Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-26 / 22. szám

4 KAPCSOLATOK PÉNTEK, 2001. JANUÁR 26. MA AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN de. 10.30 és 14 órától „Zenés mese­könyv" címmel a Bergengóc ze­negóc Társulat gyermekműsora; 14 órától szerepjátékklub. A JUHÁSZ GYULA MŰ­VELŐDÉSI KÖZPONTBAN 14 órától az Ilco Egyesület találko­zója; 17 órától Vasiak Baráti Kö­re találkozója; 18 órától amatőr videokiub; 19 órától 7 órai tea, társastáncház. A KASS GALÉRIÁBAN (Vár u. 7.) 16.30 órakór „Az or­vostudomány úttörői" - grafikák, bélyegek és érmék címmel kiállí­tás nyílik. A tárlatot dr. Sonkodi Sándor egyetemi tanár nyitja meg. KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ a Royal Szállóban 18 órától: Bem József lapja az internet korszak­ban - Brassó, 1849. április. Ambrus Attila főszerkesztővel, Bíró Béla vezető publicistával, Balázs János újságíróval és Both Csabával a Brassói Lapok Ala­pítvány Kuratóriumának elnöké­vel Farkas Tibor, az Eko-park igazgatója beszélget. A BÁLINT SÁNDOR MŰ­VELŐDÉSI HÁZBAN (Temes­vári krt. 42.) 18 órától „Kép­zőművészeti-zenei irodalom és műbírálat Szegeden" - s Szegedi írók Társasága vitafóruma. Ven­dégek: Meszlényi László mű­vésztanár, zenetörténész és dr. Tóth Attila művészeti író. Az est házigazdája: Kiss Ernő. Megnyílt „Erdély-magyarság-Európa" a Maturandus-csoport fotókiállítá­sa. Megtekinthető: vasárnap és hétfő kivételével 10-től 18 óráig, valamint a művelődési ház ren­dezvényei előtt egy órával. A CSILLAGVIZSGÁLÓ (Kertész u.) 18-tól 21 óráig láto­gatható. A BARTÓK BÉLA MŰVE­LŐDÉSI KÖZPONTBAN 17 órakor a szászcsávási (Erdély) zenekar koncertje. A „B" Galé­riában F. Palásthy Klára grafikai kiállítása. Megtekinthető: február 9-éig, munkanapokon 10-től 18 óráig. A SZÍN-KÉP GALÉRIÁN (Szentháromság u. 34.) a bútor és képkiállítás megtekinthető hét­köznap 9-től 17 óráig. FARKAS GYULA FESTŐ­MŰVÉSZ állandó kiállítása a Stíl bútorboltban (Mérey utca és Tisza L. krt. sarok, olajosház). Megtekinthető: egész évben, naponta 10-től 17 óráig. A PETŐFI SÁNDOR MŰ­VELŐDÉSI HÁZBAN (Negy­vennyolcas u. 12.) megnyílt Mi­hálka György nyíregyházi festőművész „Millió lépés" című kiállítása. A tárlat a művelődési ház nyitva tartása idején, február 9-éig tekinthető meg. HOLNAP SZÁZSZORSZÉP GYER­MEKHÁZBAN 10 órától az ori­gami kiállítás megnyitója - ját­szóház gyermekeknek és felnőtteknek. A MÓRA FERENC MÚZE­UMBAN de. 10 órától matiné gyermekeknek: vadak, halak, madarak. Biológiai foglalkozás Csizmazia Botond vezetésével. MÓRA BULI 20 órától a Kó­csagban (Dugonics u. 42.). GÖSSER PINCEKLUB (Széchenyi tér 6.) 21 órától nosztalgiabuli, karaoke show. Házigazda: Kaqszki Béla. AZ ALKOTÓHÁZ­BAN (Árboc u. 1-3.) min­dennap 10-től 18 óráig népművészeti kiállítás. Ma: 14 órától szövő szak­kör. Holnap: 9 órától ját­szóház a vadaspark köz­reműködésével. Több száz diák volt kíváncsi a TTK-ra Egy hónap a jelentkezésig Legalább háromszáz diák ment el tegnap ar­ra a nyílt napra, ame­lyet a Szegedi Tudo­mányegyetem Termé­szettudományi Kara szervezett, hogy a végzős középiskolások figyelmébe ajánlja kép­zéseit, és tájékoztassa őket a felvételi eljárás követelményeiről. A fiatalok egyre csak gyűlnek, először az előcsar­nok egyik felét töltik meg, de negyed órával később egy részük már a másik fe­lébe szorul. Az újonnan bel­épők között vannak, akik bi­zonytalan tekintettel lépnek oda a már bent