Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-10 / 35. szám

SZOMBAT, 2001. FEBRUÁR 10. STEFÁNIA III. Erőmű az űrben? Munkatársunktól A japán kormány 2040-re gigantikus, napelemekből álló erőművet kíván az űrbe juttatni, hogy csökkentse az üvegház-hatást okozó gázok kibocsátását. A japán Gazdasági Minisztérium repülési, fegyverkezési és űrbéli fejlesztésekkel foglalkozó intézetének tervei szerint a napelem-erőmű 36000 km magasan, geostacionárius pályán kering (vagyis látszólag mozdulatlanul állna egy meghatározott pont felett), és másodpercenként egymillió kilowattos teljesítményével ugyanannyi energiát szolgáltatna, mint egy atomerőmű. A megtermelt energiát mikrohullámon sugározzák le a Földre. Oszamu Takenoucsi, az intézet vezetője szerint az űrkomplexum össztömege 20 ezer tonna, ára körülbelül két trillió jen (4,8 trillió forint) lesz. Az erőmű egyetlen hátulütője az lehet, hogy nem igazán gazdaságos, az illetékesek azonban remélik, hogy hamarosan sikerül lejjebb szorítani a költségeket. A kutatók nem titkolt célja a globális felmelegedés csökkentése: „az űr-erőmű nem bocsát ki széndioxidot, mely az egyik fő, üvegházhatást okozó gáz, és ezért a környezetvédelem szempontjából előnyösebb energiaforrás lenne, mint a hőerőművek" - állítja Takenoucsi. Majd azt is hozzáteszi, a naperőmű további előnye, hogy biztonságos, ezért nem merülhetnek fel vele szemben olyan félelmek, mint a nukleáris erőművek esetében. A horkolás nem csak rossz szokás Éjszakai légzési zavarok A legtöbben azt hiszik, a horkolás csak rossz szokás. Pedig lehet, hogy a légzés zavara, azaz túl hosszú vagy túl gyakori légvételi szünet okozza, és súlyos következményei lehetnek. Ez esetben vagy komoly életmódváltozás, vagy orvosi beavatkozás, gyógyszeres kezelés szükséges. A szegedi alváscentrumban akár be is fektetik a beteget egy-egy éjszakára, hogy megállapítsák, mi a baj. Ha az ember nem tud aludni, előbb-utóbb orvoshoz fordul, és ha más nem is történik, legalább altatót kapunk. A horkolást viszont a legtöbben természetes dolognak tekintjük, és eszünkbe sem jut orvoshoz fordulni. Pedig a horkolás kóros fajtája betegség, amit kezelni kell. Horkolás-ügyben dr. Várszegi Mária főorvost, a szegedi alváscentrum vezetőjét kérdeztük. A horkolásnak két fajtája van. A szokásos horkolás „hallgatózással" is jól megkülönböztethető kóros változatától: ritmusos, ki- és belégzéskor azonos, általában közepes erősségű hangkiadással jár, és általában csak mély alvásban jelentkezik. Ez a jelenség nem betegség, hátterében csupán a garatizmok természetes ellazulása áll. Kezelést sem igényel, elég, ha az ember megtalálja a megfelelő testhelyzetet, hason vagy félig hasonfekvő helyzetben alszik. Dr. Várszegi Mária (balról): A beteg éjszakáját műszerekkel figyeljük és elemezzük. (Fotó: Karnok Csaba) Egészen más a helyzet a kóros horkolással. Alvás közben bizonyos élettani funkciók nem állnak le, csak megváltoznak. Változik a szívritmus, a légzés pedig kevésbé szabályozott, kisebb-nagyobb szünetek szakítják meg. Ez addig nem jelent gondot, amíg óránként legfeljebb öthat, 10 másodpercnél nem hosszabb légzésszünet van. A horkolás azonban gyakran arra utal, hogy a légzésszünetek átlépik a normális hosszúságot vagy gyakoriságot. A kóros horkolás „hangzása" eltér a szokásosétól: nem ritmusos, a hangos belégzést egy hosszabb légzésszünet követi, majd a levegő megkönnyebbülés-szarű hang kíséretében távozik. A kóros horkolás az alvás bármely szakaszában jelentkezhet, így közvetlenül az elalvás után is. A kóros horkolásnak két oka lehet. Az egyik, hogy elzáródás vagy szűkület van a légutakban, a másik, hogy a központi idegrendszer nem megfelelően szabályozza a légzést. A kóros horkolás megzavarja az egészséges alvásszerkezetet. Egyes betegeknél nem alakul ki mélyalvás és álmodási periódus. Ha ez krónikusan, hosszú ideig így van, a beteg kimerült lesz, pszichésen és fizikailag is legyengül. Ennek ellenkezője is előfordulhat: a beteg aluszékonyabbá válik, és a mélyalvási periódus hosszabb, gyakoribb lesz a normálisnál. Tudományosan