Délmagyarország, 2001. február (91. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-08 / 33. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. FEBRUÁR 8. CSONGRÁD MEGYE 3 Süt a nap, kizöldült a határ Nem ette meg a kutya a telet? Enyhe idő munkát terem. (Fotó: Gyenes Kálmán) szociálpolitikáról jegyzet Kis magyar népszámlálás A

mi népszámlálónk egy kisegyházi hittérítőhöz hasonlított. Amelyik vasárnap kora délután riasztja fel első álmából az embert, hogy felhívja a figyelmet a földi élet múlandóságára, s ha ez mégsem talál fogadtatásra, két szentkönyv értékesítésével is megelégszik. A hölgy maga volt a népszámlálás, halk kérdéseivel, meggyőzhetőségével, „nem-e lehetne-e" határozottságával. Még meg sem kezdődött az összeírás, amikor az egyházak már nem csupán a szószékről, hanem képeslappal, fizetett hirdetéssel is agitáltak: feleljenek-e híveik a vallási hovatartozást firtató - nem kötelezően megválaszolandó - kérdésre vagy sem. Inflálva ezzel magukat, meg az egész népszámlálást. Már kinyomtatták a sokmillió kérdőívet, amikor az adatvédelmi biztosnak eszébe jutott, hogy alkotmányos és személyiségi jogainkon olyan mély sebeket ejtene az, ha a lakcímet is tartalmazná a kérdőív, hogy gyorsan megtiltotta a rubrika kitöltését. (Nehogy véletlenül is azonosítható legyen az állampolgár.) Az ilyen módon kissé komolytalanná tett hivatal pedig nem kezdett el ordítozni, hogy kedves biztos úr, több hónapig feküdt az asztalán a kérdőívtervezet. Ha erre nem jutott idő, akkor mi lehetet az az ennél is több embert érintő adatvédelmi feladvány, amely elvette az energiát a kérdőív átlapozásától? Az éberség az éberség, még ha kicsit késik is. Most éppen azt találta ki valamelyik okos párt, hogy a munkahely neve, címe, valamint az összeírt állampolgár munkaköri beosztása együtt már alkalmas azonosításra. Es milyen igazuk van. Nem akarok titkot kifecsegni, de a születés dátuma és helye is használható erre, ráadásul kisebb energia szükséges hozzá. Egy ötvenezres kisvárosban matematikailag körülbelül két ember születik naponta, s ha adott a városnév, meg az év, hónap, nap, már nem igényel titkosszolgálati eszközöket az azonosítás. Elég jó úton vagyunk, hogy „kiheréljük" a népszámlálást, nem is megyünk majd sokra a végeredménnyel, cserében azonban nem sérültek személyiségijogaink. Es így lesz ez még egészen az európai csatlakozásig - a szabadságszerető franciákkal aláíratják a lakcímes kérdőívet, s számon kérik rajtuk a pontatlan adatokat -, utána viszont már sok mindent fel kell adni a bevallottan is szigorú adatvédelemből. M

ondják, diktatúra után mindig nagyobb az óvatosság, valószínűleg ennek esett áldozatul a személyi szám is, amely helyett most négyféle azonosítót őrzünk a rádiótelefon memóriájában. Az már más kérdés, milyen kicsi számítógép elég ahhoz, hogy ezeket mégis összehozza valaki, ha szükségesnek érzi. r Só- és krómszennyezés Mórahalmon Elszállították a veszélyes hulladékot Több mint száz tonna szennyezést szállítottak el a csődbe ment szövetkezet telephelyéről. (Fotó: Gyenes Kálmán) Az utóbbi pár évben nem ment ritkaságszámba a februári tavasz, a napközben mért 16-18 fokos hőmérséklet és a vakító napsütés. A mezőgazdaságból élők azonban úgy vannak vele: meglesz még ennek a böjtje. Kizöldült a határ az eltelt néhány nap enyhe időjárásának, a rendszeres, több órás napsütésnek köszönhetően. Ami a felületes szemlélőnek üde színfolt, az a szakember számára olyan térkép, amelyből le tudja olvasni, mit történt azóta, hogy az őszi vetések a múlt év végén befejeződtek. Szakáll Sándor, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) megyei hivatalának megbízott vezetője szerint az őszi búzát tavaly kritikus körülmények között vetették el. hiszen akkoriban másfél méter mélységig csontszáraz volt a talaj. A kalászos gabona azóta egyfolytában „kelési" gondokkal küszködött, hiszen amikor esett egy kis eső, nekilendült a