Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-31 / 26. szám

SZERDA, 2001. JANUÁR 31. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémái­kat, észrevételeiket, tapasztalataikat szerdáig ügyeletes munkatársunkkal Fekete Klárával oszthatják meg, aki reggel 8 és délután 4 óra között hívható a 06-20-9432-663-as rádiótele­fon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasó­ink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mon­dandójukat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820­220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirde­tőirodáinkban. Híd. P. Nándortól (431­347) máris kaptunk ötlete­ket arra vonatkozóan, kiről nevezzék majd el a szegedi hidakat. A régi Tisza-híd szerinte a Széchenyi, az új pedig a Bertalan Lajos ne­vet viselhetné. Alsóváros. Tegnapi cik­künk ihlette meg Bondor Ferencet (442-990), aki örömmel olvas Alsóváros, de leginkább a nagyállomás előtti tér megújulásáról. Ugyanakkor meg szeretné kémi a városrendezőket, az Indóház téren ne csak a dóm irányába fordítsák te­kintetüket, hanem hajtsanak be az onnan mindössze 200 méterre lévő Paprika és Harmat utcákba, majd hív­janak egy toronydarut, hogy kihúzhassa őket a sár­ból. Közlekedési vita. Félő, hogy az SZKT és a Tisza Volán közötti vita az utasok rovására megy - vélekedik Hegedűs Ferencné (431­347). Szerinte a közlekedési társaságoknak kompro­misszumot kellene kötniük, hogy ne boruljon fel az ed­dig megszokott rend. Amennyiben ugyanis törté­netesen trolik mennek majd végig a Tisza Lajos körúton, még zsúfoltabb lesz a kiskö­rút. Népszámlálás. Egy ma­gát megnevezni nem kívánó telefonálónk nem ért egyet azzal, hogy a népszámlálás­kor anyagi helyzetére is kí­váncsiak lesznek a kérdező­biztosok. Telefon. P. Jánosné (483-602) azon háborog, hogy a vezetékes telefon alapdíját is fölemelte a szol­gáltató. Szerinte alacso­nyabb alapdíjjal többet tele­fonálnának az emberek. Vízmű. Olvasónk (465­576) megértette, hogy a Szegedi Vízmű Kft. decem­ber végi egyenlege - érte­lemszerűen - nem tartal­mazhatja a január eleji befi­zetéseket. O nem is emiatt reklamál. Az háborítja föl, hogy egy 2000 februári víz­díjat keresnek rajta, amely­ről a befizetést igazoló csek­ket telefonálás közben is a kezében tartotta. De bizo­nyítani nem tudja, mivel te­lefonon elérhetetlen az ügy­félszolgálat, személyesen pedig idő hiányában képte­len elmenni a szolgáltató központjába. um lithnil. 9B33 Bartha és Tímár rágalmazással vádolja Nagyot Pénzt hiányolt, pert kapott Segítséget kérnek a kórházak Sürgős pénzügyi korrekció Amint arról szombati lapunkban irtunk az egészségügyi dolgozók ez évi béremeléséről ta­valy novemberben, de­cemberben született tör­vény és kormányrende­let végrehajtása nehéz helyzetbe hozta - a többi között - a szegedi gyó­gyítóintézményeket. A kötelezően előírt bér­emelésekre - például a mini­málbér garantálására - az in­tézményeknek nincs fedeze­tük. A szegedi kórház, a szakorvosi és háziorvosi szolgálat, valamint a szegedi gyermekkórház kasszájából összesen 160 millió forint hi­ányzik az emelt bérek kifize­tésére. A pénzügyi problémát súlyosbítja, hogy dologi ki­adásaik - energia-, gyógy­szerköltség, élelmezés, stb. ­emelkedésére ebben az évben ismét nem kaptak fedezetet. A szegedi szakorvosi ellátás és háziorvosi szolgálat gaz­dasági