Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-26 / 22. szám

PÉNTEK, 2001. JANUÁR 26. A HELYZET 7 Nincs bajuk a katonáknak Eredményeink A

magyarok alapvetően vagy dolgoznak, vagy nem csinálnak semmit, esetleg mondjuk tévéznek, mert abban közel világelsők vagyunk. Hogy mi mindent nem csinálunk, az a Haeley <6 Baker nemzetközi ingatlan-tanácsadófriss felméréséből derült ki. Például a lehető legkevesebb időt töltjük kikapcsolódással, szórakozással, sporttal, nem járunk esti vacsorákra, nem látogatjuk a mulatókat, a mozikat se, és testünk épségének érdekében nem járunk fitneszklubokba; magyarul szinte alig végzünk úgynevezett szabadidős tevékenységet. Ennek alapvetően két oka lehet: vagy nincs szabadidőnk, vagy nem választ(hat)unk olyan szabadidős elfoglaltságot, ami pénzbe kerül. És ha még magyarabbul akarunk fogalmazni: a sárga földig le vagyunk épülve. Mindezt nem azért kívántam itt összehozni, hogy apátiába essünk tőle, annál inkább azért, hogy reális képünk legyen magunkról, ellentétben azzal a fényes magyarságképpel, amit a politikusok szajkóznak, és ami folyton ellentmondásra vezet a napi életben, j Tgyáriakkor azért szerintem nagyrészt nem okoz U meglepetést egy ilyen felmérés eredménye, mi több, mi azon csodálkozunk, hogy ezeknek a tényeknek a megállapításához tudományos felmérés szükségeltetik. S ilyenkor olybá tűnik, mintha azt akarnák tudományosan megvizsgálni, hogy vajon Magyarországon hány százalékban szülnek a nők, és hányban a férfiak. Podmaniczky Szilárd A Balkán -misszió tapasztalatai Amikor a nyúl viszi a puskát Természetvédelmi őrjárat Kovács József alezredes egyéves koszovói parancsnoksága alatt nem történt semmi megbetegedés. (Fotó: Miskolezi Róbert) A Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület (Csemete) diákok segítségével tárja föl a régió környezeti állapotát. Az első „természetvédelmi őrjárat" január 27-én, a dóci erdő környékét térképezi föl. Új környezetvédelmi programmal indítja a 2000. évet a Kiss Ferenc Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület (Csemete), amely iskolai csoportok segítségével gyűjtenek adatokat a dél-alföldi régió környezetvédelmi állapotáról. A „természetvédelmi őrjárat" névre keresztelt programról Bojtos Ferenc, a Csemete irodavezetője tájékoztatta lapunkat. Az első járőrcsoport január 27-én (szombaton) indul fölfedező útjára, s a dóci erdő, ártér, Kis-Tisza, pancsovai főcsatorna, pusztaszeri tájvédelmi körzet vidékét járják be. A természetvédelem iránt érdeklődő gyerekek bevonásával fölmérik vidékünk környezeti állapotát. A program nem titCsongrád megye földrajzi, fejlettségbeli, valamint gazdasági szempontból is eséllyel pályázhat az Európai Unió mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási keretére. Az EU kormányfői ugyanis 1999 tavaszán hagyták jóvá azokat az úgynevezett előcsatlakozási segélyprogramokat, amelyek egyike a SAPARDprogram. Ennek célja, hogy a tagfelvételüket kérő közép- és kelet-európai országok eleget tudjanak tenni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési EU-s elvárásoknak. Mostanában sok szó esik az agrárgazdaság gondjairól, így még indokoltabb figyelemmel lenni az Európai Unió által biztosított előcsatlakozási támogatásokra. Az ezek sorába tartozó SAPARD-pénzek igénybevételéről kérdeztük Kecse-Nagy Lászlót, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Főosztályának főtanácsosát. - Mi a feltétele a SAPARD-támogatások igénybe vételének? - Minden érintett országnak rendelkeznie kell egy hét eyre szóló országos mezőgazdasági és vidékfejlesztési tervel, amelyben az Európai kolt célja (az adatgyűjtés mellett) a természet- és környezetvédelem iránt érdeklődő új nemzedék, az „utánpótlás" nevelése. A programban rendszeresen szerepet vállaló gyerekek, a Csemete szakembereinek irányításával, idővel maguk is természetszerető és védő fölnőttekké válnak. A Csemete hírlevelében is meghirdetett program szerint az őrjárat tagjai a város közelében fekvő védett, illetve védelemre érdemes területeket vizsgálják meg módszeresen. A levélbeli fölhívás mellett