Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-24 / 20. szám

268 KAPCSOLATOK SZOMBAT, 2001. JANUÁR 27. MA AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN de. 10 órától ílk.i jóga. A SZITI EGYESÜLET IFJÚSÁGI IRODÁJÁBAN (Dózsa Gy. u. 5.) 16.30-tól 17.30 óráig mobilitás (külföldi csoportos cserékkel kapcsolatos) tanácsadás. 17.30-tól AMIGA számítógépes-klub. A JUHÁSZ GYULA MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN 14 órától nyugdíjasklubban kártyaasztal; 16 órától a Tiszavirág népdalkör próbál. ÉREM- ÉS TELEFONKÁRTYAGYŰJTÓK KLUBJA (Tisza L. krt. 14.) szerdán du. fél 3 és fél 5 között, vasárnap de. 8-12 óráig. AZ EGÉSZSÉGESEBB ÓVODÁK NEMZETI HÁLÓZATA EGYESÜLET (Gogol u. 3. III. 305.. tel.: 423-474) 16-tól 18 óráig óvodás gyermekek szülei részére ingyenes jogi és pszichológiai tanácsadást tart. A FAGYÖNGY KLUBBAN (Kossuth L. sgt. 21 „ tel.. 424-342 és 06-60-448-089) 16.30 órától Bioptron-lámpa bemutaló, szaktanácsadás és ingyenes próba; 17 órától Voll-féle elektroakupunktürás állapot felmérés. Dr. Tóth llidkó előadása. A BARTÓK BÉLA MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN 17 órakor: kiskertekben található növényvédő szerek. Mándoki András növényvédő szakmérnök előadása. A „B" Galérián Paláthy Klára grafikai kiállítása. Megtekinthető: február 9-éig, munkanapokon 10-től 18 óráig. A BÁLINT SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZBAN (Temesvári krt. 42.) 17 órától jóga. Megnyílt „Erdély-magyarság-Európa" a Maturandus-csoport fotókiállítása. Megtekinthető: vasárnap és hétfő kivételével 10-től 18 óráig, valamint a művelődési ház rendezvényei előtt egy órával. HANGFORRÁS ZENEI MŰHELY a Forrás Szálló halljában 17 és 20 óra között. Házigazda: dr. Polgár Gyula. KÖZÉLETI KÁVÉHÁZ a Royal Szállóban 18 órától: Fiatal művészek klubja. Vendég: Kékesi Dóra (ének). Háziasszony: Bánfi Ilona zenei könyvtáros. A NEMZETISÉGEK HÁZÁBAN (Osztróvszky u. 6.) 18 órától görög táncház . A SZÍN KÉP GALÉRIÁN (Szentháromság u. 34.) a bútor és képkiállítás megtekinthető hétköznap 9-től 17 óráig. FARKAS CiVII \ FESTŐ MŰVÉSZ állandó kiállítása a Stíl bútorboltban (Mérey utca és Tisza L. krt. sarok, olajosház). Megtekinthető: egész évben, naponta 10-től 17 óráig. A SOMOGYI-KÖNYVTÁR az aulában a 175 éve született Gyulai Pál (rőt, költőt, kritikust, a kiegyezés utáni hivatalos irodalom vezéralakját; a 125 éve született Jack Londont - a századelő amerikai irodalmának ünnepelt alakját és életútját mutatja be a kiállítás: az I. emeleten megnyílt Csala Károly grafikusművész kiállítása. A tárlat február 20-áig tekinthető meg. A STEFÁNIA GALÉRIÁBAN (Stefánia 10.) a Szegedi Szépmíves Céh „Alkolótelep 2000" kiállítása. Megtekinthető: március végéig, hétfőtől péntekig 10-től 22 óráig. A PETŐFI SÁNDOR MŰVELŐDÉSI HÁZBAN (Negyvennyolcas u. 12.) megnyílt Mihálka György nyíregyházi festőművész „Millió lépés" című kiállítása. A tárlat a művelődési ház nyitva tartása idején február 9-éig tekinthető meg. HOLNAP SZÁZSZORSZÉP GYER MEKHÁZBAN 9 órától mini ovi - óvoda-előkészítő 2-3 éves gyermekeknek; 17 szülők klubja. ÉPÍTÉSZ-TANÁCSADÁS 15.30-tól 18 óráig a Technika Házában (Kígyó u. 4.). Energiatakarékossági kiállítás munkanapokon 8-tól 18 óráig. A BIBLIOTÉKA KÖNYVTÁRBAN (Kálvária sgt. 14.) 