Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-30 / 25. szám

SZERDA, 2001. JANUÁR 24. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 Újság, könyv, szórólap, ügyviteli nyomtatvány, meghívó, névjegy, IGÉNYES KIVITELBEN: 62/466-847. A Kisteleki Ede Alapítvány fölhívása A Kisteleki Ede emlékezeté­re alapított pályadíjat tizen­egyedik alkalommal 2002. no­vember 26-án, a névadó szüle­tésnapján osztjuk ki. 1. Csak kiadatlan, a pályázat céljára, első példányban ké­szült, legalább öt, legföljebb tíz ív (egy ív 40 000 betűhely n) terjedelmű monografikus igé­nyű mű nyújtható be. A pálya­művet 2002. május 31-éig köt­ve vagy fűzve egy példányban kell beadni. 2. Pályázati tételek: 1) A ta­nyai kapitányságok története (általában vagy egy kapitány­ság története). 2) Arcképek Szeged történetéből (főbírák, polgármesterek, tanácselnökök; országgyűlési képviselők; dísz­polgárok; megyei, városi párt­titkárok; országos jelentőségű tudósok, írók, festőművészek, szobrászok, zenészek életrajza). 3) Dankó Pista életműve zene­esztétikai mérlegen. 4) Egy sze­gedi napilap (Szegedi Híradó, Szegedi Napló. Délmagyaror­szág stb.) története. 5) A szege­di V. Cserkészkerület vagy va­lamelyik csapatának története. 3. A bizottság egy díjat (100 ezer forint), továbbá egy 70 ezer forintos és egy 50 ezer fo­rintosjutalmat ad ki. 4. A díjnyertes és jutalma­zott pályaművek a Somogyi­könyvtár állományába kerül­nek. 5. A pályázat jeligés; a szer­ző nevét a dolgozat nem tartal­mazhatja. Nevét és címét zárt borítékban mellékelje. 6. A bizottság döntését tit­kos szavazással hozza. 7. A díjazottakat levélben ér­tesítjük, a közvéleményt pedig a díjkiosztásról e lapban tájé­koztatjuk. Szeged, 2001. január 29-én A Kisteleki Ede Alapítvány bírálóbizottsága Somogyi-könyvtár 6701 Szeged. Pf. 441. Kedves olvasóink! Közérdekű problémái­kat, észrevételeiket, tapasztalataikat szerdáig ügyeletes munkatársunkkal Fekete Klárával oszthatják meg, aki reggel 8 és délután 4 óra között hívható a 06-20-9432-663-as rádiótele­fon-számon. Elveszett tárgyaikat kereső, il­letve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandóju­kat. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóházban és hirdetőiro­dáinkban. Vigyázat, szélhámosok! Kothencz János (483-446, 30-850-2444) arra hívja föl a figyelmet, hogy csalók könyveket árulnak a Vema­fa (Veszélyeztetett Magyar Fiatalság) Alapítvány nevé­ben, sőt még számlát is ad­nak. Az éjszakai játszóház* programot működtető ala­pítvány elhatárolódik az egyéni akciótól, s azt kéri az emberektói, az utcán ne adakozzanak, és ne is vásá­roljanak semmit a veszé­lyeztetett fiatalok javára. A Vemafa már a rendőrségen is bejelentést tett. Síszünet. Gyuris Gyula (311-897) azon háborodott föl, hogy pedagógus felesé­ge, gimnazista, valamint ál­talános iskolás gyermeke különböző időpontokban veheti ki a síszünetet. Sze­rinte ennek így nem sok ér­telme van, ha már kiadják a pihenőnapokat az iskolák, egységes időintervallumban állapodhatnának meg. Zöld száin. Sarnyai Ist­ván (444-084) a Nyugdíjasok Pártja elnökeként nem ért egyet azzal, hogy egy zöld. számon bárki feljelentést te­het és esetleg ártatlanul meg­hurcoltathat másokat. Vízdíjak. A Szegedi Vízmű Kft.-nél a decemberi egyenlegközlők miatt egyre nagyobb a tumultus. Az emberek telefonon nem ké­pesek elérni a cég ügyfél­szolgálatát, személyesen pedig hosszú ideig kell sor­ban állniuk. Mint ahogy azt a Vízmű Kft.