Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-09 / 7. szám

k Torony alatt A Délmagyarország melléklete a szegedi önkormányzat megbízásából Tisza-parti gondok, örömök, távlatok Szeged visszatért Európába A számvetések időszakát éljük. Mi minden történt az elmúlt, ezúttal nagyon hosszúnak túnó, egy év alatt? Milyen problémákkal gondokkal kellett szembe néznie a város vezetésének? S milyen eredményeket ért el a korábban rögzített tervek megvalósításában? Dr. Bartha Lászlótól, Szeged polgármesterétől kértünk választ a fenti kérdésekre. Rosszul kezdődött - A tavalyi év rosszul kezdődött mind az ország, mind a város számára: belvíz, ciánszenynyezés, árvíz követte egymást. Később jött az aszály. A jugoszláviai háború következményeinek utórezgéseiről ne is beszéljünk. Mindezekre már alig emlékezünk... - Valóban, ha visszatekintünk az elmúlt évre, akkor az eredeti kalkulációinkhoz képest, a külső körülmények hatására, csaknem egymilliárd forintos kárt szenvedtünk - mondja dr. Bartha László polgármester. - Mindez nem közvetlenül a város kasszájában jelentkezett, hanem a vállalkozásokban, az idegenforgalomban és másutt is. Ha azt vesszük alapul, hogy a Klauzál tér felújítása „mindenestül" 240 millióba került, akkor érzékelhető, hogy mi mindent lehetett volna csinálni ennyi pénzből. - Tavaly 31 milliárdos költségvetéssel indult a város az előtte álló feladatoknak. Elegendő volt ez az összeg ? - Ennyi volt az előirányzat, az. összeg azonban, több sikeres pályázat megnyerése révén, 35 milliárdra növekedett. Ha az említett 1 milliárd nem veszett volna el, akkor még több lett volna a kasszában. Ennek ellenére sem zártunk rossz évet. - Tavaly januárban 2 milliárdos tartozása volt a városnak. Most van-e, s ha igen - mennyi? - A tartozás itt nem ugyanazt jelenti, mint egy családnál, vagy egy vállalkozásban. Itt a 2 milliárdos hiány a bevétel és a kiadás főösszege közötti különbség volt. Ez abból adódott, hogy a város elhatározta: mindenképpen fejleszteni kell környezetünket. A sült galambra nem illik várni...Ezért hozzá is láttunk a munkához, így a hiány a fejlesztési hitelek formájában jelentkezett. Ezt azonban kipótoltuk. Igen, most is van a tervezetben: 3 milliárd forint. A fejlesztésre fordítható összegek 1,8 milliárd hitelállományt feltételeznek, a működési hiányunk pedig csak az inflációval növekedett. Dr. Bartha László az Európa tanácstól kapott Becsületzászlóval. A lelkekben történt változás: a szegediek büszkék városukra. (Fotó: Nagy László) Pályázati pénzek - Ha már pénzről beszélünk: Szeged tavaly jelentős összegekhez jutott a hazai és a nemzetközi pályázatokon. - A város mintegy 25 milliárddal lett gazdagabb pályázati pénzekből. Az összegeket a belterületi vizek elvezetésére, az árokrendszerek fejlesztésére, a Holt-Maros rehabilitációjára, úthálózat építésre és egyéb sürgős feladatok pénzelésére fordítjuk. A legnagyobb tétel kétségtelenül a hulladékgazdálkodás és a szennyvíztisztítás megvalósítására kiírt, az úgynevezett ISPA pályázaton nyert 19,5 milliárd, amelyet eddig egyetlen magyarországi város sem nyert el - ekkora összegben! A lelkek rezdülése Közgyűlési szá misztika Munkatársunktól A 2000. évben összesen 22 alkalommal ülésezett a szegedi képviselőtestület, ebből háromszor rendkívüli ülés keretében. Összesen három alkalommal tartott ünnepi ülést, kétszer pedig vitanapot, mégpedig a költségvetés és a közlekedés témájában. Egy alkalommal volt közmeghallgatás, ennek a témáját az egészségügy átalakítása képezte. A szegedi közgyűlés a 2000. évben 75 rendeletet alkotott (ebből 52 módosítás és 23 új rendelet volt) és összesen 1172 határozatot hozott. - Mai világunkban ugyan minden a pénz körül forog, ám Szeged az elmúlt évben több jelentős erkölcsi elismerésben is részesült. Melyeket emelné ki ezek közül? - Ezzel kapcsolatosan hadd mondjam el. hogy az egyik legnagyobb siker, amit ebben a városban- el lehetett érni: az emberek lelkében történt kedvező jellegű fordulás. Kezdenek büszkék lenni arra, hogy Szegeden élnek. Van egy fajta lokálpatriotizmus a szegediekben, amely a korábbiaktól eltérően, egyre crősebbé válik. Úgy érzem, visszaszereztük a város becsületét, nemcsak azzal, hogy maga a miniszterelnök hozta el számunkra millenniumi zászlót, hanem azzal is, hogy elnyertük az Európa Tanács Becsületzászlaját. Minderre azért lehetnek büszkék a szegediek, mert ez az elismerés