18 órától Böjtkúra - étrendformálás - tesreformálkással, a test-lélek szellem egységben. Héjjá Ildikó tradicionális gyógytö előadása. A BARTŐK BÉLA MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN 17 órakor: természetfotós és madarászklub. Pillanatvadászat - diaporáma. Máté Bence előadása. • AZ ALKOTÓHÁZBAN (Árboc u. 1-3.) mindennap 10-tól 18 óráig népművészeti kiállítás. Ma: 15 órától hímző, 16.30 órától kosárfonó szakkör. Holnap: 15.30 órától fazekas szakkör fenőtteknek, 16 órától tehetségkutató kézműves szakkör gyermekeknek, 17 órától bőrműves szakkör. Száz „bicikliparkoló" a Belvárosban Díszestől a csővázasig Erős zárral kikötött kerékpárt nyugodtan hagyhatunk a tárolóban. (Fotó: Schmidt Andrea) Májusig összesen száz kerékpár elhelyezésére alkalmas tárolót helyeznek el a szegedi Belvárosban. Közintézmények elé, bicikliutak mellé szerelik föl a háromféle küllemben elkészített tárolókat. Az önkormányzat egymillió forintot költ a bicikliközlekedés támogatására. A szegedi kerékpárosok régi igénye teljesül azzal, hogy új biciklitárolókat szerelnek föl a Belvárosban. Az első „kerékpárkikötők" már igénybe vehetők: a Stefánián, a Roosevelt téren, vagy az Akadémia Somogyi utcai épülete előtt a korábbinál nagyobb biztonságban hagyhatjuk magára a féltett „bringákat". A szegedi önkormányzat kerék párköziekedé s-fejlesztő programjáról Körtvélyesi Csaba, a polgármesteri hivatal stratégiai irodáján működő városfejlesztési osztály vezetője tájékoztatta lapunkat. A városi képviselőtestület tavaly egymillió forintot szavazott meg a kerékpár-infrastruktúra bővítésére - ebből készülnek a Kiskörúton belül kihelyezett Kengyelt a bringákra! Munkatársunktól Minthogy a szegedi Belvárosban fölszerelt kerékpártárolók őrzését egyelőre senkitől sem kívánhatjuk, utánanéztünk, milyen „hatékonysággal" dolgoznak városunkban a biciklitolvajok. A Szegedi Rendőrkapitányság tájékoztatása szerint tavaly a városi közterületekről több mint száz kerékpárt loptak el (tárolókbői és más lezárt helyekről megközelítőleg háromszázat; pontos számokat a 2000-es adatok összesítése után kaphatunk). A drótszamarak szarkái különösen a nagy forgalmú helyek (bevásárlóközpontok, közintézmények) előtt hagyott bicajokat tüntetik ki figyelmükkel. Megtudtuk még, hogy a mutatós, színes műanyaggal bevont „kerékpárzárak" jóformán csak díszítik, de nem védik a biciklit, mert egy kisebb erővágóval könnyedén átmetszhetők. Az „U" alakú, tömör vas kengyelzárak már jobban visszarettentik a kerékpárhoz ferde szándékkal közeledőket. tárolók. A „drótszamarak" lovasainak ugyanis nem csak védett és sima kerékpárutak ra, hanem a drága (alkalmanként több tízezer forintos) biciklik biztonságos „parkolására" alkalmas tárolókra is szükségük van. Ezekben a napokban kezdték meg az új kerékpártárolók fölszerelését, s májusig összesen mintegy száz bicikli elhelyezésére alkalmas tárolóállványt helyeznek el a belvárosi közintézmények előtt, valamint a kerékpárutak mentén. A bicklitárolók háromféle „stílusban", megjelenésben készülnek: a Klauzál térre tervezett változat formáját igyekeztek az épített környezethez igazítani (a téren máris igény mutatkozik kerékpártárolók elhelyezésére, amit a kandeláberekhez támasztott bicajok is jeleznek). A Stefánián, a Lidiceemlékmú előtt, „kerék-karikákhoz" láncolhatjuk a bicikliket. Másutt egyszerű csőkorlát áll rendelkezésünkre - utóbbihoz a kerékpárvázon átfűzve lakatolhatjuk le a láncot, vagy fémmel bélelt biciklizárat. Érdekesség, hogy a Dóm szomszédságában, az Akadémia Somogyi utcai épülete előtt az autóparkolóból is „kihasítottak" két várakozóhelyet a kerékpárosok számára: ott összesen tizenkét bicikli helyezhető el. A polgármesteri hivataltól máris többen kérték, hogy a piac-"és vásárterekre is állítsanak kerékpártárolókat. A város azonban csak önkormányzati tulajdonú területen (egyszerűbben szólva: közterületen) szerelhet föl biciklitartókat: másutt a terület gazdája illetékes. Körtvélyesi Csaba elmondta még, hogy ha az idei költségvetésből