történetekből ki­rajzolódik egy római pap ké­pe, akit II. Claudius császár uralkodása idején, 269. feb­ruár 14-én kivégeztek. Való­színűleg azért halt mártírha­lált, mert segített az akkori­ban üldözött keresztények­nek. Szent Valentinra a keresz­tények pontosan egy nappal a Római Birodalom kedvelt Lupercalia ünnepe (február 15.) előtt emlékeztek. A ró­maiak szerelemünnepe nem csak időpontjával kapcsoló­dik a mai Valentin ünnep­hez, hanem ez utóbbi szerel­mes jellegét is az ókorból őrizte meg. Az ősi ünnepen ugyanis a papok felírták a város fiainak, lányainak ne­vét, majd a papírokat össze­gyűjtötték egy nagy vázá­ban. Ezután a fiúk találomra kihúztak neveket, s az így kialakult párok a monda sze­rint legalább a következő Lupercaliáig együtt marad­tak. Ez az ünnepélyes páro­sító játék tekinthető a mai Valentin napi szokások elő­futárának. Február 14-ét a szerelme­sek napjaként Magyarorszá­gon csak 1990-től ünneplik, ez azonban nem jelenti azt, hogy a magyar néphitben nem volt e nap korábban is ünnep. Az itáliai ókeresz­tény vértanú, Valentin le­gendáját nálunk is ismerték, s olvasható az Érdy-kódex­ben is. Eljutott hozzánk egy másik Bálint-történet is egy németországi püspökről, aki­nek az alakja később össze­olvadt a vértanú Valentin történetével, s egyszerre ün­nepelték meg mindkettőt. A német püspök segítségében elsősorban a nyavalyatörő­sök és a lelki betegek biza­kodtak, így e napon ők is ün­nepeltek. Akik ilyen beteg­ségre hajlamosak voltak, azok szívesen viseltek a nya­kukban úgynevezett bálint­keresztet, vagy frászkeresz­tet, amely a betegség elriasz­tására szolgált. Bálint napjá­hoz idójóslás is tartozott. Azt tartották, ha hideg, szá­raz idő van ezen a napon, akkor jó lesz az évi termés. Nyugat-európai, főleg an­gol nyelvterületen éltek olyan hiedelmek, miszerint a madarak e napon párosod­nak. Ez valószínűleg kap­csolódik a nap ősi, pogány párosító jellegéhez, valamint ahhoz, hogy a madarak érke­zése már a közelgő tavaszt jelzi. Magyarországon is azt tartották, hogy e napon vá­lasztanak párt a verebek, vagy jönnek vissza a vadga­lambok. Egyes területeken a madarak etetése is szokás volt. Bálint Sándor néprajz­kutató jegyezte fel azt a mindszenti régi magyar ha­gyományt, hogy e napon „csíkot söpörnek", vagyis utat vágnak az udvaron (akár van hó, akár nincs), s oda mindenféle gabonaszemet, aszalt gyümölcsöt szórnak ki az ég madarainak. Hegedűs Szabolcs csörög a Pannon GSM S Kedves olvasóink! Közérdekű problémái­kat, észrevételeiket, tapasztalataikat Nyilas Péterrel oszthatják meg. Ügyeletes munka­társunk reggel 8 és délután 4 óra között, va­sárnap 14 és 16 óra között várja hívásaikat a 06-20-9432-663-as mobiltelefon-számon. J Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tár­gvakat visszaadni szándékozó olvasóink in­gyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetés­felvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Lajtorján térf Ma kai piac és Móra-kert után... Hallá változik Roosevelt? A Belvárosi híd lábánál nyiló téren egykor tiszai halakat árultak. (Fotó: Karnok Csaba) Parkőrök. Nyári Fe­renc szerint a padok, ját­szóterek rongálását a régen bevált parkőri rendszer visszaállításával állíthat­nák meg. Csusza. Nevét, címét bizalmasan eláruló olva­sónk szerint elszomorító, hogy a magyar városok versenyképességét mutató listán Szeged lecsúszott három évvel ezelőtt elfog­lalt helyéhez képest. 