Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-30 / 25. szám

6 PANORÁMA KEDD, 2001. JANUÁR 30. Karácsony-díjas pusztamérgest pedagógus Kati nőni utravalója A gyerekek egy részének szüleit is tanította Vas Lászlóné. (Fotó: Gyenes Kálmán) Jöhet a körforgalom és a fogyatékosok otthona? Falufórum Algyőn Munkatársunktól Az algyői önkor­mányzat azért tart szerdán 17 órától a fa­luházban lakossági fó­rumot, hogy tájékozód­jon a község polgárai­nak két, jelentős beru­házással kapcsolatos véleményéről. A fórum vendégei: Basa Zoltán, a Közútkezelő Kht. igazgatója és Szekeres­né dr. makra Ibolya, a Csongrád megyei köz­gyűlés hivatalának fő­előadója. Közlekedési balesetek halálos áldozatai miatt is hírhedt a Szeged-Hódme­zővásárhely közötti 47-es út és az algyői Téglás utca kereszteződése. A közút négysávúvá változása, te­hát körülbelül egy évtizede sürgetik az algyőiek, illetve a települési önkormányzat e csomópont biztonságossá tételét. Az egykori „sima" kereszteződésbe először közvilágítást szereltettek, majd a 47-es út közepére a gyalogosok átkelését biz­tonságosabbá tévő szigetet építettek. De ennek ellen­ére sem csökkent a közúti balesetek száma. Az okok között említhető a négysá­vos út láttán megtáltosodó, vagyis nagy sebességre kapcsoló járművezetők, il­letve a forgalmas úton át­kelők figyelmetlensége is. A múlt év őszén bekövet­kezett halálos baleset hatá­sára határozta el a Közút­kezelő Kht., hogy a kritikus kereszteződésbe körforgal­mi csomópontot tervez és építtet. Ám jelenleg kicsi a remény arra, hogy a kht. ál­tal mozgósítható szűkös ál­lami pénzügyi keretből az algyői úton újabb, körülbe­lül 135 millió forintba ke­rülő körforgalom épülhet. A helyzet elemzésén túl a csomópont kialakításának terveit is megismerhetik az algyőiek a lakossági fóru­mon. Az önkormányzat Al­győn olyan telkeket alakí­tott ki, melyek nem csak la­kóházak, hanem közintéz­mények fölépítésére is al­kalmas. A Szegedhez köze­li község az egyik lehetsé­ges helye a Csongrád me­gyei önkormányzat fogya­tékosok számára fölépíten­dő otthonának. Az egymilliárd forintos beruházás eredményeként körülbelül 3 hektáros terü­leten épülne föl a 150 férő­helyes intézmény, mely 90­95 új munkahelyet is terem­tene. A lakossági fórumon az algyőiek elmondhatják: támogatják-e, hogy közsé­gük adjon otthont a fogya­tékosok új intézményének, mely iránt több megyebeli település is - így Algyőn kívül Csongrád, Sándorfal­va, Röszke, Desz, Apátfal­va - is érdeklődik. A Csongrád megyei köz­gyűlés - a lakosság és az érintett önkormányzatok előzetes véleménye alapján - februári ülésén dönt ar­ról, hogy hol épül föl a fo­gyatékosok új otthona. Ásotthalmon gurul a Niva Rendőrök és politikusok az autóátadáson. (Fotó: Schmidt Andrea) A szeptemberi becsön­getés a 36. tanévkezdé­sét jelezte a pusztamér­gesi tanítónőnek, Vas Lászlónénak. Kati néni, ahogy a faluban szólít­ják, diákként abba az iskolába járt, ahol évti­zedek óta oktatja, neveli a gyerekeket. Nagy megtiszteltetés érte az elmúlt héten: a magyar kultúra napján vehette át a Karácsony Sándor Díjat az oktatási minisz­tertál. „Somogysárdon