Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-24 / 20. szám

SZERDA, 2001. JANUÁR 24. SZEGED ÉS KÖRNYÉKE 5 hétköznapok Magyar rugany A magyar kultúra napjára/ról jegyzetet írni, azt hi­szem, a közírás egyik legbonyolultabb és leghá­látlanabb feladata, ezért nem is írtam arra a napra jegyzetet, inkább csak most, egy teljesen szürke, kö­dös, 0 Celsius-fok körüli napon, amikor a madarak magasról lenéznek a földre. Nem mintha attól féltem volna, hogy magával ragad az ünnepi hevület vagy pátosz, és rózsaszínben látom még az elektrosztatikus porrongynak használt, kifakult tundrabugyit is. Hanem akkor már inkább azért, mert ezerszer pon­tosabb állításokat lehet tenni a magyarok kulturálat­lanságáról, mint kulturáltságáról, ami, ugye, összké­pében kiadná ezt a bizonyos magyar kultúrát. Nem va­gyok csökönyös azt hinni, hogy ez a kultúra már-már dekára mérhető a napi életben, amelytől mintegy száz fényév távolságban, önön törvényeinek áldozva, tarta­léklángon pislákol valamicske művészet, művészeti élet. És a kettő között nincsen átjárás, még csak féreg­lyukon se. Azaz az éppen élő művészet semmilyen ha­tással nincs se a közbeszédre, se a magánszférában feltételezhetően működő elemi megélésekre és megér­tésekre. Vagyis hát volt-e az elmúlt időben olyan művészeti cucc, ami hatásában csak picit is érezhető lenne? Nem volt. A magyar kultúra napján, ha kértem a pultnál egy kávét, és megköszöntem, a pincérnek le­esett az álla, s mint anyja a fekete bárányt, csodálko­zásával körülnyaldosott. Es ha már így áll a helyzet, vajmi kevés hitelt adhatunk az ünnepi hangulatnak, miközben kilóg a szánkból a vécépapír. \ja, és mindezzel hogy állunk Szegeden, kedves 1V nézőink? Mi az, amit felmutatunk, és mi az, amit nem, illetve, ami még több, mi az, ami felmutatható lenne egy működő kulturális életű, pezsgő városban? Ugyan már, hova kérdezek? Ez a város a művészetek tökén áll, és nagy kacéran még ruganyozik is rajta, és ami sivalkodást ilyenkor hallani, azt hiszik, az a művészet, holott az maga a totális kulturálatlanság. Podmaniczky Szilárd Emlékezés H. Dinnyés Évára H. Dinnyés Éva 1937-ben az Iparművészeti Főisko­lán, majd 1959-ben a Szegedi Tanárképző Főiskolán szerzett diplomát. Pedagógusként kezdte munkáját a Hámán Kató és Gagarin Általános Iskolában. Az 1961­ben művészeti szakközépiskolai tagozattal bővülő Tö­mörkény István Gimnázium alapító művészeti igazga­tó-helyettese, Tápai Antal szobrászművész felkérte a kerámia szak megalapítására, vezetésére, ahol H. Dinnyés Éva 1972-ig tanított. Tápai Antal: Életút című könyvéből tudjuk, hogv saját állását adta fel az akkori igazgató igazságtalan támadásai miatt, mert kiállt a si­keres szakmai eredményekkel biztató kollégája mellett. H. Dinnyés Éva áldozatos munkával rakta le a modern kerámiaoktatás alapjait, magas mesterségbeli felké­szültséggel tanított, - így válhatott lelki, szellemi, er­kölcsi példaképévé sok-sok diákjának. Munkásságát a pedagógus, a szobrász és a kerámia hármas alkotói elhivatottsága építi fel. Mindenben ki­válót teremtett. Erről tanúskodnak növendékei, szug­gesztív kifejezésű szobrai, portréi, reliefjei, érmei, kisp­lasztikái, kerámia faliképei, dekoratív térplasztikái, edényei. Édesapjáról, Dinnyés Ferenc festőművészről 1992-ben albumot jelentett meg. Férjéről, dr. Huszák István professzorról bronzreliefet