Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)
2001-01-05 / 4. szám
PÉNTEK, 2001. JAN. 5. CSONGRÁD MEGYE 3 Az agrárkamara az ü: Újabb munkahelyek a süllyesztőben Egyelőre beláthatatlan, milyen következményekkel jár a 2000. december 19-én elfogadott törvényjavaslat a külső üzletrész-tulajdonosok kifizetéséről. Az előrejelzések mindenesetre arra utalnak, óriási vagyonvesztést okoz a „külsősök" üzletrészének névértéken történő megváltása. Lapunkban folyamatosan idéztünk szakértői véleményeket azzal kapcsolatban, mit hozhat a mezőgazdasági nagyüzemek számára az üzletrésztörvény. A Mezőgazdasági Termelők Csongrád Megyei Érdekvédelmi Szövetségének ügyvezetője. Stadler Ferenc tegnap nyilatkozott arról, hogy - a társas vállalkozásokká alakulás miatt a megyében hagyományos szövetkezetként már csak alig húsz működik. Ezek egy része azonban valószínűleg ..megadja magát", hiszen a kifizetések után képtelen lesz talpon maradni. Megkerestük kérdéseinkkel dr. Csikai Miklóst, a Magyar Agrárkamara elnökét, a szentesi Árpád-Agrár Rt. elnök-vezérigazgatóját is. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, a gazdasági önkormányzat szerint országos méretekben mekkora károkat okoz az év utolsó parlamenti munkanapjaiban, nem várt „karácsonyi ajándékként", alig 2 százalékos többséggel megszavazott törvény. Dr. Csikai Miklós: A szövetkezet miért nem egyenrangú a családi gazdasággal? (Fotó: Tésik Attila) Csikai számításai szerint a szövetkezeti üzletrésztörvény mintegy 800 mezőgazdasági szövetkezetet érint az országban, a becslések alapján összes jegyzett tőkéjük 140 milliárd forint. „Fontos kihangsúlyozni - mondta az agrárkamara elnöke -, hogy a szövetkezetek összes vagyona mintegy 70 százalékban jelzáloggal terhelt. Sajnos, a szövetkezetek nagyobbik hányadánál a hitelgaranciák beváltását a pénzintézetek a hitelek azonnali felmondásával végzik." Az elnököt elsősorban nem is a volt téeszek és szövetkezetek, sokkal inkább a szövetkezeti tagok sorsa aggasztja igazán, hiszen ők teljes vagyonukat elveszíthetik. A szövetkezeti üzletrészek kötelezettségekkel Az AB dönt? Munkatársunktól Alkotmányossági aggályokat is felvet a 2001. január l-jén életbe lépett üzletrésztörvény. A MOSZ, valamint több párt is azt tervezi, hogy mihamarabb az Alkotmánybírósághoz fordul, hiszen az alkotmány betűivel nem egyeztethető össze, ha megkülönböztetést tesznek szövetkezet és szövetkezet, valamint külső és belső üzletrész-tulajdonos között. Kérdés továbbá az is, a tulajdonosok felhatalmazása nélkül a szövetkezet törvényes képviselője lehet-e egy hivatal. csökkentett névértéke ugyanis nem több az eredeti névérték 30 százalékánál, ami megegyezik a külső üzletrész-tulajdonosok vagyonarányával. Amennyiben ezt a külső üzletrészt 100 százalékon kifizetik, semmi sem marad a szövetkezetek aktív és nyugdíjas tagjainak. További károk érik azokat a földtulajdonosokat, akik területeit bérlik a szövetkezetek. Azokban a térségekben tehát, ahol a szövetkezetek vagyonvesztését felszámolás követi, nem lesz bérlője a földtulajdonnak, így jelentős élelmiszer-termelésre alkalmas területek válhatnak műveletlenné. A mezőgazdasági termelés tehát megint csökken. „A szövetkezeti tagok legtöbbjének nem csupán munkahely, hanem egyetlen megélhetési lehetőség az adott település jól-rosszul működő gazdasági egysége. Tehát egyrészt munkahelyet, másrészt megélhetési lehetőséget is veszítenek azokon a településeken, ahol megszűnnek a szövetkezetek. Tudjuk, hogy minden elsorvadó munkahely a központi költségvetés és a helyi önkormányzat bevételeit is rendkívül jelentősen csökkenti. Végig sem merem igazán gondolni, mi