Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-27 / 23. szám

4 KAPCSOLATOK SZOMBAT, 2001. JANUÁR 27. Kedves Olvasóink! Szerkesztőségünk a leve­lek és a telefonhívások mellett szívesen fogadja a 06-30/218-1 1-1 l-es számra az sms-üzenete­ket is. Észrevételeiket, vé­leményüket, közérdekű bejelentéseiket köszön­jük! Busz. A külföldi szakiro­dalom nem igazolja a Tisza Volán Rt. igazgatójának, a bu­szokat előtérbe helyező véle­ményét - véli a 20/352-14-97­ről mobilozó. A környezet­védőktől kérdezik a 30/25-43­564-ről, hogy miközben a pi­rosnál állnak, érzik-e a ki­áramló kipufogó szagát? Troli. A kiskörút alkalmat­lan a troliközlekedésre, elkép­zelni is rossz, mekkora dugót okozna ott egy-egy lerobbant jármű - osztotta meg velünk véleményét a 30/25-52-999 számú telefon tulajdonosa. Rutyaüg.v. Állatbarát kér­dezi, hogy mikor büntetik meg a Sárga üdülő tulajdono­sait, akik télen, a kihalt üdülőterületen „ott felejtik" a kutyájukat? - érkezett a www.ingyenesms.hu címről, a 9000765 számról. Körforgalom. Aki a kör­forgalom előtt tanácstalanul nézelődik körbe-körbe, annak nem a vezető ülésben, hanem a KRESZ-vizsgán a helye ­üzente „valaki" mindenkinek a 30/90-62-633-ról. Telefon. A vezetékes tele­fon alapdíját oly mértékben megemelték, hogy egyszerűen nem éri meg fönntartani - lé­pett ki az anonimitásból Vass Sándor (20/33-80-885). Iilesiel a Kapcsolat HETFON A SZOCIALISTA PART irodájában (Tisza L. krt. 2-4. I. em. 122-es szoba) dr. Bálint Já­nos ügyvéd ingyenes jogi ta­nácsadást tart 15-16 óra között. KATONA GYULA, a 13-as választókerület (Móraváros) képviselője fogadóórát tart 17-18 óráig a Katolikus Kö­zösségi Házban (Kálvária tér). seg TÓTH JÓZSEF, a 16-os vá­lasztókerület (Kiskundorozs­ma) képviselője fogadóórát tart 16 órától a Petőfi Sándor Művelődési Házban (Negy­vennyolcas utca). Játéktár nyílt a Százszorszép Gyermekházban Mikkamakka Szegeden is A Százszorszép Gyer­mekház felújított pincéjé­ben tegnap délelőtt átad­ták a szegedi Mikkamak­ka Játéktárat. A Szociális és Családügyi Minisztéri­um támogatásával, az or­szágos Mikkamakka-háló­zat részeként megvalósí­tott program különleges játékokkal elsősorban óvodás és kisiskolás gyer­mekeket nevelő családok számára biztosit sokféle lehetőséget a szabadidő tartalmas eltöltésére. A szegedi Százszorszép Gyermekház több mint fél év­százada kínál az óvodásoknak és az általános iskolásoknak szabadidős és oktatást segítő programokat. Mint Orbán Hed­vig. az intézmény igazgatója elmondta, egyik munkatársa, Tóthné Horváth Gizella 1999 őszén az egyik országos női magazinban olvasott a Mikka­makka Játékközpontról és az általa elindított országos prog­ramról. Dr. Takács Bernadett pszichológus egy olyan fej­lesztő módszert dolgozott ki, amelynek alapja a játék egyete­mes emberi tevékenységként való értelmezése. A szakember a korai életévek játékát sajátos tanulási folyamatnak tekinti, amelynek eredményessége ki­hat az ember egész életútjára. A Mikkamakka Program speci­álisan felszerelt játéktárak se­gítségével kreatív játszási és ta­nulási lehetőséget biztosít a gyermekek számára, tartalmas családi programok szervezésé­A gyermekház pincéjében kialakított Mikkamakka Játéktárat tegnap már birtokba is vették a szegedi gyerekek. (Fotó: Nagy László) vei igyekszik erősíteni a csalá­di nevelést, és figyel a családok lelki egészségvédelmére is. A százszorszépesek úgy gondolták, a mintegy 120 négyzetméternyi alapterületű, használaton kívüli