Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-31 / 26. szám

II. EGY SZÁZALÉK SZERDA, 2001. JANUÁR 31. LÉMÉNYEK A KÖLTEKEZÉSRŐL A (20öb. november, a válaszadók százalékában) g Kamarai hírek A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara e hónapban is számos szakmai programmal segiti tagjai munkáját. Nemcsak rendezvények, új események is várhatóak, többek között nagy érdeklődésre számithat a jugoszláv-magyar tagozat indulása. Jön Petschnig A kamara szervezésében a magyar gazdaság helyzetéről, az ezredforduló gazdasági kilátásairól, a várható makrogazdasági folyamatokról kaphatnak tájékoztatást az érdeklődők február 6-án (kedden), 14 órai kezdettel Szegeden, a Bartók Béla Művelődési Központban. Az előadó Petschnig Mária Zita, a Pénzügykutató Rt főmunkatársa lesz. A rendezvény részvételi díja kamarai tagoknak 2000 Ft/fő + áfa, nem kamarai tagoknak 4000 Ft/fő + áfa. Bővebb információ és jelentkezés a 62/426-343-as telefonszámon. Jugoszláv tagozat Örömmel értesítjük vállalkozóinkat, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara megbízta a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarát a Magyar Jugoszláv Tagozat megszervezésével és a gesztori teendők ellátásával. A tagozat létrehozásának célja, hogy elősegítse a két ország üzleti közössége közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok erősítését, összefogja és támogassa a jugoszláv piacon tevékenykedő magyar vállalatok munkáját és feltárja a további együttműködési lehetőségeket. Amennyiben tagja kíván lenni az alakuló tagozatnak, kérjen előzetes jelentkezési adatlapot Kamaránknál. Kontaktszemély: Szekeres Ildikó kereskedelem-fejlesztési munkatárs, telefon: 62/ 486-987/145 m. Tanfolyamok A CSMKIK Közhasznú Társasága február 10-én Elektrokozmetikai tanfolyamot indít, illetve február 20-án Tűzvédelmi szakvizsgát és felkészítést szervez. Jelentkezés: 62/486987/182 telefonszámon, Adamcsákné Dankó Teréznél. Osztálygyűlések Az önkéntes tagságú Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tagjai - mintegy 2750 vállalkozás - a tavaly nyáron megkezdett választási folyamat befejezéseként február 7-27. között osztálygyűléseken megválasztják a létrejött 15 osztály vezetőségét. Az osztálygyűlések napirendjén a tisztújítás mellett szerepel a kamara és az osztály 2000. évi munkájáról szóló tájékoztató, amelyet a kamara ügyvezetőségének tagja, illetve az osztályelnök terjeszt elő, majd megtárgyalják és elfogadják az osztály idei munkaprogramját is. Szó lesz az osztályba tartozó szakmák, üzleti közösségek helyzetének értékeléséről, és az osztályt különösen érintő egyéb témákról is. A korábbi évek hagyományainak megfelelően összevont osztálygyűlésekre kerül sor a megye több városában, ahol a kamara és az osztályok munkájáról szóló tájékoztató, a munkaprogram megvitatása, illetve a vállalkozásokat érintő kérdésekben konzultáció szerepel a napirenden. A kamarai tagok postán kapják meghívójukat, bővebb információ a 62/426-343-as telefonszámon kérhető. (x) Angol font 419.91 Ausztrál dollár 156.18 Cseh korona 7.61 Dán korona 35.51 Euró 265.17 Luxemburgi frank( 1(M)) 657.34 Finn márka 44.60 Francia frank 40.42 Görög drachma! 100) 77.82 Holland forint 120.33 ír font 336.70 Német márka 135.58 Olasz líra(lOOO) 136.95 Osztrák schilling ; 19.27 Portugál escudo( 100) 132.27 Spanyol peseta! 100) 159.37 Japán yen( 100) 247.34 Kanadai dollár 191.19 Lengyel zloty 69.45 Norvég korona 32.37 Svájci frank 173.89 Svéd korona 29.91 Szlovák korona 6.08 USA dollár 287.63 Az 1%-OT SZERKESZTETTE: RAFAI GÁBOR E-mail: egyszaz(S>delmagyar.szeged.hu MAGYAR NEMZETI BANK Devizaárfolyamok Devizanem árfolyam 1 egységre, forintban A vállalkozási övezet adottságai Makó térségében Kényszerpályák és őstermelők Kis pénztárcák, kis igények A kormány 1998-ban döntött a Makó és Térsége Vállalkozási Övezet kijelöléséről, s meghatározta a stratégia irányelveit is. Ezek szerint az ipar fejlesztésének döntően a helyi adottságokon - a mezőgazdasági alapanyagtermelésen -, valamint a határ menti együttműködésen, az idegenforgalom és a szolgáltatások fejlesztésének pedig a nemzetközi tranzitútvonal nyújtotta lehetőségeken kell alapulnia. A