nehézségeit fokozza az is, hogy a korábbi évekkel ellentétben a szakorvosi ellá­tás már nem képes az alapel­látási feladatok működési költséghiányának pótlására. A gazdasági ellehetetlenülés­hez vezető jelenlegi pénzügyi helyzet mielőbbi megoldása érdekében a három önkor­mányzati egészségügyi intéz­mény vezetője Ványai Éva alpolgármesterhez fordult se­gítségéért. Levelükben rész­letes tájékoztatást adnak in­tézményeik pénzügyi gondja­iról és sürgetik a kórházak és a rendelőintézet kritikus gaz­dasági helyzetének megoldá­sát. Az önkormányzat egész­ségügyért felelős alpolgár­mestere kérdésünkre elmond­ta: a hozzá érkezett, finanszí­rozási és bérfedezeti hiányo­kat részletesen taglaló írásos anyagból elkészíti azt a kivo­natot, amit elküld az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatójának, Oberfrank Ferencnek. Vá­nyai hozzátette: nem egyedi a szegediek problémája, a ma­gyarországi kórházak és szakrendelők ugyanezekkel a nehézségekkel küszködnek, ezért reméli, az OEP és a szaktárca mihamarabb orvo­solja az egészségügyi intéz­mények működését veszé­lyeztető, súlyos pénzügyi-fi­nanszírozási gondokat. K. K. Rablás a boltban Munkatársunktól Rablót keres a Szegedi Rendőrkapitányság. Az is­meretlen, 25 év körüli férfi vasárnap este lépett be egy Lomnici utcai élelmiszer­boltba. Az eladónőre egy csőszerű tárgyat fogott, majd a kasszában lévő pénzt kö­vetelte. A 21 ezer forintot magához vette és sietve tá­Rágalmazás miatt pe­relte be Nagy Sándor önkormányzati képvise­lőt a tavaly december 8-i közgyűlésen tett kije­lentése miatt Bartha László polgármester és Timár László alpolgár­mester. A szabad de­mokrata városatya azt állította, hogy a polgár­mester elengedte az „al­polgármester éttermé­nek" közterület-haszná­lati birságát. Bartha cá­folja, hogy hivatali ha­táskörével visszaélt, míg Timár visszautasította, hogy a kérdéses étterem az ő tulajdona. A Sze­ged étterem ugyanis a Monarchia 2000 Szol­gáltató Kft. bérleménye. „A mai közgyűlésen is szerepel egy olyan előter­jesztés, ahol a polgármester úr elengedte a Tímár alpol­gármester úr éttermének fél­millió forintos közterület­használati tartozását, ami vé­leményem szerint nyílt kor­rupció" - állította a decem­ber 8-i képviselőtestületi ülésen, napirend előtti fel­szólalásában Nagy Sándor önkormányzati képviselő, az SZDSZ városi elnöke. A po­litikus egy, az ülés kezdete előtt kiosztott, zárt tárgya­lásra javasolt napirend kap­csán tette kijelentését a köz­gyűlés, és a városi televízión keresztül Szeged polgárai előtt. A terasz A kérdéses előterjesztés a Monarchia 2000. Szolgáltató Kft. közterület-használattal kapcsolatos fellebbezése volt. A felújított Szeged ét­termet üzemeltető cég 2000. május 12-én kért közterület­használati engedélyt terasza működtetésére, ám azt csak július 27-én adta meg a pol­gármester. (A polgármesteri hivatal általános igazgatási irodája már május 16-án megállapította, hogy az elő­kert kialakításával kapcsola­tos munkálatokat a kft. en­gedély nélkül kezdte meg.) A polgármester 2000. má­justól 2000. szeptember 30­áig, 5 hónapra engedélyezte Nagy Sándor - július 27-én (ekkor harma­dik hónapja működött a te-' rasz) - a kft. számára a köz­terület-használatot, havi 100 ezer forint plusz áfa, azaz összesen 625 ezer forintért. Igen ám, de a közgyűlési rendelet alapján