pincerend­szerüket átalakíthatnák játék­tárrá, ezért felvették a kapcso­latot a Mikkamakka Alapít­vánnyal, amely a szegedi gyer­mekházat is bevette a Szociális és Családügyi Minisztériumhoz benyújtott, országos Mikka­makka-hálózat kiépítését célzó pályázatába. A szaktárca támo­gatásával létrehozott, természe­tes alapanyagú, fejlesztő, krea­tív játékokkal felszerelt szegedi játéktárat tegnap dr. Ványai Éva alpolgármester köszöntője után az ötletgazda kuratóriumi elnök adta át. A neves külföldi cégek ide­haza nem is mindig kapható különleges játékait az első gye­rekcsoportok nagy élvezettel vették birtokba. Ma, szomba­ton délelőtt 10 órától bárki megismerkedhet - egyelőre in­gyen - a játéktár kínálatával, a későbbiekben elsősorban csalá­dokat, óvodás és iskolás cso­portokat várnak. Csoportos bel­épővel óránként 100 forintért vehetik majd igénybe a gyere­kek a játékbirodalom szolgálta­tásait. A bevételt a szakképzett pedagógusok irányításával működő játéktár üzemeltetésé­re fordítják. H. Zs. MA A SZEGEDI NÓK KLU­BJA EGYESÜLET irodájá­ban (Jósika u. 4.), 9-től 11 óráig dr. Újvári Márta ta­nácsadást tart „Női jogok" té­mában. A SZÁZSZORSZÉP GYER­MEKHÁZBAN 10 órától az origami kiállítás megnyitója - játszóház gyermekeknek és felnőtteknek. A MÓRA FERENC MÚ­ZEUMBAN de. 10 órától matiné gyermekeknek: va­dak, halak, madarak. Biológi­ai foglalkozás Csizmazia Bo­tond vezetésével. AZ ALSÓVÁROSI KUL­TÚRHÁZBAN (Rákóczi u. I.) de. 10 órától kézműves családi játszónap kicsiknek és nagyoknak. MÓRA-BULI 20 órától a Kócsagban (Dugonics u. 42.). GÖSSER PINCEKLUB (Széchenyi tér 6.) 21 órától nosztalgiabuli, karaoke show. Házigazda: Kaqszki Béla. A KASS GALÉRIÁBAN (Vár u. 7.) megnyílt „Az or­vostudomány úttörői" - grafi­kák, bélyegek és érmék című (Dm) ajánló kiállítás. A tárlat megtekint­hető április 8-áig, naponta 10­től 17 óráig, kedden 10-től 15 óráig, hétfőn szünnap. FARKAS GYULA FES­TŐMŰVÉSZ állandó kiállítá­sa a Stíl bútorboltban (Mérey utca és Tisza L. krt. sarok, ola­josház). Megtekinthető: egész évben, naponta 10-től 17 órá­g A MÓRA FERENC MÚ­ZEUM I. emeleti kiállítóter­mében Zsoldos János késes mester műhelye címmel nép­rajzi kiállítás nyílt. Megtekint­hető: április 1-jéig. A II. eme­leti kiállító teremben Gepidák - kora középkori germán ki­rályság az Alföldön című régé­szeti kiállítás megtekinthető: március 18-áig. Mindkét tárlat látogatása: naponta 10-től 17 óráig, kedden 10-től 15 óráig, hétfőn szünnap. A FEKETE HÁZBAN (So­mogyi u. 3.) „Toronyórák lánccal" - fejezetek a szegedi órásművesség történetéből, ki­állítás. VASÁRNAP AZ ALSÓVÁROSI KUL­TÚRHÁZBAN (Rákóczi u. 1.) minden vasárnap 7-től 13 óráig lemezbörze és bolhapi­ac. ÉREM- ÉS TELEFON­KÁRTYAGYŰJTŐK KLUB­JA (Tisza L. krt. 14.) vasárnap de. 8-12 óráig, szerdán du. fél 3 és fél 5 között. HÉTFŐN A BARTÓK BÉLA MŰVELŐDÉSI KÖZPONT­BAN 14 órakor Benedek Elek: Többsincs királyfi zenés me­sejáték a SZÓ-KINCS-TÁR­sulat előadásában. A „B" Ga­lériában F. Palásthy Klára gra­fikai kiállítása. Megtekinthető: február 9-éig, munkanapokon 10-től 18 óráig. A VÁROSHÁZA FŐÉPÜ­LETÉBEN a 118-as szobában 15 órától a szegedi Közművelődési Tanács nyil­vános vitafórumot rendez a 2001-2008-as évekre szóló kulturális és sportfejlesztési programjáról. AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN 16 órától agykontrollklub; 17 órától Etka-jóga; 19 órakor a színházteremben: Párizs az én Bakonyom. Dunai Tamás előadóestje. KÖZELETI KÁVÉHÁZ a Royal Szállóban 18 órától: szegedi egyetemisták izlandi expedíciója. Falbert Péterrel, Kicsiny Lászlóval, Kopasz Imrével, Gadányi Péterrel és Boros László egyetemi hallga­tókkal dr. Wayer Péter jogász beszélget. • AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3.) mindennap 10-től 18 óráig népművészeti kiállítás. Ma: 9 órától játszó­ház a vadaspark közreműkö­désével. Hétfőn: 15 órától csipkekészítő, 16 órától gyé­kényszövő, csuhé és szalma­tárgykészítő, valamint üveg­festés és tűzzománc szakkör. Tímár Péter filmjének ősbemutatója Vakvagányok Munkatársunktól A rendező különös élmé­nye nélkül ez a film való­színűleg nem született volna meg: Tímár Péter egy korábbi művének forgatásán elszenve­dett baleset miatt majdnem el­veszítette a szeme világát... A Vakvagányok a lehetetlent ki­sérti: egy vizuális műfajban szól azokhoz, akik nem lát­nak. És persze a látókhoz. Szereplői nagyrész nem pro­fik, méghozzá vakok. Rajtuk kívül Nagy Anna. Csiszár Jenő és a táncművész-koreog­ráfus, Bozsik Yvette játszik a filmben. A szegedi ősbemuta­tó a Belvárosi miniplex mozi­ban lesz január 29-én, hétfőn este 7 órakor. Eljönnek az al­kotók, a szereplők, a nézőté­ren pedig ott lesznek a szegedi látássérültek. Lézer a célkeresztben DM-információ A Negyedik Dimenzió vasár­nap este 7 órakor jelentkezik is­mét a Telin Tv-ben. A műsor vendége dr. Kárpáti Tibor lézer­fizikus. Az adás második részé­ben bemutatnak egy igazi, hami­sítatlan ufót, egy idegen űrjárművet, melyet egy pitvarosi kereskedő kapott kameravégre. Szegedi muzsikusok a televízióban Sába királynőié Az elmúlt nyár végén a budapesti Dohány ut­cai zsinagógában a zsi­dó nyári fesztivál kere­tében Oberfrank Péter dirigálásával, a Szegedi Szimfonikus Zenekar és a színházi kórus köz­reműködésével koncert­szerűen bemutatták Goldmark Károly ideha­za negyedszázada nem játszott nevezetes ope­ráját, a Sába ki­rálynőjét. A produkció­ról felvételt készített a Magyar Televízió, amit ma este 22 órától sugá­roz az M2 csatorna. Tavaly ünnepelték a Sába királynőjével világszerte el­ismert zeneszerzővé vált magyar zsidó komponista, Goldmark Károly születésé­nek 170. évforduló­ját. Ebből az alkalomból Oberfrank Péter, a Szegedi Nemzeti Színház zeneigaz­gatója szerette volna leg­népszerűbb operáját a sza­badtéri millenniumi prog­ramjában bemutatni, ám er­re nem adódott lehetőség. A budapesti zsidó nyári feszti­vál szervezői ajánlották, hogy adják elő a darabot koncertszerűen a Dohány utcai zsinagógában. Az operát, ami egy bibli­ai történetet, a Királyok I. könyvének 10. fejezetét dol­gozza fel, 1875-ben Liszt Ferenc ajánlására mutatták be. A roppant nehéz darab 1976 óta nem hangzott el idehaza. Oberfrank Péternek az őszi koncertelőadásra ki­váló előadógárdát sikerült összeállítania: a címszerepet Szilfai Márta énekelte, Sala­mon Massányi Viktor volt, a további szólamokban Gre­gor Józsefet, Kincses Vero­nikát, Kertesi Ingridet és Molnár Andrást, valamint a Szegedi Szimfonikus Zene­kart és a Szegedi Nemzeti Színház kibővített énekkarát hallhatta a közönség - és láthatják ma a nézők az M2­ön. H. Zs. L ] hatszög Vágás István A hajnali buzgár V agy inkább éjszakai? 1965. jú­nius 15-én Ásványráró közelé­ben éjfél előtt jelentették a se­gédőrök, hogy a töltés mentett oldala felől, egy erdőfolt irányából vízcso­bogást hallottak. Néhány óra múlva, kora hajnalban, világosnál lehetett csak megtalálni azt az óriás buzgárt, amelyből ömlött a 40 cm-re felszökő víz. Kétórás munkával, I méter ma­gas, 4 és fél méter átmérőjű ellennyomó medencével sike­rült a veszélyt elhárítani. Maga az illetékes szakaszmér­nök vette át az irányítást, és vezette az elhárítást. Teherautóval közelítettem meg a helyszínt. A sofőr mellett elaludtam. Ébredésem pillanatában sekély hajnali köd ülte meg a mentett oldali mezőségei. Hirtelen úgy tűnt, mintha árvíz tört volna be. Meg kellett nyugtatnom magamat is: ez nem lehet árvíz. 1970. május 21-ének hajnalán ismét autóban ültem. Az előző éjszakán Vas István Zoltánnal, a rádió akkori szegedi tudósítójával együtt a makói, majd a maroslelei kitelepítés helyszínein jártunk. Marosleién a községházi ügyelet kérésére hajnali 3 óra felé előadást is rögtö­nöztem a hidrológiai helyzetről, és arról, mi történne, ha a Maros töltéséi baj érné. Elindultunk ez után Makó felé. Ismét elaludtam, s ébredésem pillanatában megint meg­pillantottam a sekély hajnali ködöt a mezőn, mint öt éve a Szigetközben. Elmeséltem útitársamnak a szigetközi él­ményt, s akkor közölte, szintén árvíznek vélte a ködöt, de amíg aludni látott, nem akarta ezt megkérdezni, mert tar­tott tőle, esetleg valóban az. A makói híd közelében rövidesen én lettem a rádió reg­geli híreinek riportalanya. A makói tetőzés megtörténte engem némi optimizmusra indított. Amit a rádióba mond­tam, ezt azok is elhitték, akik közvetlen beszélgetés során még kételkedtek szavaimban. Hiába, a rádió mégiscsak más, hiszen a prófétára sem a saját hazájában hallgat­nak. (A szerző vízépítő mérnök.) miről írt a DM? 75 éve Ady Ma hét éve hunyta le örökre szemeit, amelyek látva látták az Istent, a ma­gyarság, a szerelem, az élet és a halál mélységes titkait. A forradalom viharában hallgatott el örökre dalos ajka, amely a próféták szentséges ihletével jósolta meg előre halálos biztosan a magyar tragédiát, mely­nek még szenvedő és vívó­dó áldozata vagyunk. Ady Endre egy szerencsétlen és egy nagyszerű fajta, egy fá­tumos és csillagos nép egyik legkülönb csodája volt, aki a magyar századok mélyéből jött, ősi erők zsú­foltságával, s új igéket ho­zott, megváltó és szabadító igéket. De szava a pusztá­ban kiáltóé maradt, az ak­kori magyarság, a kiegye­zés nemzete a pusztulás né­pe, idegen érdekek rabszol­gája befogta fülét. Ady Endre kivert vadja lett a ha­zai rengetegnek. (1926) 50 éve A Szegedi Nemzeti Színház A Szegedi Nemzeti Színáz művészei az 1950-51-es tájszínházi évad megindulása óta a legjobb színdarabokkal keresik fel Csongrád és Békés megye városait, községeit és falvait. 1950 augusztus elsejétől kezdve 130 tájelőadást rendeztek. Ezeken az előadásokon mintegy 42 ezer dolgozó 25 éve vett részt. A dolgozó pa­rasztság kultúrigényének növekedését mutatja, hogy a kisebb helységek­ben mennyire fokozódik a látogatók száma. Kiszom­boron és Ószentivánon például az előadások előtt már jóval több jegy kelt el, mint ahány ülőhely van a kultúrházban. (1951) Deák Ferenc Élete és életmive összefonódott a magyar polgári átalakulás korával. Sokan még személyében is a magyarság megteste­sülését látták: megfontolt­sága, mérséklete, bölcs nyugalma, mint a népünk lelkivilágára legjel­lemzőbb tulajdonságok nyertek valaha méltatást. Halálakor, száz esztendje mint az alku, az egyezke­dés, a mérséklet politiku­sát dicsíEítették. A nem­zet boldogabb jövCEjét kí­vánta politikai cselekvés­sel megalapozni. Szerény­sége, puritán személyisé­ge, tapintata százados táv­latból is méltán rokon­szenvessé teszi. (1976)

Next

/
Thumbnails
Contents