a „természetvédő őrök" jelvénye is látható: a képen - a közkeletű szófordulatból kölcsönvett ötlet nyomán - a nyúl viszi a puskát... Februárban Sándorfalva, valamint a Nádas-tó és a lőtér környékét fésülik át a természetvédelmi őrjárat lelkes tagjai. A Csemete még várja a természetvédő őrjáratba kívánkozó gyerekek érdeklődését: a jelentkezők a 424-392-es .telefonszámon kaphatnak bővebb fölvilágosítást. Ny. P. A Koszovóban és Okucaniban szolgálatot teljesítő vásárhelyi és szentesi katonák nem fedeztek fel magukon semmi hasonló jelenséget, mint amit a világ- és a magyar sajtó csak „Balkán-szindróma" néven emleget. A pristinai KFOR-kontinges egészségi állapotát, szolgálati és szálláshelyét szigorúan ellenőrzik. Az Okucaniból hazaérkező szentesi katonák pedig csak a legjobb tapasztalatikról számoltak be lapunknak. A vásárhelyi Bercsényi Miklós Gépesített Lövészdandárnál szolgáló Kovács József alezredes, kerek egy esztendeig 1999. júliusa és 2000. júliusa között volt kezdetben a törzsfőnöke, majd az utolsó négy hónapban a párancsnoka a koszovói magyar kontingensnek. A pristinai KFOR főhadiszállást biztosító 324 katonája fejenként 6-6 hónapot szolgált eddig is a hadműveleti területen. Kivéve az első csapatot, mely 9 hónapot volt kinn. Az alezredes lapunknak elmondta: a kiutazó, s előtt mindenki szigorú és teljes egészségügyi vizsgálaton esett át a Magyar Honvédség egészségügyi intézetében, s csak azok mehettek ki, akik megfeleltek ezen. Odakint ez a jó egészségügyi állapot nem romlott. - Az alatt az egy év alatt, amíg Koszovóban szolgáltam - mondta - semmiféle, a normáltól eltérő megbetegedés nem történt, főleg olyan nem, mely napjainkban felmerült. A visszaérkezőket szintén komoly vizsgálatnak vetették alá, s semmilyen problémát nem találtak. Az alezredes elmondta, a magyar őrbiztosító zászlóalj tevékenységi területén uránlövedékeket nem használt a hadművelet alatt a NATO. Tudomásuk szerint csak jóval messzebb lőtték ki őket. A város közelében állomásozó csapat táborhelyét, valamint a külvárosban lévő főhadiszállást nagyon korszerű vegyisugár- és aknafelderítő eszközzel vizsgálták meg, s ellenőrizték folyamatosan. Kockázati tényező nem merült fel ezen vizsgálatok során. Az állományt legfeljebb a környékre jellemző hőmérsékletingadozás és a miénktől eltérő páratartalom viselte meg. A környezetszennyezésből egyetlen dolog érinti a zászlóaljat, ezt pedig a széntüzelésű erőművekből kikerülő por és füst jelenti, mely összetételét azóta is mérik, vizsgálják. A szentesi műszaki dandár katonái az elsők között jelentkeztek a délszláv háborút követő békemissziókra. Szűcs István főtörzsőrmester például 1995. decemberében, lapunk riportjában tanulmányútnak és nem „véres kiküldetésnek" fogta fel a külhoni szolgálatot. Mi több, utána még egy turnust letöltött búvárként Okucaniban. Ma nyugdíjas zászlós, orvosnál csak akkor volt, ha hívták, merthogy állítása szerint: kutya baja. Van persze olyan szentesi katona is elvétve - s ezzel bizony nincs is egyedül az országban akinek ráment a házassága a hosszas külföldi távollétre... Egy közös vonást viszont minden Balkánt megjárt szentesi katonában találtunk, amióta „nyomon követjük" az indulásaikat, a szabadságaikat és a hazatértüket: büszkék arra, amit tettek. Gyuga Zsolt zászlós például tavaly januárban - Pristinából hazaérve -, úgy fogalmazott: „Ezért a feladatért érdemes volt megszületni." De a kétméteres Rózsi Csaba is tud mesélni a Balkánról, hiszen 1996. júniusától egy teljes esztendőn keresztül szívta magába előbb az IFOR, majd SFOR katonájaként a horvát-bosnyák határon a levegőt. Ahonnan tíz kiló plusszal, számos NATO-kitüntetéssel, Göncz Árpád bicskájával, s annyi megtakarított pénzzel tért haza, hogy tudott venni egy hároméves nyugati kocsit. S hogy hányszor fordult meg az egy év alatt a tábori gyengélkedőn? Mindössze kétszer: egy kötelező IQ-szűrésen, ahol 129-es értékelést kapott, a másik alkalommal viszont tetanusz-injekciót „vett fel", mivel gépkocsivezetőként egy alkatrész meghorzsolta az ujját. Törzsőrmesterként kiindulva és