-nél megtud­tuk, változatlanul az okoz gondot, hogy az egyenleg­közlő a december 31-i álla­potot tükrözi, ugyanakkor fizetési határidőként januári időpontokat is megjelölt a szolgáltató. A szegediek te­hát csak azt látják, tartozá­suk van. Egyik telefonálónk sérelmezte, hogy a számlá­ból nem derül ki, hány köb­méter vizet fogyasztottak. Vérvétel. A Vasas Szent Péter utcai reggeli ál­datlan állapotok miatt „csörgött" neve elhallgatá­sát kérő telefonálónk. Úgy gondolja, méltatlanok azok a körülmények, amelyek közepette kismamák, öre­gek, gyerekek vegyesen, hatalmas tömegben, egy­mást taposva várakoznak mindennap 8 óra előtt vér­vételre. Sín. Horváth János (30­307-4984) a következő ész­revételt tette: a budapesti úton, ahol az iparvágány keresztezi az E75-öst, egy helyen meglazult a sín és az áthaladó szerelvények alatt hatalmasakat csattan. Már ígéretet kapott a MÁV ipar­vágány részlegétől, hogy utánanéznek a panasznak, ám mindmáig nem történt semmi. SZKT kontra Volán. Szögi Katalin (20-325­7989) attól tart, ha a közle­kedési társaság kerül ki győztesen a párviadalból, s a 83-as busznak a Honvéd tér lesz a végállomása, ak­kor arra kényszerítik, hogy átszálljon és összvonalas bérletet vásároljon. imsHsmm »,.. tlMMt. „A tehetség Isten ado­mánya, ez Makón, a gé­nekkel kerülhetett be­lém" - áll Páger Antal emléktábláján, amely azon, Barcsay utca 5. alatti épületnek a falán látható, melynek helyén a nagy színész szülőhá­za állt. Itt éppúgy elhe­lyezték a koszorúkat a születése 102. évfordu­lója kapcsán megemlé­kezők, mint a Hagyma­házban lévő Páger An­tal-portrénál. Dr. Búzás Péter polgármester Pá­ger Judit, a nagy színész leánya társaságában azt is bejelentette, hogy Makó szinészdijat alapit. A Barcsay utcai emlék­táblát dr. Forgó István nyu­galmazott tanácselnök, Ger­zanits György, a Páger-csa­lád barátja, s Franyó Róbert, az ifjú színésztehetségeket nevelő Páger Antal Stúdió (PÁST) vezetője koszorúzta meg. Dr. Forgó István nevé­hez az is fűződik, hogy ő „békítette ki Makóval" Pá­ger Antalt, aki egy időben nem ápolt teljesen felhőtlen viszonyt a szülővárosával. ­nész. A család hozzájárulá­sával e díj mintegy eszmei kísérője lesz annak a gyűrű­nek a mása, amely valaha Páger Antalé volt. Másolatát minden évben elkészíti az önkormányzat, és a díjjal együtt a jutalmazottnak jut­tatja. A díj odaítéléséről döntő kuratóriumban a csa­lád, s az önkormányzat (akár a testület által fölkért szakér­tő révén) egyaránt képvisel­teti majd magát. „Az értéket rakod magad elé csábító lidércnek". Ez a címe annak a beszélgetés­nek, amit \arga Márta, a makói Városi Televízió Kht. ügyvezetője folytatott Alföl­di Róbert Jászai-díjas, Rutt­kai-gyúrús színművésszel, a Hagymaház színháztermé­ben. - A Páger-nap szerve­zői két célt fogalmaztak meg a Makón és térségén túlmu­tató program létrehozásakor. Egyik a nagy színészre való visszaemlékezés, a másik pedig az, hogy foglalkoz­zunk mai magyar alkotók­kal, a mai magyar színját­szással is - mondta lapunk­nak Varga Márta, a nagy si­kerű beszélgetés kapcsán. Farkas Csaba TARTALOMSZOL­GÁLTATÓ internetes cég mutatkozik be ma, este ne­gyed nyolckor a városi televí­zió „Maholnap" magazinjá­ban. Utána, este nyolctól je­lentkezik a vtv gazdasági mű­sora, a Capitaly. Kilenc órától pedig Boda Magdolna Napló című alkotását láthatják, amely lapunk pályázatára ké­szült, és a városi televízió munkatársai filmesítették meg. VÖRÖSMARTY-EST A VÁROSHÁZÁN. Vörös­marty Mihály születésének 200. évfordulójára emlékezik ma 18 órakor a városháza dísztermében a Dugonics Társaság Művészeti