Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-26 / 22. szám

PÉNTEK, 2001. JANUÁR 26. A HELYZET 7 Nincs bajuk a katonáknak Eredményeink A magyarok alapvetően vagy dolgoznak, vagy nem csinálnak semmit, esetleg mondjuk tévéznek, mert abban közel világelsők vagyunk. Hogy mi mindent nem csinálunk, az a Haeley <6 Baker nemzetközi ingatlan-ta­nácsadófriss felméréséből derült ki. Például a lehető legkevesebb időt töltjük kikapcsoló­dással, szórakozással, sporttal, nem járunk esti vacsorák­ra, nem látogatjuk a mulatókat, a mozikat se, és testünk épségének érdekében nem járunk fitneszklubokba; ma­gyarul szinte alig végzünk úgynevezett szabadidős tevé­kenységet. Ennek alapvetően két oka lehet: vagy nincs szabadidőnk, vagy nem választ(hat)unk olyan szabadidős elfoglaltságot, ami pénzbe kerül. És ha még magyarab­bul akarunk fogalmazni: a sárga földig le vagyunk épül­ve. Mindezt nem azért kívántam itt összehozni, hogy apá­tiába essünk tőle, annál inkább azért, hogy reális képünk legyen magunkról, ellentétben azzal a fényes magyarság­képpel, amit a politikusok szajkóznak, és ami folyton el­lentmondásra vezet a napi életben, j Tgyáriakkor azért szerintem nagyrészt nem okoz U meglepetést egy ilyen felmérés eredménye, mi több, mi azon csodálkozunk, hogy ezeknek a tényeknek a meg­állapításához tudományos felmérés szükségeltetik. S ilyenkor olybá tűnik, mintha azt akarnák tudomá­nyosan megvizsgálni, hogy vajon Magyarországon hány százalékban szülnek a nők, és hányban a férfiak. Podmaniczky Szilárd A Balkán -misszió tapasztalatai Amikor a nyúl viszi a puskát Természetvédelmi őrjárat Kovács József alezredes egyéves koszovói parancsnoksága alatt nem történt semmi megbetegedés. (Fotó: Miskolezi Róbert) A Csongrád Megyei Ter­mészetvédelmi Egyesület (Csemete) diákok segítsé­gével tárja föl a régió kör­nyezeti állapotát. Az első „természetvédelmi őrjá­rat" január 27-én, a dóci erdő környékét térképezi föl. Új környezetvédelmi prog­rammal indítja a 2000. évet a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület (Csemete), amely iskolai cso­portok segítségével gyűjtenek adatokat a dél-alföldi régió környezetvédelmi állapotáról. A „természetvédelmi őrjárat" névre keresztelt programról Bojtos Ferenc, a Csemete iro­davezetője tájékoztatta lapun­kat. Az első járőrcsoport január 27-én (szombaton) indul fölfe­dező útjára, s a dóci erdő, ár­tér, Kis-Tisza, pancsovai főcsatorna, pusztaszeri tájvé­delmi körzet vidékét járják be. A természetvédelem iránt ér­deklődő gyerekek bevonásával fölmérik vidékünk környezeti állapotát. A program nem tit­Csongrád megye föld­rajzi, fejlettségbeli, vala­mint gazdasági szempont­ból is eséllyel pályázhat az Európai Unió mezőgaz­dasági és vidékfejlesztési támogatási keretére. Az EU kormányfői ugyanis 1999 tavaszán hagyták jóvá azokat az úgyneve­zett előcsatlakozási se­gélyprogramokat, ame­lyek egyike a SAPARD­program. Ennek célja, hogy a tagfelvételüket kérő közép- és kelet-euró­pai országok eleget tudja­nak tenni a mezőgazda­sági és vidékfejlesztési EU-s elvárásoknak. Mostanában sok szó esik az agrárgazdaság gondjairól, így még indokoltabb figyelemmel lenni az Európai Unió által biz­tosított előcsatlakozási támoga­tásokra. Az ezek sorába tartozó SAPARD-pénzek igénybevéte­léről kérdeztük Kecse-Nagy Lászlót, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Főosztályának főtanácsosát. - Mi a feltétele a SA­PARD-támogatások igény­be vételének? - Minden érintett ország­nak rendelkeznie kell egy hét eyre szóló országos mezőgaz­dasági és vidékfejlesztési terv­el, amelyben az Európai kolt célja (az adatgyűjtés mel­lett) a természet- és környezet­védelem iránt érdeklődő új nemzedék, az „utánpótlás" ne­velése. A programban rend­szeresen szerepet vállaló gye­rekek, a Csemete szakembere­inek irányításával, idővel ma­guk is természetszerető és ­védő fölnőttekké válnak. A Csemete hírlevelében is meghirdetett program szerint az őrjárat tagjai a város köze­lében fekvő védett, illetve vé­delemre érdemes területeket vizsgálják meg módszeresen. A levélbeli fölhívás mellett a „természetvédő őrök" jelvénye is látható: a képen - a közke­letű szófordulatból kölcsönvett ötlet nyomán - a nyúl viszi a puskát... Februárban Sándorfalva, valamint a Nádas-tó és a lőtér környékét fésülik át a termé­szetvédelmi őrjárat lelkes tag­jai. A Csemete még várja a természetvédő őrjáratba kíván­kozó gyerekek érdeklődését: a jelentkezők a 424-392-es .tele­fonszámon kaphatnak bővebb fölvilágosítást. Ny. P. A Koszovóban és Oku­caniban szolgálatot telje­sítő vásárhelyi és szentesi katonák nem fedeztek fel magukon semmi hasonló jelenséget, mint amit a vi­lág- és a magyar sajtó csak „Balkán-szindróma" néven emleget. A pristinai KFOR-kontinges egészsé­gi állapotát, szolgálati és szálláshelyét szigorúan ellenőrzik. Az Okucaniból hazaérkező szentesi kato­nák pedig csak a legjobb tapasztalatikról számol­tak be lapunknak. A vásárhelyi Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdan­dárnál szolgáló Kovács József alezredes, kerek egy esztende­ig 1999. júliusa és 2000. júliu­sa között volt kezdetben a törzsfőnöke, majd az utolsó négy hónapban a párancsnoka a koszovói magyar kontin­gensnek. A pristinai KFOR főhadiszállást biztosító 324 katonája fejenként 6-6 hóna­pot szolgált eddig is a hadműveleti területen. Kivéve az első csapatot, mely 9 hóna­pot volt kinn. Az alezredes la­punknak elmondta: a kiutazó, s előtt mindenki szigorú és teljes egészségügyi vizsgála­ton esett át a Magyar Honvéd­ség egészségügyi intézetében, s csak azok mehettek ki, akik megfeleltek ezen. Odakint ez a jó egészségügyi állapot nem romlott. - Az alatt az egy év alatt, amíg Koszovóban szolgáltam - mondta - semmiféle, a nor­máltól eltérő megbetegedés nem történt, főleg olyan nem, mely napjainkban felmerült. A visszaérkezőket szintén komoly vizsgálatnak vetették alá, s semmilyen problémát nem találtak. Az alezredes el­mondta, a magyar őrbiztosító zászlóalj tevékenységi terüle­tén uránlövedékeket nem használt a hadművelet alatt a NATO. Tudomásuk szerint csak jóval messzebb lőtték ki őket. A város közelében állo­másozó csapat táborhelyét, valamint a külvárosban lévő főhadiszállást nagyon kor­szerű vegyisugár- és aknafel­derítő eszközzel vizsgálták meg, s ellenőrizték folyamato­san. Kockázati tényező nem merült fel ezen vizsgálatok során. Az állományt legfel­jebb a környékre jellemző hőmérsékletingadozás és a miénktől eltérő páratartalom viselte meg. A környezet­szennyezésből egyetlen dolog érinti a zászlóaljat, ezt pedig a széntüzelésű erőművekből ki­kerülő por és füst jelenti, mely összetételét azóta is mérik, vizsgálják. A szentesi műszaki dandár katonái az elsők között jelent­keztek a délszláv háborút kö­vető békemissziókra. Szűcs István főtörzsőrmester például 1995. decemberében, lapunk riportjában tanulmányútnak és nem „véres kiküldetésnek" fogta fel a külhoni szolgálatot. Mi több, utána még egy tur­nust letöltött búvárként Oku­caniban. Ma nyugdíjas zász­lós, orvosnál csak akkor volt, ha hívták, merthogy állítása szerint: kutya baja. Van per­sze olyan szentesi katona is elvétve - s ezzel bizony nincs is egyedül az országban akinek ráment a házassága a hosszas külföldi távollétre... Egy közös vonást viszont minden Balkánt megjárt szen­tesi katonában találtunk, ami­óta „nyomon követjük" az in­dulásaikat, a szabadságaikat és a hazatértüket: büszkék ar­ra, amit tettek. Gyuga Zsolt zászlós például tavaly január­ban - Pristinából hazaérve -, úgy fogalmazott: „Ezért a fel­adatért érdemes volt megszü­letni." De a kétméteres Rózsi Csa­ba is tud mesélni a Balkánról, hiszen 1996. júniusától egy teljes esztendőn keresztül szívta magába előbb az IFOR, majd SFOR katonájaként a horvát-bosnyák határon a le­vegőt. Ahonnan tíz kiló plusszal, számos NATO-ki­tüntetéssel, Göncz Árpád bics­kájával, s annyi megtakarított pénzzel tért haza, hogy tudott venni egy hároméves nyugati kocsit. S hogy hányszor for­dult meg az egy év alatt a tá­bori gyengélkedőn? Mind­össze kétszer: egy kötelező IQ-szűrésen, ahol 129-es érté­kelést kapott, a másik alka­lommal viszont tetanusz-in­jekciót „vett fel", mivel gép­kocsivezetőként egy alkatrész meghorzsolta az ujját. Törzsőrmesterként kiindulva és hazaérve, mégis