is kerül pénz a program folytatására, akkor a Kiskörúton kívüli városrészekben is fölszerelnek a belvárosihoz hasonló biciklitárolókat. Nyilas Péter Összefogás a régióért Mindig nagy érdeklődéssel olvasom azokat a híreket, elemzéseket, amelyek a Délmagyarországban Szeged és térsége fejlődési lehetőségeivel foglalkoznak. Ilyen volt Pásztor Istvánnak a Vajdasági Tartomány Végrehajtó Tanácsa alelnökének szegedi látogatásáról szóló tudósítás is. Elöljáróban leszögezem: egyetértek annak a Délmagyarország által is képviselt ténynek a hangsúlyozásával, hogy Szeged és környéke, a Dél-Alföld infrastrukturális fejlesztése kulcsa a terület gazdasága további fejlesztésének, valamint lehetőséget teremt az egész eurorégió, a Vajdaság és a Bánát, valamint Temesvár vidéke felzárkózásának, sőt e nélkül lehetetlen távolabbi területek, mi több: az egész Balkán szerves europaizálása. Ebben különösen hangsúlyos a koordinált autópályaés vasútfejlesztés, amelyről kimondható, hogy az itteni fejlesztések nélkül nem is lehet eredményes a határon túli építkezés. Elég arra gondolni, hogy ha megépítik a Belgrád-Horgos közötti autópályát, és nincs autópálya Röszke-Kiskunfélegyháza között, milyen helyzet áll elő Szegeden a város több pontján, például a Szabadkai úton a sorompónál. (Ilyen már volt régebben!) Bekövetkezhet, hogy a „balkáni autópályáról" az „európai fejlett területre" érkezve nem tud tovább haladni a közlekedés. Az ottani fejlődést akkor tudjuk jól segíteni, ha itt, a határon belül megteremtjük a csatlakozási pontokat. Úgy is fogalmazhatunk, hogy a határon túli magyarok számára az egyik legnagyobb segítség, ha létrehozzuk saját, európai szintű infrastruktúránkat. Ezen cél érdekében, a térségben lévő minden politikai erő összefogása, közös lobbizása szükséges. Ez jelenti az országon belüli, de az egész régió politikusai összefogását is. A fentiek miatt olvastam örömmel a Délmagyarország 2001. január 17-i számában azt a cikket, amely a vajdasági kormány alelnöke szegedi látogatásáról számol be. Pásztor István a Vajdasági Tartomány Végrehajtó Tanácsának alelnöke a Csongrád Megyei Közgyűlés külügyekért felelős alelnökével, Botka Lászlóval arról is tárgyalt a hír szerint, hogy szorgalmazni kell az autópálya megépítését Szegeden át Belgrádig, valamint a Szeged, Kikinda, Temesvár vasútvonal újbóli megépítését is. Nagyon szeretném, ha a Vajdaság, Temes és Csongrád megye vezetői mellett, velük összefogva, jobban és főleg eredményesebben lobbiznának, hallatnák hangjukat Szeged város vezetői és képviselői is e témában. Oláh Miklós újszegedi lakos Kedves Olvasóink! Szerkesztőségünk a levetek és a telefonhívások mellett ezentúl szívesen fogadja a 0630/218-1 l-l l-es számra az sms-üzeneteket is! Észrevételeiket, véleményüket, közérdekű bejelentéseiket köszönjük! Lámpa. A közúti lámpaerdő értelmetlen pénzkidobás volt - véli olvasónk a 30-238-41-59-ről. Szemetes város. Szeretném tudni, mikor kezdik el takarítani a parkokat, utcákat, bokrok alját? Szégyen, hogy milyen koszos a város, bármerre megyünk. (309000-765) Uesiel a Kapcsolat L ] hatszög Zelei Miklós Frankó G

yakran megállították a rendőrök a Kárász utcán a hazaballagót az „átkos" éjszakáin: honnan jön, hová igyekszik, és miért... Szerettek intézkedni. Az intézkedésnek akkoriban nem volt kockázata. Ma van. Mára eljött a... Mit is mondjak? A szabadság? A demokrácia? Erről az utóbbiról azt szokták mondani, hogy jólét kell hozzá plusz szavazati jog. A szabadsághoz meg demokrácia kell. Tekintsünk Európa másik peremére. Portugália és Spanyolország ugyancsak évszázadokat töltött annak a gondolatnak a jegyében, hogy ők a kereszténység védőbástyái, harcolnak a mórok ellen, védik templomaikat, s a mögöttük lévő - hálátlan? - Európát. Csakhogy hamarabb túlestek mindezen. Portugália a tizenhatodik század első negyedében már virágzott, gyarmatokat tartott, ahonnan dőlt a pénz, aminek következtében lakói lustulni is kezdtek... Hozzánk ekkoriban érkeztek meg teljes erővel a törökök, jöttek Mohácsig és tovább; s jött velük egy különös rendszerváltás. Spanyolország 1526-han már néhány évtizede újra egységes, Cristoforo Colombo addigra felfedezte Amerikát. A partralépés dátuma: 1492. otóber 12.; az USA-ban ez a nap az ünnep. A régi dicsőség azonban Portugáliában is, Spanyolországban is elmúlt. Portugáliában jött Salazar, és az ő „polgári diktatúrája". Spanyolországban beindult a polgárháború, amelynek az elején, 1936-ban Franco Bahamonde tábornokot - negyvennégy évesen! - generalisszimusszá, valamint állam- és kormányfővé választották a hívei. A spanyol generalisszimusz szűk három év alatt triumfált, az öt évig tartó megtorlásoknak 200 ezer ember esett áldozatul, majd kiépült a Caudillo országa, egy területi önkormányzatok nélküli, a „szerves közösségekre" - család, szakma, nemzet - alapozott állam. Helyreállt a monarchia is, Franco már 1969-ben kijelölte utódjának János Károly herceget. Elképzelhetetlen lett volna, hogy Kádár János 1969ben megnevezze majdani utódját. Vagyis elképzelhetetlen volt a hosszú távú politikai gondolat, mert mit szólnak az ad hoc bizottságok a „testvérpártok"-ban... Franco diktatúrája nem nyúlt a gazdasághoz. Amikor János Károly trónra lépett, minden működött. Amikor nálunk a szocializmus lefordult a trónról, már semmi nem működött, egy összekuszált gazdaság szabadsága lett a demokráciánk főszereplője. S élünk most ekképp egy olyan világban, amelytől még a rendőrök is gyakran megijednek. (A szerző újságíró.)) 75 éve miről írt a DM? A Ford-karaván A szegedi Ford-képviselet arról informált bennünket, hogy a Ford gyár a közeljövőben egy hatalmas Ford-karavánt fog Magyarországon körüljáratni, amely karaván minden nagyobb helyiséget meglátogat. A karavánban képviselve lesz az összes típus úgy, hogy a közönség egyszerre láthatja mindazon 50 éve felhasználási módokat, amelyek a Ford-gyártmányokkal kivihetők és tekintve, hogy a Ford-kocsi minden néven nevezendő használatra kitinóen alkalmas és az ipar, a kereskedelem a mezőgazdaság minden ágazatában. személy- és teherszállítás, vontatás minden viszonylatában alkalmazást talál. (1926) A szegedi kereskedelemről Általában jó eredményeket értek el az első tervév során a kereskedelemi vállalatok, de mutatkozik munkájukban egész sor kiküszöbölésre váró hiányosság is. Első helyen kell említeni az úgynevezett „második ellenséget": a kapitalista maradványt. Egyes helyeken még mindig megkülönböztetéssel kezelik a vá25 éve sárlókat, „a ruha teszi az embert" alapon. A jól öltözött vásárlóknak fontos közszükségleti cikkeket félretesznek, az egyes szegényesebb öltözékú dolgozók rovására. Egyes árudákban nem kielégítően folyik az agitáció egyik igen eredményesen alkalmazható módszere: a pultagitáció. (1951) Úi létesítmény Újabb létesítménnyel gazdagodott a szegedi szénhidrogén-medence. Két napja kezdte próbaüzemelését az algyői III. számú gázfeldolgozó, az úgynevezett csúcsüzem. Nevét feladata alapján kapta. Ez az üzem hivatott ugyanis arra, hogy a téli hónapokban, csúcsfogyasztás idején, a többletgázigényt kielégítse. Az üzem szerelése közben súlyos gondokat jelentett az import műszerek hiánya. Naponta 2,4 millió köbméter gázzal többet ad Algyő a fogyasztóknak. A próbaüzemeléssel újabb hat gázkűt vesz részt a termelésben. (1976)