engedély nélküli közterület-használat esetén a kérdéses időszakra, azaz jelen esetben májustól július végéig, az alapdíj öt­szörösét, tehát összesen 1,5 millió forint plusz áfát kell fizetni. A zárt ülésen tárgyalt fellebbezés szövegéből és a határozatból azonban az is kiderül, hogy a polgármester „az elsőfokú eljárásban ettől (a büntetéstől - a szerk.) el­tekintett, és a közterület­használatra vonatkozó öt hó­napra csak az alapdíj megfi­zetését írta elő". A díj mér­séklésének, vagy elengedé­sének lehetősége azonban a közterület-használatról szóló közgyűlési rendelet értelmé­ben kizárt akkor, „ha a ké­relmező a közterületet en­gedély nélkül, vagy az en­gedélyben foglaltaktól elté­rően használja" - áll a dr. Mezey Róbert jegyző által szignózott határozatban. Számla nélkül Az ügy pikantériája, hogy a téma nem is került volna közgyűlés elé, ha Magyari Csaba, a Monarchia Kft. ügyvezetője nem fellebbezi meg a döntést, amelyben a város - a büntetés elengedé­Timár László. (DM-fotó) sével - a 625 ezer forintos díjat megállapította, s nem próbálja meg még tovább csökkenteni fizetési kötele­zettségét. Magyari azt sze­rette volna, ha az alapdíjból levonják a cég által az étte­remnek helyt adó, Széchenyi tér 9. szám előtt elvégzett ál­lítólagos burkolatjavítási munkálatok költségét. Ezen munkálatok elvégzését a kft. ügyvezetője számlákkal nem tudta alátámasztani, ezért fellebbezését elutasították. Nagy Sándor emiatt az ügy miatt vádolta meg a pol­gármestert, még a fellebbe­zés közgyűlési elbírálása előtt. Szerinte ugyanis Bartha László azzal, hogy az elsőfokú eljárásban - a köz­gyűlési rendelettel ellentéte­sen - eltekintett az engedély nélküli közterület-használat miatt járó ötszörös, jelen esetben 1,5 millió forintos díjtól, indokolatlanul hozta előnyös helyzetbe a politikus szerint Tímár László alpol­gármester tulajdonában lévő vállalkozást. Nagy Sándor a közgyű­lésről készült hangfelvétel megvizsgálása után elismeri, tévesen állította azt, hogy a Monarchia Kft. Tímár cége. Azt azonban fenntartja, hogy a vállalkozás Tímár László érdekeltségébe tartozik, hi­szen a Szeged éttermet üze­meltető Monarchia 2000 Kft. egyharmad részben Tí­már László felesége, dr. Zombori Judit tulajdona. A periratokból kiderül, Bartha László és Tímár László rágalmazásért indított magánvádas eljárást Nagy Sándor ellen. A bíráságon A városvezetők állítják: nem felel meg a valóságnak Nagy kijelentése, amely sze­rint Bartha polgármesterként visszaélt hivatali hatásköré­vel, és elengedte a Monar­chia díjtartozását, mint ahogy az sem, hogy Tímár Lászlónak étterme van. „A valóságnak a legcse­kélyebb mértékben sem felel meg, hogy Nagy Sándor ez­zel a kijelentésével engem bűncselekmény elkövetésé­vel - hivatali visszaéléssel ­gyanúsít" - írták szó szerint a felperesek. Dr. Mezey Róbert jegyző, tekintettel arra, hogy a fel­lebbezést december 8-án, zárt ülésen tárgyalta a köz­gyűlés, és titoktartási kötele­zettsége alól nem kapott fel­oldást, nem kívánta kom­mentálni az ügyet. Már csak azért sem, mert folyamatban lévő bírósági eljárásról van szó. Tímár László alpolgár­mester leszögezte, Nagy Sándort azért perelték be, mert városházi tisztségvise­lőket illetett korrupciós vá­dakkal. Az ügy részleteiről a bírósági eljárás lefolytatása előtt nem nyilatkozik. Kéri Barnabás vozott