Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)
2001-02-08 / 33. szám
4 KAPCSOLATOK CSÜTÖRTÖK, 2001. FEBRUÁR 8. Szeged - digitális térképen Földmérők járják a várost A Csongrád Megyei Földhivatal 2000 végén hatalmas munkába kezdett: hozzáfogott Szeged digitális feltérképezéséhez. A költségeket a Nemzeti Kataszteri Program Kht. és a szegedi önkormányzat közösen fedezi. A felmérést előreláthatóan 2003-ban fejezik be. A földhivatali nyilvántartás és ügyfélszolgálat először azzal lépett óriásit előre, hogy a tulajdoni lapokon szereplő adatokat számítógépre vitték. Teljes körű kiszolgálásban azonban még mindig nem részesülhetünk, hiszen a számítógéptől nem kapunk ugyanabban az időben térképmásolatot is. Ez pedig mindaddig álom marad, amíg csak az úgynevezett „papíralapú" állami földmérési alaptérképek állnak a földhivatalok rendelkezésére. Aki ugyanis jelenleg térképmásolatot is kérni szeretne, annak járkálnia kell egy kicsit a földhivatal zegzugos épületében, mire egyik ablaktól a másikig, sőt a térképtárig eljut. Majd legvégül egy kiteregetett, sok színnel berajzolt, viseltes szelvényről kapja meg a szükséges fénymásolatot. Számítógépre vinni, digitalizálni a települések térkéEgy város - szelvényekben. Számitógépre viszik. (Fotó: Miskolczi Róbert) peit - hosszú ideig tartó munka. De a tevékenység elkezdődött, mégpedig 2000 végén, a pénzforrásokat pedig. több mint 1 (X) millió forintot a Nemzeti Kataszteri Program Kht. és a szegedi önkormányzat közösen biztosítja - tájékoztatta lapunkat Micsik Zoltán, a Csongrád Megyei Földhivatal vezetője. Szeged új digitális térképe hét ütemben készül. A törvény (1996. évi LXXVI., a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló) szerint a változásokat, például új lakó- és gazdasági épületeket a helyszínelés során a földmérők a szakmai szabályzat előírásai szerint mérik be. A helyszínelés alkalmával azokon a területeken, ahol az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmához képest változások következtek be, a „hivatalos" személyeket be kell engedni az ingatlanokra. Ők különben földmérő igazolvánnyal rendelkeznek. A mérések időpontjáról a helyszínelést végző társaság időben értesíti a tulajdonosokat. Szeged egyes területeiről - ez Szatymaz és Sándorfalva Szegedhez csatolt részei - nem áll rendelkezésre olyan minőségű földmérési állami alaptérkép, amely a digitális átalakítás alapjául szolgálhatna. Ezeken a területeken a földmérő szervezetek mindent elölről kezdenek. Az emberben fölmerül az a kérdés, mi történik, ha a földmérők engedély nélküli építkezésekre bukkannak. Micsik Zoltán azt mondta, ebben az esetben nem földhivatali hatáskör „lépéseket tenni", ők csak a szó szoros értelmében feltérképezik a helyzetet. Amennyiben egy telekhatár éppen per tárgya, a földmérők a jelenlegi állapotot rögzítik, később pedig, immáron a számítógépen semmibe se telik módosítani a rajzokat. Amikor majd elkészül a térkép - az utolsó munkálatok 2003. májusában fejeződnek be -, azt közszemlére teszik és valamennyi ingatlantulajdonos megtekintheti. Ha észrevétele van. 30 napon belül jelezhet, ha nem teszi, akkor csak polgári perben érvényesítheti az igazát. A digitalizálás legvégső állapotában majd a különálló települések között számítógépes összeköttetést teremtenek, hogy bárhol elérhetőek legyenek a földhivatali nyilvántartások. Csongrád megyében különben már több település megelőzte Szegedet: elkészült Kiszombor, Hódmezővásárhely belterület, valamint Mártély és Nagytőke külterület digitális térképe. Fekele Klára a SSSSL* A hidak elnevezése ürügyén Munkatársunktól A Független Kisgazdapárt szegedi belvárosi szervezete tisztújító taggyűlést tartott. Elnöknek Szarka Imrét választották. A szervezet új vezetője önkormányzati képviselő és a megyei kisgazdaszervezet párt igazgatója is egyben. Kedves Olvasóink! Szerkesztőségünk a levelek, a telefonhivások mellett ezentúl szívesen fogadja a 06-30/21811-1 l-es számra az SMS-üzeneteket isi Észrevételeiket, véleményüket köszönjük! Képtér. A város szegénységi bizonyítványa lenne, ha kiengedné kezéből a repteret. Minden nagyobb