fejlődésnek, majd az újra aszályosra forduló időszakban visszaszáradt. Az eltelt néhány nap szokatlanul enyhe időjárásának köszönhetően azonban kikelt, kizöldült - itt-ott foltosán ugyan - a határ, és így látni lehet, elfogadható termésre számíthatnak a gazdák. Amennyiben persze a március nem hoz olyan faElsősorban a magyarországi és az európai politikai közvélemény számára megfogalmazandó üzenet kidolgozását javasolja a Csongrád Megyei Önkormányzat azzal, hogy felhívta az ország valamennyi megyéjét: készítsen tanulmányt arról, hogy - az Európai Unió regionális politikája ismeretében - miként képzelik el a megyék jövőjét. Az érdekeltek mindezt a megyék júniusban rendezendő III. országos gyűlése előtt egy szakmai tudományos konferencián is megvitatnák Szegeden. Az uniós csatlakozás előkészítésében a magyarországi megyék is keresik helyüket, feladataikat, ezért a Csongrád Megyei Önkormányzat szakmai tudományos konferencia rendezését tervezi. A várhatóan áprilisban - a 19 megye vezetőinek és szakembereinek részvételével tartandó program a június 30-án Ópusztaszeren rendezendő megyék III. országos gyűlését hivatott előkészíteni. Frank József, a megyei közgyűlés elnöke a tegnapi sajtótájékoztatón rámutatott arra: a regionalizmus alapkérdéseire is választ keresve, pártszempontoktól függetlenül szeretnék meghatározni feladataikat. Ezért vetették fel, hogy a társönkormányzatok is mondjanak vágyókat, amelyek visszavethetik a fejlődést. Az agrárszakember azt is elmondta, csak a városból nézve tűnik úgy, hogy csapadékos egy hónapot tudhatunk a hátunk mögött. Valójában mindössze 30 centiméter mélyen ázott át a talaj, alatta száraz a föld, és csak a márciusi, valamint az áprilileményt, szakmai érvekkel támasszák alá a ma sok kérdőjellel kezelt megyék szerepéről alkotott véleményüket. Az áprilisi szegedi tudományos konferencia pedig hozzájárulhatna a regionalizmus lényegének tisztázásához, amely nélkülözhetetlen a hazai regionalizmus kialakításához. A térbeli fejlődés ugyanis önmagától nem valósul meg, azt kezelni kell. A valódi decentralizáció azonban máig nem jött létre Magyarországon. Ez utóbbi gondolatot már Nagy Imre megyei főépítész taglalta: véleménye szerint az ország közigazgatási rendszere, valamint a területfejlesztési elvek is az „Oszd meg, és uralkodj!" elven működnek. A kormányzat ezzel megosztja a „középszintet", a tényleges decent-. ralizáció helyett, pedig az az európai normák egyik alappillére. Orbán István, a közgyűlés alelnöke pedig mindezzel kapcsolatban elmondta. hogy a megyei és a regionális területfejlesztési források egy jelentős részét előzetes egyeztetés, illetve alku - és nem feltétlenül a szakmai érvek - alapján osztják szét. Emiatt is fontos, hogy a döntésekbe azok is beleszólhassanak, akiket az érint. A jelenlegi gyakorlat azonban ettől elég messze áll, amelyre a június 30-i országos találkozó keretében elfogadott nyilatkozattal szeretnék majd felhívni a figyelmet. N. R. J. si, mindenki által remélt nagy esőzések fordíthatják meg az eddigi kedvezőtlen folyamatokat. Akkor talán egy méter mélyen is átázik a talaj és lábra kaphat az a tavaszi vetés, amely ma még vetőmag formájában a zsákokban van. A szőlőskertekben és gyümölcsösökben nem okoFórum a Munkatársunktól A szociális szolgáltatási feladatok ellátásában résztvevő önkormányzati szakembereknek, a települések jegyzőinek rendeznek ma. csütörtökön tanácskozást Szegeden, a megyeházán. A szociális intézméTöbb mint száz tonna, sóval és krómos szennyvíziszappal szennyezett földet szállítottak el az elmúlt három napban Mórahalom külterületéről. A veszélyes hulladékot a felszámolás alatt álló Merino Kisszövetkezet bőrkikészítő üzeme hagyta hátra, a kármentesítés több millió forintos költségét a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzatból fedezték. A mórahalmi Merino Kisszövetkezet a bőrkikészítő üzeme telephelyén az 1990-es évek elejéig halmozódott