Szakosz­tálya és az önkormányzat kul­turális irodája. „Előszó" cím­mel Kukoveczné Zentai Má­ria egyetemi docens mond emlékbeszédet, majd „Ra­gyognak tettei" címmel zenés irodalmi összeállítás hangzik el Vörösmarty verseiből és XIX. századi romantikus ma­gyar zeneszerzők, Erkel, Liszt és Mosonyi műveiből. Közre­működik a SZTE JGYTF Magyar Irodalom Tanszéké­nek irodalmi színpada, fellép­nek a SZTE JGYTF Ének-ze­ne Tanszékének művésztaná­rai, Bárdi Sándor, Dombiné Kemény Erzsébet, Maczelka Noémi, valamint a Szegedi Nemzeti Színház magánéne­kesei: Altorjay Tamás, And­rejcsik István és Vámossy Éva. Az est házigazdája és szerkesztője: Gyémánt Csilla főiskolai docens. Szegedi muzsikusok a Zeneakadémián A két Foscari Munkatársunktól A Verdi-év egyik leg­rangosabb hazai ese­ményévé avatta a hely­szín és az időpont a Sze­gedi Szimfonikus Zene­kar pénteki budapesti fellépését. A nagy olasz komponista halálának századik évfordulója előestéjén, a Zeneaka­démia nagytermében rit­kán játszott darabját, A két Foscarit adta elő az együttes Pál Tamás ve­zényletével hangver­senyszerűen. A közönség óriási lelkese­déssel fogadta a méltatlanul mellőzött remekmű kiváló megszólaltatását. Pál Tamás óriási drámai erővel, az olasz operák megszólaltatásában nála sokszor megcsodált le­fegyverző muzikalitással, ha­talmas energiával és vitali­tással, fejből vezényelve nagyszerű teljesítményre sar­kallta az előadókat. A Somo­gyi Eszter helyett beugró Felber Gabriella briliáns módon oldotta meg Lucrezia különlegesen nehéz szóla­mát, a Jacopót éneklő Leo­poldo Lo Sciuto olasz tempe­ramentuma is figyelemre méltó volt. Gyimesi Kálmán repertoárja annyi Verdi-hős után az öreg Foscari dogé szerepével újabb kiváló ala­kítással bővült. Egész-nagy ívű művészpályájának ta­pasztalatait összegző, és han­gilag most is fantasztikus éneklésével méltán aratott je­lentős sikert. A kisebb szere­pekben Palerdi András, Ti­mothy Bentch és Dávid Krisztina szerzett élménysze­rű perceket. A Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás) az opera világában is bizonyította kiváló adott­ságait a nagyszerűen megol­dott kórustételekben. A Ver­di-operákat Vaszy Viktor óta anyanyelvi szinten játszó Szegedi Szimfonikus Zene­kar kiváló formában, felvilla­nyozva játszott Pál Tamás keze nyomán, s ezzel az est óriási sikerében - az utolsó jelenetet meg kellett ismétel­ni - a dirigens méltó partne­reként osztozhatott. - Most meg, hogy eljött a film bemutatásának ideje és kitört körülöttünk a médiaő­rület, nem győzzük felidézni egymás között azokat a nyu­galmas heteket! - nevet Ju­dit, hátraveti szőke fürtjeit, aprót kortyol a narancsléből, óvatos-lassú, de biztos moz­dulattal teszi vissza a poharat az asztalra, érdeklődő testtar­tással várja a kérdéseket. Akár egy gyakorlott filmsz­tár. Azt állítja, bármilyen ne­héz is volt néha a munka, kü­lönös nyugalomban, meghitt közösségben dolgoztak. Úgy választotta főszereplőnek a rendező, hogy még próbafel­vételt sem kellett készítenie. Tímár Péter azokon a video­felvételeken látta őt, amelye­ket korábban a Vakok Általá­nos Iskolájában vettek fel, a színjátszó körben. - Tetszett nekem, hogy eb­ben a filmben nem színészek csinálnak úgy, mintha vakok lennének. Igaz, így ki van zárva olyasmi happy end, hogy egyszer csak látó lesz a nem látóból... A hazugságok vannak kizárva, muszáj őszintének lenni. És láss cso­dát: egy ilyen őszinte filmen is lehet nevetni. Judit látókkal járt gimibe, a József Attilába. Azt mond­ja, ha megfelelően