hazaérve, mégis másként nézte a világot; azt mondja: nem csak súlyban lett ő több, hanem tudásban is. Olyan hídépítési módszereket sajátított el odakint, amiről idehaza nem is hallott. A zászlóssá avanzsált Rózsi Csaba 1999-ben újfent kilenc hónapig volt távol, az időközben szintén katonává lett feleségétől. A Goles-hegy tövében újabb nyolc kilóval gyarapodott a pristinai tábori koszton az újdonsült tűzszerész férj, aki a kollégáival együtt mindig az angol aknamentesítők nyomában dolgozott. Ez idő alatt sem hagyta ki a gyengélkedőt, hiszen a fogtöméseit a divatosabb fajtára cseréltette. Ma, egy táskányi kitüntetéssel, törzszászlósi rendfokozattal és a 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Dandárnál a legmagasabb tiszthelyettesi beosztással, makkegészségesen, csupán egyetlen dolog bántja: eljutott arra a szintre, hogy neki már nem tudnának beosztást adni a külföldön szolgálatot teljesítő kontingensekben. Rózsi Csaba ugyanis még menne, s nem az új autó miatt, hisz' az is megvan. Az indoklást az Orbán Viktortól kapott zsebkésén mutatja: „... csak a becsület" miatt. Korom András -Révész János toktól mentesen nyújthatják majd be a dokumentumokat például az agrártermeléssel foglalkozó természetes és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és ezek integrációi, ha árbevételük legalább 50 százaléka mezőgazdasági tevékenységből származik. A pályázat elbírálásánál azonban azt is figyelembe veszik, hogy beruházás gazdaságilag élet-, illetve versenyképes cél megvalósítását szolgálja-e. De igényelheti a támogatást önkormányzat, civil szervezet, szakképzési fejlesztő és szolgáltató intézet is, ha teljesíti a kiírásában szereplő konkrét feltételeket. Ez alól kivétel az agrár-környezetvédelmet és tájfenntartás szolgáló termelési módszerek elterjesztése. Ez utóbbiak esetében 15 kiválasztott, érzékeny természeti területről lehet csak segítséget igényelni, amelyek között szerepel a DélCsongrád hátság is. - Az uniós pénz mellett számíthat-e a beruházó állami támogatásra? - Aki a SAPARD-program keretében kiírt pályázaton támogatásban részesül, az a megvalósítani kívánt tevékenységre egyéb vissza nem térítendő állami támogatást nem igényelhet. N. Rácz Judit A mezőgazdaság és a vidék fejlődéséért SAPARD-dal a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 1. Megyei FM Hivatalok 2. FVM Vidékfejlsztési Programok Főosztálya - értékelés - döntés-előkészítés Pályázó Földmüvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium - döntés - szerződéskötés hatósága objektív kritériumok alapján osztott fel a tagjelölt országok között. Hazánk, a tíz ország támogatottsági sorrendjében a negyedik helyen szerepel. Az így kapható évi tízmilliárd forinthoz pedig 3,5 milliárdot kell a kormánynak, saját erőforrásként hozzátenni. - Milyen típusú beruházásokkal lehet pályázni és hová kell azt benyújtani? - Többek között mezőgazdasági vállalkozások létrehozására, az agrár- és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztésére, a környezetvédelmi követelmények betartását segítő programokra, a vidékfejlesztési célok megvalósítására. Ezekre az FVM írja ki pályázatot, egy erről szóló FVM rendelet és pályázati felhívás formájában, amelyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben, valamint az FVM honlapján és szakfolyóiratokban tesz közzé. - Kik pályázhatnak és mikor? - A végrehajtás intézményrendszerének akkreditációja után, földrajzi korláUnió közös agrárpolitikájának célkitűzéseit kell követni. A SAPARD-tervben az ország helyzetéből, a mezőgazdasági stratégiából, a középtávú fejlesztési tervből kiindulva kell megindokolni, hogy évenként miért, mire és mennyi vissza nem térítendő támogatást kérünk, amelyet számokkal és tanulmányokkal is alá kell támasztani. Jeleznünk kell azt is, hogy milyen szervezeteket hozunk létre a SAPARD-segélyprogram működtetésére. - Mekkora forrást biztosít erre az Európai Unió? - Éves szinten 520 millió eurós keretet határozott meg, amelyet az EU költségvetési 21 Pályázó bankszámlája "í, ..SSSSSSST' irtiiS^i: :%>mL •'A Magyar Államkincstár