Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-31 / 26. szám

Kávé után fizess járulékot! Adórendelet az ajándékról Munkatársunktól Az Apeh Csongrád Megyei Igazgatóságának közleménye újra felhívja az érintettek figyelmét arra, hogy 2000. január l-jétől módosult az adóra és a költségvetési befizetésekre vonatkozó törvény. A változás legfontosabb eleme, hogy a fenti dátum után az egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény kiegészült egy „ajándék, reprezentáció címén adott termék és szolgáltatás" szövegrésszel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az év elejétől a belföldi illetőségű magánszemélynek nyújtott, reprezentáció címén adott termék vagy szolgáltatás adóköteles értéke után 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. A járulékot nem kell megfizetni abban az esetben, ha azokat olyan magánszemélyek részére adják, akik a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint nem tekinthető belföldi illetőségűeknek, továbbá, ha olyan magánszemélyeket látunk vendégül akik tb-ellátásra és magánnyugdíjra jogosultak. Teret és időt hódít a mobil Bolondbiztos segítség DM/DV-informóció Alig egy éve, hogy elindult a PannonW@P mobil internet-szolgáltatása, amely a szó szoros értelmében kezünkbe adta a világhálót, s hamar népszerűvé vált az információra éhes előfizetők körében. Ez január 29-től olyan témakörökkel bővül, melyeknek köszönhetően azok is megfontolják, hogy WAP-os mobilt válasszanak, akik eddig divathóbortnak tekintették. Az újdonságok sorában kétségtelenül az e-mail küldésének lehetőségét fogják a legtöbben üdvözölni. 2000 októbere óta ugyan már elolvashattuk a W@P-on a tetszőleges szolgáltatónál létrehozott elektronikus címünkre érkező leveleket, de nem válaszolhattunk azokra. A továbbfejlesztett technológiának köszönhetően azonban január végétől a digitális postázás minden funkcióját képes kezelni, azaz nemcsak leveleket küldhetünk, de a beérkezett e-mailekhez csatolt fájlokat is továbbíthatjuk. Sőt, a kimenő üzenetek a feladó címén kívül automatikusan tartalmazzák annak telefonszámát is, így biztonságosabb a hagyományos levelezőprogramoknál, hiszen a küldemény forrása azonosítható. Aki eddig úgy vélte, az utca nem telefonálásra, hanem közlekedésre való, az talán megenyhül a Navigátor szolgáltatás láttán. Eddig, ha egy számunkra ismeretlen városban postát, rendelőintézetet vagy éppen egy jó kis vendéglőt kerestünk, csak a taxisok helyismeretére, a külföldi turistáktól kölcsön kért térképekre vagy „csalhatatlan" megérzéseinkre támaszkodhattunk. Ezután számtalan közhasznú épület és intézmény - gyógyszertár, autómentő, bank - címe megtalálható lesz, azok nyitva tartásával, telefonszámával és egyéb fontos adataival együtt. A WAP-felületen csak azt kell megadnunk, éppen hol vagyunk (város, utca, házszám), valamint hogy mit és milyen távolságon belül keresünk. Ha a tömegközlekedést választjuk, megadja, hogy melyik járattal hány megállót kell mennünk, hol kell átszállnunk. Az autósokat pedig bolondbiztos, „200 méter múlva forduljon balra a Kossuth utcába" jellegű írásos utasításokkal igazítja útba. Mindkét esetben napszaktól függően meghatározza a várható menetidőt is. A Navigátor egyelőre csak a fővárosban és vonzáskörzetében működik. Benne: TI k OSHIE ímatechni IA ka FŐSZER-ELEKTROPROFIL KFT. 6723 Szeged, Római krt. 23. Telefon: 62/421-533 Fax: 62/421-637 1135 Budapest, XIII., Reitter Fu. 88/a Telefon: 1/239-1777 Fax: 1/239-1779 CITROEN XSARA fjtz^ n III. ÉUEZRED AUTÓJA MOST AZ ÖSSZES MODELL RAKTÁRKÉSZLETÜNKRŐL AZONNAL ÁTVEHETŐ! (1.6SX, 1.8 16V SX PLUS, 2.0 HDl SX PLUS) ZIHEM 2000 KFT CITROEN hivatalos márkaképviselet és szerviz SZEDED. DOROZSMAI ÚT 6. Tei.: 62/492-888 Hogyan költünk? SS Őstermelők Új bankjegyek Heti gazdaság A sz infláció is Akiknél gyorsabban romlik a forint Élelmiszer-vásárlás: a kispénzüeknek több mint 11 százalékkal romlott a pénze tavaly. (Fotó: Karnok Csaba) Ötéves folyamat szakadt meg az idén, amikor a statisztikusok bejelentették, 2000-ben csak 0,2 százalékkal csökkent a pénzromlás, s 