Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-19 / 16. szám

PÉNTEK, 2001. JANUÁR 19. SZEGED 5 Csörög a Pannon GSM Kedves olvasóink! Közérdekű problé­máikat, észrevételeiket, tapasztalataikat ja­nuár 18-ától 21-éig Nyilas Péter újságíró­val oszthatják meg, aki reggel 8 és délután 4 óra között hívható a 06-20-9432-663-as mobiltelefon-számon. Elveszett tárgyaikat jf^^^pr kereső, illetve talált tárgyakat visszaadni szándékozó olvasóink ingyenes hirdetésben tehetik közzé mondandójukat. Hirdetésfel­vétel: 8 és 18 óra között a 06-80-820-220-as zöld számon, il­letve személyesen a Sajtóházban és hirdetőirodáinkban. „Szigetelő" tolvajok. Makkosházán egy férfi és egy nő csönget be a laká­sokba: egy miskolci cég képviselőinek mondják magukat, s ajtók, ablakok szigetelésére tesznek aján­latot. Amíg azonban a gyanútlan lakó egyikükkel az ablakokat vizsgálja, a másik „szigetelő" össze­szedi a keze ügyébe kerülő értékeket - tudtuk meg egy nevét, telefonszámát bizalmasan eláruló olva­sónktól. Dzsungel a Rókusin: Többen is hozzászóltak, köztük a 20-9349-537-ről és a 436-421-ről - szerdai lapunk vezető cikkéhez, amelyben a Rókusi és a Makkosházi körút új köz­lekedési lámpáinak beüze­melésével foglalkoztunk. Telefonálóink, akik ezen az útvonalon gépkocsival közlekednek, egybehang­zóan állítják: errefelé több ponton életveszélyessé vált a közlekedés, s akik az új lámparendszert kita­lálták, valószínűleg nem jártak erre soha. Szeméthegy. Nem a Szegedi Környezetgazdál­kodási Kht.-t okolja a 441­758-ról telefonáló az Út­törő téri trafóháznál újra és újra megjelenő szemét­hegyért, hiszen a cég időnként elszállítja innen a hulladékot, hanem azokat, akik e területre hordják rendszeresen a szemetet. „Nem ártana lefülelni őket, mert sok kárt okoz­nak!" - javasolja olva­sónk. Por az iskolásokra. Ludányi István, a Gábor Dénes szakközépiskola műszaki igazgatóhelyette­se megerősítette a szerdai Csörögben írtakat: az isko­la egyik épületének fölújí­tásán dolgozók alkalman­ként óriási porfelhőt ka­varnak; a gyerekek lába nyomot hagy az udvart bo­rító porban. PANNON GSM m»» Az 61von A magyar kultúra napja Szegeden Munkatársunktál A magyar kultúra napja alkalmából ma, pénteken dé­lelőtt 10 órakor népművé­szeti és kézműves kiállítás és bemutató nyílik az Ifjúsá­gi Házban Csongrád és Bé­kés megye népművészei, a szabadkai Vajdasági Magyar Folklórközpont, valamint a bacaui (Románia) ViaSpei Csángó-magyar Ifjúsági Szervezet részvételével. Ugyanitt 11 órakor Horváth István Károlyné, az Ötágú Síp Egyesület elnöke nyitja meg Sóti György festő­művész és Mihály Árpád szobrászművész kiállítását, 18 órától pedig „Verset mondok, énekelek" címmel magyar szerzők - többek kö­zött Arany, Ady, Karinthy, Móra, Kosztolányi és Ká­nyádi - műveiből irodalmi összeállítás hangzik el. A hattyú tava A bütykös hattyú melegedni jött Szegedre. (Fotó: Gyenes Kálmán) Munkatársunktól Egy hófehér bütykös hattyú úszkál a szegedi tég­lagyár mögötti Keramit-ta­von - tudtuk meg Schreiter Tibortól, a Szegedi Hermán Ottó Horgászegyesület ügy­vezető alelnökétől. Egy ha­sonló madár tavaly is megje­lent a Keramiton, a korábbi években a Tisza-parton, az úszóházak környékén láttak hattyúpárt. Dr. Molnár Gyula omito­lógus lapunk érdeklődésére elmondta: a télvíz idején vi­dékünkön