Délmagyarország, 2001. január (91. évfolyam, 1-26. szám)

2001-01-19 / 16. szám

6 HAZAI TÜKÖR PÉNTEK, 2001. JANUÁR 19. A kábítószerezés valamennyi iskola gondja Heccnek indul az A Móra Ferenc Szakkö­zépiskola és Szak­munkás­képző Is­kolában ma mindenki a drogo­záson fogott tanulókról és a téma médiavissz­hangjáról beszélt. Az is­kola kiterjedt drogme­gelőző programot foly­tat, a diákokkal folyta­tott beszélgetésből pe­dig kiderült: tisztában vannak a dolog ko­molyságával. - Ki-be járkálnak itt az új­ságírók - közli mellesleg az is­kola portása, míg a belépés en­gedélyére várunk. Hangjában lehetetlen félreérteni a rosszal­lást: a szerencsétlen drogos eset kapcsán a média egy nap alatt szétkürtölte, hogy a Móra Ferenc szakközépiskolában ká­bítószereznek. Az első hölgy, akitől útbaigazítást kérek, ugyancsak nem titkolja véle­ményét: a felső tízezer drogo­zik, mondja, a híradások meg csak erről a 6 gyerekről szól­nak. Nem vitás, a hírverés sok­szor igazságtalan. Az iskolá­ban hónapok óta komoly drog­megelőzési munka folyik, az intézmény egyike azoknak a középiskoláknak, amelyek nyíltan vállalják a problémát. Az egyik teremben éppen egy minisztériumi pénzhői végzen­dő megelőzési pályázat meg­beszélése folyik. A második forduló - hangsúlyozzák, a munka már tavaly megkezdő­dött. Az iskolában tudják, hogy a drogkérdés megkerül­hetetlen. Elég egy gyors ankét a folyosón várakozó diákok között, hogy az ember megbi­A Móra Ferenc Szakközépiskola és Szakmunkásképző Iskola diákjai a drogozást komoly problémának tartják. (Fotó: Miskolczi Róbert) zonyosodjék, a kábítószer el­terjedtebb. mint a felfedezett esetek mutatják. Nincs, aki ne ismerne drogfogyasztó diáko­kat. - Ne gondolják, hogy ez csak a szakiskolákra jellemző - állítja egyik beszélgetőtár­sam. - A gimnáziumokban ugyanez a helyzet, sőt, ott több a pénz, és több az árus is a környéken. Legfeljebb annyi a különbség, hogy finomabbak a szerek - és nem beszélnek a dologról. - A drog jelen van a fiata­lok életéhen - fűzi hozzá a tár­sa -, de a kábítószerezésnek nem az iskola a fő terepe, ha­nem a baráti társaságok és bu­lik. Ő úgy tudja, a drogozók­nak rendszerint zárt klikkeik vannak, bár ezek tagjait nem tanácsos felismerni. Az iskolá­ban. noha mindenkinek meg­vannak a maga hírei a drogfo­gyasztásról, a konkrét eseteket hallgatás veszi körül. Beszél­getőtársaim nyíltan beszélnek ugyan, de nevüket nem szeret­nék az újságban látni. Drogos ismerősei mindegyiküknek vannak, mindenféle iskolából. Olyanok is, akik már súlyosan drogfüggők. Egyikük azt is tudja, hogy a kábítószerest sa­játos szagáról fel lehet ismerni. Volt olyan eset is, hogy az is­kolába érkezéskor már „belőtt" fiút társai vitték haza (amúgy: imponáló szolidaritással), ne­hogy kitudódjék a dolog. - Legtöbben csak kipróbál­ják. tulajdonképpen heccnek indul az egész. A baráti kör bárkit belevihet. Az illető sze­mélyiségétől függ, hogy, ha ki­próbálja is, ellenáll-e. Akinek van életcélja, az képes rá. De aki csak lóg a levegőben, azt könnyen beszívja a drogozás ­vallja egy nyílt tekintetű fiú, akin látszik: már korábban át­gondolta mindezt. Lengyel Zoltán tanár való­ságos hitelrontásnak tartja, hogy a beiskolázások idősza­kában a rendőrség kiadta, a la­pok pedig megírták a rajtaka­pott diákok iskolájának nevét. A testnevelő tanár szerint a drogos társaságok tagjai a leg­különbözőbb iskolákból (a leg­jobb gimnáziumokból is) ke­rülnek ki. A Mórának azért van nehezebb dolga, mert szá­mos olyan diák jár ide, akinek nincs erős családi háttere. „Ilyen tekintetben a vidéki gyerekek a legtisztábbak ­mondja a tanár. - Egyetlen pa­rasztgyereket sem lehet drogo­záson érni, aki reggel ötkor kel, megeteti az állatokat, és aztán huszozik az iskolába. A kollégiumban lakó gyerekekre viszont annál inkább figyelni kell." Az iskola nincs könnyű helyzetben, hiszen a drogozás ritkán történik falain belül. Miskolczi János igazgatóhe­lyettes elmondta: szívós drog­megelőzési munkát folytatnak, amelyre valamennyi pedagó­gusukat felkészítik. Az ősz fo­lyamán előbb az ANTSZ, majd a rendőrség szakértője tartott