lévőkhöz: itt lesz a nyílt nap? A válasz­ból tudják, helyben vannak. Mást már az meggyőzi erről, hogy a csarnokban ki­zárólag vele egykorú fiata­lokat lát. A legtöbben ide­genként pillantanak egy­másra, néhányan azonban ismerősként köszöntik a másikat. - Szia, hát te is itt vagy. Mire jöttél? — hangzik a kurta, ám az adott helyzet­ben egyértelmű kérdés. A szemüveges, barna, rövidre nyírt hajú fiú hasonló tö­mörséggel veti oda: - A programozó matematika ér­dekel. Hát te matektanár le­szel? - dobja vissza a „lab­dát". - Majd meglátjuk, még nem tudom - zárja le a bőrkabátos, szőke srác a még fél percig sem tartó diskurzust, búcsút int barát­jának, s máris a lépcső felé veszi az irányt. A többiek is sorra felkap­tatnak az orvoskari oktatási épület első emeletére, ahol néhány perc múlva el­kezdődik a természettudo­A természettudományos képzések iránt érdeklődő középiskolások megtöltötték az előadótermet. (Fotó: Karnok Csaba) mányi kar tájékoztatója. Az időben érkezők helyet fog­lalnak a tágas előadóterem lépcsőzetesen kialakított padsoraiban, a később jövőknek viszont be kell ér­niük az állóhelyekkel. A le­leményesek fotelokat hoz­nak be az emeleti előcsar­nokból. Mielőtt a nyílt nap elkezdődne, egy gyors köz­vélemény-kutatásra még van idő. Legnépszerűbbnek a programozó matematikus, az informatikus és a bioló­gus szakok bizonyulnak a végzős középiskolások kö­rében. Sokan azonban még nem döntöttek véglegesen, sőt abban sem biztosak, hogy a Szegedi Tudománye­gyetemre jelentkezzenek-e. - Még van egy hónap, hogy kiválasszam, hol tanuljak to­vább. Nem szabad elkap­kodni, hiszen ez egy fontos döntés, amivel az egész to­vábbi életemet meghatáro­zom - mondja komoly han­gon egy lány, miközben föl­jebb tolja szemüvegét. Ezt hallva, a mellette ülő fiú rá­vágja: - Azt kell nézni, hogy miből lehet majd meg­élni. Én biztos, hogy progra­mozó vagy informatikus le­szek. Azokra mindenhol szükség van. Ahogy ezt kimondja, el­csendesedik a tömeg, és mindenki a katedra felé fi­gyel. Egy órán keresztül hallgatják, hogyan és milyen képzésre jelentkezhetnek, milyen tárgyak számítanak bele a hozott pontokba, mi van akkor, ha korábban érettségiztek, hány férőhe­lyet tudnak biztosítani a kol­légiumok. S ha a végén ta­lán úgy érzik, még mindig nem értenek mindent a felsőoktatás „misztikusan" bonyolult világából, dönté­süket valamennyire mégis megkönnyítik a hallottak. Hegedűs Szabolcs Kedves Olvasóink! Szerkesztőségünk a le­velek és a telefonhívá­sok mellett szívesen fo­gadja a 06-30/218-11­1 1-es számra az sms­üzeneteket is. Észrevéte­leiket, véleményüket, közérdekű bejelentései­ket köszönjük! Taxi. Miért nem jelzi tábla a Klauzál térről a Kí­gyó utcába áthelyezett taxi­állomást? Szabálytalan mó­don várakoznak a taxisok ­jegyezte meg a 20/98-14­187-ről üzenő. Metró?! Ha már fejlesz­B Westel-üzenet tik a tömegközlekedést, ak­kor a metrót sem szabad ki­hagyni, hisz az is környezet­barát - poénkodott a „20/98-83-734". Lámpát! A Plaza átadá­sával a Szatymazi utca for­galma is megváltozott. Nem egy halálos baleset történt már ott. Az arrafelé közle­kedőket miért nem védi lámpa? Ők nem számíta­nak? - kérdezett a 30/22­43-756 telefon tulajdonosa. Fagyásjelző. Miért tele­pítenek a hídra fagyásjelzőt, ha egyszer nem működik? Talán azt gondolták, nem lesz se jég, se hó éppen té­len? - kérdezi az „illetékest" a 30/93-51-679 mobilos. IC. Miért van az, hogy az IC-n vagy meggyulladni, vagy megfagyni lehet? .