Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-10 / 35. szám

SZOMBAT, 2001. FEBRUÁR 10. STEFÁNIA III. Erőmű az űrben? Munkatársunktól A japán kormány 2040-re gigantikus, napelemekből álló erőművet kíván az űrbe juttatni, hogy csökkentse az üvegház-hatást okozó gázok kibocsátását. A japán Gaz­dasági Minisztérium repülé­si, fegyverkezési és űrbéli fejlesztésekkel foglalkozó intézetének tervei szerint a napelem-erőmű 36000 km magasan, geostacionárius pályán kering (vagyis lát­szólag mozdulatlanul állna egy meghatározott pont fel­ett), és másodpercenként egymillió kilowattos telje­sítményével ugyanannyi energiát szolgáltatna, mint egy atomerőmű. A megter­melt energiát mikrohullá­mon sugározzák le a Földre. Oszamu Takenoucsi, az intézet vezetője szerint az űrkomplexum össztömege 20 ezer tonna, ára körülbe­lül két trillió jen (4,8 trillió forint) lesz. Az erőmű egyetlen hátulütője az lehet, hogy nem igazán gazdasá­gos, az illetékesek azonban remélik, hogy hamarosan si­kerül lejjebb szorítani a költségeket. A kutatók nem titkolt célja a globális felmelege­dés csökkentése: „az űr-erő­mű nem bocsát ki széndio­xidot, mely az egyik fő, üvegházhatást okozó gáz, és ezért a környezetvédelem szempontjából előnyösebb energiaforrás lenne, mint a hőerőművek" - állítja Take­noucsi. Majd azt is hozzáte­szi, a naperőmű további elő­nye, hogy biztonságos, ezért nem merülhetnek fel vele szemben olyan félelmek, mint a nukleáris erőművek esetében. A horkolás nem csak rossz szokás Éjszakai légzési zavarok A legtöbben azt hiszik, a horkolás csak rossz szokás. Pedig lehet, hogy a légzés zavara, azaz túl hosszú vagy túl gyakori légvételi szünet okozza, és súlyos következmé­nyei lehetnek. Ez esetben vagy komoly életmód­változás, vagy orvosi be­avatkozás, gyógyszeres kezelés szükséges. A sze­gedi alváscentrumban akár be is fektetik a be­teget egy-egy éjszakára, hogy megállapítsák, mi a baj. Ha az ember nem tud aludni, előbb-utóbb orvoshoz fordul, és ha más nem is tör­ténik, legalább altatót ka­punk. A horkolást viszont a legtöbben természetes dolog­nak tekintjük, és eszünkbe sem jut orvoshoz fordulni. Pedig a horkolás kóros fajtája betegség, amit kezelni kell. Horkolás-ügyben dr. Vársze­gi Mária főorvost, a szegedi alváscentrum vezetőjét kér­deztük. A horkolásnak két fajtája van. A szokásos horkolás „hallgatózással" is jól meg­különböztethető kóros válto­zatától: ritmusos, ki- és be­légzéskor azonos, általában közepes erősségű hangki­adással jár, és általában csak mély alvásban jelentkezik. Ez a jelenség nem betegség, hátterében csupán a garatiz­mok természetes ellazulása áll. Kezelést sem igényel, elég, ha az ember megtalálja a megfelelő testhelyzetet, ha­son vagy félig hasonfekvő helyzetben alszik. Dr. Várszegi Mária (balról): A beteg éjszakáját műszerekkel figyeljük és elemezzük. (Fotó: Karnok Csaba) Egészen más a helyzet a kóros horkolással. Alvás köz­ben bizonyos élettani funkci­ók nem állnak le, csak meg­változnak. Változik a szívrit­mus, a légzés pedig kevésbé szabályozott, kisebb-nagyobb szünetek szakítják meg. Ez addig nem jelent gondot, amíg óránként legfeljebb öt­hat, 10 másodpercnél nem hosszabb légzésszünet van. A horkolás azonban gyakran ar­ra utal, hogy a légzésszüne­tek átlépik a normális hosszúságot vagy gyakorisá­got. A kóros horkolás „hang­zása" eltér a szokásosétól: nem ritmusos, a hangos be­légzést egy hosszabb lég­zésszünet követi, majd a le­vegő megkönnyebbülés-sza­rű hang kíséretében távozik. A kóros horkolás az alvás bármely szakaszában jelent­kezhet, így közvetlenül az elalvás után is. A kóros hor­kolásnak két oka lehet. Az egyik, hogy elzáródás vagy szűkület van a légutakban, a másik, hogy a központi ideg­rendszer nem megfelelően szabályozza a légzést. A kóros horkolás megza­varja az egészséges alvásszer­kezetet. Egyes betegeknél nem alakul ki mélyalvás és ál­modási periódus. Ha ez króni­kusan, hosszú ideig így van, a beteg kimerült lesz, psziché­sen és fizikailag is legyengül. Ennek ellenkezője is előfor­dulhat: a beteg aluszékonyab­bá válik, és a mélyalvási pe­riódus hosszabb, gyakoribb lesz a normálisnál. Tudomá­nyosan igazolt tény, hogy az éjszakai légzészavar növeli a szívinfarktus, a magas vér­nyomás, az agyvérzés és más agyi károsodás kockázatát, ha pedig tartósan fennáll, lassú, folyamatos elbutuláshoz ve­zethet. Tudni kell azt is. hogy ha a kóros horkolást a köz­ponti idegrendszeri szabályo­zás zavara okozza, bizonyos altató-típusok veszélyesek le­hetnek. Blokkolják a szerve­zet vészreakcióját, vagyis azt, hogy túl hosszú légvételi szü­net esetén az agy „felébreszti" az embert. Ez, különösen mé­lyalvás esetén a hirtelen éjsza­kai halál egyik oka lehet. Horkolás esetén, különö­sen, ha a kóros változatról le­het szó, mindenképpen sza­korvoshoz kell fordulni. A szegedi alvásközpont a városi szakorvosi ellátáshoz tarto­zik. A Vasas Szent Péter ut­cai rendelőbe beutalóval lehet jelentkezni bármilyen alvá­szavarral, így a horkolással is, a vizsgálatokat és a keze­lést részben a társadalombiz­tosítás finanszírozza. Itt am­buláns rendszerben történik a vizsgálat: alapos beszélgetés után, szükség esetén a beteget infravörös érzékelővel „sze­relik fel", amely otthon méri alvás közben a szívműködést és az oxigénfogyasztást. Sú­lyos esetben a beteget befek­tetik. vagyis a rendelőben töl­ti az éjszakát. Itt termo-elekt­ródák segítségével figyelik a légvételi szünetek számát és hosszát. Ez a berendezés a be- és kilélegzett levegő kö­zötti hőmérséklet-különbsé­get méri. Emellett elektromos nyúlásmérővel felszerelt sza­laggal figyelik a mellkas és a has mozgását, az agyban le­játszódó folyamatokat pedig EEG rögzíti. Az így kapott adatokat számítógép veti össze és értékeli ki a beteg éj­szakáját félperces bontásban. Amennyiben az derül ki, hogy kóros légzési zavarról van szó, vagy műtéti beavat­kozással kell megszüntetni a légút elzáródását illetve szű­kületét, vagy gyógyszeres ke­zelésre van szükség. Létezik ezen kívül egy fogászati meg­oldás is: egy éjszakára a fogra helyezhető segédeszköz, amely biztosítja, hogy csukva maradjon a száj. A legsúlyo­sabb esetekben egyenletes légzést biztosító készüléket kap a beteg. Sokszor azonban elég az életmód megváltozta­tása: diéta, rendszeres moz­gás vagy gégetoma is. Keczer Gabriella Névjegy Munkatársunktál Dr. Fenyvesi István 1931-ben született Szen­tesen. A leningrádi Her­zen Intézetben szerzett orosz szakos középisko­lai tanári oklevelet 1953­ben, a szegedi egyete­mén pedig francia sza­kon végzett 1961-ben. 1953-tól ez utóbbi intéz­mény orosz tanszékén helyezkedett el, az 1956­os forradalom után hat évre általános iskolába „száműzték". 