Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-26 / 22. szám

PÉNTEK, 2001. JANUÁR 26. CSONGRÁD MEGYE 3 Munkanélküliek a megyében Több is, meg kevesebb is Munkatársunktól A legfrissebb adatok szerint az évezred utolsó esztendejének végén 15 ezer 141 regisztrált munkanélkülit tartottak nyilván, számuk 313 -mai több, mint az előző hónapban volt, de 642 fővel kevesebb, mint az előző év decemberében volt. A tavaly novemberi záróadatokhoz viszonyítva a férfiak száma nőtt jelentősebben - mintegy 375-tel így arányuk, mely április óta nem érte el az ötven százalékot, decemberre újra meghaladta azt. A megyei munkanélküliségi ráta jelenleg 8,4 százalék. Apátfalvi szolidaritás a kizárt FKGP-sekkel A kisgazda érzelemről Munkatársunktól Az apátfalvi Szigethy Ferenc több kisgazda érzelmű falubeli nevében szolidaritási nyilatkozatot juttatott el tegnap lapunk makói szerkesztőségéhez. A pártból korábban távozottak most támogatásukról biztosítják Kiszely Katalint, Lányi Zsoltot, Csúcs Lászlót, Pápai Mihályt és Molnár Róbertet. „Mély megdöbbenéssel értesültünk az országos kisgazdavezetést ért veszteségről; 2001. január 22. pedig emlékezetes nap. 178 évvel ezelőtt írta Kölcsey Ferenc nemzeti dalunkat, a Himnuszt. Ez: a magyar kultúra napja! De idézhetjük Kölcseytől az Emléklapra című költeményének sorait is: „Négy szócskát üzenek, vésd jól kebeledbe s fiadnak, Hagyd örökül: A Haza minden előtt! Azok az Atyafiak ekképp gondolkodtak. Torgyán dr. e napon másként cselekedett! Talán felindultságában elfelejtette e napot, e sorokat?..." - írja a nyilatkozat, mely leszögezi, hogy a pártból kizárt kisgazda vezetőkkel egyet értenek, tettüket csodálják és helyeslik, aggódnak értük. A nyilatkozat megfogalmazója szerint nem igaz, hogy a megyei tagság dr. Torgyán mellett áll; az elnök tevékenysége veszélyezteti a kisgazda egységet, a kormánykoalíciót is. Érvényesítik a vasúti igazolványokat Munkatársunktól A MÁV Rt. február 1. és március 31. között érvényesíti a közalkalmazottak vasúti arcképes igazolványait. A 2000. évre szóló hologrammal ellátott igazolványok március 31-éig érvényesek. A vasúti arcképes igazolvánnyal 50 százalékos (félárú) jegy váltható a MÁV és a GYSEV magyarországi vasútvonalaira, valamint (külön betétlappal) az Állami Erdei Vasutak járataira. Ugyancsak félárú kedvezmény jár a BKV-HÉV vonalain, Budapest közigazgatási határán kívül, illetve a Mahart menetrend szerinti hajójáratain. A közalkalmazottak vasúti arcképes igazolványa munkába járásra nem használható. Az igazolványokat a vasut-igazgatóságon újítják meg: az érvényesítés 400 forintba kerül, új igazolványt 450 forintért állítanak ki. Mit sütnek ki a sütödék? Az áremelésnek gátat szabnak a kereskedők. (Fotó: Nagy László) Napokon belül ismét emelkedik a kenyér ára. A pékségek szerint a januárban negyvenezer forintra emelt minimálbér önmagában 10 százalékkal növeli a termelési költségeket. Ha ehhez a liszt és az energiaárak emelkedését is hozzászámítjuk, akkor akár 20 százalékkal is növekedhet a pékárukért fizetendő összeg a jövő hét végétől. Ez azt jelenti, hogy február első napjától kilónként 150 forintért vásárolhatjuk meg a legolcsóbb fehér kenyeret. Az elmúlt években a sütödék már sokszor megpróbáltak árat emelni mondván, költségeik drasztikusan megnövekedtek. Ám a nagy kereskedőláncok rendre visszaverték az áremelési törekvéseket, hiszen ők saját vásárlóik érdekeit és fizetőképességét igyekeztek szem előtt tartani. A verseny mára teljesen