— kérdez és állít a 30/90-66­155-tel utazó. Zár. Tévhit, hogy az U­alakú tömör vas kerékpárzár elriasztja a biciklitolvajokat. Az ilyen záramat a bicik­limmel együtt vitték el ­osztotta meg velünk tapasz­talatát a 30/98-52-633-ről „esemesező". Büdös. A Szatymazi ut­cában miért sárga és büdös a meleg víz? - kérdi a 30/23-95-106-ről „eseme­sező". mm a Kapcsolat A Belvárosi temetőröl Nagyon sokunknak és köztük nekem is az lenne a kérésünk, hogy a szegedi tö­megközlekedést olyan mó­don változtassák, ami a helyi járatú buszok, villamosok csatlakozását figyelembe ve­szi. Én Kecskéstelepről majdnem minden héten kijá­rok a Belvárosi temetőbe, s az út minden esetben szinte fél napomba kerül. Csupán azért, mert a 76-os busz megállójától pár perc kellene még ahhoz, hogy elérjem a Dugonics téren a 35-ös busz megállóját. Sajnos sokszor csak egy percen múlik, hogy nem érem el, pedig igencsak sietek. Ráadásul ekkor a 3/A-s villamos közlekedik, így kénytelen vagyok 20-25 percet várni. Ami a legérde­kesebb (ez általános): a bu­szok és a villamosok majd­nem egyszerre közlekednek. A másik kérésünk az len­ne, hogy legalább a villamos álljon meg a temető új kapu­jánál. Az arrafelé dolgozók úgyis busszal, vagy gépko­csival közlekednek. Nekünk, időseknek pedig elég hosszú utat kell megtenni visszafe­lé, a temetőkapuig. Márpe­dig a villamoson csak az idősek vannak, akik a te­metőbe mennek és onnan hazafelé tartanak. A temetőkapuhoz sorom­pót építettek. Ez a sorompó a betonút teljes szélességé­ben húzódik. Ha csak 20 centiméterrel tették volna beljebb a sorompó tartóva­sát, akkor nem kellene a sár­ba lépnünk, vagy a másik ol­dalra kerülni. Ezek szerint a gyalogosokra, a nehezen já­rókra nem gondoltak. A te­metőbeli szemételhelye­zésről is lenne mondaniva­lóm. A katonáknak emléket állító tábla előtti szemetesbe akartam az elszáradt virágot bedobni, és ahogy a szeme­tes tetejét felvettem - még szerencse, hogy oldalt álltam - rengeteg darázs szállt ki. Engem csípett már meg da­rázs, és akkor injekciót, gyógyszert kaptam ami igen drága volt, és borogatni kel­lett a sebet. (Ha baj érne, a temetőt működtető vállalat megtérítené a gyógyszerek árát, és kárpótolna a szenve­déseimért?) A régi keretes víztartályo­kat is megszüntették, helyet­te csapok vannak, amit ha használunk, vizes lesz a cipőnk, lábunk - arról nem szólva hogy sárban kell áll­ni, mert a rácson nem megy le a víz. Aki ezeket így kitalálta és jóváhagyta, az biztos nem jár a temetőbe, vagy nincs halottja, nem mossa ki a vá­zát, nem gondozza szerettei sírját. Különben ilyen fordí­tott dolgokat nem találhatott volna ki. A temetőbe járó idősek nevében tehát azt kérem: ha a busz nem is, de legalább a villamos a belvárosi temető (új) kapujánál álljon meg. A kutakhoz védőt kérünk. A szemeteseket úgy alakítsák ki, mint ahogy az alsóvárosi vagy a Dugonics temetőben látható. A sorompót meg megszüntetni, mert semmi értelme nincs, úgyis minden­kit beengednek. 1.1.