Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-10 / 35. szám

IV. STEFÁNIA SZOMBAT, 2001. FEBRUÁR 10. Az első szegedi négyes ikrek 75 éve Az élet is életre nevel Mintha most történt volna, úgy elrepült a 15 év. Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy könnyű volt ez az idő­szak - emlékezik vissza Nagy-Kovács Sándorné, Erzsike, az első szegedi négyes ikrek édesanyja. Mégsem panaszkodnak, sem ő, sem a férje, és ami a kívülálló számára a legcsodálatosabb, a gyerekek is reálisan ér­tékelik helyzetüket. Ese­tükben biztos igaz: az élet is életre neveli az arra fogékonyakat. Bő tizenöt esztendővel ezelőtt nagy érdeklődés kí­sérte az első szegedi négyes ikrek - Tünde. Dávid. Árpád és Tibor - születésének hí­rét. A közelmúltban ottho­nukban kerestük fel az idő­közben serdülőkorúvá növe­kedett gyermekeket, illetve szüleiket, akik annak idején természetesen egy gyermek­re és nem négyre számítot­tak, a már meglévő 8 eszten­dős kisfiú mellé. A Nagy-Kovács házaspár az ikerszülés tényét hallva, nehezen tudta elképzelni, miként boldogul majd a négy kis aprósággal. Mégis elég erősnek bizonyultak, annak ellenére, hogy egy héttagú családban nagy oda­figyelést és a házi kassza igen átgondolt kezelését is igényli a napi létszükségle­tek kielégítése. - Albérlet­ben laktunk, amikor kide­rült: néhány hónapon belül több, mint duplájára nő a család. A tanács segített: Ró­kuson kiutalta nekünk ezt a 2+2-es, 72 négyzetméteres szociális bérlakást. A picik hazaérkezése után pedig egy gondozónő is segített ellátni őket - mondja az apa. - Dr. fíódis Lajos professzor fel­ügyelete mellett hónapokat kellett a II. kórházban tölte­nem. Ez megnyugtató volt számomra, ugyanakkor alig vártam, hogy hazavihessük szép, új otthonunkba a gyer­mekeket. Erre azonban csak a szülés után hónapokkal ke­rült sor, hiszen kis súlyuk miatt nem hagyhatták el a gyermekklinikát - meséli az asszony. A fiúk szobája barátságos, poszterekkel díszített, igazi fiús rezidencia. A lakáson látszik a gondos kezek nyo­Az egyre önállóbbá serdülő Dávid, illetve Tibi (elől) Árpival és Tündivel együtt a családi, testvéri kötődést is fontosnak tartja. (Fotó: Schmidt Andrea) ma, bár az édesapa mente­getőzve mondja: nyugdíja, illetve a felesége fizetése, a családi pótlékkal és a neve­lési segéllyel együtt is alig éri el a havi százezer forin­tot. Ebből nehéz ruházni, etetni a családot, fedezni a rezsiköltséget, bár a nagyfiú, aki még velük él ugyan, dol­gozik, eltartja magát. - Ak­kor a legnehezebb, amikor egyszerre kell cipőt, vagy éppen tanszereket vásárolni - mondja Tündi. - Nem vá­gyunk sokra, megvan min­denünk, amire szükségünk lehet. Az ikerség pedig ma már nem zavar minket. - Kis korunkban néha ránk csodál­koztak a gyerekek - meséli Dávid. - De sok barátunk van, és az általános iskolá­ban az osztályfőnökünk kü­lönösen sokat törődött ve­lünk. Árpi szerint jó döntés volt, hogy mind a négyen a Fodor József Szakmunkás­képző Intézetben tanulnak tovább. Ő pék szeretne len­ni, Tündivel jár egy osztály­ba, aki a cukrászat iránt ér­deklődik. Dávid és Tibor a húsipari szakképzést válasz­totta, bár Dávid, aki mind közül a legjobb tanuló, nagy terveket fontolgat. - Szeret­nék leérettségizni és talán megpróbálhatom majd az ál­latorvosi egyetemet is. A szülők elmondják, hogy szeptemberben az isko­Amikor világra jöttek... 