10-es busz. A tarjáni idős és kis jövedelmű la­kók nevében telefonáló ol­vasónk szerint jó lenne, ha a 10-es autóbusz a Szilléri sugárút helyett (amelyen egyébként is sok járat köz­lekedik) a Budapesti körút, József Attila sugárút útvo­nalon közlekedne - így nem kényszerülnének kombinált bérlet váltására a Víztorony tér, Űrhajós utca, József Attila sugárút környékéről autóbusszal járók. APEH-dicséret. M.-né (teljes névvel, címmel, te­lefonszámmal mutatkozott be) afölötti örömében hí­vott föl minket, hogy élt az APEH biztosította lehető­séggel, és az adóhivatalban ellenőriztette frissen elké­szített adóbevallását (a do­kumentum hibátlannak bi­zonyult). Olvasónk üdvözli az APEH új szolgáltatását, mert az előzetes ellenőr­zéssel bosszúságot, sorban állást (esetleg: pénzt) taka­ríthat meg az adózó állam­polgár. Mászóhajó. R. I.-né az Alsókikötő sorról telefo­nált. Hívónk szomorúan, s nem kevés megdöbbenés­sel látta, amint lebontják a környék régi játszótereit. S bár bízik abban, hogy a szegedi játszótér-fölújítási programban lakóházuk környékére is építenek új játszóteret, a környékbeli gyerekekkel együtt sajnál­ja a „lerombolt", hajó for­májú mászókát, amely rop­pant népszerű volt a közeli óvodások körében is. Kapja vissza régi ne­vét a szegedi Roosevelt tér, s hívják ismét Hal térnek - e kéréssel for­dult a polgármesteri hi­vatalhoz a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Termé­szetvédelmi Egyesület (Csemete). A javaslatot helytörténész és nép­rajzkutató szakemberek is támogatják. Rudolf. Hitler, Mussolini ­az utóbbi bó száz esztendő utca- és térkeresztelési viha­raiban e neveket is viselte a ma Rooseveltként ismert sze­gedi tér. Dr. Szabó László, a Kiss Ferenc Csongrád Me­gyei Természetvédelmi Egyesület (Csemete) tagja azonban többedmagával azt szeretné, ha a tér visszakapná történetéhez, egykori szere­Az épület készen áll, szép és korszerű, de üres, s ma még kérdés, mikortól áll ellátásra ké­szen vészhelyzetekben a szegedi kórház új szár­nya, a sürgősségi be­tegellátó osztály? Pénz csak az építésre volt, a berendezés költségeire beadott pályázaton nem nyert a kórház. Most a kétéves költségvetésbe céltartalékként tervezték azt a 120 millió forintot, amennyi kellene a mini­mumfeltételek megte­remtéséhez. Pontosan olyan, mint a Vészhelyzetből ismert sür­gősségi központ. Csak ez még üres, s vélhetően egy jó ideig nem lép be a város be­tegellátó intézményeinek so­rába. A szegedi sürgősségi betegellátó osztályról van szó, aminek születését tavaly szeptemberben sajtótájékoz­tatóval egybekötött alapkőle­tétellel adta hírül a város ve­zetése. Az akkor hivatalban levő egészségügyi miniszter, Gógl Árpád szívügye volt a sürgősségi ellátás rendszeré­nek bővítése és színvonalá­nak emelése. Ennek okán a szegedi SBO létesítésének ötlete joggal számíthatott az exminiszter támogatására, ami abban is tetten érhető, hogy a város eredménnyel pályázott az SBO épületéhez péhez méltó, régi nevét, s is­mét a „Hal tér" elnevezés kerülne az utcatáblákra. Ja­vaslatát előadta a tiszai cián­szennyezés egyéves évfordu­lója alkalmából tartott meg­emlékezésen is. Dr. Szabó László előter­jesztésében kifejti, hogy Sze­ged egykori főutcája, a Tisza mellett fontos