megjelenő hattyúk föltehetőleg nem a hazai ál­lományból valók: a „ma­gyar" hattyúk már melegebb égtájakra vonultak. De hoz­zánk is „melegedni" jönnek a kecses madarak: Észak­Európából érkező telelő hat­tyúk szállnak le nálunk. Gyűrűs példányokat is talál­tak már köztük: a lábgyúrúk tanúsága szerint Lengyelor­szágból, Litvániából indul­tak a madarak. A telelő hattyú addig marad, míg a tó vize be nem fagy, s a madár táplálékhoz jut. Ha jégpán­cél zárja le a vizet, a hattyú a Tiszára, majd még délebbre, az Adriára vonul. Mégis elektromos közlekedését fejleszti a város? A cél: buszmentes kiskörút Az Aradi vértanúk teréig jár majd a 10-es és a 8-as troli is, Tarjánt és az Északi városrészt összekötve a Belvárossal. (Fotó: Karnok Csaba) A mai közgyűlés tár­gyalja a helyi tömeg­közlekedés fejlesztését, és a hálózat ésszerűsí­tését célzó előterjesz­tést. Az SZKT és a Tisza Volán ajánlatát dr. Tí­már László gazdasági alpolgármester is össze­foglalja a benyújtott anyagban. Az alpolgár­mester mind pénzügyi, mind szakmai szem­pontból a helyi elektro­mos üzemű tömegközle­kedés fejlesztését véli támogatandónak. Az előzetes elképzelések szerint a 10-es busz he­lyett troli járna, a 3-as és a 4-es villamos vona­lait összekapcsolnák, a város 20 villamost, és trolibuszokat is vásárol­Áttekinthetőbb, jobb, ol­csóbb hálózat, megújuló járműpark, új villamos és trolivonalak, buszmentes Tisza Lajos körút, töredéké­re csökkenő támogatási igény, az SZKT javuló gaz­daságossága, növekvő piaci részesedése és értéke. Dr. Tímár László szerint ezek­kel az előnyökkel járna, ha Egy éve még a gázbusz volt a nyerő Munkatársunktól A Délmagyarország 1999. december 18-án közölte dr. Bartha László polgár­mester nyilatkozatát. Akkor a város első embere - magánvéleményét han­goztatva - elmondta: mindenképpen a buszhálózat bővítése mellett voksol. A polgármester indokai között szerepelt a buszok könnyű mobilizálhatósága, és forgalomba helyezésük egyszerűsége, il­letve az, hogy a gázbuszok már a Nyu­gaton elfogadott környezetvédelmi nor­máknak is maradéktalanul megfelel­nek. Ráadásul a szegedi buszfejlesztés mellett szól az is, hogy nem kell horribi­lis összegeket pályarekonstrukcióra for­dítani. Ezzel szemben a város villamos­pályáinak felújítása, illetve a trolik felső vezetékének korszerűsítése milli­árdokba kerülne. Ekkora beruházásokra pedig a vá­rosnak még évekig nem lesz pénze. „Olyan kompromisszumot kell kidol­gozni, amelyet mind a közlekedési szak­emberek, mind pedig a környezetvédők megfelelőnek tartanak. A gázbuszos személyszállítás például ilyen kompro­misszumos megoldás lehet" - mondta kevéssel több, mint egy esztendeje Sze­ged polgármestere. Szeged az elektromos üzemű tömegközlekedés fejlesztése mellett tenné le voksát, és így - a Tisza Vo­lánnal szemben - saját cégét juttatná jobb piaci helyzet­be. Az előterjesztés szerint - amelyet a mai közgyűlés tárgyal - a fejlesztésekkel gazdaságossá válna a troli­busz-üzletág, évi 240 millió forinttal növekedne az SZKT bevétele. Az előzetes tervek szerint a Csáky utcától egészen az Aradi vértanúk teréig hosszabbodna meg a 8-as troli útvonala, s 2001. au­gusztus elsején már ugyan­innen indulna a 10-es buszt kiváltó troli, amely a vízto­rony térig közlekedne. Ugyanakkor a Dugonics tér­nél összekötnék a 3-as és a 4-es villamosok pályáját. Ehhez beruházáshoz az SZKT már pályázatot is be­nyújtott a Környezetvédel­mi Alaphoz. Ugyanígy, pá­lyázati pénzből, 20 darab felújított Tatra villamost kí­ván beszerezni az SZKT, mintegy 700 millió forint értékben, s a cég a szüksé­ges trolibusz-beszerzést is városi támogatás nélkül haj­taná végre, mégpedig úgy, hogy megválna a Szepark Kft.