1985. Négyes ikrek születtek Szegeden. Sorrendben: Tündi 1005, Dávid 1050, Árpád 1040, Tibor 1050 grammal látta meg a napvilágot la ingyen biztosított tan­könyvet a gyerekeknek. így „csak" a füzeteket, táskát, il­letve néhány ruhaneműt kel­lett venniük. Szeptemberben az önkormányzattól is kap­tak segélyt, de az a kiadások töredékét sem fedezte. A gyerekek beszámolnak hobbijukról is. Dávid szeret rajzolni, Tündi a magazino­kat olvasgatja, Árpi és Tibi pedig nem csak horgászni jár apjával, de a ház körül adódó javítási, szerelési munkák elvégzésébe is szí­vesen bekapcsolódik. - Ko­rábban az Élikernél, most konyhán dolgozom - mond­ja Erzsike. - A napi nyolc órai munka mellett, egyedül nem tudtam volna ellátni a családot. így a párom is meg­tanult főzni, sokat segített ak­kor is amikor picik voltak a gyerekek. Később pedig az ikrek is bekapcsolódtak az itthoni teendőkbe. Nagyon büszke vagyok rájuk, mert jó gyerekek, elfogadhatóan ta­nulnak, háziasak. Úgy gon­doljuk ugyanis, hogy az élet­ben talán könnyebben boldo­gulnak majd, ha több min­denhez értenek - hangsúlyoz­ta befejezésül Nagy-Kovács Sándorné. N. Rácz Judit Pszichoanalízis emberre és kutyára Vonzások és választások A boldog kapcsolatot ember és kutya között ­akár két ember eseté­ben - a legélesebb el­lentétek vagy a legna­gyobb hasonlóságok eredményezik - állítja Konrád Lorenz Nobel-dí­jas etológus. Az ember személyiségéhez illő ku­tyát azért érdemes kö­rültekintően kiválaszta­ni, mert a 15 évre szóló kapcsolat alapvetően ezen múlik. A boldog kapcsolatot ember és kutya között ­akár két ember esetében - a legélesebb ellentétek vagy a legnagyobb hasonlóságok eredményezik. E tekintet­ben kétféle alapállás figyel­hető meg. Az első ember­csoport magához hasonló, úgynevezett rezonancia-ku­tyát tart. Ez a kapcsolat azon alapul, hogy kutya és gazdája kölcsönösen elége­dettek egymással. Ebben az esetben, ahogyan férj és fe­leség kezd hasonlítani egy­másra, úgy fedezhetők fel egy idő után hasonlatossá­gok kutya és gazdája között is. Az emberek másik cso­portja úgynevezett komple­menter-kutyát választ, ame­lyik inkább kiegészíti az ő természetét. Ez persze nem jelenti szükségszerűen azt, hogy gazda és kutya viszo­nya ebben az esetben kevés­bé örömteli vagy bensősé­ges volna, sőt, talán még in­tenzívebb is a kapcsolatuk. De vannak olyan esetek, amikor ez a komplementer kapcsolat elviselhetetlenné válik - írja Konrád Lorenz Ember és kutya című köny­vében. A fajta és az egyed meg­felelő kiválasztása tehát sok kellemetlenségtől kímélhet meg bennünket. Mindenek­előtt azt kell tisztáznunk magunkkal, hogy mit vá­runk a kutyánktól. Egy csu­pa érzelem, magányos vén­kisasszony például, aki a maga roppant szeretet- és gondoskodás-igényének megfelelő társat keres, alig­ha lelné örömét egy tartóz­kodó, független fajtában, amelyiknek csekély érzéke van a simogatáshoz, a testi érintéshez, és csupán egy le­ereszkedő farkcsóválással üdvözli gazdáját ahelyett, hogy boldogan ugrálna rá. Ha valaki érzelmességet, si­mulékonyságot keres a ku­tyában, olyan fajtát vá­lasszon, amelyik fejét gaz­dája térdére fektetve, hűsé­ges szemét rászegezve órá­kig képes elmerülni imáda­tában. Van azután olyan em­ber is, amelyik arra vágyik, hogy a kutyája felvidítsa, életörömmel töltse el. Ezek­nek aligha megfelelő társ egy olyan kutya, amelynek jelenlétét a szobában csak egy-egy mély, bár gyengéd sóhajtás jelzi időnként. Ez­zel szemben vannak kifeje­zetten komikus kutyafajták, amelyik derűjével, vitalitá­sával igazi lelki támaszt je­lenthet egy búslakodásra hajlamos embernek. Mielőtt kutyát vennénk, fontoljuk meg alaposan, mekkora terhet szándéko­zunk róni az idegeinkre. A mértéktelenül élénk kutya még az egyébként nyugodt embert is alaposan próbára teszi. Az sem mindegy, mekkora a lakás, amibe szánjuk, bár e tekintetben nemcsak a kutya mérete a döntő. Egy szentimentális, szelíd, bár nagytestű fajta, amelynek legfőbb boldogsá­ga, hogy csendben bámul­hatja a gazdáját, lényegesen kevésbé szenved egy szűk lakásban, mint egy kisebb termetű, de higanymozgású állat. Az az ember, aki ér­zelmi tulajdonságai kedvéért tart kutyát, feltétlenül a szu­kát részesítse előnyben. A szuka sokkal hűségesebb, érzelemvilága bonyolultabb, gazdagabb, finomabb, sőt a legtöbb esetben intelligencia tekintetében is túlszárnyalja a kanokat. Lorenz állítja, bármilyen kutya jobb, mint a semmi­lyen kutya, ugyanakkor arra is figyelmeztet: mielőtt úgy döntünk, hogy kutyát ve­szünk magunkhoz, gondol­junk arra, hogy hűsége érté­kes ajándék, és semmivel nem ró kisebb kötelezettsé­get elfogadójára, mint egy ember barátsága. K. G. Gyermekegészség Magzati alkoholszindróma Csak egészséges le­gyen! Ez a gyermeket vá­ró szülők leggyakoribb kívánsága. Ez azonban nem csak az öröklött adottságokon, hanem a magzat fejlődését meg­határozó környezeten is múlik. Az anyaméhben eltöltött kilenc hónapban a magzatot érő káros hatásoknak egész életre szóló következményei lehetnek. A legtöbb nő tisztá­ban van azzal, hogy a terhes­ség alatt nem szabad alkoholt fogyasztania. Vannak azon­ban olyanok akik nem tudnak lemondani az ivásról, s ezzel maradandó ártalmat idéznek elő magzatukban. A károso­dásért maga az alkohol, illet­ve annak lebomlási terméke, az acetaldehid felelős. Ezek az anyagok mérgezőek a magzatot tápláló méhlepény­re, illetve a magzati sejtekre, szövetekre. Az alkohol mér­gező hatása függ attól, hogy a terhesség melyik fázisában történik alkohol fogyasztás, a fogyasztott alkohol fajtájától, mennyiségétől, illetve a szer­vezet egyéni méregtelenítő képességétől. A magzati al­kohol szindróma legsúlyo­sabb formáihoz a terhesség első harmadában történő al­koholfogyasztás vezet. Ezzel összefüggésben a vetélések száma is nőhet. Kihordott ter­hesség esetén az újszülött je­lentős testi-, szellemi elmara­dottsággal jöhet a világra, és ezt a hátrányt a későbbiek so­rán sem tudja behozni. A fej­lődési lemaradáshoz típusos esetekben izületi-végtag rendellenességek, szívhibák, arcdeformitások társulnak. A gyerekek többségénél a látvá­nyos testi eltérések az életkor előrehaladtával egyre kevés­bé kifejezettek. Iskolás kor­ban tanulási-, koncentrálási nehézségek, hiperaktivitás utalhatnak a lezajlott károso­dásra. Azoknak az újszülöt­teknek, akik közvetlenül vi­lágrajöttük előtt is alkohol hatásnak voltak kitéve, szüle­tésük után megvonási tünetei lehetnek. Kifejezett nyugta­lanság, ingerlékenység, epi­lepsias rohamok, izomtónus csökkenés, légzési-, táplálási­, alvási nehézségek jelentkez­hetnek. Mennyi alkohol fogyaszt­ható terhesség alatt a magzat veszélyeztetése nélkül? A fo­gamzás körüli időszakban, il­letve