egyben az ő munkájuk megbecsülése is! Ezzel Szeged visszakerült Európa térképére, minket ez mindennél jobban minősít... -Több olyan rendezvény volt Szegeden az elmúlt évben, amelyre nemcsak a honi, hanem a nemzetközi közvélemény is erősen odafigyelt... - A Stabilitási Paktum szegcdi rendezvényei irányították városunkra a világ közvéleményét, s ezért is nevezik Szegedi folyamatnak azt a tevékenységet, amely a béke és a biztonság megszilárdítását hivatott megteremteni ebben a térségben. Nem kevésbé fontos a Szegedi Biztonságpolitikai Központ munkája sem. Úgy érzem, hogy Szeged - lehet ez némi túlzás - az első világháború előtti fejlődési pályára tudott ráállni...Bízom abban, hogy mindez! 10 év múlva úgy emlegetik, mint egy virágzó kor első lépéseit. - Mit említene a tavalyi év eredményei közül? - Korábbról kell kezdenem. Amikor 1998-ban megnyertük az önkormányzati választásokat, ennek a városnak nem voltak tervei. Nem volt merre indulni. Előbb a feltárási munka kezdődött, majd a tervezés fázisa, a közgyűlés pedig feljogosított bennünket, hogy elkezdjük a fejlesztési munkálatokat. Most már vannak terveink, mégpedig nemcsak a Klauzál térre és a Kárász utcára, hanem a Tisza partra, Újszegedre és más terültekre is. Hogy mi az, ami a lényeges előrelépést jelent? Például a közvilágítás, amelyet félmilliárdos költséggel készítettünk el. A Dóm kivilágítása Szeged jelképének hangsúlyozását is jelenti. A Klauzál tér, az Aba-Novák freskó, a Fodor kert, az újszegedi Holt-Maros környékének rendezése, a csatorna- és úthálózat építése, vizesárkok bővítése, a 7 játszótér átadása szerepel azon a listán, amelyek mindannyiunk számára egyaránt fontosak. A polgármester és az újságírók - A közgyűlés határozathozatalait említette. Elégedett a képviselőtestület hatékonyságával? - Lényegesen hatékonyabb, mint volt, ezt bátran állíthatom. Maximalista ember vagyok, mert műtőből jöttem...Szeretem a szervezett munkát, s ezt mind a képviselőtől, mind a tisztségviselőtől elvárom. Zokon szoktam venni, ha valaki nem teljesen felkészült a munkájában. Ezt el is szoktam mondani, pártállásától függetlenül, minden képviselőnek. Sokszor ugyanis felállnak, politikai indíttatású beszédet tartanak, aminek semmi köze sincs a tárgyalt témához. Ilyenkor megkérem őket, először diszkréten, utána kicsit határozottabban, hogy térjünk át a napirendre! Egyébiránt a közgyűlés munkáját hatékonynak ítélem, s azt szeretném, ha politikamentessé válna, mindinkább a város érdekét szolgálná. - Talán éppen ebből, az ön által említett, határozottságból adódik, hogy nem egészen felhőtlen a viszonya az újságírókkal? - Vannak olyan újságírók, akik azt a fáradtságot sem veszik, hogy megkérdezzék az embert. Tudvalevő, hogy én soha nem kérem vissza a kéziratot ellenőrzésre. Ha valaki korrekt velem, én maximálisan megbízom benne. Onnantól kezdve viszont, hogy meg sem kérdez, s állítólag nyilatkozom is neki, már más a helyzet: miért vonatkozik más mérce rám, mint az újságíróra? Ilyen viszonyban a korrektség az alapvető feltétel és egyben mérce is. Úgy gondolom, hogy az újságírók 80 százalékával kifejezetten jó viszonyt tartok fenn. de van, akivel pillanatnyilag nem vagyok hajlandó szóba állni és nem is fogok, mert úgy gondolom: nem én ástam ki a csatabárdot, hanem ők. Akadt, aki valóban a tényekre s a véleményemre volt kíváncsi, olyan is, aki az „azt beszélik" alapján írja cikkeit, ez utóbbiakkal nem vagyok kész kommunikálni. Elfogadom, hogy: a hír szent, a vélemény szabad. De a hír szentségét is - minden esetben - tisztelni kellene... Ha nem így történik, azzal csak Szegednek, a városnak ártanak - mondotta lapunknak a polgármester. Kisimre Ferenc Mások írják rólunk Szeged - egy földrész bástyája Több mint három évvel ezelőtt voltunk egy városban, s bár azt is Szegednek hívták, de ahhoz a Kelet-magyarországi, Tisza parti településhez, melyet ezekben a napokban látogattunk meg, nem sok köze van. Ott, ahol hajdan meglehetősen sivár házsorok között jártak a piszkos aszfalton, ma frissen burkolt gyalogos zónában közlekednek, mely - eltekintve a még meglévő, de biztosan megszüntethető szellemi meddőségtől -, alig különbözik a hasonló nyugati városközpontoktól. Ezt a meglepő megállapítást közöltük dr. Tímár László alpolgármesterrel, aki a régi szép városházán fogadott bennünket, és két megbeszélés között büszke mosollyal válaszolt az NPL (Der Neue