Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-12 / 36. szám

6 HELYI TÜKÖR HÉTFŐ, 2001. FEBRUÁR 12. OTROÉM IKESZ Autócentrum 6724 Szeged, Kossuth L. Sgt 112. Tel.: (62) 471-242 Tel./Fax: (62) 489-490 Vass Autó 6600 Szentes, Csongrádi út 36. Tel.: (63) 400-193 Tel./Fax: (63) 314-222 www.skoda-auto.hu Vallás és tolerancia - Szabadkán Tegnap este Szabadkán befejeződött az a nemzetközi tudományos konferencia, amely A történelmi egyházak helyzete és szerepe Szerbiában a demokratizálódási folyamatok kezdetén cimet viselte. A Nyitott távlatok elnevezésű civil szervezet által tető alá hozott négynapos összejövetelen a hat országból összesereglett mintegy száz résztvevőtől csaknem 20 előadás és ugyanennyi hozzászólás hangzott el. A konferencia befejeztével a résztvevők 6 pontból álló zárónyilatkozatot fogadtak el. Szeged testvérvárosában, Szabadkán az elmúlt néhány esztendőben nem szerveztek ilyen magas szintű és ennyi résztvevővel zajló összejövetelt. A történelmi egyházak közül a katolikus, a református, az evangélikus, az unitárius, a görögkatolikus vett részt, de jelen voltak a zsidó és a muzulmán vallási közösségek képviselői is. Egyedül a szerb pravoszláv egyház nem tett eleget a meghívásnak. Ezt a résztvevők mindegyike kifogásolta, s megdöbbenésének adott hangot, annál is inkább, mert a szerbiai változások után kialakult társadalmi helyzetben a pravoszláv egyháznak jelentős szerepe van, és lesz is, a tolerancia, az emberi méltóság megőrzésében. A több mint egy évtizedes milosevicsi országlás után ugyanis nemcsak a gazdaság hever romokban, hanem a lakosság morális állapota is. Ezen pedig csak úgy tehetjük túl magunkat, ha megfogjuk egymás kezét, mondották a hazai vallásszociológusok, politológusok és a civil szervezetek képviselői. A tudományos tanácskozáson 6 pontból álló zárónyilatkozatot fogadtak el, amelynek lényege, hogy a jövőben Szerbia hatályos törvénnyel szabályozza az egyház és az állam kapcsolatát, megfelelő autonómiát biztosítson az egyházaknak és a vallási közösségeknek, az áprilisi népszámlálás alkalmával pedig a polgárok nyilatkozzanak felekezeti hovatartozásukról is. Kisimre Ferenc Ki látta? Munkatársunktól Az elmúlt hét csütörtökén délután 2 óra körül közlekedési baleset történt Szegeden, a Csongrádi sugárút 12. számú ház előtt. A parkolóból figyelmetlenül tolatott ki egy személygépkocsi, a hátuljának egy kerékpáros nekiütközött. A biciklis a földre esett, a jármű pedig megállás nélkül továbbhajtott. A kerékpáros 8 napon'belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A rendőrség kéri, hogy akik a balesetet látták, azok jelentkezzenek a 107-es hívószámon, vagy a 477-577-es telefonszám 11-14-es mellékén. Régi hagyományok elevenedtek fel a zsombói farsangon. Maszkások tuskót húzva vonultak végig a falu utcáin. Szekérre kötözve vitték magukkal a kisze bábut. A telet jelképező alakot a menet végén egy hatalmas máglyán elégették. Harminchét asszony sütötte a különféle fánkokat; volt rózsa, farsangi, csöröge és egérke is. Az egész napos mulatság bállal végződött. A hetvenes évek óta ünneplik újra a farsangot Zsombón. A helyi általános iskola nyugdíjas igazgatója, Kálmán Ferenc fogja össze a hagyományőrző csapatot. Kutatást folytattak a dorozsmai földi falvak, így Zsombó eredete után is. Egykoron a Jászságból, főleg Jászfényszaruból telepítettek több tucat családot Kiskundorozsmára. Innen néhányuk elvándorolt, s kisebb falvakat, köztük Zsombót is megalapították. A hagyományaikat azonban magukkal hozták. Ilyen például a farsangi tuskóhúzás és a maszkás felvonulás. - Zsombón a farsang zső, Gyuris Zsolt és Sziládi Tibor húzta szekérre kötözték az úgynevezett kisze bábut. Ez jelképezi a telet, amit hatalmas örömujjongás közepette máglyán elégetnek. A falu orvosa, Kiss István kitalálta, hogy az idén éljen a báb. Szabó József vállalkozott is erre a feladatra. A