Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-25 / 21. szám

CSÜTÖRTÖK, 2001. JANUÁR 25. CSONGRÁD MEGYE 3 Egy kisgyerek nyáron majdnem belehalt abba, hogy kidobott szívgyógy­szert talált a szemétben, és - mert jó íze volt ­megette. Ennek ellenére nem lehet mulasztással vádolni azt, aki a kuká­ba dobta a pirulákat, hi­szen ma Magyarorszá­gon hivatalosan nem lé­tezik olyan hely, ahova visszavihetnénk a lejárt vagy feleslegessé vált or­vosságot. A patikák már nem, és még nem jogo­sultak a gyógyszerek visszagyűjtésére. Bármilyen furcsán hang­zik, ma Magyarországon nem létezik olyan hely, ahova hi­vatalosan visszavihetnénk le­járt szavatosságú gyógyszere­inket. A Környezetvédelmi Minisztérium hulladék főosz­tálya, a helyi környezetvédel­mi felügyelőség, az egészség­ügyi tárca gyógyszerészeti főosztálya és a megyei ÁNTSZ egyaránt tanácstalan­nak bizonyult, amikor meg­kérdeztük: mi a teendő a ház­tartásban feleslegessé vált or­vossággal. Egy dolgot viszont határozottan és egységesen állítanak a szakemberek: ku­kába dobni, házilag megsem­misíteni gyógyszert nem sza­bad. Az ugyanis II. kategóriás veszélyes hulladék, azaz a környezetre fokozottan vesz­élyes, bár közvetlen életve­szélyt nem okozó anyag. Elsősorban nem a természeti környezetre, a talajra vagy a A lejárt gyógyszereket nincs hova vinni. A patikák visszavennék, ha tehetnék. (Fotó: Miskolczi Róbert) vizekre nézve jelent kockáza­tot, hiszen csak igen kis mennyiségekről van szó; ha­nem azokra az élőlényekre, akik esetleg megtalálják és elfogyasztják a háztartások­ból kikerülő gyógyszereket. Ilyesmi előfordult már: nyá­ron egy kisgyerek majdnem meghalt a szemétből kisze­dett „jóízű" szívtablettáktól. A gyógyszer tehát, mivel veszélyes hulladék, speciális, engedélyhez kötött gyűjtést igényel. Ilyen engedélye pe­dig jelenleg senkinek nincs. Engedély ugyan korábban sem volt, de a patikák, ön­ként vállalt felelősségtől ve­zérelve visszavették a lejárt gyógyszereket, és visszajut­tatták a központi elosztóhoz, vagy a gyártóhoz. A rend­szer tehát működött, egészen tavaly nyárig. Akkor az egyik hazai gyógyszergyár akciót szervezett, hogy fel­mérje, mennyi orvosság vá­lik feleslegessé az ország­ban. A cég 400 gyógyszer­tárba gyűjtőket helyezett ki, és a lakosság segítségét kér­te. Az ÁNTSZ azonnal kap­csolt - és közbelépett. Arra való hivatkozással, hogy a patikáknak nincs engedélyük a veszélyeshulladék-gyűjtés­re, országosan megtiltotta, hogy visszafogadják a lejárt orvosságot. Pedig, mint a környezetvédelmi fel­ügyelőségen megtudtuk, sze­geden helyben és biztonsá­gosan meg lehetne oldani a problémát: az egyetem kór­házi hulladékégetője alkal­mas lenne a gyógyszerek „szabályos" megsemmisíté­sére. A dolog pikantériája, hogy a gyógyszerhulladé­kokról márciusra várható egészségügyi miniszteri ren­delet - mint azt a tárca ille­tékesétől megtudtuk - nagy valószínűséggel a patikákat jelöli majd ki a feleslegessé vált orvosságok visszagyűj­tésére. Keczer Gabriella jkjem tudni, hogy a Mór, vagyis a három nevű 1Y úr, ahogy az mtv elnökét, Szabó László Zsol­tot emlegetni szokták, valóban megtette-e a köte­lességét, de hogy menni fog, azt az utóbbi napok­ban elég gyakran hallani. Amikor elfoglalta az mtv-ben az elnöki széket Szabó László Zsolt, ko­moly ígéretet tett. Arról beszélt, hogy elnökletével rendbe teszik a műsorstruktúrát, modernizálják a különféle technikai berendezéseket, és pénzügyileg is feljavítják az mtv-t. Ami ebből — optimális eset­ben - a nézőkre tartozna, hogy a műsor jó lesz. A műsorok viszont nézhetetlenek. A hírműsorok derűs lassúsága, töretlen optimizmusa, a lényegte­len események hosszassága és a lényeges ügyekről szóló hírek gyors le zavarása a boldogságos hetve­nes éveket idézi. Nem történt meg az anyagi rendbetétel sem. Az mtv pénzügyi helyzete ma kuszább, bizonytalanabb, mint bármikor. Ma is jelentős összegek folynak be az mtv-hez, de hogy ezeket minek a megvalósítására költik el, azt nem tudni. Csak az biztos, hogy elfogy­nak. Például az mtv-s vezérkar