Pester Lloyd) e látható változások iránti kérdéseire. A város új arculatában úgy vélte a fideszes politikus - nem utolsósorban a növekvő beruházásoknak is szerepe van, melyeket külföldi cégek végeznek itt. Mindemellett a 18349 aktív vállalkozásból több mint 800 külföldi tulajdonban van. És hogy a 160 ezer lakosú takaros városnak nem mehet rosszul, az nem csak a sok neves nemzetközi hitelintézet 46 bankfiókjából állapítható meg, ez rajzolódik ki a szociális és kulturális célú kiadásokból is, melyek más városokhoz képest igen pozitívan mutatkoznak meg. Hogy egyáltalán vannak munkanélküliek ebben a prosperáló városban, az szomorú dolog, de hogy itt csak 8 százaléknyian, az a városatyák elkötelezettsége mellett szól az olyan cégek iránt, mint például a Siemens, mely azt tűzte ki feladatul, hogy a jól képzett magyar szakember-potenciált nem csábítja el a városból vagy az országból, hanem olyasvalamit indítanak el, mint egy „Anti-Green Card" program, mellyel a helyi potenciált használják fel, és a szükséges knowhow-t az országba hozzák. Egy ilyen megközelítés egyrészt a munkaerőt a saját megszokott környezetében aktivizálja, másrészt ezzel az országot gazdasági téren sokkal nagyobb mértékben stabilizálja, mint egy nyugati „Green-Card" modell esetében. A város feltűnő tisztaságát említve az alpolgármester kijelenti: bár egy környezetvédelmi pályázaton 2,2 millió forintot nyertek, melyet környezetvédelemre és a város tisztaságára fordítottak, azonban a városi közgyűlés elkötelezettsége és a polgárok többségének öntudata támogatja azt a politikát, melyben a környezetvédelem, a tisztaság és a biztonság nagybetűvel van írva. Dr. Tímár főképp városának a még mindig rossz összeköttetésével elégedetlen az ország nagy közlekedési útvonalaihoz. Még nagyon vesződséges, például az egy napos turista számára, annak a sok kilométer hosszú országútnak a veszélyeit és fáradtságát vállalni, mely az autópályától Szegedre vezet. A koncesszió az autópályára - mely még francia tulajdonban van csak 2003-ban lesz szabad; s ha a szükséges pénz rendelkezésre áll, remélhetőleg sikerül a csatlakozás Európa bástyájához - ahogy városát szívesen nevezi. Mert Szeged nemcsak az ország egyik legjelentősebb egyetemi városa, hanem kulturális központ is, valamint értékes üdülőterület. Nem csak az impozáns Dóm tér előtti operaelőadások és koncertek vonzanak mágnesként érdeklődőket közelről és távolról. A nemrég végzett vizsgálatokból kiderült, hogy az itteni kutak és fürdők ásványvízminősége semmiben sem különbözik a híres hévízi gyógyfürdőétől - tudatja büszkeséggel az alpolgármester. Es a tervezett élményfürdőben, melyet az stuttgarti befektető épít, aki Németországban már létesített egy hasonló projektet, a „vízi pockok" természetesen már termálvízben is hancúrozhatnak. A Darmstadt testvérvároshoz fűződő kapcsolatokat az alpolgármester nagyon aktívnak és mindkét fél számára hasznosnak értékeli, még ha azt kívánja is, hogy ezek a kapcsolatok ne csak kulturális találkozókra és a városvezetők találkozásaira korlátozódjanak. Az osztrák Siemens AG és a Sysdata új szoftverfejlesztő központjának a szegedi városháza dísztermében tartott megnyitója alkalmából a szimpatikus, fiatal polgármesternek, dr. Bartha Lászlónak is tudtunk gratulálni szép városához, melyet egyébként fiatal és intelligens csapat vezet. Azt is megtudtuk tőle, hogy a „Szeged - Európa bástyája" fogalom egyáltalán nem tűnik távol esőnek, végül is az elmúlt évben hat nagy európai találkozóra került itt sor. (Der Neue Pester Lleyd) Csókái vendégek Szegeden Munkatársunktól A vajdasági Csókáról érkező vendéket fogad ma este 6 órakor a délvidéki magyarok szegedi egyesülete. A Bolyai utca 11. szám alatti Tető elnevezésű székházban Maros Antal, csókái polgármester és Cs. Simon István, ismert délvidéki irodalmár találkozik a közönséggel. Az est házigazdája Nagy Abonyi Attila, a vendégekkel pedig Kisimre Ferenc beszélget. A belépés ingyenes. A doni hősökre emlékeznek Munkatársunktól A szegedi Honvéd Hagyományőrző Egyesület területi szervezete január 13án, szombaton, délelőtt II órakor ökumenikus istentisztelettel emlékezik meg a doni áttörés 58. évfordulójáról. Az istentiszteletet a Szent József jezsuita templomban (Szeged, Dáni J. utca 3.) tartják az 1943 januárjában elesett hősök és áldozatok lelki üdvéért. A szentmise áldozatot Gyulay Endre megyés püspök mutatja be.