szalmával kitömött kisze mellé kötözték Józsit is. A máglyához cipelték mindkét bábut. A közönség nagyon meglepődött, mikor hirtelen az egyik kisze életre kelt, aztán uzsgyi, kereket oldott. Harminchét asszony sütötte a fánkot. Gémes Mátyásáé és szomszédasszonya, Gábor Zoltánné rózsával rukkolt elő. Ezt a hagyományos zsombói fánkot három rész csöröge vagy ahogy a helyiek mondják, herőce tésztából rakják össze. A lapokat bevagdossák, forró olajba rakva pedig kinyílnak, mint a rózsa. Tálalás előtt megcukrozzák, közepére pedig savanykás lekvárt tesznek. Az egész napos mulatság bállal ért véget. Ezen a helyi színkör részleteket adott elő Csokonai Dorottyájából, majd a Bibuczi zenekar húzta a talpalávalót hajnalig. K. T. CITROÉN XSARA fj^ kadvazí áron Tóth-Káoátúl minden motor választékban már raktárról Is. FOLYAMATOS AKCIÓKRÓL ÉS KEDVEZMÉNYES SZERVIZDÍJAINKRÓL ÉRDEKLŐDJÖN SZALONUNKBAN Britten operája a Szegedi Nemzeti Színházban Szentivánéji vízió Hajnalig farsangoltak a zsombóiak Életre kelt a kisze báb A téltemető máglya előtt melegszik a felvonulás egyik résztvevője, a gólyalábas maszkás. (Fotó: Karnok Csaba) megünneplése a kezdeti lelkesedés után alábbhagyott mondta Monori Gyula művelődési ház igazgató. A nyolcvanas évek közepétől azonban ismét újraéledt ez a szép szokás. Szombaton közel tizenöt maszkás gyülekezett a falu főterén. Az iskola 7/a osztályosai egy hatalmas sportcipőnek öltöztek. Zsombó keramikusa, Szalma Valéria idén is maszkásnak állt. Tavaly cserépálarcot öltött, most viszont gólyalábakkal ment végig az utcákon. A menet főhelyét foglalta el a szekér. Három „lovat" fogtak be eléje. A subába, kucsmába bújt Maróti DeF(=>liri^Patin ' 1,3 literes motor' rádiómagnó' rtíllLldltailU kardánbox . ütközésvédő oldalcsík • 1 880 000 Ft 272 teres csomagtér • +ajándékcsomag *A képen látható modell extra felszereltségú CITROÉN TÓTH-KÁSA AUTÓ KFT. Márkakereskedés és Szervíz 6900 Makó, Szegedi u. 21. Mobil: 06-20-9430-261. Tel.: 62/212-105 Trubin Beáta (Titánia) és Andrejcsik István (Zuboly) jelenete a II. felvonásban. (Fotó: Karnok Csaba) ciációival mélyebb szintre, az ösztönök dzsungelébe vezet. A nyitó kép meghökkentő: a fellibbenő tüllerdő mögül komor külváros éjszakai képe tárul elénk vakító neonlámpákkal, két buszmegállóval, lepusztult telefonfülkékkel, üdítőital-automatával - és a színpad közepén egy valószerűtlenül hatalmas fekvő szamárral. A görögöknél a szamár a bujaságot jelképezte, Dionüszosz isten borosamfórát vivő állata volt. Jézus szamara az alázat és önkéntes szegénység mellett a test és a földi vágyak jelképe is, Shakespeare korában pedig a farsangi bolondok királyának hordozója, a bolondság szinonimája. A rendező a plüssfigurát az egész előadást meghatározó metaforává avatja: rajta alszik el Lysander, Titánia, óriási bendőjéből bújik elő az elvarázsolódott Zuboly, majd szerelmi fészekként is funkcionál. Zsótér Sándor biztosan olvasta a lengyel Jan Kott Kortársunk, Shakespeare című eretnek írását, bár nem feltétlenül ez magyarázza a modem prolinegyedet idéző színpadképet, a négy szerelmes athéni ifjú és a mesteremberek mai ruhába öltöztetését. A díszletet jegyző Ambrus Mária a sötét, rideg külvárosi valóság ellentéteként a II. felvonáshoz buja álomvilágot, az egész színpadot betöltő zöldellő, festett tüllerdőt tervezett. A darab jelenetei víziószerű mozgóképmutatványként peregnek le előttünk, különleges hatású ahogy az asszonytündérek biciklin karikázva éneklik a Lullabájt, Titánia altatódalát, vagy ahogy a díszpáholyból megszólaló Theseus és Hippolyta arcképe a színpadon álló két szerelmespárra vetítve megjelenik. Zsótér koncentrált figyelmet, kemény agytornát követel a nézőtől, és még így sem garantálja, hogy logikáját, utalásait mindenki követni tudja. A dirigáló Oberfrank Péter a színház zenekarával imponáló felkészültséggel és lelkesedéssel szólaltatta