-ben lévő 45 százalék­nyi tulajdonrészétől. (A vá­rosi szocialista frakció ezzel kapcsolatos aggályairól „Troli lesz a parkolóból?" című cikkünkben olvashat­nak.) Míg a gázbuszok üzembe állításánál csak a dízel és a gázbusz ára kö­zötti különbözetre, addig villamos-üzemű járműnél a beszerzés teljes összegére lehet pályázni. Dr. Tímár László előterjesztéséből az is kiderül: a trolibusz üze­meltetései költsége nem magasabb a gázbuszokénál. (Bár az infrastruktúra kiépí­tése többe kerül, az energia­költség jóval alacsonyabb.) Az alpolgármester a Ti­sza Volán előterjesztéséről szólva - melyben a cég a trolibusz-hálózat felszámo­lását, és gázbuszokkal tör­ténő kiváltását, illetve a je­lenlegi autóbusz-hálózat fejlesztését kínálja - úgy fo­galmazott: „A javaslat célja egyér­telmű: piacbővítés a város vállalatának rovására. Az ajánlat gazdasági szempont­ból is vitatható, stratégiai szempontból egyértelműen előnytelen." Ugyanakkor érdemes az elektromos köz­lekedést támogatni, mert környezetbarát, az SZKT a fejlesztésekhez ugyanúgy nem kér többlettámogatást, mint a Volán, s mert a város tulajdonában lévő vállalat értéke nő a fejlesztésekkel. A városnak mindehhez 130 millió forint önrészt kell biztosítania a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, s évi 125 millió forintot a villamospályák, 25 milliót pedig a felső vezetékek kor­szerűsítésére. Dr. Balló Zoltán, a Csongrád Megyei Közleke­désfelügyelet igazgatója le­szögezte, a városnak a jó tö­megközlekedés, és nem egyik, vagy másik közleke­dési vállalat mellett kell döntenie. Dr. Balló Zoltán egyetért a jelenlegi elgon­dolással, szerinte Szeged közlekedési struktúrájából adódóan az úgynevezett „ráhordó-rendszert" kell to­vábbfejleszteni. Azaz: a vil­lamos üzemű belvárosi ge­rinchálózatra korszerű bu­szok juttassák el az utaso­kat. „A város, közlekedése szempontjából, életfontos­ságú döntés előtt áll. Ám a két közlekedési cég szolgál­tatása közötti párhuzamokat nem adminisztratív módon, hanem szakmai szempontok figyelembevételével kell megszüntetni" - hangsú­lyozta a szakember. Kéri Barnabás Szocialisták a közgyűlés előtt Troli lesz a parkolóból? Az utas szava Az MSZP szokásos, közgyűlés előtti sajtótá­jékoztatóján elhangzott: a szocialista frakció veszélyesnek találja, hogy a SZKT el kívánja adni a Szepark Kft.-ben lévő 45 százalékos tulaj­donrészét azért, hogy az elektromos üzemű köz­lekedés fejlesztéséhez szükséges pénzt előte­remtse. Dr. Kozma József szerint nem segíti a Szegedi Kör­nyezetgazdálkodási Kht. működését, hogy városgond­nokság, amely eddig az el­lenőrzési szerepet is ellátta a környezetgazdálkodási mun­ka fölött, most szervezetileg is egységbe kerül az önkor­mányzati tulajdonú céggel. A kht. működését eddig is sok kritika érte, s az MSZP torony alatti képviselőcso­portja úgy véli, a tervezett összevonással még kevésbé biztosítható a környezetgaz­dálkodási közhasznú társa­ság minőségi feladatellátása. A szocialisták frakcióve­zetője úgy véli, a tervezett intézkedés célja lehet többek között a jelenlegi igazgató befolyásának csökkentése. Veszélyes, hogy a város az űj tömegközlekedési kon­cepciójának - amelyet egyébként a szocialisták tá­mogathatónak tartanak ­megvalósításához szükséges pénz egy részét úgy kívánja előteremteni, hogy értékesí­teni kívánja a közelmúltban megalakult, a Telpark rend­szert működtető Szepark Kft.