segítőké­szek a tanárok és az osztály­társak, s a vak gyerek is készséges, alkalmazkodó, ak­kor abszolút zökkenőmentes a tanulás. Az a négy év szá­mára nagyon jó volt. Azóta kitanult egy mesterséget, gyógymasszőr lett. Egyéb­ként - négy éves korától vak. Rákos daganat volt az ideg­hártyán... Két lecsúszott rocker el­csíp egy pályázatot: zenés darabot kell írni vakoknak, az intézet évfordulójára. Más jelentkező híján megbízást kapnak. Csakhogy az úgy szól, hogy a darabot be is kell tanítani... így kezdődik a Vakvagányok című film sztorija. Ede, az egyik roc­ker, akit Csiszár Jenő alakít, hamar föladja: fogalma sincs, hogyan kellene bánni a vak gyerekekkel. Ekkor jön Imo­la, egy vak kisfiú balett-tán­cos édesanyja. Bozsik Yvette, a modern táncszínpad kiváló­sága, táncos és koreográfus alakítja, ő komponálta a film­beli musical táncait és ő taní­totta be a szereplőknek. A filmben van egy jelenet. amelyben meg is mutatják a tánctanulásnak ezt a speciális módszerét: a tanár megfogja a vak gyerekek bokáját és úgy mutatja meg a lépéseket, avagy a gyerekek valósággal letapogatják a tanár testén a mozdulatokat. Tímár Péter filmje első a mozgókép történetében, amelyet nem látók is élvez­hetnek. A megoldás: narrá­ció. A narrátor szöveget ma­ga írta (a forgatókönyvet is), a játékban szüneteket ha­gyott, s a film vágásakor il­lesztette össze a jeleneteket a hangfelvételekkel. A sziszi­fuszi munka legvégén meg­kérte Matatek Juditot, üljön be mellé a vágószobába: jele­netről jelenetre végigvették, hol sok a szöveg, és hol hi­ányzik ahhoz, hogy a vakok majd tényleg „láthassák" a filmet. A Vakvagányok a rendező műfaji meghatározása sze­rint: érzelmes vígjáték. És bi­zonyíték arra, amit a majd­nem megvakult rendező so­káig maga sem tudott: hogy van átjárás a vakok és a látók világa között. Sulyok Erzsébet Páger Antal emlékére Díjat alapítottak Páger Judit és dr. Búzás Péter polgármester Páger Antal gyűrűjével. (Fotó: Karnok Csaba) Büszke vagyok arra, hogy sikerült kibékítenem a város­sal, és sikerült őt Makóra új­ra hazahoznom - emlékezett vissza a régi időkre dr. For­gó István. Dr. Búzás Péter polgár­mester beszédében fölhívta a figyelmet: az évente meg­rendezett Páger-nap olyan, polgári értékeket ápoló ren­dezvény, amelyet magáénak vallanak a város, illetve tér­sége értelmiségei, s amely­nek jelentősége e tájon messze túlmutat. A polgár­mester itt jelentette be: a vá­ros színészdíjat alapít, ame­lyet a jövő évtől kezdve minden esztendőben, a Pá­ger-napon vehet át egy-egy, kiemelkedően teljesítő szí­A Vakvagányok bemutatója Akik letapogatták a táncot A forgatás heteiben összeszokott a társaság... Középen Matatek Judit és Csiszár Jenő. (Fotó: Schmidt Andrea) Különle­ges meg­oldással, a mozgó­képek kö­zé iktatott narráció­val érte el Timár Péter rendező, hogy legújabb filmjét a nem látók is élvezhetik. A tizenöt vak fiatallal for­gatott Vakvagányok be­mutatóját tegnap tartot­ták a Belvárosi Miniplex­ben. A vetítés előtt Ba­logh László országgyűlési képviselő köszöntötte a film alkotóit és szereplőit. - Aronka, átülnél egy má­sik székre? Csak az interjú idejére... Matatek Judit, a fdm egyik főszereplője, ez a 25 éves, gyönyörű szép vak lány ed­dig meghitt közvetlenséggel beszélgetett a mellette ülő, nyolc esztendős Ocsvári Áronnal. Áronkának, ahogy ez egy gyerekszínésztől el­várható, be nem áll a szája... Judit azt mondja, a forgatás heteiben összekovácsolódott a társaság, azóta is tartják a kapcsolatot.

Next

/
Thumbnails
Contents