-n* c hatszög Dömötör János A sötétség a lényeg -\r ádudvari Antal feltaláló a Keri­L V mozit egy időben a Kőfal alá, a néhai faszínházzal szemben, a Babalak melletti telekre helyezte át. Süldő legényként elmentem, hogy megnézzek egy Stan és Pan filmet, élvezni akarván a két, ak­kor nagyon ismert és népszerű ka­cagtató humoristát. Elsőként, — ma is jól emlékszem -, az „Emden cirkáló katasztrófája" című német dokumentumfil­met vetítették. Ez azt mutatta be, hogy egy, a Csen­des óceán vizeire elkóborolt német csatahajót ho­gyan vettek üldözőbe és süllyesztették el az angol hadihajók. Következett a szünet és ekkor reméltük, hogy jön majd utána a Stan és Pan film. A tízper­ces zene után azonban a mikrofonból a tulajdo­nos-feltaláló hangját hallottuk, aki kedves közvet­lenséggel hozta tudomásunkra, hogy: „Közkívá­natra megismételjük az Emden cirkáló katasztró­fája című film vetítését". Kissé csodálkoztam ma­gán a bejelentésen is, még inkább azon, hogy e mi­att senki sem reklamált. A közönség néma csend­ben vette tudomásul a dolgok ilyetén alakulását, azt ugyanis, hogy újra azt látja majd, amit már lá­tott. Aztán jobban körbenézve láttam, hogy a desz­ka padokon szinte kivétel nélkül ifjú párok ülnek, akiknek nyilván ugyanaz volt a véleménye, mint gimnazista korombeli egyik osztálytársamnak: „Nem az a fontos, mit adnak a moziban, hanem az, hogy sötét van." Utolsó információm a feltalálóval kapcsolatban az, hogy 1948. tavaszán örömmel közölte velem: eljegyezte a szegedi Bugyi vasgyáros lányát. Ter­mészetesen sok sikert kívántam az elkövetkező frigyhez, remélve, hogy az szerelmi házasság lesz, mert a közeli államosítások árnyékában a vasgyár már nem sok jelentőséggel bírt! (A szerző Vásárhely nyugalmazott múzeumigazgatója.) miről írt a DM? 75 éve A Fordson Korunk legjellegzete­sebb tünete a gépeknek minden vonalon való ro­hamos és nagymérvi el­terjedése. A gépek között a motor az, amely arány­lag rövid idő alatt érte el a legszebb eredményeket és ma már alig van olyan tér, amelyen a motor ne foglalna el fontos vagy domináló pozíciót. A motor fejlődése folya­mán elérkezett abba a stádiumba, amelyben már bátran felvehette a versenyt bármilyen erő­géppel és azt tapasztal­50 éve hatjuk, hogy napjainkban immár eldőltnek lehet nevezni a motornak a másfajta erőgépekkel ví­vott harcát. A motor át­vette a vezetőszerepet. Az amerikai Ford gyár­nak sikerült a minden te­kintetben megfelelő és kiváló traktort produkál­nia, amely nemcsak, hogy minden igényt tel­jesen kielégít, hanem amellett olyan olcsó is, hogy a traktor beszerzése nem jelent gondot a kö­zéposztály számára sem. (1926) A város ökölvívósportja Az 1950-es évben a szegedi ökölvívósport erősen visszaesett. Alig rendeztek Szegeden ököl­vívó-mérkőzést. A sport­egyesületek ökölvívó­szakosztályait egymás­után oszlatták fel. Az 1951-es év a szegedi ökölvívósportnak nagy fellendülést hozott. Egy­másután rendezik meg az érdekesnél érdekesebb mérkőzéseket. Február és március folyamán a Sze­gedi Honvéd több főváro­si csapatot lát vendégül barátságos mérkőzés ke­retében. Jelenleg Szege­den öt ökölvívó egyesület miködik. (1951) 25 éve A Szegedi Konzervgyár Aki ezelőtt húsz évvel dolgozott a Szegedi Kon­zervgyárban, s azóta nem látta, rá sem ismerne. A gyár kívül-belül annyit változott - előnyére ­mintha kicserélték volna. A gyárudvar néhai sár­tengerének nyoma sincs. A belső utak rendezettek, jók, behálózzák az egész gyárat, a nyersáru átvéte­létől a készáru raktárakig. A termelést tiszta üzem­csarnokokban, korszert gépek végzik. Tavaly ti­zennégy új termékkel je­lentkezett a gyár a belföl­di piacon. Az idén huszo­nöt új terméket terveztek. Az a fontos, hogy min­den tekintetben kifogás­talan, tetszetős kiviteli, eladható terméket gyárt­sanak. (1976) HMj^nnB^H

Next

/
Thumbnails
Contents