meg a kényes és igényes zenei szövetet: az áradó melódiák éppúgy biztos stílusérzékről árulkodtak, mint a karakteres, groteszk, parodisztikus részletek. Hasonlóan dicséretes teljesítményt nyújtott a női kar és a szólisták többsége is. Trubin Beáta könnyedén énekelte Titánia szólamának nehéz koloratúráit, az Oberont alakító kiváló színpadi érzékkel rendelkező, gyönyörű hangú főiskolás Szolnoki Apollóniát érdemes lenne erősebb szálakkal a társulathoz kötni, mert megjósolható: elsőrangú művész válik belőle. A Helénaként jeleskedő Dér Krisztinának és a Hermiaként remeklő Szonda Évának hálátlan feladat jutott, mert a rendezés minimalizált mozgásra, szinte merevségre kárhoztatta őket, minden érzelmet pusztán az énekszólam megformálásával és mimikával kellett kifejezniük. A Lysandert megformáló Drucker Péter és a Demetriusként színre lépő Réti Attila is igyekezett mindent kihozni az ugyancsak katonásra, szögletesre szabott szerepükből. A III. felvonásbeli színjátszó jelenet - amelyben a produkció bohócai, a mai átlagemberekként feltűnő kézművesek Pyramus és Thisbe komédiáját játsszák - tulajdonképpen önálló kis opera buffa, vagy inkább operaparódia, amellyel Britten a XIX. századi romantikus olasz opera túlzásait gúnyolja ki, mint ahogyan az eredeti szövegben Shakespeare saját Rómeó és Júliáját. Zsótér ebből ragyogó szextettet hozott össze: kacagtató volt, ahogy Timothy Bentch Dudásként virágmintás csiricsáré otthonkába bújva játszotta Thisbét (jelmeztervező: Benedek Mari), Zuboly szerepében a karakterszínészként mindig kitűnő Andrejcsik István brillírozott, Gábor Géza savanyú képű Vackort, Lőrincz Zoltán idegrohamos Gyalut, Kelemen Zoltán bárgyú Ösztövért, Piskoti László súlytalan Orrondit formált. A frigyre lépő Híppolytát és Theseust Tóth Judit és Altorjay Tamás arisztokratikus színekkel játszotta. Oberon tündérinasa, a csínytevő Puck szerepében Herceg Zsolt egyszerre jóságos és undok öreg manó volt, akinek búcsúzója most különösen találóan hatott: „Ha mi árnyak nem tetszettünk, / Gondoljátok, s mentve tettünk: / Hogy az álom meglepett, / S tükrözé e képeket. / E csekély, meddő mesét, / Mely csak álom, semmiség, / Nézze most el úri kegy, / Másszor aztán jobban megy." Hollós! Zsolt A józan diktálja Sokkolóan hatott a pénteki premierközönségre az első Szegeden bemutatott Britten-opera, a Szentivánéji álom. Sokan már az első szünetben feldúltan távoztak, a második felvonás.után is tucatnyi néző indult a ruhatárba, így a kezdeti telt ház a harmadik felvonásra láthatóan megfogyatkozott. Akik kitartottak, tüntetően ünnepelték az alkotókat vagy bukást emlegetve dühösen távoztak. Shakespeare talányos vígjátékát, a Szentivánéji álmot, úgy ismerik az angolok, mint mi a Csongor és Tündét: tananyag és az iskolai színjátszó körök kedvenc darabja. Benjámin Britten ezt tudva komponált belőle érdekes hangszerelésű, modern operát. A legnépszerűbb XX. századi angol zeneszerző darabjait írt tizenvalahány operát - már évtizedek óta világszerte játsszák, de Szegeden idáig egyiket sem tűzték műsorra. Pedig muzsikája nem csupán a vájt fülűek, hanem a nagyközönség tetszését is kivívta. Oberfrank Péter zeneigazgatóé az érdem, hogy a fogadtatással nem törődve vállalkozott a Szentivánéji álom bemutatására. Ráadásul azzal is növelte a kockázatot, hogy a nem épp a nézők kegyeinek kereséséről híres Zsótér Sándort kérte fel élete első operájának megrendezésére. Borítékolható volt, hogy a Britten—Zsótér párost első blikkre elutasítja a Verdin és Puccinin nevelkedett szegedi közönség. Mint ahogyan Kovalik Balázs Peter Grimes-produkcióját is felháborodás kísérte nemrégiben az Operaházban. Zalaszentivánéji álom címmel Zsótér Sándor Zalaegerszegen már színre vitte a Shakespeare-komédiát, így jól ismeri az irodalmi alapanyagot. Talán ebből is fakad, hogy nem középiskolás fokon értelmezi a darabot, szabad asszo-