1962-től 1979-ig a szegedi tanár­képző főiskola docense, 16 éven át tanszékveze­tő. 1979-től nyugdíjba vonulásáig, 1992-ig a JATE orosz (később szláv) tanszékének do­cense. Tavaly címzetes főiskolai tanárrá nevez­ték ki. 1973-tól 1990-ig az orosz nyelv- és iroda­lomtanárok magyaror­szági társaságának alel­nöke, a szervezet Csong­rád megyei tagozatának elnöke. Jó jel, ha a miniszter­elnök felesége orosz nyelvvizsgára készül ­jegyzi meg félig tréfásan dr. Fenyvesi István orosz filológus és irodalomtör­ténész annak kapcsán, hogy az utóbbi tíz évben mélypontra süllyedt ma­gyar-orosz gazdasági kapcsolatok meggyőző­dése szerint idővel ismét fellendülnek. Úgy véli, az orosz piacot pár év alatt nem kis részben ru­szofóbiából számolták fel, s azóta az érzelmi skrupulusoktól nem szenvedő országok el­happolták előlünk. A nyugalmazott egyetemi docenssel abból az alka­lomból beszélgettünk, hogy két nappal ezelőtt ünnepelte hetvenedik születésnapját. - Évtizedeken keresztül nemzedékeket tanítottak orosz nyelvre. Az oktatás hatékonysága azonban sokak szerint megkérdő­jelezhető volt. Egyetért ezzel? - Az egyetem, majd a fő­iskola tanszékvezetőjeként is azt tartoltam fontosnak, hogy a leendő tanárok min­denekelőtt tudjanak jól oro­szul. Ezt szolgálta a nyelvi laborunk, amely harminc­négy évvel ezelőtt első volt az országban, vagy akár az orosz nyelvű diákszínhá­zunk is. A közhellyé laposo­dott vélemény az orosz­nyelv-tanulás általános si­kertelenségéről - mint mondták, egy pohár vizet nem tudtak kérni nyolc év tanulás után - szerintem el­túlzott, és elsikkad mögötte azok teljesítménye, akik kü­lönböző szakmákban jó eredményeket értek el gya­korlati nyelvtudásukkal. hídnak is tekinthető, hiszen a második fele magyar­orosz szinonimaszótárként szolgál. Most keresünk szponzorokat a kiadásra. Je­lenleg pedig azzal foglalko­zom, hogy szinte vala­mennyi nagy orosz klasszi­kus és a kortársak magyar témájú verseit, naplóit és út­leírásait foglalom össze bib­liográfiában. Eddig mintegy nyolcszáz író több mint há­romezer oldalnyi művét re­gisztráltam. Ez az országos pályázati munka egy év múlva fejeződik be, s elekt­ronikus adathordozón is megjelenik majd. A legfon­tosabbnak azt tartom, hogy e zömmel nehezen hozzá­férhető szövegek több köte­tes forráskiadványban köz­kinccsé válhassanak. Fordításból beugró - Ma is fordít még ma­gyarra orosz írásokat? - Régebben főleg prózai okból fordítottam. Szövetke­zeti lakásunk beugróját pél­dául annak idején a Rubins­tein-féle általános pszicholó­gia magyarítására szánt más­fél esztendei munka hozta össze. Tolsztoj, Solohov, Bergyajev, Brodszkij, Petru­sevszkaja, Poljanovszkij, Za­ligin és Zoscsenko műveit vi­szont