helyet töltött be a folyóról nyíló „Hal pi­acz tere", vagy „Hal tér", amelynek beszélő neve min­dent elárul a terület egykori szerepéről. A város legforgalmasabb pontján, a vár déli falánál, a kőhíd elődjeként szolgáló ha­jóhíd szegedi oldalán elterülő tér viselte még a „Latrán", „Lajtorján tér", Makai piac", Móra-kert" neveket is, de legtöbben csak Hal piacnak, Hal térnek ismerték. szükséges központi támoga­tást. Ennek köszönhetően - a szegedi önrésszel együtt ­került 95 millió forint az az­óta elkészült, sürgősségi be­tegellátó osztály megépítésé­re. Ám hiába teljesítette a ki­vitelező a 2000. december 31-i határidőt, s hiába történt meg idén januárban a létesít­mény műszaki átadása, úgy tűnik, a közeli jövőben nem kezdheti meg működését a sürgős esetek ellátására hiva­tott SBO. A kórház ugyanis nem nyert a tavalyi műszer­beszerzési pályázaton, ami csaknem egy időben történt Dr. Péter László nyugal­mazott egyetemi tanár, hely­történész (a névváltoztatási javaslat egyik támogatója) la­punk érdeklődésére elmond­ta, hogy a város árvíz utáni újjáépítése után fölébredő, túlzott Habsburg-tisztelet eredményeként, az uralkodó­család számos tagjáról ne­veztek el szegedi köztereket (olyanokról is, akiknek sem­mi közük sem volt Szeged­hez). Valéria, Gizella és Ste­fánia mellett így jelent meg Rudolf is Szegeden: neki a halpiac jutott. A névváltozás miatt még Mikszáth is bán­kódott akkoriban... A politikai hatalom válto­zásait jól tükrözték a Hal tér utcatáblái is, amelyeken a fa­sizmus idején, rövid ideig még Hitler és Mussolini neve is csúfoskodott. A háború Gógl távozásával. Az SBO alapkőletételekor még az volt a terv, hogy ez év tavaszán betegeket fogad az új épület­szárny, de ma már csaknem biztos, hogy ez nem lesz így. Az alapvető berendezések­hez, műszerekhez, az úgyne­vezett minimumfeltételek tel­jesítéséhez szükséges 121 millió forint elóteremtésére a város az egészségügyi mi­nisztériumtól kért segítséget. A kérésre még válasz nem érkezett, ezért az összeget céltartalékként betervezték a város - e héten közgyűlés elé kerülő - kétéves költségveté­után az oroszokkal szövetsé­ges amerikaiak népszerű el­nöke, Franklin Delano Roo­sevelt (akinek nevét nem az angol kiejtés szerint, hanem, holland származására tekin­tettel „Rózevelt"-nek kellene mondanunk) következett a keresztapák sorában. Dr. Szabó László szerint a tiszai halaktól hemzsegő piac nevé­nek visszaadása mellett a régi halászéletet, hajómalmot, bőgósorrú bárkát ábrázoló dombormű elhelyezésével is föleleveníthetné a város a tér­hez fűződő hagyományokat. A dr. Juhász Antal nép­rajzkutató, egyetemi tanár tá­mogatását is élvező kezde­ményezésről szóló javaslatot a polgármesteri hivatal igaz­gatási irodája terjeszti a közgyűlés elé. Nyilas Páter sébe. Ám, akár a központi támo­gatásból, akár helyi pénzfor­rásból kerül 121 millió, az SBO berendezése odébb van, hiszen ha meg lesz is a szük­séges összeg a berendezések­re, a közbeszerzési eljárás, a szállítás, a beszerelés még hosszú idót igényel. S igé­nyelne még plusz 190 millió forintot ahhoz, hogy az or­vostechnológiai tervek meg­valósuljanak. A még üres, szép és küllemében korszerű 720 négyzetméteres épület­ben a halványzöld szegélyek­kel díszített fehér falak és aj­tók határolta tereket a kor­szerű sürgősségi betegellátás követelményei