Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-20 / 17. szám

SZOMBAT, 2001. JANUÁR 20. STEFÁNIA III. Mire jó az internet? Csak óvatosan A leukémia összetett betegség Halhatatlan őssejtek Az internetről letöltött alkalmazások kísérőiként akaratunk ellenére rosszindulatú programok, vírusok is kerülhetnek számítógépünkre. Az sem kizárt, hogy behatolók próbálják adatainkat megszerezni, esetleg kárt tenni azokban. A baj elkerülhető, ha az internetezők a szokásosnál is szigorúbb biztonsági megfontolásokkal élnek. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy éppen mit és honnan töltünk le a gépünkre - igyekezzünk mindent az eredeti forrásból megszerezni! így nagyobb az esélyünk arra, hogy biztonsági szempontból ellenőrzött, vírussal nem fertőzött fájlokhoz jutunk. Az internetről letöltött futtatható alkalmazásokat (az úgynevezett .exe fájlokat) ne indítsuk el addig, amíg víruskereső programmal nem ellenőriztük azokat. Soha ne nyissunk meg ellenőrzés nélkül olyan állományokat sem, amelyek makrókat tartalmazhatnak (ilyenek a Microsoft Word, az Excel és az Access alkalmazásai)! A víruskereső programok az ilyen dokumentumokban megbúvó makrovírusokat is képesek felismerni. A leggyakoribb makrovírus-hordozók a Word-dokumentumok. ezért mindenképpen győződjünk meg arMunkatársunktól A Szegedi Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Tanszéke és az Eötvös Loránd Fizikai Társulat Csongrád megyei csoportja háromfordulós versenyt hirdetett egy héttel ezelőtt lapunkban fizikai kísérletekből, Gábor Dénes születésének 100. évfordulója alkalmából. A versenyen általános és középiskolás diákok vehetnek részt. Az alábbiakban a második forduló feladatait olvashatják. Gábor Dénes így vall egyetemi éveiről: „Berlinben sem a műegyetemi fizikusoktól tanultam, hanem átmentem a tudományegyetemre. ahol a szeminárium folyt. Nem felejtettem el soha, mind a mai napig fülemben van a hangja. Senki úgy nem élvezte a tudományt, mint ő. Valósággal elolvadt a szájában a tudomány. Ezen a szemináriumon nyolc Nobel-díjas ült a Physikalisches Colloquium első padjában. Ezek voltak az igazi tanáraim." Ki az a tudós, aki ezt a szemináriumot vezette? 1. Egy 1,5-2 méteres fonál darab egyik végére egy nagy hurkot kössünk úgy, hogy abba beleférjen a fejünk, a másik végére pedig egy akkorát, hogy egy ceruzát bele lehessen dugni. Ezek után fejünkkel bújjunk a nagyobbik hurokba úgy, hogy a fonál a fülünkkel egyvonalban legyen és két kezünkkel szorítsuk a fonalat a fülünkhöz. A fonál másik végén levő kis hurokba valaki bújtasson át egy ceruzát és kezdje rátekemi a fonalat miközben a fonál mindvégig feszes marad. Érról, hogy a szövegszerkesztő Eszközök - Beállítások Altalános menüpontjában a védelem makrovírus ellen opció melletti négyzetet kipipáltuk-e. Megoldást jelenthet, ha a Word helyett másik alkalmazást, például a WordPad-et használjuk a fájlok megnyitására. Mivel a WordPad nem képes a makrók futtatására, így elkerülhetjük a rosszindulatú vírusok aktiválódását. Víruskeresőnket minél gyakrabban frissítsük, hogy az újonnan kifejlesztett vírusokkal szemben is védettek maradhassunk. Nem csak a vírusok jelentenek veszélyt az internetezőkre: betolakodókkal is számolni kell. Ha szeretnénk biztonságban érezni