Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-26 / 22. szám

6 HELYI TÜKÖR PÉNTEK, 2001. JANUÁR 26. Kiss Árpád-díj dr. Molnár Miklósnak „A fizika vesztett vonzerejéből" Dr. Molnár Miklós: „A kísérleti eszközök sokba kerülnek, ezért hiányos az iskolák felszereltsége." (Fotó: Schmidt Andrea) Életút Munkatársunktól A Kecskeméten 1944-ben született dr. Molnár Miklós a szegedi József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karán kapott matematika-fizika szakos tanári oklevelet 1968-ban. Ezt egészítette ki az ELTE-n szerzett filozófia szakos előadói diplomával. 1970-ben került a szegedi egyetem kísérleti fizikai tanszékére, amelynek jelenleg is munkatársa (1977-ben adjunktussá, 1999-ben docenssé nevezik ki). 1994-től a tanszék helyettes vezetője. Tizenkét éven át végzett tudományos kísérleti munkát a fotolumineszcencia és a festéklézerek témakörében, majd 1982-ben a fizika szakmódszertanával foglalkozó csoporthoz kerül. Azóta a középiskolai fizikaoktatás szemléltető módszereinek kidolgozásával foglalkozik, és a fizika tanításáról kurzusokat is tart az egyetemen. Verdi-év a színházban és a Zeneakadémián Gálaest és operakoncert A rajzverseny győztesei Munkatársunktál Nemrégiben rendezték meg a Szegedi Madách Imre Általános Iskolában a városi rajzversenyt, amelyen az alábbi eredmények születtek. A 4. osztályosoknál meseillusztráció kategóriában I. helyezett: Kreizler Dóra, II.: Szalai Andrea, III.: Tóth Bernadett (valamennyien a Zrínyi I. Általános Iskola-Dolce Művészeti Iskola tanulói). Az 5-6. osztályosok versenyében meseillusztráció kategóriában I. helyezett: Egyed Katalin (Béke U. Általános Iskola), II.: Husi Andrea (Napos U. Általános Iskola), III. hely: Szelimhodzsity Melisza (Béke U. Általános Iskola). A Hogyan képzeled a XXI. századot? kategóriában I. helyezett: Dillmann Vanda (Ságvári Endre Általános Iskola), II. helyezett Pilihaci Bella és Flórián Fanni (mindketten a Béke U. Általános Iskola), III. Szigeti Dóra (Juhász Gyula Általános Iskola). A 7-8. osztályosok versenyében a meseillusztráció kategóriában I. helyezett: Papos Kitti (Odessza Általános Iskola, II. Laczkó Judit (Hunyadi János Általános Iskola), III. hely: Molnár Tímea (Béke U. Általános Iskola). A Hogyan képzeled a XXI. századot? kategóriában I. helyezett: Kokovay János (Juhász Gy. Általános Iskola), II.: Bakó Margit (Gedói Általános Iskola), III.: Hegedűs Kata (Béke U. Általános Iskola). Különdíjban részesültek: Palánkai Viktória (Béke U. Általános Iskola), Zsíros Viktória és Oltyán Rebeka (Ságvári Endre Általános Iskola), Dönczi Richárd és Szilágyi Erzsébet (Hunyadi János Általános Iskola). Testületi ülés Dócon Munkatársunktól Ma délután fél 2-kor tart ülést a dóci önkormányzat. A testület beszámolót hallgat meg a lejárt határidejű határozatokról, valamint az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. Ezt követően napirendre kerül a község egészségügyi helyzete és a temetőről szóló rendelet megalkotása. Ma délután fél 5-kor a Kass Galériában dr. Sonkodi Sándor egyetemi tanár nyitja meg Az orvostudomány úttörői cimű kiállítást, amit Kass János grafikusművész alkotásaiból rendeznek. A tárlathoz jótékonysági akció is társul, amivel a Kossuth-dijas művész, a város díszpolgára a szegedi tumoros gyermekek gyógyítását kívánja támogatni. Szegedi lévén gyermekkorában óriási hatással volt rá, nagy nemzeti büszkeséggel töltötte el a hír, hogy SzentGyörgyi Albert a C-vitaminnal kapcsolatos kutatásaiért megkapta a Nobel-díjat - mesélte tegnap Kass János, miközben Vár utcai galériájában a ma nyíló tárlat anyagát rendezte. Pályafutása során később is érdekelte az orvostudomány, foglalkoztatta a hippokratészi eskü etikájának