előadást a tanáriban arról, hogy mit kell tudnia a pedagó­gusnak a drogokról. A jelensé­get nem rejtik véka alá, ám azt bosszúsan fogadják, ha a köz­vélemény éppen e nyitottság miatt bélyegezi meg az iskolát. Panek Sándor Elment a Tizedes Váratlanul jött tegnap a hír: életének 73. évében el­hunyt Sinkovits Imre, a Nem­zet Színésze cím birtokosa. Biztosan sokan hallották a Kossuth Rádióban a vele ké­szült karácsonyi interjút, ami­ben egy teljes órán át mesélt gyermekkoráról, családjáról, vízimolnár nagyapjáról, arról, hogy sokáig papnak vagy fa­lusi tanítónak készült. Nevet­ve bevallotta, a cölibátus térí­tette el a papi pályától, meg egy másik vágy: a színészet. Az édesanyja hiába imád­kozott, elsöprő tehetségét azonnal felismerték, rögtön felvették a színiakadémiára. Bravúros álváltozó-készsége, jellegzetes orgánuma, szug­gesztív egyénisége, természe­tes humora hamar meghozták számára a sikert. Briliáns karakterszínész lett, szinte nem voltak szerepköri korlá­tai. A legkiválóbb versmon­dók és a legszellemesebb kon­feransziék között is számon tartották. Néhány évnyi József Attila színházi kitérőtől eltekintve mindvégig a Nemzeti tagja volt, méltó folytatója a teát­rum nagy vonulatának. A színpadon szinte összeforrt Madách Mózesével, amit több Sinkovits Imre. (MTI Telefotó/archív) mint négyszázszor játszott el. Erre az alakítására sok régi szegedi is emlékszik, hiszen '73-ban a Dóm téren is nagy sikert aratott vele, miként négy évvel korábban Lucifer szerepével is a Vámos tanár úr rendezte emlékezetes Tra­gédiában. Országos népszerűségét el­sősorban a filmnek köszön­hette, Tizedesként vagy épp Tót tűzoltóparancsnokként örökké élni fog emlékezetünk­ben. ízig-vérig politikus alkat volt, '56-ban és a rendszervál­tás után sem rejtette véka alá nézeteit. A Vigiliában nemré­giben megjelent interjújából és az ünnepi rádióbeszélgetés­ből sejteni lehetett, hogy nagy útra készül. H.&. Tehergépjármű-alkatrész kis- és nagykereskedelem Önökért! - új tehergépjármű értékesítése - teljes köri szervizelés IHG-EREDETISÉG VIZSGÁL A T 6724 Szeged, Kossuth L. sgt. 113. Tel./fax: 62-473-740 KFT. 6728 Szeged, Napos út 3. Tel./fax: 62-472-327 A kutyatámadások nagy többsége megelőz­hető lenne - állítja Szrnka János, a MEOE szegedi szervezetének elnökségi tagja. A tragé­diák általában a gazdák felelőtlensége vagy tu­datlansága miatt követ­keznek be. Sokan nem tudják, milyen környe­zetben milyen fajtákat lehet tartani, és nincse­nek tisztában azzal, hogy a kutya is lehet fe­szült vagy féltékeny. Egy hónapos ikerpárt marcangolt halálra szerdán Csepelen egy malamut ku­tya. A tragédia lehetséges okairól Szrnka Jánost, a Ma­gyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete szegedi szerve­zetének elnökségi tagját kér­deztük, aki állítja: soha nem a kutya a hibás; a baleseteket szinte minden esetben az emberi tudatlanság okozza. A szakember szerint az első probléma, hogy az emberek nem veszik tudomásul: nem minden kutyafajta való la­kásba. Egy neve elhallgatá­sát kérő szegedi tenyésztő, aki a szegedi családi ház ud­varán öt éve tart malamuto­kat kérdésünkre elmondta: kutyái senkivel szemben nem viselkedtek támudólag. és alapvetően barátságos ter­mészetűek. De felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a mala­muthoz hasonló nagy testű, nagy mozgásigényű, erős fi­zikumú. hidegebb éghajlatot kedvelő ebeknek nem meg­felelő élettér egy kétszobás lakás, ahol rajta kívül hatan élnek. - Ez a fajta természe­te miatt sem való lakásba: Nemcsak az ember öl féltékenységből... Soha nem a kutya a hibás szabadsághoz, munkához szokott szánhúzó kutya, amelyik alapvetően falkában él - mondja a tenyésztő. A kutya és a gyermekek sajátos viszonyáról szintén nem árt bizonyos ismeretek­kel rendelkeznie annak, aki gyermekes családban tart ebet. A kutyák ugyan alap­vetően szeretik a gyerekeket, ám egy egy hónapos csecse­mőben még nem ismerik fel az embert, akit tisztelniük, vagy a gyereket, akit védeni­ük kellene. Szrnka János szerint egyébként is csak az a kutya védi meg a gyereket, amelyiket erre megtanítják: a kutyával meg