szület­tem, de már Pusztamérge­sen gyerekeskedtem. Édes­apám idevaló volt, vissza­került a család a faluba. Amióta eszemet tudom, mindig tanító akartam lenni. Semmi más nem vonzott, csak ez a pálya. Szüleim pártolták, hogy pedagógus legyek. Szegeden a Rózsa Ferenc Gimnáziumban ta­nultam tovább humán tago­zaton. Akkorra már meg­szűnt az alapfokú tanítói képzés. Szegeden szereztem meg a tanítói képesítésemet, kitüntetéses diplomával vé­geztem. Nem tudom leírni az iz­galmat, ami hatalmába kerí­tett, amikor 1965. szeptem­berében már pedagógusként léptem át egykori iskolám kapuját. Rettentő furcsa volt, hogy egykori tanáraim hirte­len a kollégáim lettek. Olyan szeretettel fogadtak, hogy ál­modni sem mertem külön­bet. Negyedikes gyerekekkel Az informatika lehető­ségeinek kihasználása nagy előrelépésekre ad reményt a sérült agyi funkciók helyreállítása te­rén - állítja dr. Freund Ta­más Bolyai-díjas agykuta­tó, a múlt héten Szegeden tartott idegtudományi konferencia egyik résztve­vője. A neves neurobioló­gus szerint például a szá­mitógépen tervezett műre­tinák öt-tíz éven belül bi­zonyos felbontású képet láthatóvá tesznek a vak emberek számára. - Mennyire ismertük meg napjainkra az emberi agy működéséi, s hol vannak még homályos foltok? - Az emberi agy az anyag evolúciójának csúcsa, amely arra törekszik, hogy megis­merje önmagát. Azt hiszem, örök filozófiai kérdés marad, hogy az agyunk képes lesz-e teljesen megismerni önmagái. Mindenesetre a legizgalma­sabb kérdések többsége még válaszra vár. Az emberi agy működésének vizsgálatában az a legnehezebb feladat, amikor olyan tudati folyamatokat kez­dünk tanulmányozni, amelye­ket állatkísérletes módszerek­kel nem lehet megközelíteni. Jelentős előrelépéseket tettünk a tanulási és memóriafolya­matok megismerésében, és egyre inkább feltárjuk ezek molekuláris és sejtszintű me­chanizmusát. Az agykéreg kognitív működései között azonban vannak olyanok, amelyekről nagyon kezdetle­ges ismeretekkel rendelke­zünk. - A magyar tudósok hol foglalnak helyet a világ agykutatóinak rangsorá­ban? - Elég korán, az elmúlt szá­zadforduló táján kapcsolód­tunk be az agykutatás nemzet­közi irányvonalába, és talán ezzel is magyarázható, hogy a kezdtem, később vált gya­korlattá, hogy elsőtől a fel­sőig visszük az osztályokat. Szeretem ezt a korosz­tályt: 6-10 évesig. Valahogy szófogadóbbak ilyenkor a diákok. Őszinték, tiszták, fo­gékonyak. mit mpnd nekik a tanító néni. Mindig töreked­tem rá, hogy tanítványaim soha ne szenvedjenek hát­rányt azért, mert falusi isko­lába járnak. Folyamatosan vettem részt a továbbképzé­magyar kutatómunka ma is a világ élvonalába tartozik. Ezt jelzi, hogy nemzetközi szak­mai bizottságok tagjai sorába rendszeresen választanak ma­gyarokat. A saját példám is bi­zonyíték erre, hiszen az Ideg­tudományi Világszövetség hét­fős vezetőségének választott tagja vagyok, s én vezetem a közép- és kelet-európai regio­nális bizottságot. A tudósok idézettségének indexeit alapul seken, hogy a friss elemeket alkalmazni tudjam a tanítás során. Amikor a számítógé­pes oktatást kezdték beve­zetni a kisiskolásoknak, ak­kor kollégákkal mi is írtunk programot. Úgy gondolom, hogy a szakmai felügyelet is odafigyelt az igyekezetemre, ugyanis anyanyelvi és mate­matika óráimról oktató fil­met vettek fel. Főiskolai hallgatók jártak hozzám gya­korlatra. véve is megállapítható, hogy a magyar agykutatók a világ­ranglista élvonalában vannak. - Melyek a legfontosabb kutatási témák, amelyekkel a saját munkacsoportja foglalkozik? - Elsősorban a hippocampus nevű agyterülettel foglalko­zunk, amely kulcsszerepet ját­szik a tanulási és memória-fo­lyamatokban. Minél többet megtudunk ennek a struktúrá­Nagyon nagy megtisztelte­tés számomra ez a kitüntetés. Valóban váratlanul ért a hír, hogy megkaptam a Karácsony Sándor-díjat. Az eltelt rövid idő még kevés is volt ahhoz, hogy igazából feldolgozzam az élményt. Az biztos, hogy a kollégáim, az iskola vezetése és a családom mindenben se­gített. A kitüntetés közös sike­rünk. Meg persze a gyereke­ké, akik megállják helyüket. Sokszor jönnek vissza az is­nak a működési sajátosságairól, annál közelebb kerülünk az epi­lepszia keletkezési mechaniz­musának megértéséhez is. Ezen kívül foglalkozunk a drogok hatásmechanizmusával. A vilá­gon elsőként írtuk le, pontosan hol vannak cannabis receptorok az agyban. - Néhány évvel ezeló'tt jött divatba az agykontroll. Mit szól ehhez a jelenséghez? - Az agykontrollnak vannak kólába, vagy az utcán futunk össze és elmesélik, mi lett be­lőlük, merre vitte őket az élet. Igyekszem megérezni, kihal­lani mondókájukból, hogy a tőlem kapott útravalót felhasz­nálták-e. Én folyamatosan ar­ra tanítom a őket, hogy legye­nek tisztességesek, szorgal­masak, kötelességtudóak. El­lőbb-utóbb ez meghozza gyü­mölcsét." Lejegyezte: V. Fekete Sándor pozitív és tudományosan is alá­támasztható vonatkozásai. A meditálás segítségével elérhető relaxációt viszont már az ókor­ban is ismerték, tehát ebben semmi új nincs. Ilyen esetben az történik, hogy az ember éber ál­lapotban, meditálás segítségével képes az agy hullámtevékenysé­gét jelentős mértékben lassítani, akár olyan frekvenciára is, amely csak alvás során jellem­ző. Ez állhat annak a hátterében, hogy éber állapotban is hozzá­férhetővé válnak a tudatos agyunk számára olyan memó­riatartalmak. amelyeket egyéb­ként csak álmainkban hívhat­nánk elő. Az agykontrollhoz kapcsolódó távgyógyítást vi­szont egy komoly természettu­dós nevetségesnek tartja. Az ön­gyógyításnak ellenben lehet alapja. Elképzelhető, hogy me­ditálással, agykontrollal megte­remthetjük a külső információá­radat és a belső világunk impul­zusai közötti egyensúlyt, ami vegetatív idegrendszerünk és immunrendszerünk közvetítésé­vel egész szervezetünk egészsé­gének a kulcsa. - Milyen eredményekre le­het számítani a jövőben az agykutatás terén? - Az információs és nano­technológia felhasználásával a sérült agyi funkciók helyreállí­tása terén nagy előrelépések várhatók. Számítógépes terve­zéssel már elkészültek az első műretinák, amelyek képesek in­formációkat eljuttatni az agyba. A következő öt-tíz éven belül valószínűleg eljutunk oda, hogy - ha nem is tökéletes - bizo­nyos felbontású kép láthatóvá válik a vak emberek számára. Más