másként nézte a világot; azt mondja: nem csak súlyban lett ő több, hanem tudásban is. Olyan híd­építési módszereket sajátított el odakint, amiről idehaza nem is hallott. A zászlóssá avanzsált Ró­zsi Csaba 1999-ben újfent ki­lenc hónapig volt távol, az időközben szintén katonává lett feleségétől. A Goles-hegy tövében újabb nyolc kilóval gyarapodott a pristinai tábori koszton az újdonsült tűzsze­rész férj, aki a kollégáival együtt mindig az angol akna­mentesítők nyomában dolgo­zott. Ez idő alatt sem hagyta ki a gyengélkedőt, hiszen a fogtöméseit a divatosabb faj­tára cseréltette. Ma, egy táská­nyi kitüntetéssel, törzszászlósi rendfokozattal és a 37. II. Rá­kóczi Ferenc Műszaki Dan­dárnál a legmagasabb tiszthe­lyettesi beosztással, makke­gészségesen, csupán egyetlen dolog bántja: eljutott arra a szintre, hogy neki már nem tudnának beosztást adni a kül­földön szolgálatot teljesítő kontingensekben. Rózsi Csaba ugyanis még menne, s nem az új autó miatt, hisz' az is meg­van. Az indoklást az Orbán Viktortól kapott zsebkésén mutatja: „... csak a becsület" miatt. Korom András -Révész János toktól mentesen nyújthatják majd be a dokumentumokat például az agrártermeléssel foglalkozó természetes és jo­gi személyiség nélküli gaz­dasági társaságok és ezek in­tegrációi, ha árbevételük leg­alább 50 százaléka mezőgaz­dasági tevékenységből szár­mazik. A pályázat elbírálásá­nál azonban azt is figyelem­be veszik, hogy beruházás gazdaságilag élet-, illetve versenyképes cél megvalósí­tását szolgálja-e. De igényel­heti a támogatást önkor­mányzat, civil szervezet, szakképzési fejlesztő és szol­gáltató intézet is, ha teljesíti a kiírásában szereplő konkrét feltételeket. Ez alól kivétel az agrár-környezetvédelmet és tájfenntartás szolgáló ter­melési módszerek elterjesz­tése. Ez utóbbiak esetében 15 kiválasztott, érzékeny ter­mészeti területről lehet csak segítséget igényelni, ame­lyek között szerepel a Dél­Csongrád hátság is. - Az uniós pénz mellett számíthat-e a beruházó állami támogatásra? - Aki a SAPARD-prog­ram keretében kiírt pályáza­ton támogatásban részesül, az a megvalósítani kívánt te­vékenységre egyéb vissza nem térítendő állami támo­gatást nem igényelhet. N. Rácz Judit A mezőgazdaság és a vidék fejlődéséért SAPARD-dal a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 1. Megyei FM Hivatalok 2. FVM Vidékfejlsztési Programok Főosztálya - értékelés - döntés-előkészítés Pályázó Földmüvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium - döntés - szerződéskötés hatósága objektív kritériumok alapján osztott fel a tagjelölt országok között. Hazánk, a tíz ország támogatottsági sor­rendjében a negyedik helyen szerepel. Az így kapható évi tízmilliárd forinthoz pedig 3,5 milliárdot kell a kormánynak, saját erőforrásként hozzá­tenni. - Milyen típusú beruházá­sokkal lehet pályázni és hová kell azt benyújtani? - Többek között mezőgaz­dasági vállalkozások létreho­zására, az agrár- és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztésére, a környezetvédelmi követel­mények betartását segítő programokra, a vidékfejleszté­si célok megvalósítására. Ezekre az FVM írja ki pályá­zatot, egy erről szóló FVM rendelet és pályázati felhívás formájában, amelyet a Föld­művelésügyi és Vidékfejlesz­tési Értesítőben, valamint az FVM honlapján és szakfolyó­iratokban tesz közzé. - Kik pályázhatnak és mikor? - A végrehajtás intéz­ményrendszerének akkredi­tációja után, földrajzi korlá­Unió közös agrárpolitikájának célkitűzéseit kell követni. A SAPARD-tervben az ország helyzetéből, a mezőgazdasági stratégiából, a középtávú fej­lesztési tervből kiindulva kell megindokolni, hogy évenként miért, mire és mennyi vissza nem térítendő támogatást ké­rünk, amelyet számokkal és tanulmányokkal is alá kell tá­masztani. Jeleznünk kell azt is, hogy milyen szervezeteket hozunk létre a SAPARD-se­gélyprogram működtetésére. - Mekkora forrást biztosít erre az Európai Unió? - Éves szinten 520 millió eurós keretet határozott meg, amelyet az EU költségvetési 21 Pályázó bankszámlája "í, ..SSSSSSST' irtiiS^i: :%>mL •'A Magyar Államkincstár

Next

/
Thumbnails
Contents