magunkat, érdemes letölteni egy biztonsági célokat szolgáló hardver- és szoftvereszközt, amely megakadályozza a behatolást otthoni számítógépünkre. Ha Windows 95/98 operációs rendszert használunk, a telefonos kapcsolathoz tartozó jelszót ne mentsük el lokálisan (ne válasszuk a jelszó megjegyzése opciót), mert így a jelszó az operációs rendszer adatbázisából visszakereshető, és ha valaki mégis addig ügyeskedett, amíg hozzáfért a gépünkön tárolt adatokhoz, tálcán kínáljuk neki az internet-hozzáférést is - a saját számlánkra. H. Sz. dekes hangokat hallunk, amit a fonál szállít el a fülünkhöz. Mire emlékeztet ez a hang téged és vajon miért halljuk egyáltalán ezt a hangot? 2. A következő kísérletet este kell elvégezni, mikor kinn már sötét van. Oltsuk le a lámpát és várjunk néhány percig, hogy szemünk alkalmazkodjon a sötéthez. Ezután tegyünk a tenyerünkbe néhány szem kockacukrot és sötétben tartsuk a villanykörte közelébe. Csukjuk be a szemünket, fordítsuk el a fejünket a lámpától és ezután kapcsoljuk fel a lámpát, hogy két-három másodpercre megvilágítsa a tenyerünkben tartott cukrot. Ezután még mindig behunyt szemmel - oltsuk el a lámpát. Ha most kinyitjuk a szemünket, meglepő látványban lesz részünk! Hány másodpercig tartott a jelenség? Mivel magyarázható? Végezd el a kísérletet más anyagokkal is (pl. mosópor, súrolópor) és hasonlítsd össze a látottakat! 3. Valamelyik játszótéren ülj fel egy hintára (lehetőleg könnyen mozogjon) és vegyél a kezedbe egy labdát (vagy bármilyen más, nem törékeny tárgyat). Most próbáld eldobni a labdát vízszintes irányban minél messzebbre. Mit tapasztalsz? Végezd el a kísérletet más tömegű tárgyakkal is! A tapasztalt jelenség hogyan függ attól, hogy mekkpra a labda tömege és hogy milyen messzire dobtad a labdát? A 2. forduló megoldásainak beküldési határideje: február 2. Cím: Dr. Papp Katalin, SZTE Kísérleti Fizikai Tanszék, 6720 Szeged, Dóm tér 9. Jelige: Gábor Dénes. Az elmúlt hetekben az úgynevezett Balkánszindróma kapcsán sok szó esett a leukémiáról. Ez a betegség nem más, mint a vérképző rendszer sejtjeinek kóros, rosszindulatú burjánzása. Több fajtája ismert, kialakulásában összetetjt folyamatok játszanak szerepet. A vérképzés helye a vörös csontvelő, melynek feladata a vér sejtes elemeinek pótlása, újratermelése. Itt termelődnek a vörösvérsejtek, vérlemezkék és a különféle fehérvérsejtek. Ma már bizonyítottnak_vehető, hogy az összes vérsejt egyetlen, kevéssé differenciált, őssejt-típusra vezethető vissza/Ezek az őssejtek a vörös csontveElőző írásunkban megismertettük olvasóinkat az emberi sejtben rejlő információ örökítéséért felelős rendszer nagy egységeivel, a DNS-sel (dezoxiribonukleinsav) és a kromoszómával. Nézzük meg most azt, hogy ez a titokzatos DNS fonál hogyan lehet minden titok nyitja. A dezoxiribonukleinsav két szálból álló spirál. A szálak három alapegységből épülnek fel, egy úgynevezett szerves bázisból, egy cukormolekulából és foszforsavból. A szerkezet nagyon hasonlít egy cipzárra. Legyenek a fogak a szerves bázisok. A cipzár két szála ezek mentén kapcsolódik össze azzal a különbséggel, hogy a DNSben négy eltérő fogtípus található, melyeket betűkkel jelölünk ( A, C, G, T ). Minden egyes típusnak megvan a maga párja, amellyel, és csakis