KSH nemrégiben megjelent kiadványa csak az induláskori helyzetet rögzíthette, ám ez néhány év múlva bázisul szolgálhat az értékeléshez. Makó és térségének közlekedési kapcsolatai a közelben lévő centrum-településekkel Szeged, Hódmezővásárhely és a fővárossal elsődlegesen közúton, illetVe vasúton történik, igaz, a „szomszédságban" lévő szegedi reptérnek, illetve a Tisza hajózhatóságának köszönhetően a közvetett légi és vízi kapcsolat is biztosított. Az övezet falvainak egymás közötti, valamint Makóra vezető fontosabb közútjai aszfalt, illetve bitumen burkolatúak. Az utak minősége - hasonlóan a megye más részéhez nem megfelelő, azok felújításra szorulnak. A vállalkozási övezeten nem halad át forgalommentesítő, gyorsabb elérhetőséget biztosító autópálya. A terület déli településein halad keresztül a megye harmadik legnagyobb forgalmat áteresztő, nemzetközi tranzit útvonala, a 43-as, amely keleti irányban Romániával köti össze a térséget. Makót elkerülő szakaszának építése várhatóan 2001ben kezdődhet. Az igazi megoldást jelentő M43-as gyorsforgalmi út megépítése csak a távlati tervekben szerepel, a Klárafalvi tempó. A tizennyolc település közül itt a legalacsonyabb az egy főre jutó személygépkocsik száma. (Fotó: Schmidt Andrea) térségben Marosleiét, Földeákot, Makót, Apátfalvát, Kövegyet, Csanádpalotát érintve Nagylaknál hagyná el az ország területét. A vállalkozási övezet városából a távolsági autóbuszjáratok számát tekintve a leggyakoribb úti cél Szeged, naponta negyven járatpár szállítja az utasokat a megyeszékhelyre és vissza. Makót és Budapestet közvetlen vonal köti össze, amelyen naponta hat buszpár közlekedik. A településegyüttes falvai közúton átlagosan 18 km távolságra - legközelebb (6 km) Kiszombor, legtávolabb Nagyér (32 km) - fekszenek Makó központjától. A községek nagy része egyszerre kapcsolódik a vállalkozási övezet központjához, illetve a környezetükben lévő más városokhoz. így közel azonos sűrűséggel közlekednek autóbuszok az övezet délnyugati falvaiból (Ferencszállás, Klárafalva, Kiszombor) Szegedre, az észak-nyugatiakból (Földeák, Óföldeák. Maroslele) Hódmezővásárhelyre, az északkeletiekből (Ambrózfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Kövegy, Nagyér, Pitvaros) pedig a Békés megyei Mezőhegyesre. A vasútnak sokkal kisebb a jelentősége a térségben, mint a közúti közlekedésnek. Ebben szerepe van annak, hogy a trianoni határ elvágta a vasúti kapcsolatokat. Az első világháborúig eredményesen funkcionáló Budapest-Temesvár-Orsova, illetve SzegedArad-Brassó vasútvonal megszűnt. A nemzetközi forgalomhoz kapcsolódás ma már csak közvetetten, Békéscsaba érintésével lehetséges. A vállalkozási övezet 18 településéből Makó és 9 község rendelkezik vasúti megállóhellyel, a makói két vonal csomópontjában fekszik. A térségen halad át a Makó-Szolnok fővonal, amely megteremti az összeköttetést Észak-Alföld és Észak-Magyarország megyéközpontjaival, illetve Budapesttel. A vonalon Makó-Hódmezővásárhely között naponta 13 vonat szállítja az utasokat, ezek közül egy-egy közvetlen kocsikkal Budapestre, illetve vissza. További két mellékvágány köti össze a vállalkozási övezet településeit Szegeddel, Mezőhegyessel, valamint Orosházával, napi 6-9 vonatpárral. A vállalkozói övezet személygépkocsi-ellátottsága a fejlődés ellenére jóval elmarad az átlagostól. Makón és a környező településeken 1999 végén ezer lakosra - a megyei 219, illetve az országos 229-cel szemben - mindössze 176 személygépkocsi jutott. Az ellátottság színvonala a vállalkozói övezeten belül szóródik. Az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma a legrosszabbul ellátott Klárafalván fele annyi sincs, mint a rangsorban az első helyen álló Ferencszálláson. A kilencvenes években, a privatizációt követő fejlesztések eredményeként, látványosan javult a telefonellátottság, a távbeszélő fővonalak száma az étvized elejinek többszörösére növekedett, és 1999 végén az övezetben meghaladta a 15 ezret. A települések közül legrosszabb helyzetű a határ menti Magyarcsanád és Nagyér, ahol az ellátottság a vállalkozói övezeti átlagnak csupán a hetven százalékát érte el, míg az ellenpóluson a gazdaságilag