városnak van repülőtere - vélte internetes SMS-üzenetében egy olvasónk. Troli. A Földet nem örököltük, csak kölcsönkaptuk unokáinktól. Próbáljunk ezért tenni is valamit, legalább annyit, hogy támogatjuk a troliközlekedést Szegeden - írta a 30/276-25-95-ös telefon gazdája. Telpark. Amióta a Telparkhoz tartozik a Mars tér és környéke, azóta nemcsak a piacos napokon nem lehet parkolni a Párizsi krt. 29. alatt lakóknak - üzent a 30/269-11-88-ról olvasónk. Önkormányzatunk elhatározta, hogy megkereszteli a két szegedi hidat. Nevet keres rájuk, és ehhez kéri a szegedi polgárok javaslatait. Valakinek, vagy valakiknek nem jó a régi és az új híd eddig megszokott meghatározása. Eddig jó volt? Egyébként a régi hídnak már volt neve, úgy hívták, hogy Rákosi Mátyás-híd. A pesti hidaknak is van nevük, nekem a Lánchíd elnevezés tetszik, mert szerkezetéről is informál. Vasúti híd - itt a funkció megjelölése volt a cél. Praktikus. Lágymányosi híd: benne van a helymeghatározás is. postabontás Nekünk, embereknek mániánk, hogy alkotásainknak emberi nevet is adjunk. Nevesítve vannak színházaink, kórházaink, szállodáink, stb. Szerintem Nemzeti Színháznak csak egynek szabadna lenni. Egyetlen név által sem megszemélyesítve. Itt vannak az utcák: rendszerváltozás, új névadó ünnepség. New Yorkban számozva vannak - számozva voltak 1944 előtt Petőfitelepen is. Ott már nem Európában voltak, hanem egyenesen Amerikában. Nagyon praktikus módszer volt. Mi nincsen még nevesítve nálunk? A dóm, a városháza, stb. A megszemélyesítéssel a gondom, hogy minden ilyen társadalmi gyakorlat megosztja az embereket. Aki ezt javasolja az..., aki mást az..., Azután valaki erős ember, vagy csoport dönt, a nép meg háborog egy ideig, azután belenyugszik. Veszekedjünk, ez is beletartozik a „Panem et circenses" gyakorlatában. Kenyeret és cirkuszt! A Rákosi-híd személyi kultusz volt, a Juhász Gyulahíd nem lenne az? Miért? Mert az nemzeti és magyar! Es miért éppen Juhász Gyula? Es mitől személyi kultusz a személyi kultusz? Nem ugyanaz, ha két ember vág pofon? A társadalom azonban nem tud szabadulni ettől a szokásától, mert mi, emberek, már csak ilyenek vagyunk! Dr. Veress Sándor Mit szól a népszámláláshoz? Februárban mindenki sorra kerül: a népszámláló biztosok mindenkit lajstromba vesznek Magyarországon. Különböző fórumokon kritikák is elhangzottak a biztosok által feltett kérdésekre vonatkozóan, amelyek egyesek szerint sértik a személyiségi jogokat. Sokhelyütt pedig maguk a kérdezők álltak el a feladattól, mert a polgárok bizalmatlansága akadályozta munkájukat. Mi arra voltunk kíváncsiak, a szegedik hogyan fogadták a népszámlálást. Ducsai Gézáné (nyugdíjas vendéglátós): - Bár a kérdéseket pontosan nem ismerem, a lányom elmesélte, hogy körülbelül mire számíthatok. Ót ugyanis már összeírták. Meglehetősen nehéz választ adni némelyik kérdésre, hiszen nem mindenki tudja fejből, mikor épült a lakása, s hogy az hány négyzetméter. Szerintem a lakásba bejutás sem Ducsai Gézáné, Albert Vilmos, Márkiné Bodnár Ágnes. (Fotó: Somogyi Károlyné) m a hét kérdése lehet gond, hiszen ha jól tudom, a biztosok akár le is adhatják a kérdőívet, amelyet a polgárok is kitölthetnek. Albert Vilmos (nyugdíjas gépészmérnök): - Engem már összeírtak a napokban, és meg is voltam elégedve a kérdezőbiztos munkájával. Szabályos igazolvánnyal jött be, és feltette a kérdéseket. Szerintem egyik sem volt olyan, amely sérthette volna a személyiségi jogaimat. Úgy hiszem, a népszámlálás számos hasznos információhoz juttatja majd az ország vezetőit. Egyébként az unokám maga is kérdezőbiztos, Miskolcon. Márkiné Bodnár Ágnes (gyesen lévő tanárnő): - Bár még nem járt nálunk a számlálóbiztos, mégis azt hiszem: fontos kérdéseket tesz majd fel. Hiszen az ezredforduló jó apropót ad ahhoz, hogy megtudjuk, hogyan gyarapodik a magyarság, milyen összetételű a népesség. Statisztikai szempontból is fontos tudnunk, hány gyermek születik, s hány nyugdíjas él az országban. Ugyanakkor megértem az emberek bizalmatlanságát a kérdezőbiztosok iránt, szerintem azonban egy ilyen nagy horderejű eseményhez a megbízható