kiéleződött a sütőiparban. Csongrád megyében jelenleg majd nyolcvan kisebb-nagyobb pékség működik, ám szakemberek szerint négy nagyobb üzem képes lenne rá, hogy az egész területet ellássa friss kenyérrel és pékáruval. A „sok az eszkimó és kevés a fóka" elvnek köszönhetően alakultak ki a mai, nyomott árak, hiszen még az elmúlt hetekben is lehetett találkozni az üzletek polcain 99 forintért kínált kenyérrel. A sütőipari vállalatok számításai szerint viszont legalább 120 forintos termelői árat kellene elérniük ahhoz, hogy hosszú távon ne váljék veszteségessé a termelés. A vásárlók ugyanakkor egyre türelmetlenebbül viselik el, hogy szinte minden alapvető élelmiszer ára folytonosan emelkedik. Tavaly, bár egyszámjegyű maradt az infláció, az élelmiszerek áremelkedése mégis elérte a 13,4 százalékot. S ez a tendencia minden bizonnyal az idén is folytatódik. Eddig többször is sikertelenül próbálkoztak a sütőipari cégek árat emelni. Augusztusban ugyan képesek voltak elfogadtatni a 10 százalékos áremelkedést a kereskedelemmel, ám ezt már akkor kevesellték a termelők. Az egyik péküzem vezetője elmondta, a gyártók a mai árak mellett kénytelenek rossz alapanyagból és nem kellően higiénikus körülmények között előállítani a mindennapit, hogy versenyben tudjanak maradni a nagy multicégekkel. A pékszakma egy része úgy érzi, amikor a nagy kereskedőláncok már a bekerülési költségek alá szeretnék szorítani az átvételi árakat, akkor azzal a feketegazdaságot erősítik, hiszen 75-80 forintért ma már csak „fekete" lisztből és illegálisan foglalkoztatott munkaerővel lehet kenyeret készíteni. Popovics Sándor, a Coop Szeged Rt. kereskedelmi igazgatója mindkét féllel egyetért, hiszen ők két sütödében termelnek és 25 üzletben árusítanak is kenyeret. - Tíz-tizenöt éve még az élelmiszertermelés egyik legjövedelmezőbb ága volt a sütőipar, ma a legrosszabb vállalkozásnak számít. A társaság két péküzeme ma sem termel hasznot, viszont így a kereskedőláncuk nincs kiszolgáltatva a külső szállítóknak. A saját maguk gyártotta legolcsóbb kenyér most 119 forintba kerül. Terveik szerint február elsejétől 135 forintnál húzzák meg az alsó határt, ez pedig csak 12-13 százalékos áremelkedés. - Biztosan lesznek olyan cégek, amelyek ennél jóval magasabb áremelést igyekeznek érvényesíteni a piacon. Ám ezt a kereskedelem eddig még mindig megtorpedózta, s egy idő után szép lassan csökkenni kezdett a megemelt kenyérár. Valószínű most is ez fog majd bekövetkezni. Akad olyan cég is, ahol nem emelnek árat a hónap elejétől. Dankowszky György, a Cora frissáru igazgatója úgy véli, még a nyomott árak mellett sem ráfizetéses a kenyérsütés, hiszen a nagy forgalom hoz némi hasznot. Ugyanakkor azt is elismeri, hogy a termelők áremelési törekvései sem teljesen indokolatlanok. Náluk jelenleg 114 forint a legolcsóbb fehérkenyér, s még jó darabig ennyi is marad. Úgy tűnik, most is gyorsan eldől a kenyérharc: a nagyok kicsit emelnek, s ezzel újabb fél évre beállítják a piaci mérleg nyelvét. Az természetes, hogy a vásárlókat minden áremelés érzékenyen érinti, s így a kereskedőknek szurkolnak. Ráadásul nem a kenyér az első a sorban az idén sem: a tej, a hús, s szinte minden alapvető élelmiszer ára megmozdult már januárban. Statisztikai adatok szerint az alapvető élelmiszerekre az idén legalább harmincezer forinttal többet kell majd költenie egy négytagú családnak, mint tavaly. A kenyér árának emelése ismét azt a négymilliónyi tömeget sújtja legérzékenyebben, akik