Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-12 / 36. szám

HÉTFŐ, 2001. FEBRUÁR 12. SZEGED 5 A ciánmérgezés évfordulóján Gyertyalángok a Tiszánál + + * Intenzív Ezer négyzetméter a kultúrának? Impozáns méretek, gyors munkatempó. (Fotó: Karnok Csaba) A Tiszán tavaly februárban végigvonuló ciánmérgezés pusztítására emlékeztek szombaton a szegediek. Elhangzott, Hogy a folyó újraéledése hosszú időt igényel, s egyelőre hiányzik a sokirányú folyamatot összefogó intézmény. Az ünnepségen javaslatot tettek a Roosevelt tér régi nevének (Hal tér) visszaadására is. Gyertyák és máglyatűz fényében emlékeztek meg szombaton a szegediek a tiszai ciánszennyezés első évfordulójáról. Közel ötvenen gyűltek össze a Roosevelt tér Tisza-part felőli oldalán, ahol szegedi általános iskolások paravánra rajzszögezett plakátjai mutatták a folyón egy éve levonuló méreghullám pusztítását. A megemlékezést a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület (Csemete) és a Tisza-Szamos Kormánybiztosi Iroda Alsó-Tisza-vidéki Képviselete rendezte. Amint bealkonyodott, a Tisza tiszteletére érkezők csoportja a rakpart rézsűjének oldalában meggyújtott máglyához vonult. A tüzet a folyó uszadékfáiból rakták. A Csemete tagjai gyertyákat osztottak a lobogó máglya körül állóknak, akik a fölerősödő szélben kezükkel védelmezték a tiszai katasztrófa emlékére gyújtott, apró lángokat. Dr. Makrai László, a tiszai kormánybiztosi iroda szegedi vezetője foglalta össze a ciánszennyezés előzményeit és lefolyását. A folyómérgezés óta eltelt évet értékelve nem titkolta, hogy a februári katasztrófa után csupán szeptemberben kezdte meg a mérgezés hatásának alaposabb vizsgálatát a Környezetvédelmi Minisztérium. A kormánybiztosi iroda meglehetősen korlátozott lehetőségek közepette dolgozott. Ennek oka többek között az, hogy a folyóval kapcsolatos ügyekben jelenleg éppen három minisztérium gyakorolja hatáskörét, s hiányzik a kutatásokat, azok eredményét, értékelését egy kézben összefogó intézmény. A kormánybiztosi iroda vezetője szerint a folyó lehető legteljesebb újraélesztése érdekében kívánatos lenne a teljes hullámtér védetté nyilvánítása. A jelenlegi jogi helyzet ugyanis esetenként több, mint furcsa - a tápéi part egyik szakasza például magánkézben van. A szakember szerint a ciánszennyezés arra is fölhívta a figyelmet, hogy a folyó (és általában: természetes környezetünk) védelméért ki-ki maga is sokat tehet. Ami mindannyiunknak hatalmában áll, az, hogy hétköznapi tevékenységeinkkel nem szennyezzük környezetünket (az irodavezető a „kivert falú" szennyvízaknákat és a folyóba dobált vegyszereket, műanyagokat említette példaként). Dr. Makrai László a máglya magasra röppenő, pattogó szikrái mellett állva elmondta még, hogy júniusban megrendezik a második Tisza-napot, s evezősversenyt is terveznek. Ezután dr. Szabó László következett: a megyei természetvédelmi egyesület tagja a Tisza-évforduló kapcsán javaslatot tett a Roosevelt tér eredeti nevének visszaadására. A teret ugyanis a XIX. század végén még Hal térnek hívták. Nem véletlenül: a téren működött a városi halpiac. A „visszakereszteléssel" újjáélesztenénk a város történetét őrző hagyományt. A névváltoztatási javaslatról szóló levelet a szegedi polgármesteri hivatalba is elküldték. Nyilas Péter Azt szer e t n é m , ha a tápai búcsúra, vagyis az idén szeptemberre elkészülne a ház - mondja a képviselőasszony, és látszik rajta, ezúttal nem jámbor óhajt fogalmaz. A