-ben lévő SZKT tulaj­donrészt - vélik a szocialis­ták. Szerintük ugyanis ez a lépés azt eredményezheti, hogy a jelenlegi, rendkívül magas parkolódíjak hosszú távon is fennmaradnak. Ezt kívánja ugyanis a befektető érdeke, aki megvásárolja az SZKT-tól a Szepark 45 szá­zalékos tulajdonrészét. Az MSZP frakció szerint ez a lépés az úgynevezett sétáló belváros - melyről előzetes elképzelések már többször napvilágot láttak - kialakítá­sát is veszélyeztetheti, hi­szen az űj befektető semmi­képpen sem mond le azon értékes, és jelentős bevételt hozó parkolóterületekről, ahonnan esetleg kitilthatnák az autósokat. Dr. Kozma Jó­zsef hangsúlyozta, a Telpark árainak beharangozott 20 százalékos emelése is csak illúziókeltés, hiszen az árak 25 és 75 százalék között nö­vekedtek. A frakcióvezető szerint az emelés most sem hozta meg a várt forgalom­szervező hatást, de a cél nem is ez volt, pusztán a bevéte­lek növelése, s a tervezett parkolóházak építéséhez szükséges pénz biztosítása. Azt ugyanakkor nem vitatják a szocialista városatyák, hogy Szegeden szükséges a belvárosi parkolók számá­nak növelése. K. B. Munkatársunktól Előreláthatólag meg­szüntetik, s trolival vált­ják ki Szegeden a 10-es jelzésű buszt. Arra vol­tunk kíváncsiak, vajon mit szólnak az utasok ahhoz, hogy nem jár többet a megszokott busz? Délelőtt fél tíz. A tarjáni Víztorony térről induló 10­esre igen sokan szállnak fel, többségében fiatalok. Az új csuklóson nincs ülőhely, álló is alig. Két lány kapaszkodik a busz hátuljában. Megdöb­benve hallják tőlem, hogy a közeljövőben esetleg nem jár a tízes, s helyette trolit ál­lítanak szolgálatba. - Máso­déves bölcsészek vagyunk ­mondta Molnár Erika. A Debrecenből jött fiatal lány barátnőjével bérel közösen egy lakást a Pentelei soron. Előadásokra, szemináriu­mokra eddig mindig a 10-es­sel mentek. Az óráik többsé­gét az egyetem Ady téri épü­letében tartják, ahová a busz Honvéd téri végállomásától pár perc alatt ott vannak. Ha nem a megszokott útvonalon közlekedik többet a tízes, akkor az Anna-kútnál át kell majd szállniuk egy másik járműre. Ez azt jelenti, hogy korábban kell felkelniük. Persze ez még nem biztos. Lehet, hogy a troli „jobban jár"­- Tudja, én nagyon ritkán utazom busszal - magyaráz­ta özvegy Tóth Péterné. Az idős néni szinte csak akkor száll fel a 10-esre, ha a „ló­farától" nem messze lakó unokáit szeretné látni. Ha esetleg a troli másfele jár már, akkor a gyerekeknek kell jönniük, mert a nagyi már nem bírja a sok gyalog­lást és főleg a föl-le szállást. Makrai József egy belvá­rosi üzletben dolgozik eladó­ként. Hétköznaponként haj­nalban kel, hogy elérje a Víztorony térről 5.45-kor in­duló 10-est. - Ha az esetle­ges troli nem így közlekedik, akkor teljesen át kell alakíta­nom a már megszokott napi­rendemet - vélte a férfi.

Next

/
Thumbnails
Contents