9,8 százalékos értékre állt be. 1995-óta ugyanis, amikor még 28,2 százalékkal romlott a forint vásárlóértéke, évente 4 százalékkal mérséklődött az infláÁm aligha akad ellentmondásosabb év pénztárcánk szempontjából, mint a tavalyi. Mivel az alapélelmiszerek árai - hosszú évek óta először - az átlagos inflációt meghaladó mértékben növekedtek, a kiskeresetűek úgy érzik, őket az átlagnál jobban sújtotta tavaly a pénzromlás. A statisztikusok számokkal alátámasztott állításai is azt bizonyítják, a kiskeresetűeknek valóban nagyobb pénzromlást kellett elviselniük a magunk mögött hagyott esztendőben, mint a jobb jövedelemmel rendelkezőknek. Ennek nem más az oka, mint az, hogy azok éreznek az átlagosnál nagyobb pénzromlást, akik jövedelmük jelentősebb részét élelmiszerre kényszerültek költeni. A Központi Statisztikai Hivatal három kategóriába sorolta be keresetük alapján a fogyasztókat. A legszegényebb háztartásokba azok tartoznak, akiknek az egy főre jutó jövedelme nem érte el a nettó 17 és félezer forintot. Ezt az egymillióra tehető kategóriát 11,3 százalékos infláció sújtotta tavaly, miközben a legmagasabb - havi 52 ezer forintnál is többet keresők - „csak" 9,4 százalékos pénzromlást érzékelhettek. A magyarázat egyszerű: a legszegényebb háztartásokban élők fogyasztási szerkezetében sokkal nagyobb hangsúllyal szerepelnek a tavaly átlagon felül megdrágult élelmiszerek, mint a jómódúakéban. Míg a kiskeresetűek tavaly átlagosan jövedelmük 33,7 százalékát költötték napi élelmiszervásárlásra, addig a magasabb jövedelemmel rendelkezők mindössze keresetük 17,6 százalékát. A havi félszázezer forint fölött keresők meglévő pénzük sokkal nagyobb részét költötték tartós fogyasztási cikkek vásárlására, amelyeknek az ára alig több mint egy százalékkal növekedett 2000-ben. A különbség egyedi esetekben egészen szélsőséges is lehet olykör. Minden attól függ, hogy egy-egy család költségvetésének hány százalékát kényszerült 2000-ben az átlagnál is gyorsabban dráguló élelmiszerekre költeni. A közepes, havi 32 ezer forintos egy főre jutó jövedelemmel bírók válóban az átlagos, azaz a 9,8 százalékos pénzromlást érezték. A gazdagabbakat egyedül az üzemanyagárak drasztikus drágulása sújtotta átlagon felül. Ezen a téren ugyanis az árszint közel 30 százalékkal volt magasabb az 1999-es szintnél. Abban, hogy az előre tervezett 6-7 százalékos inflációt végül is nem lehetett tartani, többek között éppen az olajár-robbanás volt a ludas. Másfél év alatt ugyanis három és félszeresére emelkedett a nyersolaj világpiaci ára. Az euró gyöngülése sem „tett jót" a hazai élelmiszeráraknak. A lakosság inflációs érzése az idén januárban sem csökkent, hiszen tovább folytatódott az árak - a tavaly év végihez hasonló havi 0,3-0,5 csökkenése, miközben néhány alapvető élelmiszerért jelentősen többet kell fizetni. R. G. Egy százalékainkat ajánlhatjuk Mit tegyünk, hogy célba érjenek? Az adózó állampolgárok 2001. március 20-ig, személyi jövedelemadóbevallásukkal egy időben immáron ötödik alkalommal rendelkezhetnek arról, milyen szervezetnek, alapítványnak ajánlják föl adójuk kétszer 1 százálékát. Mivel közeleg a határidő, nem árt már most gondolkodni, melyik lehet az a „legjobb hely", ahol adóforintjaink landolhatnak. Az elmúlt napok híradásai, a kereskedelmi televíziók riportjai mind arról szóltak, egyik-másik alapítvány hogyan él vissza az adófizetők nemes célra felajánlott egy százalékaival. Nem árt tehát közelebbről ismerni az a szervezetet, intézményt, amelyik majd remélhetően arra a célra használja kevéske pénzünket, amire mi is szántuk: beteg gyerekek gyógyítására, állatok megmentésére, a kultúrára, a művészetekre. Tilos a köztartozás Ám ahhoz, hogy az adóforintok a címzetthez érjenek, nekünk is tennünk kell. A legkevesebb az, hogy jól címezzük meg a borítékot. Mindezen tudnivalókról, valamint a jelenleg hatályos jogszabályról dr. Bódi György nonprofit szakértő tájékoztatta lapunkat. Mint ahogy azt a szakember kifejtette, a jelenleg hatályos jogszabályok szerint a magánszemély adójának egyik 1 százalékát olyan