fejlettebb Nagylak és Makó található. A lakosság jövedelmi helyzetére, életszínvonalára direkt módon a személyi jövedelemadózás adataiból lehet következtetni. A vállalkozási övezet településein élők 1999-ben közel kétmilliárd forint személyi jövedelemadóval járultak hozzá a központi költségvetés bevételeihez. A megyén belül ez az összeg 8 százalékot képvisel, annak ellenére, hogy a megye adófizetőinek csaknem 11 százaléka lakik a településcsoportban. Ebből következően egy adófizetőre az övezetben átlagosan 100 ezer forint szja jut, szemben a megyével, ahol ez 35 százalékkal több. A lakónépességhez viszonyítva az arányok közti különbség még markánsabb; amíg a térség egy lakosára jutó átlagos „befizetés" 36 ezer forint, addig a megyében 56 ezer. Mindez elsősorban a gazdasági aktivitás eltérő szintjével magyarázható, ugyanis a makói övezetben a keresőkhöz képest nagyobb az inaktív és az eltartott népesség aránya. A megyeinél alacsonyabb jövedelem több tényezőre vezethető vissza, egyebek között a térség kisebb vállalkozói aktivitására. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma átlagosan 51, Csongrád megyében viszont több mint 80. Érdemes megjegyezni, hogy az egyéni vállalkozások aránya a fentiekkel ellentétben igen magas a vállalkozói övezetben, 77 százalék, a megyében pedig csak 65. Ebből arra lehet következtetni, hogy számos kényszervállalkozás működik a térségben, amely arányaiban csak kevés jövedelmet termel. Az alacsonyabb jövedelmi szint további oka lehet a térség erőteljesebb mezőgazdasági jellege: vidéken nagyobb arányban van jelen az őstermelői réteg, amely jövedelme után bizonyos értékhatárig adómentességet élvez. Kovács András Mondd meg, hogyan költöd a pénzed, s megmondom, ki vagy - szólhatna a mondás korhoz igazított változata. A GfK Piackutató Intézet nemrégiben közzé tett felmérése ugyanis rávilágít arra, hogy a magyarok pénzköltési szokásai menyire árulkodnak az életstilusukról. Ugyanannyi pénzt sokféle módon el lehet költeni: vannak, akiről mindig azt hiszik, hogy jól megy nekik a bolt, s vannak akik ugyanakkora összegből gazdálkodva sem élnek magasabb életszínvonalon. Pénzköltési szokásainkat, illetve az abból kialakított életstílust nem is annyira az összegek határozzák meg, sokkal inkább az, hogy mire vagyunk hajlandóak áldozni. A kutatás szerint honfitársaink kétharmada addig nyújtózkodik, ameddig a takarója ér, azaz a lehetőségeihez mérten költi pénzét. A magyarok további egynegyede kevesebbet költ, mint tehetné, s egészen kicsi, mindössze nyolc százalék azok aránya, akik saját elmondásuk szerint többet költenek, mint pénztárcájuk engedné. A felmérés világosan megmutatja, hogy míg a saját pénzkezelési szokásainkat a fegyelmezett szóval jellemezzük, addig mások költekezéseit gyanúsan magasnak látjuk. Az eredmények szerint tehát más emberek életmódjával kapcsolatban nem mértéktartóak a hazai vélemények. Bár a vizsgálatban ugyanazokat a résztvevőket kérdezték, mégis érdekes, hogy miközben saját magáról több mint hetven százalék gondolja úgy, hogy kiadásai összhangban állnak a bevételeivel, másokról már csak 49 százalékban gondolják ugyanezt. A kisebbséget azok alkotják, akik úgy vélekednek, hogy a magyarok általában kevesebb pénzt adnak ki, mint lehetne és inkább félretesznek egy bizonyos összeget. A kutatásban szereplők közül csak minden tizedik megkérdezett vállalta, hogy nem tudja megítélni mások pénzügyeit. A kutatásból az is kiderült, hogy a többség, 79 százalék úgy véli, „visszafogottabban kellene élni, mert nem tudni mit hoz a jövő" , s a válaszadók 21 százaléka gondolta úgy, hogy „azoknak van igaza, akik mindig többet fogyasztanak, hiszen úgysem tudjuk mit hoz a jövő". Két másik állítás között 62:38 százalékos arányban oszlanak meg a vélemények. A többség úgy véli, nagy baj az, hogy a hazai otthonok pénzkezelési szokásait tekintve eltűntek a régi erkölcsök, miközben 38 százalék úgy gondolja, nem baj, ha az új korban új szokások alakulnak ki. O. K. K. r a me Ón szerint az emberek aagy része. m % „ölt, amennyit a péli»ztárca<enged, ___ _ bet köK, mint fcné%né, és félretesa JTöbbet köityrtiint^amennyiy megengedhet macának " b ki mennyit költÁ^