már eddig is jövedelmük felét kényszerültek élelmiszerre költeni. S ez nem okvetlenül csak azt jelzi, hogy egyre drágább az élelmiszer, hanem azt is, hogy nagy tömegek kényszerülnek rendkívül alacsony jövedelemből megoldani mindennapi gondjaikat. Rafai Gábor „A politika nem genetikai kérdés" Giczy, a kritikus pártelnök Sajtótájékoztatót tartott tegnap Giczy György, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) elnöke a párt szegedi irodájában. Ezen többek között elhangzott, hogy egyre több volt kisgazda lépett be a KDNP-be, illetve az elnök birálta több párt hozzáállását, munkáját, elképzelését. - Az elmúlt hetekben kirobbant kisgazda-botrány miatt igen sokan pártolnak át hozzánk - jelentette ki Giczy György, a KDNP elnöke a tegnapi szegedi sajtótájékoztatóján. Tavaly szeptember óta eddig tizenhat megyét keresett fel az elnök, hogy a helyi vezetőket felkészítse a „kiábrándultak" fogadására. A kereszténydemokrata politikus bírálta az MDF-et is, mert a Fidesz árnyékában sorvad, nincs önálló elképzelése. Nem értett azokkal egyet, akik azt vallják, hogy a KDNP-nek hasonló az elképzelése, mint a MIÉP-nek. - Mi a politikát nem tartjuk genetikai kérdésnek - mondta az elnök. A kereszténydemokraták kifogásolják azt a törvénytervezetet is, mely a történelmi egyházaknak adna nagyobb teret a kicsikkel szemben. A XXI. században elképzelhetetlen a hatalmi egyház, hiszen az egyháznak szolgálni kell. A kisegyházakat, vallási felekezeteket pedig nem érheti diszkrimináció. A tervezet viszont pont ezt idézné elő. Ateista propagandának tartotta azt, hogy egyesek azt hangoztatták, hogy az árvízkárosultaknak szánt pénzekből templomokat építettek. Ez teljesen alaptalan vádaskodás. Giczy György kitért még Torgyán József körül kialakult vitákra, ellentétekre is. Szerinte a kisgazdák jelmondatából: „Isten, haza, család!", mindenki csak a saját rokonságára gondol, csak a saját család számít. A Torgyán-ügy kapcsán még azt is elmondta, hogy a vezető kormánypártnak felelősséget kell éreznie a partnerei iránt, így a Fidesz is jobban ügyelhetne a koalíciós társaira. K. T. Hamis gulyás \ja, magyarok, most húzzuk ki magunkat, de nagyon 1 V büszkén. Mert hogy meg lettünk dicsérve. Mégpedig a Gfk Hungária Piackutató Intézet szakemberei állapították meg rólunk: mi nem tartozunk a költekező' nemzetek közé. Ezer megkérdezett közül mindössze nyolcvan olyan polgártársunk akadt, aki úgy nyilatkozott, ő több pénzt szór el, mint amennyit (gondolom, a bevételei alapján...) lehetne, míg a családok egy negyede még félre is tesz a rendelkezésére álló összegből. Távol áll tőlem afféle gazság, hogy forintok herdálására buzdítsam honfitársaimat. De mégiscsak azt mondom, mellényem gombjait akkor feszegetné nagyobb boldogság, ha költekező országban élnék. Olyan magyar földön, ahol a mi spórolós nemzetünk hölgyei és urai nemcsak árleszállítások idején próbálgatnák lábukra a csizmát, a turkibutikok helyett szép kirakató üzletekbe is be mernének lépni, és a városszéli zsibpiacokon nem taposnák agyon egymást hamisított tréningalsókért. Ha a tanárember nemcsak sóvárogva nézné az új könyveket, hanem meg is vehetné, a nyugdíjas pedig örökre elfelejtené, milyen íze van a csirkeaprólékból rotyogtatott pörköltnek, meg a hamis gulyáslevesnek. De én akkor sem haragudnék meg nagyon költekezősre váltó nemzetünkre, ha évente százezernél sokkal több új autó kelne el, ha minden gyerek iskolatáskájában ott lapulna az uzsonna, ha egy napilapot nem olvasna rongyosra hat szomszéd, mivel hogy mindegyik megvenné, (mert még 20-a után is meg vehetné!...) a friss hírekkel bélelt papírost. Amikor pedig azt látnám kiürül nyáron Csongrád megyénk-minden települése, ugyanis az alföldi rónákról messzi tengerpartokra, csúcsos hegyek közé megy nyaralni, mit nyaraim - költekezni a nép, kifejezetten viháncolnék a boldogságtól. A