igazolt tény, hogy az éjszakai légzészavar növeli a szívinfarktus, a magas vérnyomás, az agyvérzés és más agyi károsodás kockázatát, ha pedig tartósan fennáll, lassú, folyamatos elbutuláshoz vezethet. Tudni kell azt is. hogy ha a kóros horkolást a központi idegrendszeri szabályozás zavara okozza, bizonyos altató-típusok veszélyesek lehetnek. Blokkolják a szervezet vészreakcióját, vagyis azt, hogy túl hosszú légvételi szünet esetén az agy „felébreszti" az embert. Ez, különösen mélyalvás esetén a hirtelen éjszakai halál egyik oka lehet. Horkolás esetén, különösen, ha a kóros változatról lehet szó, mindenképpen szakorvoshoz kell fordulni. A szegedi alvásközpont a városi szakorvosi ellátáshoz tartozik. A Vasas Szent Péter utcai rendelőbe beutalóval lehet jelentkezni bármilyen alvászavarral, így a horkolással is, a vizsgálatokat és a kezelést részben a társadalombiztosítás finanszírozza. Itt ambuláns rendszerben történik a vizsgálat: alapos beszélgetés után, szükség esetén a beteget infravörös érzékelővel „szerelik fel", amely otthon méri alvás közben a szívműködést és az oxigénfogyasztást. Súlyos esetben a beteget befektetik. vagyis a rendelőben tölti az éjszakát. Itt termo-elektródák segítségével figyelik a légvételi szünetek számát és hosszát. Ez a berendezés a be- és kilélegzett levegő közötti hőmérséklet-különbséget méri. Emellett elektromos nyúlásmérővel felszerelt szalaggal figyelik a mellkas és a has mozgását, az agyban lejátszódó folyamatokat pedig EEG rögzíti. Az így kapott adatokat számítógép veti össze és értékeli ki a beteg éjszakáját félperces bontásban. Amennyiben az derül ki, hogy kóros légzési zavarról van szó, vagy műtéti beavatkozással kell megszüntetni a légút elzáródását illetve szűkületét, vagy gyógyszeres kezelésre van szükség. Létezik ezen kívül egy fogászati megoldás is: egy éjszakára a fogra helyezhető segédeszköz, amely biztosítja, hogy csukva maradjon a száj. A legsúlyosabb esetekben egyenletes légzést biztosító készüléket kap a beteg. Sokszor azonban elég az életmód megváltoztatása: diéta, rendszeres mozgás vagy gégetoma is. Keczer Gabriella Névjegy Munkatársunktál Dr. Fenyvesi István 1931-ben született Szentesen. A leningrádi Herzen Intézetben szerzett orosz szakos középiskolai tanári oklevelet 1953ben, a szegedi egyetemén pedig francia szakon végzett 1961-ben. 1953-tól ez utóbbi intézmény orosz tanszékén helyezkedett el, az 1956os forradalom után hat évre általános iskolába „száműzték". 1962-től 1979-ig a szegedi tanárképző főiskola docense, 16 éven át tanszékvezető. 1979-től nyugdíjba vonulásáig, 1992-ig a JATE orosz (később szláv) tanszékének docense. Tavaly címzetes főiskolai tanárrá nevezték ki. 1973-tól 1990-ig az orosz nyelv- és irodalomtanárok magyarországi társaságának alelnöke, a szervezet Csongrád megyei tagozatának elnöke. Jó jel, ha a miniszterelnök felesége orosz nyelvvizsgára készül jegyzi meg félig tréfásan dr. Fenyvesi István orosz filológus és irodalomtörténész annak kapcsán, hogy az utóbbi tíz évben mélypontra süllyedt magyar-orosz gazdasági kapcsolatok meggyőződése szerint idővel ismét fellendülnek. Úgy véli, az orosz piacot pár év alatt nem kis részben ruszofóbiából számolták fel, s azóta az érzelmi skrupulusoktól nem szenvedő országok elhappolták előlünk. A nyugalmazott egyetemi docenssel abból az alkalomból beszélgettünk, hogy két nappal ezelőtt ünnepelte hetvenedik születésnapját. - Évtizedeken keresztül nemzedékeket tanítottak orosz nyelvre. Az oktatás hatékonysága azonban sokak szerint megkérdőjelezhető volt. Egyetért ezzel? - Az egyetem, majd a főiskola tanszékvezetőjeként is azt tartoltam fontosnak, hogy a leendő tanárok mindenekelőtt tudjanak jól oroszul. Ezt szolgálta a nyelvi laborunk, amely harmincnégy évvel ezelőtt első volt az országban, vagy akár az orosz nyelvű diákszínházunk is. A közhellyé laposodott vélemény az orosznyelv-tanulás általános sikertelenségéről - mint mondták, egy pohár vizet nem tudtak kérni nyolc év tanulás után - szerintem eltúlzott, és elsikkad mögötte azok teljesítménye, akik különböző