utaztatására, elnöki tapasztalatcserékre? Holott nem kellene messzire utazni, elég volna csak Prágáig, ott most könnyen meg lehetne tudni, hogy az egyoldalúság, a hozzá­értés hiánya mit vált ki. Az mtv elnökének menesz­téséről szóló hírek arról beszélnek, hogy a három­nevű urat nem csak az egyik oldal, az MSZP bírál­ja, hanem a kormányzati köröknek is elegük lett belőle. jr-v e azoknak is elegük van a médiumügyekből, MJ akik nem állnak egyik oldalon se, hanem csu­pán a véleményüket szeretnék elmondani - alkal­masint minden oldal ellenében - az összes párt vá­lasztási harcos, médiás nyomulásával szemben. Joghézagban a gyógyszerhulladék Csak a kukába ne! Egy oldal, meg még egy Megváltozott munkaképességűek esélyei A rehabilitáció útján Szeged kontra megye: (fél)megegyezés? Költözött a szakszolgálat Napjainkban, amikor az egészséges emberek is munkanélkülivé válhatnak és újbóli elhelyezkedésük sok esetben szinte remény­telen, a csökkent munka­képességűek foglalkozta­tásának esélye még ki­sebbnek tűnik. Márpedig ez a megállapítás nem egé­szen igaz, hiszen a megyei munkaügyi központok se­gítségével van mód arra, hogy a megváltozott mun­kaképességűek, új élet­helyzetüknek megfelelő pénzkereseti lehetőséghez juthassanak. A Csongrád Megyei Munka­ügyi Központban Tóth Andrea rehabilitációs tanácsadóval be­szélgettünk arról, hogy kik mi­lyen feltételekkel vehetik igény­be azokat a szolgáltatásokat, tá­mogatásokat, amelyek a törvény értelmében megilletik az egész­ségkárosodást szenvedett polgá­rokat. - Sokan úgy gondolják: ha egészséges emberek ezrei vannak munka nélkül, ki al­kalmazna egy rokkantat. A sérült emberek egy része pe­dig, vélhetően arról sem tud, hogy rokkantnyugdíja mel­lett dolgozhat-e vagy sem. - Valóban. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném: más lehetőségekkel számolhatnak a megváltozott munkaképes­ségűek, hiszen rájuk külön fi­gyelmet fordít a kormányzat. Tudni kell azt is, hogy bármi­'yen rokkantsági fokozat mel­lett. természetesen a jogszabá­lyok betartásával, lehet "munkát vállalni. Ezzel senki sem veszé­lyezteti sem a rokkantnyugdí­ját, sem szociális ellátását. - 4 munkaügyi központ mennyiben tudja meg­könnyíteni számukra a meg­felelő munkahely megtalá­lását? - Kirendeltségünkön nyil­vántartásba vesszük őket és az orvosi szakvélemény alapján velük együttműködve keressük meg az élethelyzetüknek leg­megfelelőbb megoldást. Ez nem csupán munkaközvetítést jelent, hanem például rehabilitációs, pszichológiai, jogi tanácsadást is. Akinek pedig az éppen adott lehetőségek közül nem tudunk olyan munkahelyet választani, amelyik megfelel egészségi ál­lapotának, akkor átképzésre is irányíthatjuk. - Kik jogosultak képzési tá­mogatásra? - A rokkantnyugdíjasok és a nyugdíjszerű ellátásban része­sülő megváltozott munkaképes­ségűek. Ennek feltétele azonban az, hogy szerepeljenek nyilván­tartásunkban. - A foglalkoztatásnak van egy másik oldala is. A mun­kaadókat mi ösztönözheti a csökkent munkaképes­ségűek alkalmazására? - Az állam - a törvény által meghatározott munkáltatói kör­nek - dotációt biztosít a meg­változott munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítésé­re. Emellett azonban a munka­ügyi központokon keresztül is hozzájuthatnak különböző pá­lyázati pénzekhez. Létezik ugyanis a rehabilitációs foglal­koztatásbővítő bértámogatás, valamint a rehabilitációs mun­kahelyteremtő, illetve -megőrző támogatás. Ez utóbbiak egy ré­sze vissza nem térítendő, de so­kan szívesen élnek a kamatmen­tes visszatérítendő tőkejuttatás lehetőségével is. N. Rácz Judit Sokan és sokat vitáz­tak azon, hogy a peda­gógiai szakszolgálat egy-egy szeletét a sze­gedi és a megyei önkor­mányzat is biztosította. A párhuzamosságokat részben politikai okok állandósították, végül pénzügyi indokok meg­szüntették. A friss válto­zásokról azonban a leg­inkább érintettek, az is­kolák és a szülők keve­set tudnak. Nevelési tanácsadó meg­található a nagyobb települé­seken, például Hódmezővá­sárhelyen és Szentesen is. Szeged önkormányzata a Humán Szolgáltató Közpon­ton belül tartotta meg magá­nak a nevelési tanácsadót, amely munkájával támogatja a gyermekjóléti szolgálatot és a helyettes szülői ellátást, valamint a családsegítőket; illetve a logopédiai szolgál­tatást. Átszervezésnek minősítette Papp Istvánná, a Humán Szolgáltató Központ igazgatója, hogy az 1997-től a múlt év végéig hozzájuk tartozó Pedagógiai Intézet mint önálló egység megszűnt, s az ottani szol­gáltatások ellátásával a sze­gedi közgyűlés 2001. január l-jétől a Rendezvényház Kht.