ezzel kapcsolódik. A bázisokat (a fogakat) kémiai kötések, úgynevezett hidrogénkötések tartják össze. Az ilyen módon „összehúzott" cipzárt megcsavarjuk, és kész is van a híres dupla spirál, melyből körülbelül 2 méternyi található sejtenként. De hogyan lehetséges ez? A sejt mikrométeres nagyságrenlői sejteknek nagyon kis részét, körülbelül 2-5 ezrelékét teszik ki. Jellemző tulajdonságaik, hogy halhatatlanok, és nem csak osztódásra, hanem differenciálódásra is képesek. Az őssejt osztódásakor két új sejt, úgynevezett leánysejt keletkezik, melyek közül az egyik megőrzi az őssejrfoíyamatosan osztódni képes tulajdonságát, ezzel biztosítva a „halhatatlanságot", míg a másik leánysejt differenciálódik. így képződhet belőle vérlemezke, vörösvérsejt és különféle fehérvérsejtek. A leukémiák elsősorban csontvelői betegségek, melyek kialakulásában, mint minden daganatos betegség esetében a beteg sejtek kórós burjánzása jellemző, ami azt jelenti, hogy a sejtburjánzás dű, ami a méter milliomod része. Ebbe kellene belegyömöszölnünk egy ilyen hosszú fonalat, sőt még sok más alkotórészt is. Ez csak úgy lehetséges, hogy a DNS fehérjék segítségével többszörösen megcsavarodik és úgynevezett kromatint alkot, ami már elfér a sejtmagban. Mindezek után a legégetőbb kérdésre még nem kaptunk választ: hogyan képesek a „cipzárfogak" tulajdonságokat örökíteni. Természetesen nem egyszerű fogakról van szó. A DNS 3 milliárd ilyen alkotóelemet nem engedelmeskedik a szervezet sejtosztódást szabályzó mechanizmusának. A betegség kialakulásában a másik nagyon lényeges tényező az, hogy a vérképző őssejtek elveszítik azt a képességüket, hogy belőlük érett, meghatározott élettartalmú végsejtek keletkezzenek, tehát a „kóros" őssejt életideje szinte végtelen lesz. Ennek következtében a korlátlanul szaporodó sejtekből túl nagy mennyiség keletkezik, és ezek elfoglalják az ép szövettereket is. A megnövekedett fehérvérsejt számból származik a fehérvérűség elnevezés, még a 19. századból. Az akkori patológusok megfigyelték, hogy az ebben a betegségben elhunyt betegek leülepedett vérének a felszínén egy tartalmaz. Képzeljünk el egy könyvet, és írjuk bele ezt a 3 milliárd betűt. Ha a könyvünk A4-es méretű és hatszáz oldalas, akkor 1200 kötetre van szükségünk. Ez pedig egy kész könyvtár, ami testünkben több száztrillószor(!) van jelen tehát minden egyes sejtben. Ezekben a könyvekben a nagy fejezetek a kromoszómák, és az epizódok titokzatos gének, melyeket bekezdések, képek és beszúrások szakítanak meg. A betűk olvasása az élet könyvtárában furcsa módon jobbról balra törtéfehér réteg volt megfigyelhető. Az egyes leukémiákat annak megfelelően különböztetjük meg, hogy melyik sejtvonal indul burjánzásnak. így ismeretes mieloid, vagy limfoid leukémia. A leukémiás sejtek érettségére vonatkozóan beszélhetünk heveny (gyors lefolyású), illetve krónikus (lassú lefolyású) leukémiáról. Ezek persze más-más tünetcsoporttal rendelkeznek. A leukémia tüneteit a vérképző sejtek hiánya okozza, az érett fehérvérsejtek defektusa miatt hosszan tartó láz, szájnyálkahártya fekélyek jelentkeznek. Akut leukémiára jellemző, hogy hirtelen kezdődik. A vérlemezkék alacsony száma miatt apró, pontszerű vérzések tapasztalhatóak a nyálkahárnik és mindig hárombetűs