ddig viszont mi más maradhat - örülök spórolós valóságunknak. S nagyon bízom abban, hogy e sok új információval ellátó, - mondhatnám: nélkülözhetetlen! - közvélemény-kutatásra sem költöttünk sokat. ( Zoltán/ Februártól változnak a tarifák Drágul a telefonálás Hivatalosan február elejétől emelkednek a telefontarifák, az áremelkedés országos, ám mértéke szolgáltatótól függően alakul. Csongrád megye teljes területén, - a volt Déltáv szolgáltatási térképén - a Vivendi Telecom Hungary módositásai érvényesülnek. Jövő hét csütörtöktől régiónkban is többe kerül majd a telefonhasználat, s változnak a beszélgetés díjai is. Mint azt Tóth Károly, a V-fon déli régiójának ügyfélszolgálati vezetője elmondta, bár emelkedik az előfizetési díj, a beszélgetés költségei átlagosan alacsonyabbak lesznek az eddigieknél, s így a fogyasztó egyéni szokásain múlik, hogy a február elejétől életbelépő új számlázási rendszer szerint valóban a megszokottnál magasabb összeg jelenik-e meg a számláján. A tarifák változásaitól - melyek megyeszerte mintegy 140 ezer előfizetői vonalat érintenek - a cég a költségarányos szolgáltatás megvalósulását reméli. A korábbiaktól eltérően február elejétől a V-fon mind a kilenc koncessziós területén egységesen, azonos árakon szolgáltat majd. Előzetes információk szerint a társaság tarifái átlagosan 2,4 százalékkal emelkednek, ezen belül a lakossági díjak változásáról annyit lehet tudni, hogy azok nem növekednek az inflációt meghaladó mértékben. Az előfizetői díjak e térségben is emelkednek majd, a tavalyi 27 százalékos módosítás után most átlagosan 32 százalékkal növekedve, 2680 forint lesz az egyéni előfizetők alapdíja. Más területekhez viszonyítva e lakossági alapdíj az árváltozás ellenére is alatta marad a domináns szolgáltatató - azaz a Matáv - által a napokban meghirdetett 2885 forintnak. A társaságnál elmondták, továbbra is lehet majd szerződni az úgynevezett kisfogyasztói díjcsomagra - amelynél alacsonyabb az előfizetési díj, ám borsosabb ára van a beszélgetéseknek sőt a jövőben bővül az ilyen típusú lehetőségek száma. Jelenleg e kisfogyasztóknak szánt díjcsomag ára februártól 1625 forintra emelkedik. Komoly változást jelent hogy a társaság az impulzus alapú számlázási rendszerről áttér a másodperc alapúra, hiszen a fogyasztó számára így követhetőbbé válik saját telefonhívásainak értéke. A jövőben a nemzetközi trendnek megfelelően két idősávban lehet beszélgetni: az elsősorban üzleti forgalom szempontjából fontos „főidő" hétköznap reggel 7 órától 18 óráig tart, míg a lakosság számára kedvezményes időszak hétköznapokon 18 órától, reggel 7 óráig, valamint hétvégeken „ketyeg". Az internet-használók már tavaly is kedvezményes csomag szerint böngészhettek a hálón, az ilyen típusú hívások díja most nem emelkedik. A társaság közleménye szerint a drasztikus alapdíjemelések folyamata ezzel a lépcsővel lezárult, a következő évben már nem várható komoly növekedés. A szolgáltatók közötti versenyt a beszélgetés díjainak mértéke, illetve jövőbeni változtatása jelenti majd. O. K. K. Százötven forint lesz egy kiló kenyér Csak a kicsik emelnek?