Heller Ödön Művelődési Ház építése gyorsan halad, anomáliákról meg - szerinte - csak az irigyek beszélnek. - Tápét nem kell bemutatnom - mondja Tímárné Horváth Magdolna, aki a szegedi önkormányzatban Tápé fideszes képviselője. Híresen összetartó, zárt, a hagyományait őrző faluközösség ez. A művelődési házat, vagy ahogyan akkoriban, az ötvenes években mondták, a kultúrházat is kalákában építették föl a tápai emberek, és azóta is sokat tesznek a népművészeti értékek megőrzéséért. De tudni kell, hogy a mai kulturális és közélet sokkal többet jelent, mint a mi híres hagyományőrző együttesünket. Gyerekeknek, fiataloknak, felnőtteknek egyaránt vannak itt öntevékeny csoportjaik, klubjaik, mindnek szeretnénk helyet adni az új művelődési házban. Három szinten - szinte minden A képviselő asszony fogadóórájának a végére érkeztem, előbb körülnéztem az építkezésnél. Az 1998-ban átadott épületrész (első ütem) vidám napsárgára festett. Mögötte grandiózus munka folyik. A háznak lesz pincéje és padlástere is. Vagy inkább emelete? - Valószínűleg az emeleti részen rendezzük be a múzeumunkat, oda kerül a Molnár-hagyaték, amelynek anyaga hasonlít a Lelegyűjteményhez. És talán a gyékényszövés emlékei, hiszen úgy érzem, nekünk kell gondoskodni a tápéi háziipar értékeinek megőrzéséről is. A pincében raktárak kapnak helyet. A klubszobák, az aulával összenyitható, színpaddal rendelkező nagyterem mellett lesz egy 80 négyzetméteres új próbaterem, büfé, a megfelelő kiszolgáló helyiségekkel. Lehet lakodalmakat, bálokat tartani, de komoly konferenciákat, kiállításokat is. A ház a tápaiaké lesz. De Tápé Szeged kertje... Abban bízom, a városból is sokan kijárnak majd hozzánk és a különféle helyiségek bérbeadásából, egyébből, befolyik akkora összeg, hogy meg tudjuk oldani a működtetést. Ez az, mondom a képviselő asszonynak, ezért vagyok én itt. A népművelők szakmai szervezete, a Szegedi Közművelődési Tanács rendkívüli ülést hívott össze, amelyen egyebek mellett a tápai művelődési ház „fejlesztési és átszervezési elképzelései, anomáliák" tárgykörben akarnak tárgyalni. Ötödik sebesség - Mindent megbeszéltünk már, de ha kell, beszélhetünk tovább a szegedi népművelőkkel - vált kicsit türelmetlenebbre a képviselő. Megtudom, hogy a Bartók Béla Művelődési Központ igazgatóhelyettese, munkatársa, a tápai művelődési ház népművelője, a tervező és a képviselő aszszony január közepén megegyezett az összes szükséges tervmódosításról, amit a közművelődési szakemberek szükségesnek tartottak, s amelyeket az építkezés során még meg lehet valósítani. Anomália - egy szál se. Ez a képviselő asszony álláspontja. Arról lehet szó, hogy fertőzöttek vágjunk - magyarázkodom. Épül egy hatalmas művelődési ház, majdnem ezer új négyzetméter a kultúrának, végre, s mi ahelyett, hogy örülnénk, azt kérdezzük: kinek fogják eladni? Nem pusztán azért, mert nagyhirtelen, s úgy kezdődött meg az építkezés, hogy a házat üzemeltető felelős vezető nem is tudott róla... A történet majdnem évtizedes. Az első tervet a város egyik legnevesebb építésze készítette 1993-ban - nem lett belőle semmi, az építész úgy emlékszik azért, mert drágállották a költségeket városházán. A fő cél az lett volna (s a közművelődési szakemberek szerint máig ez lenne), hogy a virsli alakú, körülbelül 22-szer 7 méteres nagyterem és az elavult, szűk nyílású és nem kellő mélységű színpad kibővülhessen és normális méretű terem álljon a hagyományőrzők és más előadóművészek