készített a SZOTE Idegklinika épületébe. Élete alkonyán betegség, gyász gyötörte testét-lelkét. Ritka emberi-művészi lelkiismeretessége, fegyelme­zettsége, különleges sokoldalúsága, egyéni hangvételű művei magas szinten tükrözik tehetségét. Igaz szeretet­tel búcsúzik tőle Tóth Magdolna a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola keramikus tanára, tanárai és diákjai. H. Dinnyés Éva hamvasztás utáni búcsúztatása ja­nuár 24-én, 13 órakor lesz a szegedi Belvárosi te­metőben. Tóth Magdolna Tisztelettel tájékoztatjuk ügyfeleinket, hogy 1999. december 8-án MEGJELENT A HÍRKÖZLÉS-STATISZTIKAI ÉVKÖNYV 1999. Megvásárolható és megrendelhető: Kelet-magyarországi Hírközlési Felügyeleten 6721 Szeged, Csongrádi sgt. 15. sz., illetve a 62/568-368 faxon vagy a 62/568-310, 62/568-356-os telefonszámokon. í A Fuziomed a Proconttal dolgoztat Röntgenezik a kórházakat Alapos átvilágítás alatt a szegedi kórházak és a szakrendelő. (Fotó: Miskolczi Róbert) A Fuziomed Kft. kapott lehetőséget az önkor­mányzattól a szegedi kórházak és a rendelőin­tézet átvilágításra. A cég a Procont Kft.-t bízta meg a munkával, ami ezen a héten kezdődött az érin­tett gyógyintézmények­ben. A szegedi közgyűlés még tavaly év végén döntött arról, hogy a szegedi önkormányza­ti járó- és fekvőbeteg-intéz­mények működésének átala­kítására tett ajánlatok közül a Fuziomed Kft. ajánlatát tartja a három versenyben maradt „pályázat" közül a legjobb­nak. A budapesti székhelyű Hungaropharma Gyógyszer­nagykereskedelmi Rt., a deb­receni központú HospNet Egészségügyi Informatikai Kht. és a szegedi Duna-Tisza Regionális Fejlesztési Társa­ság által tavaly augusztusban megalapított Fuziomed szá­mára az önkormányzat meg­adta a lehetőséget a szegedi kórházak és a rendelőintézet átvilágítására, amit a polgár­mester, Bartha László lapunk­nak adott korábbi nyilatkozata szerint a Fuziomed saját költ­ségén végeztet. A Fuziomed a Procont Kft.-t kérte fel az át­világításra. A cég üzletág­igazgatója, Fenyves István tegnap lapunknak elmondta: a Procont több egészségügyi re­ferenciamunka után kapta a megbízást a Fuziomedtől a szegedi kórház, a gyermek­kórház és a rendelőintézet át­világítására, aminek célja an­nak feltérképezése, miként le­het az érintett egészségügyi intézmények működését haté­konyabbá tenni, a betegfor­galmat növelni, költséget megtakarítani. A Procont munkatársai, akik ezen a hé­ten kezdtek munkához, inter­júkat készítenek előbb az in­tézmények vezetőivel, majd az osztályvezető főorvosok­kal, illetve a különböző rész­legek vezetőivel. Ezen kívül írásos anyagokból is tájéko­zódnak az intézmények működésének meghatározó folyamatairól. Az átvilágítást végző Pro­cont üzletág-igazgató el­mondta, csak azokhoz az in­formációkhoz, adatokhoz jut­hatnak hozzá, amelyeket az intézményvezetők a rendelke­zésükre bocsátanak. Fenyves István állítása szerint nem pil­lanthatnak be a másik két ajánlattevő - a szegedi ren­delőintézet 82 szakorvosából álló kht., illetve a rendelőinté­zet igazgatója, dr. Gaál István - által benyújtott ajánlatba, mint ahogyan a betegek sze­mélyiségi jogait sértő adatok­ról sem tájékoztatják őket az intézmények vezetői. Az átvilágítás második kö­rében elemzik, értékelik az adatokat, információkat. A munkának ebben fázisában már részt vesznek a Procont külső szakértői, akik Fenyves elmondása szerint az