a terhesség első harma­dában még a mérsékelt alko­hol fogyasztás is veszélyes lehet. A rendszeresen, napi két vagy több pohár szeszes italt fogyasztók biztosan ká­rosítják gyermeküket. Kisebb mennyiségű alkohol egyértel­mű külső jelek hiányában is vezethet idegrendszeri eltéré­sekhez. Valójában a még „biztonsággal fogyasztható legkisebb mennyiség" nem ismert. így a leghelyesebb, ha a terhesség egész idejére absztinenciát javasolunk. Dr. Rudas Magdolna gyermekorvos Környezetvédelem Szenyvízszürő nádas Kistelepülések a ha­gyományos víztisztítási módszereknél jóval ol­csóbb (valamint környe­zetbarát) módon is meg­oldhatják szennyvízkeze­lési gondjaikat: a vízinö­vények ugyanis megtisz­títják a szennyvizet. Sokmilliós szennyvíztisztí­tó üzem helyett elegendő egy sekély vizű, nádas tavat „épí­teni" - s már meg is oldódtak a kistelepülés szennyvízkeze­lési gondjai. A megvalósítás persze nem ennyire egyszerű, de Nyugat-Európa nehezen csatomázható területein mind elterjedtebb a környezetbarát szennyvíztisztítás, amely ol­csóbb a hagyományos eljárá­soknál. A „szennyvízkezelés emésztő gondjairól" a közel­múltban beszélt Szőregen dr. Országh József egyetemi ta­nár, a belgiumi Vallónia víz­ügyi bizottságának igazgató­sági tagja. Az előadást a Bio­kultúra Egyesület szervezte ­az ott elhangzottakat Bojtos Ferenc, a Kiss Ferenc Csong­rád Megyei Természetvédel­mi Egyesület (Csemete) iro­davezetője foglalta össze la­punk számára. A szennyvízelvezető háló­zat kiépítése európai uniós előírás. A rendkívül költség­és időigényes munka elvégzé­se azonban főként a kistelepü­lésektől kíván nagy erőfeszí­tést. Célszerű tehát, hogy az ismert, és hagyományosnak tekinthető módszerek (csator­na- és tisztítómű-építés) mel­lett az ún. alternatív - és a számítások szerint: olcsóbb ­technológiák ismeretében ha­tározzanak a döntéshozók. Dr. Országh József előadá­sában utalt rá, hogy a szenny­vízkezelés új formáit Belgium nehezen, vagy egyáltalán nem csatornázható területeinek adottságaira figyelemmel dol­gozták ki. E megoldások ha­zánkban is alkalmazhatók: el­sősorban azokon a kistelepü­léseken, amelyek még a szomszédos községekkel összefogva is csak nagy anya­gi áldozat árán építhetnék ki saját szennyvízkezelő rend­szerüket. A környezetbarát, és nem túlságosan drága módszerek egyike a gyökérzónás víztisz­títás. Lénye az, hogy a szennyvizet egy sekély vizű (mesterséges) tóba vezetik. A vízinövények (elsősorban a nád) gyökerei ártalmatlanítják a szennyvíz környezetre vesz­élyes alkotóelemeit. E mód­szer természetesen csak a ki­sebb (legföljebb 4 ezer lako­sú) települések gondjait oldja meg. A gyökérzónás szenny­víztisztításhoz, a számítások szerint, személyenként 5 négyzetméternyi tófelület szükséges. A környezetkímélő, ún. bi­otechnológiát már használják is Magyarországon. Többek között az Aggtelek közelében fekvő, „ökofalu"-nak is neve­zett Gömörszöllősön, a zalai Kacorlakon, a Tolna megyei Aparhant településeken alkal­mazzák a gyökérzónás szennyvíztisztítást, amellyel természetes úton szabadulnak meg a háztartásokból kikerülő szennyvíztől. A Bács-Kiskun megyei Bugacon is nádültet­vények telepítését tervezik. Bojtos Ferenc hozzátette még, hogy az alternatív szennyvízkezelési programot a Biokultúra Egyesület és a Csemete is támogatja. Nyilas Péter

Next

/
Thumbnails
Contents