betegségeknél is számítha­tunk előrelépésre. Például a Par­kinson-kórban szenvedők agyá­ba esetleg be lehet majd ültetni olyan minipumpát, amely egy­szerre érzékeli a kór kialakulá­sában szerepet játszó dopamin­hiány mértékét, és a hiányzó mennyiséget pótolja az agyban. Hegedűs Szabolcs Hófehér Lada Nivával üldözhetik már a „bűnt" az ásotthalmi rendőrök. A település­hez közel 1700 tanya tartozik, ahová szinte csak terepjáróval lehet eljutni. Korábban a he­lyi körzeti megbízott a 20 éves Zsigulijával, nagy nehézségek árán tudta bejárni a terepet. Ez már a múlté. Ugyan­is tegnap délután új rendőrautót vehettek át a megyei rendőr-főka­pitányságtól. Salamon László és Mol­nár Sándor zászlósok ügyel­nek Ásotthalom rendjére. A két körzeti megbízott koráb­ban az „eladósorban lévő" Zsigulival járőrözött a falu­ban és környékén. Havonta ötszáz kilométert fizettek ki nekik, de ők jóval többet tet­tek meg. Emellett, ha a kocsi elromlott, saját zsebből kel­lett a szerelőt fizetniük. Rá­adásul a településhez közel 1700 tanya is tartozik, ahová nem vezet aszfaltos út. ­Nyaranta a homok „felfo­lyik" a sima autókra, télen pedig elakadnak a kátyúk­ban, ide csak a terepjáró jó ­mondta Salamon zászlós. A két ásotthalmi rendőr­nek most már jóval köny­nyebb dolga lesz. Tegnap ugyanis Lukács János ezre­destől átvehették az új Lada Nivát. A szűkös anyagiak miatt csak a legrászorultabb helyekre tudnak új járművet küldeni - mondta a főkapi­tány. - A négykerék-meghajtá­sú, gázüzemű terepjáró vég­re zökkenőmentessé teszi a rendőreink munkáját ­mondta Petró Ferenc polgár­mester. Hiszen korábban már volt arra példa, hogy jármű hiányában a falu első emberének kocsijával kellett a közeli erdőből előkerült lo­pott holmit az őrsre szállíta­ni. Az ásotthalmi körzeti megbízotti hivatal udvará­ban Lukács János megyei főkapitány és Balogh László országgyűlési képviselőtől vehették át a rendőrök a La­da Nivát. K. T. Magyar agykutatók az élvonalban Tanulás és memória Dr. Freund Tamás: Örök filozófiai kérdés marad, hogy az agyunk képes lesz-e megismerni önmagát. (Fotó: Miskolczi Róbert) Munaktársunktól Dr. Freund Tamás neu­rohiológus 1959-ben látja meg a napvilágot Zircen. Fiatal korában dzsesszze­nekarokban játszik és kó­rusba jár énekelni. Aztán beleszeret a biológiába, és erre a szakra felvételizik a szegedi JATE Természettu­dományi Karán. Zenei ér­deklődése sem lanyhul, és Gyüdi Sándorral együtt megalapítja a Canticum Névjegy kamarakórust. Egy év múl­va azonban már a buda­pesti ELTE-n folytatja bio­lógiai tanulmányait. A fő­városban fedezi fel tehetsé­gét Somogyi Péter bioló­gus és Szentágothai János professzor. Tudományos pályáját a SOTE I. sz. Anatómiai Intézetében kez­di. majd 1990-ben felkérik az MTA Kísérleti Orvostu­dományi Kutatóintézete funkcionális neuroanató­miai osztályának vezetésé­re. 1994 óta az intézet igazgatóhelyettese. 1992­ben, 33 évesen szerzi meg a biológiai tudományok doktora címet, 1998 óta akadémikus. Több hazai és amerikai kitüntetést vehet át, legutóbb megkapja a legnagyobb összeggel járó magyar tudományos elis­merést. a Bolyai-díjat.

Next

/
Thumbnails
Contents