munkatársakat választották ki. L ] hatszög Nóvák István A Mátyás tér M átyás király az 1459. január 20-án kelt oklevelében, az alszegedi Szűz Mária-kolostor előtt heti vásárt engedélyezett. A király szegedi mecénási tevékenységét a 18-19. századi történetírás fogalmazta meg és a bautzeni Mátyásemlék másolatának a templom déli oldalán történő elhelyezése (1931) tovább erősítette ezt a legendát. Hivatalos vagy baráti látogatásra Szegedre érkező vendégeimet, a városi séta befejezéseként, csúcspontjaként, a Mátyás térre kalauzolom. Számomra mindig megrendítő élmény a magyar gótikus építészet egyik legérettebb, legmonumentálisabb alkotásával, a Havi Boldogasszony-templommal való találkozás. Szerencsére a tér és környezete a hosszú évszázadok alatt alig változott. A ferences rend és a város közötti vitákat lezáró 1869-es jegyzőkönyv alapján a „terület örök időkre nyflt tér" marad. Az elmúlt évtizedek szakszerű műemléki feltárásának és részbeni helyreállításának eredményeként, a ferences kolostoregyüttes megszépült, gazdagabb lett. A középkori lakószárny kibontása, a magyar építészettörténetben alig található emeletes koldusrendi kolostort hívott életre. A helyreállítás során a kvadrum homlokzatain a favázas architektúra megidézésével, .falfülkékkel" jelölték ezt a középkori állapotot. 1997-ben elkészült a kolostor román kori kőtára, ahol az ásatásokból és a falakból kibontott vagy a megőrzés szándékával eltemetett árpád kori faragványok az egykori Szent Péter-ispotálytemplomot idézik. A „szobortemetőből" előkerült huszonkét - többségében barokk - szobor jövője egyelőre megoldatlan. A Mária oszlop helyreállítása is csak elképzelésként szerepel. 2002-ben ünnepeljük a Havi Boldogasszony-templom 500 éves fennállását. Az ünnepségekig a tér felújítása reményeink szerint befejeződik, a Mária oszlop is helyére kerül. Olvasó, mondjunk együtt köszönetet a tér reneszánszát elősegítő közreműködőknek. (A szerző Szeged főépítésze.) 75 éve miről írt a DM? Hazárulók Megmondta Mussolini szilveszteri beszédében, hogy 1926 lesz a fascizmus igazi esztendeje. Hogy miként képzelte Mussoloni ennek a nagy esztendőnek az eljövetelét, azt tapasztalhatják azok, akik némi figyelemmel kísérik az olasz állapotokat és okulhatnak belőle azok, akik a magyar fascizmus eljövetelére számítanak. Akár hamis frankokkal kapcsolatban, akár anélkül. Tudnivaló ugyanis. hogy ilyenek vannak nemcsak a szélsőjobb csatárai között, hanem az úgynevezett józan polgári emberfajta körében is. Ha fascizmust emlegetnek minálunk, aligha hisszük, hogy ez a kísérlet olyan formán végződik, mint Olaszországban, ahol elnémították ugyan a politikai életet, de adtak helyette gazdasági életet és kenyeret. Nálunk alkalmasint csak a cirkusz maradna meg, a kenyér nélkül. (1926) 50 éve A „Nemzetközi kérdések" A burzsoá ideológia hagyományai dolgozó népünk egy részében lehetőséget nyújt az imperializmus ideológiai behatolása számára, amely a nacionalizmus és kozmopolitizmus mérgével igyekszik megrontani a népi demokráciák dolgozóinak gondolkodását, hogy így világhódító törekvései számára az utat egyengesse. A burzsoá álhazafiság megnyilvánulását kell kiirtanunk a magyar dolgozó nép lelkivilágából. Az erre irányuló harcnak egyik állomását képezi a „Nemzetközi kérdések" előadás-sorozat vasárnapi előadása. Ezen az előadáson Szeged dolgozói megismerik az igazi hazafiságot, és megtanulják milyen összefüggés áll fenn az igazi hazafiság és a proletár nemzetköziség között. (1951) 25 éve Szeged és ingázói 1975-ben 13 ezer 550 ember ingázott Csongrád megyéből Szegedre, más megyéből pedig 2790 ember. Mivel Szeged munkerőmérlege azt jelzi, hogy a munkaképes népesség aránya csökken, ez a munkerőforrás szűkülését eredményezi. Ily módon á város fejlődése során a foglalkoztatottsági szint tovább fog emelkedni. Tekintettel arra, hogy az ötödik ötéves terv idején a munkaerő-csökkentés minden területre kiterjed, továbbá, hogy nőnek a munkaidő-kedvezmények, összeségében a munkaerő-gazdálkodásban jelenleg is fennálló nehézségek súlyosbítják a munkerőgondokat. (1976) r—— !i Jesic !l a k—— Kapcsolat é.