a helyszínről. A 180 centiméter magas, barna bő­rű és hajú fiatalember sem bajuszt, sem szakállt nem vi­selt. A rendőrség kéri, hogy aki a bűncselekménnyel kap­csolatban bármilyen infor­mációval szolgálhat, az hívja a városi kapitányságot a 477-577-es telefonszámon. Vakvagányok, avagy: ember embernek embere r ímár Péter Vakvagányok című új filmje filmtörténetet írt: először készült film vakok számára. Ami annyit jelent, hogy olyan narrációval látta el a filmet, ami vakok számára is érthetővé teszi a képi történéseket. Vagyis tovább megyek, olyan film, amit nem csak a látók, hanem a vakok is élvezhetnek a mozikban. Azért ra­gozom ezt ilyen finoman, mert hát a vakok számára ez a film nem több, mint egy jól és odafigyelve elkészített rádiójáték, amit speciel moziban hall­gathatnak meg, kiegészítve saját belső látásukkal. Csakhogy például mi ez a belső lá­tás? Erről a filmben nem sokat tu­dunk meg. A filmből azt tudjuk meg, hogy „normális" emberi bánásmód mellett a vakok is élhetnek teljes éle­tet. És ez egyben kevés is meg sok is. Kevés azért, mert bár a filmben való­ban vakok játsszák a vak szerepeket, a vakok belső világából nem túl sokat érzékelhetünk, nem túl sokat tudha­tunk meg róla. Pedig ez fontos lenne, épp a normális emberi bánásmód mi­att. Hanem csak azt tudjuk meg, hogy normális, elfogadó emberi bánásmód­ra van szükségük. De, teszem hozzá, mindannyiunknak arra lenne szüksé­ge, csakhogy ők, mindezt, vakságuk által kiszolgáltatva, még „brutálisab­ban" élik meg. Ugyanakkor pusztán a tény, hogy a dologról beszélve van, nagyon lényeges. Bár a film hitvallása szerint vakoknak készült a produkció, én mégis úgy érzem, inkább a látók irányába teljesít missziót, azt, hogy mintegy életszerű testközelben tölt­sünk el közel két órát vakok társas­ágában, ami szerintem a legtöbb em­ber életében még nem történt meg. De vajon várhatjuk-e ettől a film­től, hogy akár kis áttörést is hozzon a vakok, illetve bármilyen fogyatékosok számára, hogy megtaláljuk azt az em­beribb hangot, bánásmódot, amire szükségük van? En nagyon bírnám, ha a film missziója akár csak részben is teljesülne. A vakok miatt is, meg magunk miatt is, mert hát visszajöhet­ne gyakorlatba az egymásra való oda­figyelés. Mint látjuk, igen összetett ez a film, ám ha egy szóval, akkor: megrázó. És nem a dramaturgia meg az alakítások, meg ilyenek miatt megrázó, hanem éppen attól, hogy itt a filmben a filmes eszközökön túl a legdrámaibb valósá­got, valódiságot látjuk. A pici vak fiú és a pici vak lány szeretetsóvárgása és kiszolgáltatottsága bármelyik jó érzé­sű embert könnyekbe vonja; szembe­sülni vakságukkal saját esendőségünk tragikuma. És mivel itt nincs eljátszás, a vak vak, minden őszinte, egyszerű, tiszta és emberi, a filmet kis szereplői tökéletesen hitelesítik. És ezt még az se bírta tönkrevágni, hogy a filmben azért jócskán akadtak élvezhetetlen, hiteltelen és teljesen fö­lösleges részek. Ezeket most nem so­rolom, fölösleges, mert mind bele tu­dott veszni a hiteles tragikumba. Csi­szár elképesztő „hülyénvalósága", Bo­zsik Yvett piszkosul idegesítő feszültsé­ge, Somló Tamás atyakrisztikus jele­nése, ezek mind egy lényegtelen külső történet elemei, amelyek köszönővi­szonyban sem voltak a vakság realitá­sával. A film kétélűsége ellenére csak azt kívánhatja az ember, hogy érjen