szerint osztot­ták el: külön-külön helyiség van a baleseti sérültek, a sürgős belgyógyászati esetek vizsgálatára, a sokkos állapo­tok ellátására, a gipszelésre, a detoxikálásra, a mosdatásra, a sérültek, betegek megfigye­lésére, valamint az elkülöní­tésre. A különböző vizsgálók egy esetleges tömegbaleset esetén egybenyithatok. Az SBO-nak két bejárata van: a Kálvária sugárút felől az am­buláns ellátást igénylő sérül­tek mehetnek be, míg a mentők a kórház udvara felől gurulhatnak a négy mentőbe­állóba. Az, hogy az SBO mi­kortól áll ellátásra készen a vészhelyzetekben, ma még kérdés? Kalocsai Katalin KITÜNTETTÉK DR. BLAZOVICHOT. Két év­tizedes, kiemelkedő kutató­munkát ismert el a Nagy­Alföld Alapítvány azzal, hogy prof. dr. Blazovich László habilitált egyetemi magántanárnak, a Csongrád Megyei Levéltár igazgatójá­nak ítélte oda az idei „Pro Regione Alföldért" díjat. ETIKA ÉS GENETI­KA. Dr. Somfai Béla. az etika és bioetika professzora tart előadást „Etikai kérdé­sek a genetikában" címmel csütörtökön délután fél 6-tól Szegeden, a Szent József templom előadótermében. A jezsuita lelkészség program­ján elsősorban orvosok, egészségügyi dolgozók, s diákok érdeklődésére szá­mítanak. KÖNYVTÁRAKRÓL A KÁVÉHÁZBAN. A Mil­lenniumi Könyvtár (Szeged, Dugonics tér 12.) mai, szer­dai vendége dr. Varga And­rás. Az SZTE Központi Könyvtárának munkatársa a szegedi egyházi biblioté­kákról tart előadást. Az este 6 órakor kezdődő rendez­vényre a belépés díjtalan. AZ ÁVH TÖRTÉNE­TE. Ma 15 órától az újsze­gedi Rendezvényházban (Szeged, Közép fasor 1-3) mutatják be Kiszely Gábor ÁVH - Egy terrorszervezet története című könyvét, amely az elmúlt év végén jelent meg a Korona Kiadó gondozásában. A szerző be­szélgető partnere Kiss Ernő népművelő. A több sikeres kötet (Szabadkőművesség. História, titkok, szertartá­sok; A leleplezett szabad­kőművesség) szerzőjeként ismertté vált Kiszely Gábor most megjelent tényfeltáró munkájában jórészt még közzé nem tett dokumentu­mok alapján mutatja be a Rákosi-rendszer erőszak­szervezetét. PONTOSÍTÁS. A hétfői lapunkban az „Ezer négy­zetméter a kultúrának?" című írásunkban az építke­zés egyik tervezőjét. Gomb­kötő Lajos okleveles magas­építő mérnököt építésztech­nikusnak tituláltuk. Elnézést kérünk tőle! SZÜLŐK BÁLJA. Jóté­konysági céllal szervez idén is bált a Dél-alföldi Szülők Regionális Egyesülete. A közhasznú szervezet által a megyeházán megrende­zendő - látványos szórakoz­tató műsorral színesített ­programra február 24-én, szombaton 19 órától várják az érdeklódóket. VÉRADÁS. Januárban a vöröskereszt és a szegedi véradó állomás szervezésé­ben 1500-an 640 liter vért adtak Szegeden és környé­kén. A Centrum Áruházban 8-an. az ÁNTSZ-nél 23-an, a II. kórházban 33-an, a MOL Rt.-nél 24-en, a MÁV szegedi nagyállomásának dolgozói közül 11 -en, Új­szentivánon 54-en, Forrás­kúton 28-an, Üllésen 71-en, Röszkén 36-an, Ásotthal­mon 47-en, Zsombón 25-en, Dócon 20-an, Csengelén 28-an és a véradóállomáson 1105-en. Januárban 71 szívműtétet, 27 érműtétet és 7 veseátültetést végeztek a szegedi klinikákon. Véradás szerdánként 8 és 18 óra, a többi munkanapon 8 és 13 óra között. Kész, de üres a sürgősségi A mentők a kórház udvara felől gurulhatnak a kocsibeállókba. (Fotó: Miskolczi Róbert)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents