Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-27 / 23. szám

SZOMBAT, 2001. JANUÁR 27. CSONGRÁD MEGYE 3 jegyzet • trapézlemez, síklemez • ereszcsatorna-rendszer • cserepeslemez • könnyűszerkezetes épületek, csarnokok kivitelezése. SZAPPANOS ÉP-KER. Hódmezővásárhely, Zrínyi u. vége. Tel.: 62-241-209, 62-230-446. | A LINDAB TERMÉKEK KIEMELT MÁRKAKERESKEDŐJE! ö Bérfeszültség, kifizetetlen számiak Kórházak vészhelyzetben? Hárommillió mobil országa M

indössze hat százalékkal növekedhet az ár - csapott az asztalra a kormány, s elkezdte sorolni azokat a szolgáltatási területeket, ahol az árkialakításban még beleszólása lehet. Ilyen például a távközlés, itt van is verseny, meg nincs is, a vezetékesnél persze inkább nincs, hiszen a helyi koncessziós társaságok ma még monopolhelyzetben vannak. Igaz, nem is egymással kell versenyezniük, hanem a mobilszolgáltatókkal, s ebben, úgy tűnik, az utóbbiak kerültek jelentős lépéselőnybe. Mára hárommillió rádiótelefon országa lettünk, s nem kell hozzá sok idő, hogy a mobilkészülékek száma meghaladja a vezetékesét. A magántulajdonban levőké pedig már régen meghaladta. Ebben nagy szerepe lehet az egyre emelkedő vezetékes alapdíjaknak is, ami azt eredményezte, hogy a mobiltelefonok valódi alternatív megoldást kínálnak. És gyakran célszerűbbet, olcsóbbat is, hiszen a nagypapa mobilja egyrészt praktikus, hiszen kapálás közben is csörög a kert végében, másrészt előfizetés és alapdíj nélkül, feltölthető kártyával is olcsón működik. A rádiótelefon-társaságok pedig nagyon jól megélnek abból, hogy a menedzserfiú gyakran hívogatja szüleit, vagy az egyetemista a nagyit. Nem véletlenül találták ki a vezetékes szolgáltatók a maguk másfél, kétezer forint közötti havidíjú kisfogyasztói csomagjait, ami tényleg érdemben olcsóbb, mint a normál, viszont elég hamar „büntetó'tarifával" számol, ha a kezdeményezett hívások száma, vagy ideje túllép egy határt. Az sem véletlen, hogy a vezetékes telefon mind több olyan szolgáltatást kínál, amit a valódi verseny közepette megeró'södött mobiltársaságok révén szoktunk és szerettünk meg, s ami így vált a távközlési kultúra részévé. Ráadásul ma már a világháló eléréséhez sem kell feltéllenül „madzag", s ha szexoldalak nézegetésére ma még alkalmatlan is a mobiltelefon, a tőzsdei árfolyamok már jól olvashatók a kis képernyőkön. A

magyarországi vezetékes piac ma úgy néz ki, hogy van a Matáv, utána nagy szünet, és van a V-fon, utána nagy szünet. A körzetünkben is szolgáltató utóbbi a mai koncessziós társaságok közül talán egyedüliként esélyes arra, hogy a távközlés 2002-es liberalizációja után valami „versenyfélére" kényszerítse a Matávot. Most csupán arra figyelhet, hogy havi alapdíja egy-kétszáz forinttal a jövőbeni versenytárs alatt maradjon, de ez is inkább csak jelzésértékű. A szegedi kórházban a bérek átlagosan 19 százalékkal emelkednek. (Fotó: Karnok Csaba) fizetéséhez havonta 10 millió forintra lenne szükségük, ezzel szemben erre 1,5 milliót kaptak. A különbséget februárban az intézmény pénztartalékaiból fedezik, de hogy később miből fizetik az emelt béreket, még nem tudják. A másik nagy szegedi egészségügyi intézményben, a kórházban is hasonló a helyzet. A gazdasági igazgató, Baráth Lajos arról tájékoztatott, hogy a béremelést mindenképpen meg kellett oldaniuk, hiszen ennek végrehajtására törvény kötelezi őket. A megnövekedett bérköltségek fedezetének hiánya miatt a nem emelt működési költségektől kényszerülnek elvonni pénzeket. Ennek következménye az ellátás színvonalának csökkenése, s kórházi adósság lesz. A szegedi kórházban átlagosan 19 százalékkal emelkedtek a bérek. Az ápolási igazgatónő, Tóth Csilla példaként említette: 9 éves munkaviszonnyal rendelkező szakképzett ápolónő alapbére tavaly 31 ezer forint volt, ez év januárjától 40 ezer forintra - a minimálbér összegére - nőtt, amihez hozzáadódik a munkahelyi-, illetve műszakpótlék is. A munkahelyi pótlékok 60tól 120 százalékkal növekedtek, ami attól függően változik, hogy az illető, melyik osztályon dolgozik. A baleseti sebészeten például 60 százalékkal megemelt munkahelyi pótlék havi 9 ezer 400 forintot jelent, a pszichiátrián ez 120 százalék, 19 ezer 80 forint. A szegedi orvoskar gazdasági vezetője, Perjési József úgy nyilatkozott, hogy a kar bevételeiből biztosítani tudják az átlagosan 20 százalékos béremelést, s ezért nem kell a működési költségtől elvonni pénzt. Ennek ellenére feszített a költségvetésük, s bérfeszültség is nehezíti a helyzetet. A bérfeszültség főképpen a szakképzettek és a szakképesítéssel nem rendelkezők között van, olyan esetben, amikor ugyanannyi a fizetése egy szakasszisztensnek, mint a lényegesen kisebb felelősséget vállaló segédápolónak. A makói kórház idei bérkiadása a tavalyinál 28 százalékkal több, ennek mindössze 6 százalékát kapta meg az intézmény központi forrásból, a különbséget viszont kigazdálkodni lehetetlen - fogalmazott Takács István igazgató, aki hangsúlyozta: a béremelések fedezetének hiánya, illetve a finanszírozás problémái a magyarországi kórházakat a gazdasági ellehetetlenülés felé sodorják, ezért az érdekképviseleti szervekhez fordulnak a kritikus helyzet megoldását szorgalmazandó. A szegedi kórházvezetók és a szakrendelő igazgatója pedig tegnap adták postára azt a levelet, amiben a városi önkormányzatot, mint tulajdonost kérik, tegyenek lépéseket az egészségügyért felelós szerveknél az intézmények anyagi vészhelyzetének elhárítására! Kalocsai Katalin Megtörtént a régóta sürgetett és várt béremelés az egészségügyben, s az egészségügyi dolgozók februári fizetési számlájukról már több pénzt vehetnek fel. A béremelés némileg javit az ágazatban dolgozók anyagi helyzetén, a bérkorrekció azonban anyagi válságba sodorja a gyógyító intézményeket azért, mert az emelésekhez nem kapták meg a pénzfedezetet. Emiatt arra kényszerülnek, hogy a működési költségből vonják el a béremeléshez szükséges pénzeket, ami az ellátás színvonalának csökkenéséhez, a kifizetetlen számlák sokaságához, intézményi adóssághoz vezet. - Életveszélyes helyzetbe kerültek az egészségügyi intézmények a törvény által előírt béremelések miatt - fogalmazott a szegedi rendelőintézet igazgatója, Gaál István majd hozzátette: mivel a teljesítmény-finanszírozás nem változott, intézményük bevétele nem nőtt, s nincs meg a fedezete a jelentősen megemelt béreknek. A béremelés több részből tevődik össze: a 40 ezer forintos minimálbér biztosításából, a műszak és munkahelyi pótlékok emeléséből, a közalkalmazotti bértábla. valamint a szakmai szorzók szerinti béremelésből. Mindezek következtében a rendelőintézetben átlag valamivel több, mint 20 százalékkal nőttek a bérek. A szegedi rendelőintézet igazgatója elmondta azt is: béremelések kiSzerencsés évet zártak a mórahalmi vadászok Bakok, nyulak toritéken Minden hajfás előtt eligazítást tart Heller Szabó Tibor elnök a vadásztársaság tagjainak. (Fotó: Gyenes Kálmán) Mucsi Imre agrárfóruma Még számolgatják a támogatásokat Jó gazdasági évnek ítélte a mórahalmi Árpád vezér vadásztársaság vezetősége 2000-et. A területükön kordában tartották a vadállományt, kilőtték a dúvadakat. Külföldi vadászok öt érmes bakot ejtettek el náluk. Heller Szabó Tibor elnök szerint az aszály csak a fácánoknak okozott gondot, mezei nyúlból, fogolyból több száz is terítékre került tavaly A mórahalmi Heller Szabó Tibor nagyapjától leste el a vadászat tudományát. Tizenöt évesen még csak hajtóként vehetett részt a nagy vadászatokon. A nyolc évnyi hajtás azonban meghozta a gyümölcsét, 1988-ban sikeres vadászvizsgát tett. Az Árpád vezérről elnevezett vadásztársaságot 1996ban alapították meg Mórahalmon. Az évek során a tagság létszám nem sokat változott, 25-30-an mindig voltak, vannak. Elnöküknek 1997-ben választották meg Heller Szabó Tibort. A társaság magját helyi lakosok alkotják, de több vendéget is meghívnak az ország számos részéből