el minél nagyobb sikert, hátha meg­mozdít valamit az emberszabású szí­vekben, hátha. Bár ha a már többször elmesélt történetecskét vesszük alapul, a siker garantált: a vak koldus kint ül az utcán, nyakában tábla: vak vagyok, adakozzatok. Némi pénz leesik, de nem sok. Arra jár a költő, megfordítja a táblát, és ráírja: soha többé nem lát­hatom a napfelkeltét. A pénz meg csak dől és dől. Mert ilyenek vagyunk. És egy kicsit magunkat is sajnáljuk, meg a hamis bűntudat, hogy mi lá­tunk. Podmaniczky Szilárd hírek DZSESSZ. Ma este nyolc órától a hódmezővá­sárhelyi Cseresnyés-kollé­giumban azok a dzsesszmu­zsikusok adnak koncertet, akik idestova húsz eszten­deje a magyar népzenei gyökerű szabadzene, illetve a radikális avantgarde- és free-dzsessz orákulumai, így Dresch Dudás Mihály és Grencsó István (szaxo­fon), Benkő Róbert és Már­kás Albert (cselló), Szandai Mátyás (nagybőgő), Haj­nóczy Csaba (gitár) és Baló István (dob). A koncertek ­hármat is rendeznek az est folyamán - ingyenesek, s a teáért és a zsíros kenyérért sem kell fizetni. A szerve­zőktől tudjuk, hogy a kon­certen jelen lesz Burány Béla, a Dél-Alföldi Szaxo­fonegyüttes tagja is, és ellá­togat a dzsesszcsillagok ta­lálkozójára egy amerikai muzsikus is. Pataki Béla, a vásárhelyi koncert főszer­vezője lapunknak elmondta: a két zenész nézőként vesz részt a koncerten, de a Cse­resnyés-kollégiumban sem­mi sem lehetetlen; szabad a világ, legalábbis zenében. VERS- ÉS PRÓZA­MONDÓ VERSENY. Többek között a Nemzeti Kulturális Örökség Minisz­tériuma, a Magyar Művelő­dési Intézet, a Magyar író­szövetség, a Magyar Vers­mondók Egyesülete hirdette meg az V. országos József Attila vers-, énekeitvers- és prózamondó versenyt, amelyre február 20-áig ne­vezhetnek be az érdeklő­dők. A versenyt az idén is felmenő rendszerben bo­nyolítják le, amelynek vá­rosi, megyei válogatóit a he­lyi művelődési intézmények szervezik. A megyében a Csongrád Megyei Közmű­velődési Tanácsadó Köz­pont koordinálja az előké­születi munkákat. Mint Ocs­kó Margit igazgató elmond­ta: a versenyre amatőrök je­lentkezését várják, akik hat verssel, megzenésített vers­sel, vagy prózával nevezhet­nek be a vetélkedőre. A ver­senyzők három József Atti­la-verset vagy prózát mond­hatnak el, valamint az egye­temes magyar irodalomból, valamint a ma élő költők, írók műveiből, továbbá a szomszédos országok iro­dalmából (műfordítás!) sza­badon választva szintén egy verset, illetve prózát adhat­nak elő. A megyei elődön­tőn a zsűri három produkci­ót hallgat meg minden ver­senyzőtől, akik közül a két legjobb teljesítményt nyújtó résztvevő jut tovább az or­szágos próbatételre. ALGYŐI FÓRUM. A 47-es út és a Téglás utca kereszteződésének lehetsé­ges átalakításáról lesz szó ­többek között - azon a la­kossági fórumon, melyet az algyői önkormányzat szer­dán 17 órától hívott össze a faluházba. A találkozó má­sik témája: a megyei önkor­mányzat keresi azt a telepü­lést, mely szívesen látna te­rületén egy ezután fölépülő szociális intézményt, a fo­gyatékosok otthonát. E lé­nyeges kérdésekről és beru­házásokról mondhatnak vé­leményt az algyőiek, mi­után meghallgatták a szak­emberek - Basa Zoltán, a Közútkezelő Kht. igazgató­ja, illetve Szekeresné dr. Makra Ibolya, a Csongrád megyei közgyűlés hivatalá­nak főelőadója - informá­cióit.

Next

/
Thumbnails
Contents