aktualitása. Már nemzetközi hírű grafikusként a nyolcvanas években javasolta a Magyar Postának, hogy orvosportrékból Az orvostudomány úttörői címmel bélyegsorozatot kellene készíteni. Hippokratésztől a vérkeringést fölfedező brit William Harvey-en keresztül a magyar Semmelweis Ignácig tíz bélyeget adtak ki. A sorozatot több Dr. Molnár Miklós szerint erőteljesen elméleti irányt vett a középiskolai fizika tanitása, mivel a pedagógusok nagyon kevés kísérletet mutatnak be a diákoknak. A Szegedi Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Tanszékének docense egyszerű és olcsón kivitelezhető szemléltető módszerek kidolgozásával igyekszik ezen változtatni. Tudományos munkáját a magyar kultúra napja alkalmából Kiss Árpád-díjjal ismerte el az oktatási miniszter. - Mennyit veszített súlyából napjainkra a fizika más tudományokkal szemben? - A természettudományos tárgyak - nemcsak nálunk, hanem világszerte - válságjeleket mutatnak, kivéve a biológiát és az informatikát. A fizika és a kémia pedig még inkább vesztett a vonzerejéből a napjainkban kevésbé népszerű természettudományos tárgyakon belül. Ennek egyik oka mindenképpen az, hogy a fizikaoktatásunk az iskolák többségében nélkülözi az élményszerűséget, vagyis a tanárok nagyon kevés kísérletet mutatnak be a diákoknak. Ez magyarázható azzal, hogy a pedagógusok leterheltek, és mivel a kísérletek előkészítéséhez külön időt kell szánni, ezért inkább lemondanak a szemléltetésről. Másrészt az iskolák felszereltsége hiányos, mert a kísérleti eszközök sokba kerülnek. Magyarországon ugyanis a tanszergyártás szinte teljesen leépült, a külföldi cégek által szállított eszközök árát viszont nem a mi pénztárcánkhoz igazítják. Ez azt eredményezi, hogy erőteljesen elméleti irányt vett a középiskolai fizika tanítása, és még azok a diákok is elfordulnak tőle, akiknek lenne hozzá affinitásuk. Tudományos pályafutásom utóbbi húsz éve alatt éppen arra törekedtem - és most is ezen dolgozom nemzetközi díjjal jutalmazták, például 1988-ban elnyerte a 38. Párizsi Őszi Szalon Európai Filatériai Művészeti Nagydíját. A mostani szegedi tárlat ötlete akkor merült fel, amikor a Klebelsberg-ünnepség kapcsán az oktatási miniszter és Klebelsberg Éva nemrégiben ellátogatott a galériába. A szegedi orvostudomány alapjait Kle-, hogy olyan egyszerű, olcsón kivitelezhető kísérleteket, szemléltető módszereket állítsak össze, amelyekkel népszerűsíteni lehet a fizikát az általános, és különösen a középiskolákban tanuló gyerekek körében. - A fizika népszerűségvesztésében szerepet játszhat az, hogy más tudományok dinamikusabban fejló'dnek? - A fizikatudományban különösen az asztro-, a rébelsberg rakta le, amikor a trianoni döntés után a költségvetés honvédelmi fejezetétől pénzt elvonva Szegedre telepíttette a kolozsvári egyetemet. Ebből a koncentrált állami tőkeinjekcióból épültek fel a Tisza-partján a klinikák és egyetemi épületek. Kass János szerint a magyar közélet egyik legfontosabb problémája a társadalombiztoszecske- és a félvezető-fizikában - is érnek el nagy előrelépéseket, csakhogy ezek olyan jellegűek, amelyek a hétköznapi ember számára kevésbé felfoghatóak és érdekesek. A mai fejlődés nem olyan, mint több évtizeddel ezelőtt, amikor a félvezetőfizika eredményeinek mindennapi életbe való átültetésével megszületett a csöves helyett a tranzisztoros rádió, vagy amikor megjelent a mikrosítást jellemző bizonytalanság és korrupció, ami ellen az egészségügyi tárca új minisztere tenni akar. Az alkotóművész úgy véli, nem az ő feladata erről beszélni, de arról igen, hogy a szegedi kutató és gyógyító orvosok minden tiszteletet megérdemelnek. A tárlata főhajtás előttük, szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy milyen gyakran méltatlan köchip és a számítógép. Napjainkban talán a biofizika szolgál közvetlenül érzékelhető tudományos eredményekkel. Arról sem szabad azonban elfeledkezni, hogy a különböző képalkotó eljárásoknál, például a tomográfiánál használt berendezések - bár az orvostudományban alkalmazzák — fizikai elven működnek, és azokat fizikusok fejlesztették ki. - Van-e remény, vagy kezdeményezés arra, hogy az iskolák a magas költségek ellenére mégis hozzájussanak szemléltető' taneszközökhöz? - Természettudományos szemléltetőeszközök vásárlására nemrég pályázatot írt ki az oktatási minisztérium. Az egészében jelentősnek mondható összegből azonban egy-egy iskolának mintegy félmillió forint jut, ami a jelenlegi árakat figyelembe véve nem sok, hiszen a fizikában egy komolyabb szemléltetőeszköz ára százezer forintnál kezdődik. Ez a pályázat tehát önmagában nem oldja meg a problémát. Hegedűs Szabolcs rülmények között dolgoznak. A kiállítással jótékonysági akció is kezdődik. Az első húsz adományozó, aki legalább 15 ezer forinttal támogatja a Szegedi Gyermekklinikához kötődő, a szülők által létrehozott alapítványt, névre szóló dedikációval ellátott Kass-grafikát kap ajándékba a művésztől. („Reménysugár" Alapítvány a Dél-alföldi Hematológiai és Onkológiai Gyermekbetegekért, számlaszám: Kereskedelmi és Hitelbank Rt. 10402805-2801766200000000, a kuratórium elnöke: dr. Bartyik Katalin.) Az alapítvány nevére kiállított csekkeket a galériában lehet átvenni, majd ott kell igazolni a befizetést is. A pénz utáni hajszában nem figyelünk oda eléggé a művészetre, Szegeden nem úgy lüktet az élet, ahogyan Párizsban, ahol szinte az összes galériában nagy a nyüzsgés. Ezért itt minden kiállításra fel kell hívni a figyelmet. Kass János szeretné, ha a szegedi fiatalok körében szokássá válna, hogy tárlatokra járnak. Ezért is hívta meg nemrégiben a Táltos iskola diákjait kiállítani. A gyerekek a tőle kapott alapanyagból húsz gyönyörű fejet készítettek, amiből érdemes lenne albumot szerkeszteni. Hollós! Zsolt Ezekben a napokban világszerte megemlékeznek az 1901. január 27én elhunyt nagy olasz operakomponista, Giuseppe Verdi halálának 100. évfordulójáról. Ma este mindkét szegedi zenekar méltóképp ünnepel, hiszen a Szegedi Nemzeti Színházban nagyszabású Verdi-gálát rendeznek, a budapesti Zeneakadémia nagytermében pedig egy ritkán játszott Verdi-operát mutatnak be koncertszerű előadásban. A Verdi-év budapesti rendezvénysorozatának második koncertjét tartják ma este a Zeneakadémián, ahol az egyik főszereplő a Szegedi Szimfonikus Zenekar lesz. Pál Tamás dirigálásával és a Nemzeti Énekkar közreműködésével az 1844-ben Rómában bemutatott I due Foscari (A két Foscari) című operát adja elő operakoncert formájában az együttes. A szólisták közül is többen szegediek, az öreg Francesco Foscari szerepét Gyimesi Kálmán, Barbarigót Timothy Bentch énekli, és néhány éve a szegedi társulat tagja volt az ugyancsak szereplő Palerdi András is. A tenor főszerepet egy olasz vendég, Leopoldo Lo Sciuto, Lucreziát beugrással Felber Gabriella énekli. Pál Tamás szerint ez az opera már az érett komponistát jelzi, azért nem vált Itálián kívül is népszerűvé, mert az olasz történelem egyik bonyolult. kevéssé ismert, Velencében játszódó fejezetével foglalkozik. A Szegedhez BudaMunkatársunktól Szeged közművelődési és művészeti intézményei, valamint a hasonló profilú civil szervezetek vezetőinek részvételével immár öt éve rendez az önkormányzat minden negyedévben közművelődési fórumot. Az idei elsőn, a városházán, dr. Ványai Éva alpolgármester tartott tájékoztatót. Az előzetesen meghirdetett napirend szerint a 2000. év kultúrával kapcsolatos