társadalmi szervezetnek, egyesületnek, alapítványnak ajánlhatja fel, amelyet a bíróság a magánszemély rendelkező nyilatkozata évének első napja előtt legalább három évvel nyilvántartásba vett, és legalább egy esztendeje a közhasznú szervezetekről szóló törvényben elismert közhasznú tevékenységgel foglalkozik (tehát 2001-ben a 2000. évi adó terhére olyan szervezetek támogathatók, amelyek nyilvántartásba vétele 1997. december 31-ig megtörtént). Továbbá: közalapítványnak (függetlenül a nyilvántartásba vétel időpontjáról), a törvény által nevesített intézményeknek (például Magyar Tudományos Akadémia), valamint a Budapest Sportcsarnok újjáépítési programjára. Ezen szervezetek akkor lehetnek kedvezményezettek, ha létesítő okiratuk tartalmazza a politikai semlegességet és a pártoktól való függetlenséget, ha köztartozásuk (adó, vám, tb, helyiadó, illeték) nincs, illetve ha van, akkor az adóhatóság a kapott 1 százalékos felajánlást a köztartozások kiegyenlítésére fordítja. Dr. Bódi György fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy bár a jogszabály több helyen is hivatkozik a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. számú törvényre, ennek ellenére nemcsak a közhasznú besorolással rendelkező, hanem minden, az előző feltételeknek megfelelő nonprofit szervezet. illetve a törvényben nevesített intézmény támogatható 1 százalékos felajánlással. Saját kezű aláírás A magánszemély adójának másik 1 százalékát felajánlhatja olyan egyháznak, vallásfelekezetnek, vallási közösségnek - de nem valamely egyházi intézménynek, vagy szervezeti egységnek -, amelyet az APEH elnöke az egyház kérelmére technikai számmal látott el. Továbbá: a rendelkező nyilatkozat évére vonatkozó költségvetési törvényben az Országgyűlés által kiemelt előirányzatra (ez 2001-ben és 2002-ben a sürgősségi betegellátás). Az egy százalékok átutalását az APEH által rendszeresített nyomtatványon, vagy azzal egyező méretű és adattartalmú lapon kérhetjük. Ha nonprofit szervezetnek „küldünk" egy százalékot, akkor annak adószámát, ha egyháznak „adakozunk", akkor annak technikai számát kell feltüntetni a rendelkező nyilatkozaton, továbbá ráírhatjuk a kedvezményezett elnevezését is. A nyilatkozatot tegyük annak méretével megegyező borítékba, a borítékon pedig tüntessük föl a rendelkező nevét, lakcímét és adóazonosító jelét. Az önadózók a rendelkező nyilatkozatot adóbevallásuk mellékleteként nyújtják be az adóhatósághoz. Akiknek az adóbevallását a munkáltatójuk készíti el, azoknak a rendelkező nyilatkozatot tartalmazó borítékot - amelynek a leragasztását „átnyúlóan" az adózónak saját kezűleg alá kell írnia március 25-ig kell átadniuk a munkáltatójuknak és ők juttatják aztán el az adóhatósághoz. A szakértő felhívta a figyelmet néhány fontos körülményre: arra többek között, hogy a rendelkezés önkéntes és a borítékon feltüntetett adatok adótitoknak minősülnek. A kétszer 1 százalék nem vonható össze, illetve nem osztható meg több szervezet, illetve egyház között. A 2001. január l-jétől hatályos módosítás szerint a 100 forintot el nem érő 1 százalékok is felajánlhatók. Valamint első alkalommal azok az összegek is, amelyek bármilyen oknál fogva nem érnek el a kedvezményezettekhez (például hibás volt a rendelkezés, vagy a támogatott nem jogosult a fogadásra), nem kerülnek automatikusan a költségvetéshez, hanem azokat társadalmi szervezetek támogatására kell fordítani. Tavaly különben 300 millió forint nem ért célba, hibásan kitöltött rendelkezések miatt. A megyei adóhatóságok a kedvezményezetteket szeptember l-ig értesítik a felajánlásokról, s azoknak 30 napon belül kell nyilatkozniuk arról, hogy a törvényi feltételeknek megfelelnek-e és jogosultak az egy százalékok fogadására. Nagyságrendek Tavaly az 1999. évi szja 1 + 1 százalékából 18 ezer 238 társadalmi szervezet, valamint intézmény 3,7 milliárd forintot kapott. Összesen 89 egyháznak 1,1 milliárd jutott. Az árvízkárosultaknak 551 millió forintot ajánlottak föl az állampolgárok. (Rendelkezési jogukkal különben csak az adófizetők 35 százaléka élt.) F. K.