lesz a következménye, ha folytatódik az az 1993-ban elindult folyamat, aminek eredményeképpen az elmúlt évtized legnagyobb munkaerő-kibocsátója az agrár-élelmiszergazdaság volt Magyarországon." Dr. Csikai Miklós állítja, elegendő lenne pusztán az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény betűit alapul venni, amely a következőket rögzíti: „a kormánynak biztosítani kell, hogy az agrárgazdaságot döntően a magántulajdonon alapuló változatos üzemviszonyok jellemezzék, amelyben egyenrangú szereplők az egyéni és családi gazdaságok, a termeléssel, a termelés és az értékesítés szervezésével foglalkozó szövetkezetek, gazdasági társaságok". Fekete Klára Bocsánat! Á tlagosan három évig tart, amíg a holland gyerekek elvesztik tejfogaikat. Egyes magyarországi rendőrkapitányságokon ezt már huszonnégy óra alatt is el tudják intézi. A két formás mondat az Amnesty International holland szekciójának hirdetéseként jelent meg ottani napilapokban. Voltaképpen dicséretként is felfoghatjuk a hollandusok eme frappáns megállapításait, hiszen ami náluk csak három év alatt válásul meg, nálunk egy nap alatt... A dolog azonban nem ilyen derűs. Az Amnesty International, amelyről tudni illik, hogy emberjogi szervezet, a világon az elnyomott, a leigázott, a jogaiktól megfosztott emberek millióinak az érdekeit védi. Ez tény. Ugyanakkor az is tény, hogy a máit év végén alaposan melléfogott a holland szekció ezzel a hirdetéssel, amelynek tartalma egyértelmű: a magyar rendőrség gyermekeket kínoz! Mivel a hirdetés mellett egy fotó van, azon egy hiányos fogú, roma kinézetű gyermek is látható, félreérthetetlen az utalás: nálunk a roma gyermekeket verik. A nyugati világban az ilyen hirdetések óriási felháborodást keltenek. Szabad és kiteljesedett emberi jogainak tudatában a polgári demokráciában élő esetünkben a holland - olvasó, mélységesen megbotránkozik. Azután elkezd kommunistáim, az idősebbikje a sztálinista szellemiség csökevényeit emlegeti, a fiatalabb liberális, demokrata, konzervatív, munkáspárti etc., etc. pedig azt mondja magában: Ezeket sem kell beengedni egyhamar az EU-ba... No mármost, a történet menete a napokban más irányt vett: az Amnesty International levélben kért bocsánatot azért, mert a holland hirdetés „téves benyomást" keltett. Hát azt. A bocsánat kérés azonban egyfelől eléggé sokáig váratott magára, másfelől pedig nem meggyőző. Tudniillik arról nem szól a fáma, hogy helyesbítést közölnek-e ugyanazon a helyen, ahol a hirdetés megjelent? Mi lesz a szövege a helyreigazításnak? A magyarokat ért erkölcsi kárról nyilván nem is kell szót ejteni. S zámomra az a megdöbbentő ebben az esetben, hogy a nyugati felületesség milyen ártalmas lehet a volt „keleti blokk" számára. Jómagam tapasztaltam a két évvel ezelőtti jugoszláviai események idején, amikor neves és az úgynevezett mértékadó lapok újságíró jöttek hozzánk és azt kérdezték: a határ közelében vannak-e olyan magas építmények, amelyekről fotózni lehetne a belgrádi bombázásokat? így születnek azután az „állítólag" címszó alatti információk. Azt pedig a világért sem merem gondolni, hogy itthonról súgott valaki a hirdetések készítőinek... eAj^M^' Pristinába mennek a katonák Tegnap búcsúztatták a vásárhelyi laktanyában azt a 324 fős magyar KFOR-kontingenst, akik egyik része ma, másik része pedig január 9-én repül majd békefenntartónak Koszovó fővárosába, Pristinába. Összesen 324, zömében vásárhelyi önként jelentkező katona indul útnak két turnusban, ma és január 9-én a koszovói Pristinába, hogy a KFOR-kontingens tagjaiként végezzék a békefenntartó erők főhadiszállásának védelmét. A Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandárnál tegnap tartott ünnepségen Bozó Tibor ezredes. laktanyaparancsnok köszöntötte a katonákat, a vendégeket és a hozzátartozókat. Azt kérte a KFOR-kontingens tagjaitól, hogy vigyázzanak magukra és egymásra a hadműveleti területen, s munkájukkal öregbítsék mind az ország, mind a Magyar Honvédség, mind pedig a Bercsényi dandár jó hírét. Győrössy Ferenc vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Szárazföldi Vezérkar vezérkari főnöke már azt emelte ki, hogy a magyar katonák békefenntartó munkájáról szolgálati helyeiken, azaz Koszovóban, Cipruson, a Sínai-félszigeten is elismerően szólnak. A vezérőrnagy azt is hangsúlyozta, hogy december 29-én személyesen járt kinn Pristinába, s meggyőződött arról, hogy a váltandó állomány mindent előkészített az újak fogadására. Győrössy Ferenc végezetül katonaszerencsét kívánt mindenkinek, s azt is fontosnak tartotta azt kívánva, hogy mindenki épen és egészségesen tétjén vissza. Az ünnepségen Máté Sándor százados, tábori lelkész mondott imát. - Mivel a kivonuló kontingens nagy része, 94,5 százaléka a Bercsényi dandár állományához tartozik, így ez nagyban megkönnyítette a csapat összekovácsolását - árulta el kérdésemre Kósa Sándor alezredes, a Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandár parancsnok-helyettese, a KFOR-kontingens parancsnoka. A békefenntartók fél évig teljesítenek szolgálatot. Korom András Autóbehozatal: csak a használt lehet olcsóbb Mi marad meg a vámon? tőzsde Az elmúlt napokéhoz képest jelentós, közel 16 milliárd forintos forgalom mellett 5,5 százalékot emelkedett a BUX. A kereskedés folyamán enyhén hullámzó index igazán a nap vége felé húzott bele, másfél százalékot téve hozzá a korábbi emelkedéshez. Gyakorlatilag négy papír jelentette a piacot, az OTP, a Matáv. a MOL és a Richter egyenként több milliárdos forgalmat bonyolítottak, a forgalmi listán ötödik Égis 150 milliónyi kötéssel kullogott mögöttük. A négy nagyból három, a MOL. az OTP és a Matáv az árfolyamemelkedésben is az élen jártak, részvényeik egyenként 8 illetve 7-7 százalékkal drágultak. Jellemzően külföldi vételek álltak az OTP és a MOL emelkedése mögött, és a MOL hosszú idő után ismét 5000 forint fölé került, amely vélhetően köszönhető a cég számára kedvezőbb olajárnak, illetve dollár-forint árfolyamnak is. A Richter erősödése ehhez képest visszafogott, valamivel több mint 5 százalékos volt. A Démász a vártnál kedvezőtlenebb áram-árszabályozásnak köszönheti a mai esést. A tegnapi váratlan amerikai kamatcsökkentésre az európai piacok már jóval visszafogottabban reagáltak. Párizsban és Londonban ugyan két százalék körüli mértékben emelkedtek az árfolyamok, a DAX azonban tovább esett. Az Európai Központi Bank nem követte egyesült államokbeli társát, és a várakozásoknak megfelelően mai ülésén nem csökkentett kamatot... Az amerikai nyitás hangulatát - pár pontos csökkenéssel kezdtek az indexek - ugyan befolyásolták valamennyire a ma megjelent, más esetben kisebb jelentőségű makrogazdasági adatok, a piac azonban inkább a holnap napvilágra kerülő munkanélküliségi számokra vár. Részvény Záróárfolyam (Ft) Forgalom (mFt) Változás Égis 10 395 145 4,05% MATÁV 1 140 4099 6,54% MOL 5 145 3540 8.32% OTP 16 150 4796 6,99% Rába 2 500 33 -0,6 % Richter 16 395 2581 3,44% TVK 4 680 53 4,58% BUX 7 921 +413 pont 5,5 % 1Ü3 ConCorde£ JJg 29 Tel.: (62) 484-222 Szeged, Kossuth L. sgt. 10-12., www.cd.hu A Concorde Értékpapír Rt. szolgáltatása 2000, 1999, 1998 „Az év brókercége" (Budapesti Értéktőzsde) A kilencvenes évek elejének használtautó- behozatali láza elevenedhet meg az idén, hiszen január elsejétől nem kell