egy-egy nagyobb hajtásra. Mórahalom hivatalos vadászának, Németh Csabának sokat segítenek az „amatőrök". Legfontosabb feladatuk a vadak téli etetése, a hasznos vadak védelme, állományuk szinten tartása. A dúvadakat, rókákat, szarkákat és varjakat időnként ritkítják, hogy ne szaporodjanak túl a „hasznosak" rovására. - A kétezres évet sikeresen vettük - mondta Heller Szabó Tibor. Az őzszaporulat kiváló volt tavaly. A húsz elejtett bakból a külföldi vadászok öt érmeset is lőttek. A hatalmas szárazságot leginkább a fácánok sínylették meg. A jövőre is gondolva, óvni kell a törzsállományukat. A mezei nyulak viszont vígan átvészelték az aszályt. Az évezredet búcsúztató hajtáson például nyolcvannyolc nyuszkót is puskavégre kaptak a vadászok. A vadászat előtti eligazításon az elnök mindig ismerteti az adott területhez kapcsolódó rendszabályokat. Legelsó szempont, a biztonság. A hajtásnál az úgynevezett szárnyvezetők is segítenek az irányításban. A széleken álló vadászok ügyelnek arra, hogy senki se menjen be a „szórásba". A zsákmányt mindig terítékre rakják. A régi hagyományokat követve ilyenkor adják meg a végtisztességet a lelőtt vadnak. A glédába fekvő tapsifülesek, fácánok, rókák mellett hatalmas máglyákat gyújtanak, s kalaplevéve hajtanak előttük fejet. Közben szólnak a fanfárok. Az egyik legérdekesebb szokás, az avatás. A vadászmester frissen vágott vesszővel párszor ráhúz az élete első tapsifülesét vagy rókáját elejtő vadász hátsójára. A felavatásra váró eközben az áldozatán hasal. Heller Szabó Tibor 12 éves vadászmúlt után két hónapja lőtte le élete elsó foglyát. Siroki Miklós vadászmester, több tucat „ifivadász" keresztapja, ót is felavatta annak rendje és módja szerint. Kormos Tamás A mezőgazdaság helyzetéről, az idei gazdálkodást segítő intézkedésekről tartott előadást pénteken Szegeden, az MTESZ-szélcházban Mucsi Imre, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) helyettes államtitkára. Az agrárfórumot az SZTE Hódmezővásárhelyi Főiskolai Kar szaktanácsadási Központja és a Csongrád Megyei Agrártudományi Egyesület szervezte. Mucsi Imre, az FVM helyettes államtitkára az agrárfórum népes hallgatóságának a mindenkit leginkább érdeklő 2001es mezógazdasági támogatásokról még semmit sem tudott mondani. ígéretei szerint legkorábban februárban lesznek pontos információk, addig pedig nem érdemes a tervezetről tájékoztatást adni, hiszen: „ami ma valószínűnek tűnik, az holnap módosulhat". Részletes beszámolót tartott ellenben a kergemarhakórral kapcsolatban. Megerősítette azokat az információkat, melyek szerint a BSE-vizsgálatok februártól egy levágott állat után 25-30 ezer forintba, amennyiben pedig azokat meg kell ismételni, akkor ennek az összegnek a duplájába kerülnek majd. Amennyiben azt vesszük alapul, hogy egy vágásra érett marháért átlagosan 120 ezer forintot lehet kapni, könnyen ki lehet számolni, mibe kerül majd az államnak a biztonság. Az azonban már most látszik - tette hozzá Mucsi Imre -, hogy most lenne érdemes az EU államaiban strucc- és pulykahúst eladni, hiszen például Ausztriában 70 százalékkal esett vissza a marhahús-fogyasztás. A helyettes államtitkár kiemelte: mivel a Széchenyitervből kimaradt a mezőgazdaság, az FVM elkészítette a Híd a harmadik évezredbe című programját. Ebben a minisztérium nagy hangsúlyt fektet a humán erőforrások és az agrárinnováció fejlesztésére, a kutatási témákban az erőforrások koncentrálására, az önálló szaktanácsadási, valamint a regionális logisztikai központ létrehozására. A földművelésügyi tárca már 2000-ben is 1 milliárd forinttal támogatta az oktatást és a képzést. Az élelmiszeriparral kapcsolatban az agrárfórumon elhangzott: az évi 1500 milliárd forintos árbevételt, 20 százalék exportot felmutató és 8300 kisvállalkozót a háta mögött tudó ágazat fontos az agrártárca számára. Tavaly 1,2 milliárd forintos támogatással 5-6 milliárd forint értékű beruházások valósultak meg az országban. F. K.