szakmákban jó eredményeket értek el gyakorlati nyelvtudásukkal. hídnak is tekinthető, hiszen a második fele magyarorosz szinonimaszótárként szolgál. Most keresünk szponzorokat a kiadásra. Jelenleg pedig azzal foglalkozom, hogy szinte valamennyi nagy orosz klasszikus és a kortársak magyar témájú verseit, naplóit és útleírásait foglalom össze bibliográfiában. Eddig mintegy nyolcszáz író több mint háromezer oldalnyi művét regisztráltam. Ez az országos pályázati munka egy év múlva fejeződik be, s elektronikus adathordozón is megjelenik majd. A legfontosabbnak azt tartom, hogy e zömmel nehezen hozzáférhető szövegek több kötetes forráskiadványban közkinccsé válhassanak. Fordításból beugró - Ma is fordít még magyarra orosz írásokat? - Régebben főleg prózai okból fordítottam. Szövetkezeti lakásunk beugróját például annak idején a Rubinstein-féle általános pszichológia magyarítására szánt másfél esztendei munka hozta össze. Tolsztoj, Solohov, Bergyajev, Brodszkij, Petrusevszkaja, Poljanovszkij, Zaligin és Zoscsenko műveit viszont már kizárólag azok érdekessége miatt fordítottam le. Ez vonatkozik a nemrég elkészült Kuprin- és Szamojlov-átültetéseimre is. Most Blaise Cendrars versét fordítom a Párizsba szakadt jeles szegedi szobrász, Csáky József egyik alkotására. Részben ezen munkák mellékterméke az a közel félszáz levél, amelyet az évtizedek során megismert orosz és francia íróktól kaptam. Hegedűs Szabolcs A lakás beugrója műfordításból készült el Felértékelődik az orosz nyelv Ruszofóbia - Miután már több olyan korosztály is kijött az iskolákból, akiknek nem volt kötelező oroszul tanulni, egyre inkább felértékelődik e nyelv ismerete. Milyen jövője lesz az orosznak nálunk? - Ez sokban függ a kétoldalú gazdasági kapcsolatok alakulásától. A kilencDr. Fenyvesi István: A közhellyé laposodott vélemény az orosznyelv-tanulás általános sikertelenségéről szerintem eltúlzott. (Fotó: Schmidt Andrea) venes években tett utazásaim megdöbbentő élménye volt, hogy eltűntek a magyar élelmiszerek az orosz üzletekből. E félszázados múltú, világrésznyi piacunkat pár év alatt nem kis részben ruszofóbiából számolták fel, s azóta az érzelmi skrupulusoktól nem szenvedő országok elhappolták előlünk. Mindenesetre jó jel, ha a miniszterelnök felesége orosz nyelvvizsgára készül. - A helytörténeti kutatásnak sajátos irányát honosította meg a hatvanas években megjelent repertóriumaival, amelyekben összefoglalta, hogyan tükröződött az orosz kultúra a város csaknem százéves sajtójában... - Több száz hallgatóm segített abban, hogy kimutassuk, mit tett Szeged a klasszikus és a kortárs orosz irodalom és művelődés befogadása terén. S ha már a városhoz kötődésemről esett szó, idetartozik az olyan fehér foltok feltárásában végzett munka is, mint a szabadságharc helyi mozzanatainak orosz visszhangja, az oda került szegediek sorsa, itt járt írók, művészek emlékezései. Most — Szentpéterváron élő volt évfolyamtársaim segítségével - a nagy árvíz orosz visszhangjának, valamint Dankó Pista 1891es kinti szereplésének dokumentumait gyűjtjük össze. A híd eszméje - Amikor a tanszéken köszöntötték, tucatnyi nyelven megismert, több mint kétszáz publikációt felölelő munkásságából a „híd eszméjét" emelték ki. Mit ért ezen? - Leningrádban tanultam, ahol a több mint háromszáz híd jó részén átkeltem, s ez a hétköznapi cselekvés tudat alatt metaforává vált, magatartási, gondolatirányító eszme lett. Innen ered vonzódásom az irodalmi kapcsolatok tényei és törvényszerűségei iránt. A két irodalom egymás felé fordulásának jelei, tipológiai rokonságuk és különbségeik, a műfordítás kérdései, az orosz irodalom utóélete a hazai zenében, filmben és képzőművészetben - közleményeim zömének ezek a vezérszavai. - Nyugdíjba vonulása után is aktívan dolgozik. Mi késztette arra, hogy elkészítsen egy ezer oldalas szlengszótárt? - A hallgatók az új irodalmi művek szövegében egyre több szlengszóval találkoznak, s tanácstalanok, ezt ugyanis nem tanítják nekik, és a meglévő szótárakban sem lelnek rá ezekre a kifejezésekre. Az orosz-magyar szlengszótár kettős