vámot fizetni a magánimportban behozott kocsik után. Sokan tévesen úgy értelmezték a null-kulcsos vámrendeletet, hogy mostantól az uniós országokból ingyen lehet gépkocsit behozni. A valóság azonban az, hogy a fogyasztási adót, a termékdijat és az áfát továbbra is meg kell fizetni a külföldről behozott kocsik után. Míg tavaly 13 ezer gépkocsi jött be magánimportból az országba, addig az idén 20 ezernél is több használt autóra számítanak a vámosok. Máris látszik, az új autók és a kereskedők által behozott kocsik nem lesznek lényegesen olcsóbbak, míg az, aki veszi a fáradságot és kiutazik egy négykerekűért, 150-200 ezer forintot is megtakaríthat egy alsó-középkategóriás járgányon. Az elmúlt hat-nyolc évben nem volt érdemes nyugatról gépkocsit behozni, a magánimportnál ugyanis a vámhivatal katalógusában megállapított árak alapján szabták ki a terhet. Ráadásul azzal, hogy Budapestre központosították az országba bekerülő személygépkocsik vámolását, sok kiskapu is bezárult. Most változni látszik a helyzet. A vámmentesség ugyanis valamelyest Használtautó-telep: húszezernél több behozott kocsira számítanak az idén a vámosok. (Fotó: Miskolczi Róbert) megélénkíti majd a magánimportot, ám a kereskedők által behozott kocsik esetében rövid távon még sem várható komolyabb árcsökkenés, mert a megnövekedett kereslet továbbra is szinten tartja az árakat. Ám mivel a jövőben importengedély sem kell a gépkocsik behozatalához, így akár robbanhat is a használtautó-piac, hiszen sokan úgy érzik, ismét itt az ideje, hogy szerencsét próbáljanak külföldön. Magyarország még 1991ben vállalta, hogy fokozatosan csökkenti, majd 2001-től eltörli az unió országaiból érkező gépkocsikra kivetett vámot. A mentesség azonban csak akkor érvényes, ha az importőr igazolja, hogy az autó valóban egy uniós országban készült. Sok esetben ugyanis a gyártási ország és a származás helye nem azonos. Abban mindenki egyetért, hogy az új autók ára nem fog egyhamar a vámmentesség miatt csökkeni. Ha a konkrét számokat nézzük, akkor kiderül, eddig a behozott kocsi értékének 52 és fél százalékát kellett pluszban kifizetni, ez most 50 százalékra mérséklődik. A kereskedők többsége abban viszont egyetért, hogy egy kis ügyeskedéssel valóban olcsóbbá lehet tenni a kinti autóvásárlást. A magánimportban behozott kocsiknál ugyanis nem lehet a számlát „megszépíteni", ám egészen más a helyzet, ha valaki a cége nevére vesz odakinn autót: ekkor már a vámosok kénytelenek elfogadni a számlán szereplő - nyilván jócskán megkurtított - árat. Ám egyáltalán nem veszélytelen külföldről kocsit behozni: nagyon kell ismerni az alváz és motorszámokat, ellenkező esetben könnyen lopott kocsit sózhatnak a magyar vásárlóra. Ebből azonban a vámolásnál komoly gondok lehetnek. Most úgy tűnik, a „középkorú", hat-nyolc éves, alacsony fogyasztású kocsik behozatalából lehet az idén dömping. Megváltozott az elmúlt időben a kiutazók célországa is. Mtg tíz évvel ezelőtt Belgium volt a sláger, addig most Svájcban, Németországban és Olaszországban próbálkoznak a magyarok autóvásárlással. Számításaink szerint egy középkategóriás, hat-nyolc éves Opel behozatalán 150200 ezer forintot is nyerhet az, aki vállalja a kényelmetlenségeket és a hazai kereskedők helyett a kinti vásárlást választja. Ám kérdés, megéri-e a rizikót? A vámhivatal dél-alföldi regionális parancsnokságán megtudtuk, helyben nem sokan érdeklődtek az elmúlt napokban a gépkocsibehozatal új módja iránt. A piac ugyanis úgy működik, hogy kevesen hoznak be sok autót. A nepperek pedig olykor még a fináncoknál is jobban ismerik az új jogszabályokat és persze a kiskapukat is... Rofal Gábor