önkormányzati döntéseiről és az idei esztendőre vonatkozó tervekről szólt volna dr. Ványai Éva tájékoztatója az idei első közművelődési fórumon, de az események közbeszóltak, ezért a legaktuálisabbak a Horváth Mihály utcai képtár ügyével indított az alpolgármester. Mint elmondta, a városházán úgy látják, a hatályos rendelkezések szerint a Móra Ferenc Múzeumnak illetve a megyei önkormányzatnak - ha el akarja adni a képtárat, akkor ehhez 60 nappal korábban a szaktárca irányítójának, azaz Rockenbauer Zoltánnak, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma vezetőjének hozzájárulását kell kérni. A városvezetők szerint ez nem történt meg, ezért nem lehet eladni a galériát. A párbeszéd megkezdődött a város és a megye között, igyekeznek megfelelő megoldást találni a szívügyként kezelt XXXI. Nyári Tárlat megrendezésére is. Szeged pestre költözése után is kötődő jeles karmester továbbra is számít a Gyüdi Sándor vezetette zenekarra, a Pünkösdi királyság című Verdi-operát is velük szeretné majd előadni. A Szegedi Nemzeti Színház zenekara - amely a napokban érkezett haza a németországi Strauss-turnéjáról - Molnár László vezényletével és az operatársulat közreműködésével ma és szombaton este nagyszabású Verdi-gálára várja a közönséget. A Toronykőy Attila rendezésében színre kerülő műsorban jelenetek és részletek hangzanak el a Nabuccóból, a Simon Boccanegrából, az Aidából, A trubadúrból, A végzet hatalmából, a Rigolettóból, az Ernaniból, a Traviatából és az Otellóból. Giorgio Pressburger, az Olasz Kultúrintézet igazgatója, Olaszország budapesti kultúrattaséja is eljön a gála kedvéért Szegedre. Azt is elvállalta, hogy a gálaműsor előtt 18.45-kor megnyitja a színház előcsarnokában azt a Verdi-kiállítást, amit dr. Gyémánt Csilla főiskolai docens, színháztörténész rendezett. Pressburger egy olasz baritonistát is hoz magával, Giovanni Mele Rigoletto és az öreg Germont szólamát énekli a műsorban, amelyben a szegedi társulat énekesei, Altorjay Tamás, Gábor Géza, Kelemen Zoltán, Keszei Borbála, Merényi Nicolette, Réti Attila, Szonda Éva, Vajda Júlia és Vámossy Éva lépnek fel, valamint két operaházi vendégtenorista: Albert Tamás és Daróczi Tamás. H. Zs. kiállítóhellyel kapcsolatos gondjait valószínűleg csak a Széchenyi-tervben szereplő kongresszusi központ oldhatja majd meg. Dr. Ványai Éva vasárnapi akciójuk miatt elmarasztalta a szegedi képzőművészeket, úgy vélte, „értelmetlen és botrányos viselkedésükkel" épp azok az alkotók hívták fel magukra a közvélemény figyelmét, akik jelentős művészen díjakat, elismeréseket, megrendeléseket és egyesületi támogatást kaptak az önkormányzattól. Az alpolgármester bemutatta a város Czenéné Vass Mária szerkesztésében elkészült 2001. évi kulturális programajánló füzetét, amit hamarosan minden intézményhez eljuttatnak, valamint a szegedi alkotóművészekről szóló ötkötetes albumot, amely most díszdobozba foglalva együtt újra megjelent. Dr. Katona András vásárigazgató a hamarosan megalakuló Szegedi Városkép Kft. leendő vezetőjeként a közterület-foglalási engedélyezéssel kapcsolatos tudnivalókról tartott élénk érdeklődést és kisebb vitát kiváltó tájékoztatót. A jövőben ugyanis ehhez az üzleti alapon működő céghez kell fordulni a közterületek használatával (pl. reklám, területfoglalás) összefüggő ügyekben, és a közművelődési intézményekre a versenytörvény miatt elvben ugyanaz a díjszabás vonatkozik majd. mint bármelyik gazdálkodó szervezetre. Kass János tárlata és jótékonysági akciója Az orvostudomány úttörői Kass János az 50. nemzetközi érsebészeti kongresszusra készített plakátot mutatja a Vár utcai galériában. (Fotó: Nagy László) Közművelődési fórum a városházán Tárgyalnak a képtárról