-t bízta meg. A változás­sal a szegedi önkormányzati intézményben nyolc állás­hely megszűnt, ugyanakkor nem tűnt el, csak kisebbre olvadt a pedagógiai részleg. Ez azt jelenti, hogy az eddig a szegedi önkormányzat által fönntartott, ezért csak e vá­ros lakói számára hozzáfér­hető pedagógiai szakszolgá­lat feladatai közül a gyógy­pedagógiai tanácsadást, a korai fejlesztés gondozást, a fejlesztő felkészítést, a tanu­lási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs te­vékenységet, a továbbtanulá­si és pályaválasztási tanácsa­dást, a konduktív pedagógiai ellátást; továbbá a pedagógi­ai szakmai szolgáltatást im­máron a Rendezvényház Csongrád Megyei Pedagógi­ai és Közművelődési Köz­hasznú Társaság (röviden: Rendezvényház Kht.) látja el. A fölsoroltak a megyei önkormányzat által köte­lezően ellátandó feladatok közé tartoznak. Ennek ellen­ére eddig Szeged városa is fontosnak tartotta, hogy le­gyen saját pedagógiai szak­szolgálata. A pedagógiai in­tézetek máshol megyei szin­ten működnek, a megyei jo­gú városoknak nincs arra pénzük, hogy egy ilyen szol­gáltatást teljes körűen kiépít­senek. Annál is inkább, mert az Oktatási Minisztérium fi­nanszírozása a megyének szól. Az oktatási törvényben foglaltak, illetve a pedagógi­ai szakmai szolgáltatásról rendelkező jogszabályok előírásai olyan komoly anya­gi terhet jelentettek volna a városi (és a megyei) önkor­mányzat számára, hogy a sok területen egymásnak fe­szülő felek most egy asztal­hoz ültek és megegyeztek. A közhasznú társaság többségi tulajdonosa a Csongrád megyei önkor­mányzat. E cégtől Szeged közgyűlése idén a pedagógi­ai feladatok ellátását 23 mil­lió, a pedagógiai szakmai szolgáltatásokat 2 millió fo­rintért vásárolja meg, köz­hasznú szerződés alapján ­tudtuk meg Kiss Tamásné­tól, a szegedi polgármesteri hivatal oktatási irodája ve­zetőjétől. Az újszegedi épületben működő Rendezvényház Kht. szolgáltatásait az eddig megszokott módon lehet igénybe venni - tudatta Bor­bola István ügyvezető igaz­gató. A változásokról, az ügyfélfogadási rendről ha­marosan értesítik az érintett intézményeket. Határ­rendészeket toboroznak Munkatársunktól A határőrség szakkö­zépiskoláinak határren­dész szakára 18 és 33 év közötti, érettségizett fiatalok jelentkezését várják. A kétéves iskola szemé­lyi- és vagyonőri, illetve biz­tonsági szervező képesítést is ad. A tanulóknak ingyenes kollégiumi elhelyezést, étke­zést, ruházati és tanszer ellá­tást, diákigazolványt adnak, illetve térítésmentesen „B" kategóriás jogosítványt is szerezhetnek. A diákok a mindenkori alapilletmény húsz százalékát kapják meg ösztöndíjként. Budapesten, Sopronban, Miskolcon, Kör­menden és elegendő jelent­kező esetén Szegeden is in­dul a szak. A képzés az európai uniós normáknak megfelelő általá­nos és speciális jogalkalma­zói tananyagot tartalmaz, korszerű számítástechnikai ismereteket nyújt, illetve le­hetőséget biztosít idegen nyelvek tanulására is. A végzősöket a Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság járőr, útlevélkezelő, határvadász és segédelőadói beosztásokban tudja alkalmazni. A jelentke­zés feltétele: magyar állam­polgárság, érettségi bizonyít­vány, állandó belföldi lak­hely, büntetlen előélet. Jelentkezési határidő feb­ruár 5. Bővebb információ az igazgatóságon kérhető: Kiskunhalas, Mártírok útja 25., tel.: 77/522-945. NYOMDAI DM SZOLGÁLTATÁS: 62/466-847 A szegedi Humán Szolgáltató Központon belül megmaradt a nevelési tanácsadó és a logopédiai szolgáltatás. (Fotó: Schmidt Andrea)

Next

/
Thumbnails
Contents