szavak formájában. Próbáljuk meg elolvasni ezeket a könyveket. Azonban mielőtt gondolkodás nélkül nekilátunk, számoljunk egy kicsit. Ha a hárombetűs szavak elolvasása egy másodpercet venne igénybe és napi nyolc órán keresztül ezzel foglalatoskodnánk, akkor egy évtized alatt jutnánk e teljes sorozat végére. Megéri? (Cikkünk a: SZBK és Raskó István segítségével készült. Folytatjuk.) A. P. tyákon és a bőrön. A vörösvértest hiány (vérszegénység) sápadtságot, gyengeséget okoz. A fehérvérsejtek száma e leukémia-típus esetében 30-40 ezer (normális esetben 5-8 ezer) köbmilliméterenként. A krónikus mieloid leukémia ezzel szemben lappangó módon kezdődik, általános tünetekkel. Biztos diagnózis csak vérkép-vizsgálat alapján állítható fel. Ilyenkor a fehérvérsejtszám elérheti a 200500 ezret is. A krónikus limfoid leukémia a nyirokrendszer burjánzása, az idősebbek betegsége. Legfontosabb tünete a nyirokcsomók nagyobbodása a nyakon, a hónaljban és a lágyékon. A leukémiák kialakulásával kapcsolatosan több tényező együttes hatásáról lehet szó. A kóros géneket felügyelő úgynevezett „elnyomó" gének meghibásodásán (meggyengülésén) túlmenően vírusoknak és ionizáló sugárzásnak egyaránt, de nem önmagukban van szerepük. Biztos, hogy a leukémiák többlépcsős, sokszor évek alatt kialakuló folyamatok következményei. A betegség kezelésében úgynevezett daganatölő szerek alkalmazhatóak elsősorban, ha a kóros sejtek jelentős tömege elpusztul. A leukémiák néhány fajtájában őssejt-átültetés (korábban „csontvelő átültetésnek" nevezett eljárás) is alkalmazható. A kutatók az utóbbi évtizedekben olyan ellenanyagokat fejlesztettek ki, amelyekkel bizonyos betegségcsoportban képesek csak a kóros sejtek felszínéhez kötődni, és kizárólag azokat elpusztítani. A tudomány arra is keresi a választ, hogy az egyes leukémia-típusok génhibákra vezethetők-e vissza. (Az anyag összeállításában segítségünkre volt dr. Borbényi Zita, a hematológiai intézet docense.) Antal Péter Feltalálógép Munkatársunktál Egy amerikai komputertudós olyan gépet fejlesztett ki, amely a remények szerint mintegy találmányokat képes gyártani. John Koza (Stanford University, California, USA) a legrátermettebb fennmaradásán alapuló evolúciós módszert használta fel. Koza genetikai algoritmusokat felhasználva programozta a szoftvert úgy, hogy az a tökéletlen tervrajzok százaiból, azok „párosításával", mintegy a természetes szelekció révén újabb és újabb terveket hozzanak létre egészen addig, amíg el nem jutunk a tökéletes megoldáshoz. A feltalálógép nyilvántartja az eddig szabadalmaztatott találmányokat is, így olyanokat nem hoz létre, melyeket valaki egyszer már levédetett. James Dyson, a híres Dyson-porszívó (amely nem porzsákon keresztül szívja a levegőt, hanem a beszívott levegőben nagy sebességű örvényeket hoz létre és a centrifugális hatás révén vonja ki a levegőből a port) feltalálója azonban ódzkodik a géptől: „Szerintem a találmány véget vet azoknak a varázslatos történeteknek, amelyek a véletlenül felfedezésekről szólnak" - mondja. Tulajdonságaink a DNS segítségével öröklődnek. (DM-illusztráció.) Kísérletes verseny lapunkban Játsszunk fizikát! Genetikai kalandozások A „DNS-cipzár" Vérvizsgálat a szegedi klinikai kémiai intézetben. (Fotó: Nagy László)