Állami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat, az Egészség­ügyi Minisztérium munkatársi gárdájából, illetve más kórhá­zak igazgatói közül kerültek ki. A Procont április 30-áig teszi le vizsgálatainak összeg­zését, s a kórházak, illetve a rendelőintézet működtetésé­vel kapcsolatos javaslatait a Fuziomed asztalára. Ez után derül ki, hogy az elemzés mi­lyen további lépésekre - aján­lata fenntartására vagy vissza­vonására készteti - a Fuzio­medet? Kalocsai Katalin Titkos jelentés Munkatársunktól A Somogyi-könyvtár ki­adásában megjelenő Szegedi Műhely legutóbbi száma a húsz éve elhunyt kiváló nép­rajzkutatóra, Bálint Sándor­ra emlékezik. Bálint László A szegedi ÁVH-kémelhárí­tók kétes dicsősége című írásával indul a várostörté­neti szemle Péter László szerkesztésében nemrégiben megjelent 39. évfolyamá­nak összevont 3-4. száma. Bálint Sándor halálának 20. évfordulója alkalmából köz­li a lap a fogadalmi temp­lomban 1970-ben, Szent Gellért ünnepi miséjén el­hangzott beszédét, lektori véleményét Tömörkény Ist­ván Szegedi alakok című kötetéről, valamint tanul­mányát Kálmány Lajos pá­lyakezdéséről. Kálmány La­josról szól Kubicza Pong­rác Bálint Sándorhoz írt le­vele és Kotormány János visszaemlékezése is. Köz­zéteszi a lap azt a szigorúan titkos rendőri jelentést, amit 1965-ben készítettek Bálint Sándor naplójáról. Az Ada­lékok rovatban Draveczky Balázs: Mikszáth és A ma­gyar konyha, Apró Ferenc: Juhász, Móra meg a magyar nóta; Cserzy Mihály a sze­gedi piarista gimnáziumban és Dedikációk Dorogi Imré­nek című írásait, valamint Pé­ter László Móra kötetcímeiről készített elemzését olvashat­juk. Érdekes írás egy vörös­katona elbeszélése Terézről, az Oroszországba szakadt szegedi lányról. Tamasi Mi­hály Szocialista nagybirtok, polgárosodás, kispolgároso­dás című cikke Marjanucz Lászlónak a szerző Polgáro­sodás régen és most című könyvéről írt kritikájára rea­gál. mondandój L csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problémá­ikat, észrevételeiket, tapasztalataikat Rafai Gáborral oszthatják meg. Ügyeletes mun­katársunk reggel 8 és délután 4 óra között, vasárnap 14 és 16 óra között várja hívásai­kat a 06-20-9432-663-as mobiltelefon-szá­mon. Elveszett tárgyaikat kereső, illetve ta­lált tárgyakat visszaadni szándékozó olva­sóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé i. Hirdetésfelvétel: 8 és 18 óra között a 06­80-820-220-as zöld számon, illetve személyesen a Sajtóház­ban és hirdetőirodáinkban. Szemét. Tóth Árpád sze­rint mellbevágó az élmény, ha valaki a sándorfalvi úton autózik. Az út mindkét olda­la teli van szeméttel. Olva­sónk szerint megdöbbentő, hogy környékünk egyik tu­risztikai vonzerejét, Opusz­taszert ilyen szeméthalma­zon át lehet csak megközelí­teni Szegedről. Kié legyen a képtár? Nagy Mihály az iparosok nevében telefonált. Nem érti a Horváth Mihály utcai Képtár körül kialakult vitát. Olvasónk szerint az épületet az iparosok saját pénzükből emelték, szerinte úgy lenne igazságos, ha a tiltakozó képzőművészek összedob­nák a pénzt az épületre, ha már a jogos tulajdonosa nem kaphatja vissza. mrimr Újság, könyv, brossúra, katalógus, szórólap, ügyviteli nyomtatványok! MA DR. BÁLINT JÁNOS, a szocialista párt jogtanácsosa 15-16 óra között ingyenes jogi tanácsadást tart Szege­den a Szilágyi u. 2. II. eme­let 210-es szobában. Tele­fon: 420-259. KALMÁR FERENC, a 23-as választókerület (Ró­kus) képviselője fogadóórát tart 17 órától a Rókus I. Ál­talános Iskolában (Kossuth Lajos sgt. 39.). Kire voksolnánk most? 50 ­Ha most vasárnap parlamenti választások 4J 5 lennének:, Ön melyik pártra szavazna? 