kell értetni, hogy a gyerek a gazdának olyan „tárgya", amelyre vi­gyáznia kell. Megfelelő ki­képzéssel egyébként jelentő­sen csökkenthető a konflik­tus valószínűsége, a kutya ugyanis fegyelmet tanul, és kialakul benne a kontroll. A szakember nem tud arról, hogy képzett kutya valaha tragédiái okozott volna. (Más lapra tartozik az az új­szegedi eset. amikor évekkel ezelőtt egy házőrző megtá­madott és megsebesített egy betörőt. Az erre kiképzett kutya csak a dolgát teszi, amikor védi a területét - erre egyébként a szóban forgó ház kapuján tábla figyelmez­tette az esetleges illetéktelen behatolókat.) A kutyák a család hierar­chiájába illeszkednek bele; felmérik, hogy kik a náluk Malamut egy kübekházi udvarban. Ez a fajta nem való lakásba. (Fotó: Schmidt Andrea) Megyei esetek Munkatársunktól A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság közlése szerint az elmúlt három évben Csongrádon 6, Hódmezővásárhelyen 2, Makón I olyan esetet je­gyeztek fel, amikor kutya támadt emberre. Az ese­tek többsége szabálysér­téssel, és nyolc napon be­lül gyógyuló sérüléssel végződött, halálos tá­madás azonban nem volt közöttük. Az országos sta­tisztika azonban ennél bo­rúsabb képel mutat. A Csepelen történt szerdai kut.vatámadással tizenhá­romra nőtt azoknak a szá­ma, akiket kutyák öltek meg az. elmúlt években. A malamut fajtából Ma­gyarországon - a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének nyilvántar­tása szerint - több mint tízezer törzskönyvezett példány van, ezért nem jellemző a beltenyészet. erősebbek, és csak azokat fo­gadják el „felsőbbrendűnek", a náluk kisebb gyerekeket nem. Őket inkább játszópaj­tásnak, szélsőséges esetben zsákmánynak tekintik, és er­re ösztönzi őket a gyerekek gyakran megfontolatlan vi­selkedése is. Szrnka János szerint legalább 5-7 évesnek kell lennie egy gyereknek ahhoz, hogy a kutyával meg­felelő kapcsolata alakulhas­son ki. Az óvatosság azon­ban olyankor sem árt, külö­nösen. ha idegen gyerek ke­rül a kutya közelébe. Tavaly Baktóban „skalpolt meg" egy vendég kislányt a család kutyája, akivel egyedül hagyták az udvaron... Különleges helyzetnek te­kinthető az, amikor „kutyás" családba utólag érkezik egy újszülött. Ilyenkor a kutya ­gyakorlati és érzelmi okok miatt — jóval kevesebb törő­dést, odafigyelést kap mint korábban, ugyanakkor érzi, látja, hogy az újszülöttel mindenki sokat foglalkozik. A kutyák nagyon érzéke­nyek, ösztönlények, köny­nyen kialakul bennük a fél­tékenység, ráadásul még megmagyarázni sem lehet nekik, mi az oka annak, hogy a helyzet megváltozott. Szrnka János szerint a cse­peli tragédiát is alapvetően a féltékenység okozhatta. (Ha­sonló okok lehettek a tavaly nyári. Dunaharasztiban tör­tént támadás hátterében is: akkor egy kéthetes csecse­mőt tépett szét a család két malamut kutyája.) A csecse­mők sírása valószínűleg fe­szültté, agresszívvá tette a kutyát, hiszen korábban nem volt hozzászokva ehhez a „zajterheléshez". Ilyen hely­zetben célszerű a kutyát ro­konoknál, ismerősöknél el­helyezni, de a csecsemők és a kutya teljes és biztonságos elkülönítéséről és az állandó felügyeletről mindenképpen gondoskodni kell. Olyan emberre kell bízni a gyerek és a kutya felügyeletét, aki­nek szót is fogad az eb. - A vidéki nagymama jelenléte tehát nem jelent megfelelő biztonságot - teszi hozzá Szmka János. - Az urbanizációval a ku­tyák kikerültek természetes környezetükből, ösztöneik megváltoztak; a sok fajtára jellemző túltenyésztettség pedig ahhoz vezetett, hogy az egyedek gyengébb ideg­zetűek. Ezek az állatok foko­zottabban reagálnak minden stresszre, változásra. Ezt, és sok mást is tudni kell annak, aki kutyát tart. Soha nem a kutya a hibás, ha baleset tör­ténik - összegzi a tanulságo­kat a szakember. Kis odafi­gyeléssel megelőzhető lett volna például az a másfél évvel ezelőtti deszki eset is, amikor egy kaukázusi ju­hászkutya a kerítésen át­ugorva megtámadta a pos­tást. Erről a fajtáról tudni kell, hogy agresszív termé­szetű, felelőtlenség tehát egy alacsony kerítés mögött tar­tani. Keczer Gabriella -Hegedfis Szabolcs

Next

/
Thumbnails
Contents