fel részben saját, részben egy bérlőként működő cég tevékenységéből származó só és krómos szennyvíziszap. Miután a bérlő utolérhetetlenül eltűnt, a tőle származó veszélyes hulladékra vonatkozó kötelezettségek is a szövetkezetre, mint a terület tulajdonosára szálltak. A bőrök sózásához és kikészítéséhez használt anyagokat, mint veszélyes hulladékot rendszeresen, a jelenlegi jogszabályok szerint legalább évente el kellett volna szállítatniuk egy megfelelő lerakó telepre vagy ártalmatlanító üzembe. Ezt nem tették meg, zott kárt a tél, igaz, a tavalyi nyári szárazság miatt már csak a fele őszibarackos él a megyében. A legkevésbé a fóliások panaszkodhatnak: szerintük minden képzeletet felülmúlt ez a mediterrán január és február, a napsütés és az enyhe időjárás miatt például kevés fűtőolajat használtak el. A mezőgazdányek módszertani központja, az Aranysziget Otthon által szervezett fórumot Ott József, a közgyűlés alelnöke nyitja meg, majd Kovács Zsolt, a Szociális és Családügyi Minisztérium osztályvezetője tájékoztatja az egybegyűlteket az sőt egy ideig egyszerűen a szabadban, a földön tárolták a hulladékot. Pedig mindkét anyag - különösen a króm. amely nehézfém - veszélyt jelent a környezetre, károsítja a talajt, a talajvízbe kerülve illetve a növényekbe felszívódva bekerülhet a táplálékláncba. Az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség kötelezte a szövetkezetet a veszélyes hulladék ártalmatlanítására, de csak annyit sikerült elérszok különben most azért imádkoznak, hogy ne induljanak be ennél is jobban a rügyek, mivel a minden bizonnyal menetrendszerűen megérkező tavaszi fagyok óriási károkat okozhatnak. Azzal ugyanis mindenki tisztában van: a kutya még nem ette meg a telet. Fekete Klára aktuális ágazati feladatokról. Szekeresné dr. Makra Ibolya, a megyei önkormányzati hivatal szociálpolitikai főtanácsosa pedig az ellátással kapcsolatos együttműködés tapasztalatairól, fontosságáról szól. Az előadásokat konzultációk követik. ni. hogy behordták egy zárt épületbe, ártalmatlanítására és elszállítására a szövetkezet csődje miatt már nem került sor - tájékoztatott Szilágyi Tamás. az Atiköfe Környezetellenőrzési Osztályának vezetőjeTavaly lehetőség nyílt arra, hogy a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat terhére olyan szennyezések felszámolását kezdeményezzék a területi környezetvédelmi felügyelőségek, amelyek ártalmatlanítására jogerős államigazgatási határozat van, a kármentesítés mégsem történt meg. A Környezetvédelmi Minisztérium így biztosította a mórahalmi szennyezett föld elszállításához és ártalmatlanításához szükséges, több millió forintos összeget. Az elmúlt három napban 93,98 tonna sóval, és 15,32 tonna krómos szennyvíziszappal szennyezett földet szállíttattak el egy budapesti székhelyű, veszélyes hulladékok átvételére és ártalmatlanítására jogosult cégnek. Szilágyi Tamás elmondta: hasonló problémák vannak még a megyében, ezért remélik, hogy a jövőben is lesz lehetőség a központi költségvetésből történő kármentesítésre. Az Algyői út bal oldalán, a vasúti átrakódénál például nagy mennyiségű, pakurával szennyezett homok van - szerencsére aszfaltozott területen. A hulladékot oda szállító vállalkozó azóta tönkrement, kármentesítésre kötelezni reménytelen. Az osztályvezető szerint a rendszerváltás utáni zavaros időszakban sok vállalkozás ment tönkre úgy, hogy komoly környezetszennyezést hagytak maguk mögött. Ezeket a károkat csak költségvetési pénzből lehet felszámolni. Az ilyen helyzetek elkerülése érdekében az új jogszabályokban szerencsére már benne van az, hogy a vállalkozásoknak, különösen a veszélyes hulladékot termelőknek tartalékot kell képezniük vagy biztosítást kell kötniük az esetleges kárelhárításra. E nélkül, mint a mórahalmi Merino esetében is, nagy az esélye, hogy az állam hiába fut a pénze után. Keczer Gabriella Magyarországi megyék az ezredfordulón Megosztott „középszint"