40 30 ­31 A válaszok százalékos megoszlása a pártot választó 533 megkérdezett körében. 20 — 12 10 n H ^ilriRjiR Fidesz MSZP FKGP SZDSZ MIÉP MDF M"f£S' forrás: SZTE Szociológia Tanszék Tükröt tartanak elénk a szegedi szociológusok. Mint arról beszámoltunk: a múlt év végén több mint ezer­száz szegedit kerestek föl kérdőiveikkel a Szegedi Tudományegyetem szocio­lógia szakos hallgatói - a pártszimpátiát is kutatva. A klasszikus kérdésre - „Ha most vasárnap parlamenti vá­lasztások lennének. Ön melyik pártra szavazna?" - adott vála­szok összesítése után Feleky Gábor tanszékvezető, a hallga­tók kérdőíves kutatómunkájának irányítója megállapította: akt­ívak a szegediek: négy közül há­rom elmenne szavazni, ha most vasárnap lennének a választá­sok. A szegediek pártszimpátiáját tükröző grafikonon is határozott az MSZP vezető szerepe. E párt az összes megkérdezett majd­nem 20, a biztos pártot válasz­tók közel 42 százaléka támoga­tását élvezi. Nyomában ott a Fi­desz-MPP, melyet a megkérde­zettek nagyjából 15, a biztos pártot választók 31 százaléka választ. Ám a két tábor iránti ro­konszenv nem olyan arányú, mint országosan. Figyelemre méltó, hogy mindkét vezetó pártra kevesebb szavazat érke­zett, mint ahogy azt az országos fölmérések alapján megszoktuk. Az MSZP közel 20 és a Fidesz­MPP majdnem 15 százalékos „ereje" alul marad a különböző közvélemény-kutató intézetek által a múlt év végén mért orszá­gos adatoknak. Összehasonlítá­sul álljon itt, hogy a két első he­lyezett, az MSZP és a Fidesz között tavaly novemberben a TÁRKI 22-18, a Szonda Ipsos 23-20, a Gallup 28-17; míg de­cemberben 24-16, 26-17, 29-21 százalékos különbséget mért. Az aránypárok közötti eligazo­dást segítve Feleky Gábor meg­jegyezte, hogy a szegedi fölmé­rés nagyjából 5 százalékos kü­lönbsége a TÁRKI és a Szonda novemberi és decemberi mérési sávjába esik. Megfelel az országos trendnek, hogy a két politikai erőtől messze leszakadva mutatkoznak a többi­ek. Az SZDSZ és a MIÉP támoga­tottsági aránya megfelel az or­szágban tapasztaltaknak, ellenben a többi párt iránti szimpátia jóval kisebb, például a Független Kis­gazdapártot az összes szegedi megkérdezettnek csak közel 1, míg a pártot választók közel 2 százalé­ka támogatja. A Tisza-parti város­ban történelmi pártnak számító MDF kiesett a választók kegye­iből: mindössze 2-4 százalékos tá­mogatottságra számíthat. Ezek az arányok annak ellenére ténynek kezelendők, hogy az adatok hiba­határa 3,5 százalék. A szegedi kérdőív azonban sokkal többet tud, mint amit a köz­vélemény-kutató intézeteknek a pártreferenciák mérésére kidolgo­zott kérdéssora - hangsúlyozta a tudományegyetem szociológia tanszékének vezetője -, mert le­hetőséget nyújt az egyes választói csoportok társadalmi jellemzőinek megismertetésére is. A fölmérés például kimutatta: az MSZP és a Fidesz-MPP gyűjtőpárt, vagyis le­hetséges szavazótábora a megkér­dezettek átlagát tükrözi vissza. El­lenben az SZDSZ és a MIÉP az átlagnál fiatalabb és magasabb is­kolai végzettségűek által kitünte­tett párt - legalábbis Szegeden. Újszászi Ilona

Next

/
Thumbnails
Contents