már kizárólag azok ér­dekessége miatt fordítottam le. Ez vonatkozik a nemrég elkészült Kuprin- és Szamoj­lov-átültetéseimre is. Most Blaise Cendrars versét fordí­tom a Párizsba szakadt jeles szegedi szobrász, Csáky Jó­zsef egyik alkotására. Rész­ben ezen munkák mellékter­méke az a közel félszáz le­vél, amelyet az évtizedek so­rán megismert orosz és fran­cia íróktól kaptam. Hegedűs Szabolcs A lakás beugrója műfordításból készült el Felértékelődik az orosz nyelv Ruszofóbia - Miután már több olyan korosztály is kijött az is­kolákból, akiknek nem volt kötelező oroszul ta­nulni, egyre inkább fel­értékelődik e nyelv isme­rete. Milyen jövője lesz az orosznak nálunk? - Ez sokban függ a két­oldalú gazdasági kapcsola­tok alakulásától. A kilenc­Dr. Fenyvesi István: A közhellyé laposodott vélemény az orosznyelv-tanulás általános sikertelenségéről szerintem eltúlzott. (Fotó: Schmidt Andrea) venes években tett utazása­im megdöbbentő élménye volt, hogy eltűntek a ma­gyar élelmiszerek az orosz üzletekből. E félszázados múltú, világrésznyi piacun­kat pár év alatt nem kis részben ruszofóbiából szá­molták fel, s azóta az érzel­mi skrupulusoktól nem szenvedő országok elhap­polták előlünk. Mindeneset­re jó jel, ha a miniszterel­nök felesége orosz nyelv­vizsgára készül. - A helytörténeti kuta­tásnak sajátos irányát honosította meg a hatva­nas években megjelent repertóriumaival, ame­lyekben összefoglalta, hogyan tükröződött az orosz kultúra a város csaknem százéves sajtó­jában... - Több száz hallgatóm segített abban, hogy kimu­tassuk, mit tett Szeged a klasszikus és a kortárs orosz irodalom és művelődés be­fogadása terén. S ha már a városhoz kötődésemről esett szó, idetartozik az olyan fe­hér foltok feltárásában vég­zett munka is, mint a sza­badságharc helyi mozzana­tainak orosz visszhangja, az oda került szegediek sorsa, itt járt írók, művészek emlé­kezései. Most — Szentpéter­váron élő volt évfolyamtár­saim segítségével - a nagy árvíz orosz visszhangjának, valamint Dankó Pista 1891­es kinti szereplésének doku­mentumait gyűjtjük össze. A híd eszméje - Amikor a tanszéken köszöntötték, tucatnyi nyelven megismert, több mint kétszáz publikációt felölelő munkásságából a „híd eszméjét" emelték ki. Mit ért ezen? - Leningrádban tanultam, ahol a több mint háromszáz híd jó részén átkeltem, s ez a hétköznapi cselekvés tudat alatt metaforává vált, maga­tartási, gondolatirányító esz­me lett. Innen ered vonzó­dásom az irodalmi kapcso­latok tényei és törvénysze­rűségei iránt. A két iroda­lom egymás felé fordulásá­nak jelei, tipológiai rokon­ságuk és különbségeik, a műfordítás kérdései, az orosz irodalom utóélete a hazai zenében, filmben és képzőművészetben - közle­ményeim zömének ezek a vezérszavai. - Nyugdíjba vonulása után is aktívan dolgozik. Mi késztette arra, hogy elkészítsen egy ezer olda­las szlengszótárt? - A hallgatók az új iro­dalmi művek szövegében egyre több szlengszóval ta­lálkoznak, s tanácstalanok, ezt ugyanis nem tanítják ne­kik, és a meglévő szótárak­ban sem lelnek rá ezekre a kifejezésekre. Az orosz-ma­gyar szlengszótár kettős

Next

/
Thumbnails
Contents