rendelkezésére. Egy építésziroda, az Agilitás Bt. tervei alapján elkészült a már emlegetett utcai épületszárny, körülbelül 34 millióért, 1998-ban. Ugyanez a tervezőiroda elkészítette a második ütem terveit is, de állítólag túl sokba került volna azt megépíteni. Akkor (tavaly) egy tápai származású, lokálpatrióta építész megcsinálta a második ütem terv-vázlatát, de elképzelése megmaradt vázlatban. A mostani építkezés Gombkötő Lajos és Kádár Ferenc tervei alapján folyik. Egyikük építésztechnikus, másikuk statikus mérnök. A januárban elkezdett munka eredményeként 737 négyzetméternyi épületrésszel bővül a meglévő 209 négyzetméteres. Mivel a városi költségvetés még ezután készül el, nem tudni, mennyi pénzt különítenek el a tápai építkezésre. Szakértői becslés szerint négyzetméterenként 120-150 ezer forint manapság az épületrekonstrukciók bekerülési költsége. Pantha rhei - örök mozgásban A tápai ház a szegedi Bartók hálózatának része. A Bartók vezetői nagyot néztek, amikor januárban észrevették, hogy fölvonult a kivitelező és megindult a rohammunka Tápén. De mit építenek? Mennyiért? És főleg: miért nem tud az egészről semmit a majdani üzemeltető, a Bartók igazgatósága? A munkásoktól kaptak egy fénymásolt tervet, átnézték és levelet fogalmaztak a fenntartó önkormányzatnak az aggályaikról. Nem sértettségből, amiért velük nem egyeztetett senki, hanem kötelező vezetői felelősségből. Az épülő ház ugyanis sokkal nagyobb lesz annál, hogysem az üzemelését meg lehetne oldani a jelenlegi szűkös költségvetésből és a jelenlegi szakember-létszámmal. Most, a költségvetés tervezésének idején arra gondolt a Bartók igazgatója, dr. Simoncsics János, hogy mégiscsak illene tudnia, mire, mit, miért és hogyan tervezzen. A népművelők másik fő aggálya az volt, hogy a terv meghagyta virslinek a tápai ház nagytermét és kicsinek a színpadát. Rámegy - ők úgy hallották - 70 millió és nem oldódik meg az a probléma, amiért az építkezés elindult. - Megmondom őszintén, legjobb lenne, ha elszakadhatnánk a Bartóktól és önálló költségvetési intézményként működhetne a Heller Ödön - vallott színt a képviselő asszony. - Ha ez nem megy, megfontoljuk, hogy kht.-ként működtetnénk. Mindenesetre menedzsert keresünk a vezetőjének, mert tisztában vagyunk vele, hogy minden korábbinál nagyobb bevételre kell szert tenni ahhoz, hogy közmegelégedésre szolgálhasson a tápaiaknak ez a ház. Úgy legyen. Bár egy 1999-es minisztériumi vizsgálat (amelyet azért végeztek el, mert Szegeden az önkormányzat át akarta szervezni - összevonni vagy gazdasági társaságként működtetni - a művelődési házakat) nem ajánlja a közművelődési intézmények jelenlegi szervezeti rendjének megváltoztatását, a főhatóság véleménye sem szentírás. A változó időkkel nyilván ez is változik. Mint a kultúráért is felelős alpolgármester információja, aki az idén január 18-án, a sajtótájékoztatóján még azt mondta, hogy az idén 27 millióért felújítják a Heller Ödön nagytermét... Sulyok Erzsébet PILINSZKY BACHRÓL - A KÁVÉHÁZBAN. Ma, hétfőn zenehallgatással egybekötött felolvasóestet tartanak a Millenniumi Kávéházban (Szeged, Dugonics tér 12.). A „Pilinszky Bachról"-est házigazdája Nagy István, narrátor Vizi Renáta. Közreműködik Sutyinszki Beáta és Csányi Ildikó. A délután 5 órakor kezdődő rendezvényre a belépés díjtalan. FELLEGI-KONCERT A BARTÓKBAN. Ma 19 órakor rendezik meg Fellegi Ádám zongorakoncert-sorozatának következő részét a Bartók Béla Művelődési Központ dísztermében. Az ismertető előadással egybekötött hangversenyen ezúttal Brahms esz-moll intermezzója, h-moll capricciója, valamint Beethoven Eroica változatok című műve csendül fel. A hangversenysorozatra a művelődési központban megváltott bérletek érvényesek vagy egy alkalomra szóló belépőjegyet is lehet váltani. KÖRNYEZETBARÁT SZENNYVÍZKEZELÉSI ELJÁRÁSOKRÓL tart előadást február 12-én (hétfőn), délután 6 órától, a szegedi Százszorszép Gyermekházban Mucsi Gábor környezetvédelmi és közegészségügyi szakmérnök. A belépés díjtalan. A BÁLI SZEZONRÓL esik szó a többi között ma, este negyed nyolctól a városi televízió „Jó estét, Szeged!" magazinjában. Interjút láthatnak Bayer Zsolttal, az 1100 év Európa közepén című film alkotójával. Benyik György egy szabadkai tanácskozásról számol be. Szó lesz még Szent-Györgyi Albert pusztulóban lévő szegedi házáról, valamint a Virág cukrászda sorsáról is. Nyertünk Az Élet és Irodalom és a Soros Alapítvány közös glosszapályázatán lapunk munkatársa, Podmaniczky Szilárd első helyezést ért el. „Ilyen újság" Szombat délután, egy óra múlt néhány perccel, s február ide, február oda, a nap melegen süt. Egy tanult barátom az éppen akkor vett újságjával a kezében - egy „ilyen újsággal", ahogyan azt lapunk Randi-rovatában olvashatják — buszra várt Szeged főterén. Tőle nem messze egy hamvas ifjú hölgy szobrozott. Az ő kezében is egy „ilyen újság" volt. Először csak félénken, majd egyre merészebben fixírozta e lányka barátomat, időnként pedig az „ilyen újságra" villant a tekintete. Aztán néhány perc után összeszedte magát korunkban, úgy tűnik, a nők a bátrabbak -, s odaállt a Randi-rovat mibenlétéről mit sem sejtő barátom elé: - Te vagy az, Ezüstnyár? Sarnyai Tibor csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémáikat, észrevételeiket, tapasztalataikat Nyilas Péterrel oszthatják meg. Ügyeletes munkatársunk reggel 8 és délután 4 óra között, vasárnap 14 és 16 óra között várja hívásaikat a 06-209432-663-as mobiltelefon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. Főpallér. A mai magyar politikai elit egyenlő a nullával - legalábbis ez a véleménye egy nyugdíjas olvasónknak. Szerinte, ha tizenkét főpallért (a művezető régies neve a kőműveseknél) odaállítanánk az ország élére, különb munkát végeznének, mint a politikusok. Hiszen ők csak az adófizetők pénzének a lefaragásával foglalkoznak. Kút. - Nagyon örülök, hogy végre rendbe tették, kicsinosították a szegedi Klauzál teret - csörögött K. H. Olvasónk ürömé az örömben, hogy egy fantáziátlan, kútnak egyáltalán nem nevezhető valamivel elrontották az összképet. Ezt az oroszlános alkotást rákényszeríttették a városra. Összeírok. - A sok szidás, panasz után dicsérjük is egy kicsit a szegény összeírókat - véli a Lomnici utca 38. szám alól telefonáló olvasónk. A hölgy szerint az őket felkereső népszámlálóra nem vonatkozik a sok rossz. Összeírójuk kedves, segítőkész, s nem tolakodó. Vásár. - Majdnem 30 évig volt állandó menetrendje a dorozsmai vásárnak, miért kellett ezt megváltoztatni - kérdezte az árusok nevében J. T. Az ország minden részéből érkeztek Szegedre eladók a hónap második vasárnapján lévő vásárra. Decemberben volt az utolsó, s februárban nem lesz. Három éve ráadásul áttették szombatra, ami sok árusnak nem felel meg. A döntéssel teljesen felborították a bevált szokást. Telefonálónk - a többiek nevében is - kéri, hogy az illetékesek tegyék vissza a dorozsmai vásárt a megszokott idejére.